Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-14 / 242. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. október 14., szombat A szív hullámhosszán A ritmuszavarokról tanácskoztak Mosdóson FOTÓ: TÖRÖK ANETT Szüreti napok megyeszerte Megyeszerte rendeznek a hét végén szüreti felvonulá­sokat, az új bortermést kö­szöntő ünnepségeket. így Kaposváron ma szüreti fel­vonulás lesz, mely 14 óra­kor indul a Kanizsai úti Ta- bacco Rt udvaráról. Lipótfá- ról ugyanekkor indul a me­net Bányára, ahol borver­sennyel és néptáncbemuta­tóval folytatódik a program. Dr. Németh Jenő a Gyiviben Dr. Németh Jenő, a Somogy Megyei Közigazgatási Hi­vatal vezetője tegnap a So­mogy Megyei Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet munká­jával ismerkedett. Dr. Orbán István, a Gyivi igazgatója tájékoztatta az intézmény helyzetéről, az ifjúságvéde­lem aktuális kérdéseiről. Dr. Németh Jenő ezután állami gondozott fiatalokkal be­szélgetett. Szentgáloskériek ópusztaszeren Ópusztaszerre és Szegedre látogattak a szentgáloskéri Agrária mezőgazdasági szövetkezet nyugdíjasai. Elkísérte őket Pásztohy András, a szövetkezet el­nöke, országgyűlési képvi­selő és dr. Hild István pol­gármester is. A nyugdíjasok megtekintették a nemzeti parkot és a Feszti körképet. Hegyközségi gazdák Marcaliban Kalmár Gáspár hegybíró és Dombóvári József, hegy­községi elnök beiktatátával megalakult a marcali sző­lősgazdák civil szervezete. A hegyközséget alkotó ta­gok a termelés, termeltetés­ben, valamint az érékesítés- nél kívánnak a jövőben együttműködni. Azoknak a termelőknek, akik 1500 négyzetméternél nagyobb szőlőterülettel rendelkez­nek, kötelező a belépés. Somogyi komédiások találkozója Diákszínjátszók találkozója kezdődött tegnap a megyei művelődési központban. A Komédiás színjátszó mű­hely munkájában húsz álta­lános iskolás vesz részt, akikkel a hétvégi találkozón Monzák Péter, a Drámape­dagógiai Társaság tagja, a Tér Színház művésze és Tolnai Mária, a kaposvári tanítóképző főiskola dráma­pedagógusa foglalkozik. Az ország minden tájáról ér­kezett kardiológusok, belgyó­gyászok és a környező me­gyék, valamint Somogy házi­orvosainak egy csoportja, csaknem 200 szakember vett részt tegnap Mosdóson a Ma­gyar Kardiológusok Társa­sága Aritma és Pacemaker Munkacsoportjának szerve­zésében megtartott eszmecse­rén. A tudományos ülés elő­adásai a kamrai aritmiák (ritmuszavarok) témaköré­ben hangzottak el. Dr. Rostás László megyei kar­diológus szakfőorvos a munka- csoport vezetőségi tagjaként elmondta: a kamrai aritmiák gyakorisága, életet veszélyez­tető súlyossága —, amelyekkel szinte valamennyi orvos talál­kozik a gyakorlatában — , in­dokolta a témaválasztást. Az aritmiákat részben gyógyszere­sen, részben az életmóddal, részben korszerű, új terápiás eszközökkel ma már kezelni lehet. Ezeknek szerepéről, in­dikációjáról és terápiás lehető­ségeiről hazánk vezető kardio­lógusai számoltak be. Az elő­adók nagy része, a hazánkénál fejlettebb egészségüggyel ren­delkező országokban szerzett tapasztalatait is a nyilvánosság elé tárta. Tegnap Bányán elfogadták a Zselic kistérség komplex gaz­daságfejlesztési tervének koncepcióját. A faluházban megtartott tanácskozáson a házigazda és rendező szerepét a „Zselica” Kistérségi, Terü­letfejlesztési Szövetséggel együtt vállaló Bánya Pano­ráma Egyesület elnöke, Czanka Valéria a rendezvény céljáról szólva megnyitójában elmondta: Bánya határán túl­lépve térségivé tették korábbi terveiket, és kiterjesztették azt 17 zselici községre is. Az így létrejött „Zselica” Kis­térségi, Területfejlesztési Szö­vetség ma már felöleli a Zseli- cség nagy részét, és igyekszik a fejlődés motorjává válni. Mivel az elmúlt hat évben e tájon sok helyi törekvés kelt életre, beru­házások egész sora valósult meg, elérkezett az ideje a Zselic komplex fejlesztési terve elké­szítésének. Ez a mezőgazda­ságra és az idegenforgalomra fog összpontosítani, és minde­nekelőtt a belső térségi feltáró utak, a telefonhálózat és a gáz­vezeték kiépítésére épül. A te­lepülések önállóan is fejleszt­hetnek kihasználva természeti adottságaikat és hagyományai­kat. Elképzelés már bőven van. Az együttműködési javaslatban szerepel egyebek között a zse­lici faluhotel hálózat, a térség­feltáró út, a zöldfolyosó, a Ka­pos „csónakos tóvá” fejlesz­tése. A tegnapi tanácskozás első részében, amelyen 21 szakember vett részt ez további jó ötletekkel bővült. Sokan el­mondták a véleményüket arról: mit kellene szerepeltetni majd az előreláthatólag tavasszal el­készülő fejlesztési tervben. Ez­után tájékoztatták erről a tele­pülések önkormányzatainak képviselőit. Dr. Kovács Géza jövőkutató mondta el: novem­ber közepéig el kellene készí­teni a terv első még laza válto­zatát, és abban már megjelölni azt is ki, mit vállal. Nélkülözhe­tetlennek tartotta, hogy mielőbb kialakítsák a döntési szinteket. Dr. Hoffmann Istvánné, a Köz­ban ugyancsak újdonságnak számító pacemaker defibrillá- tor olyan speciális eszköz, amely korábban csak a mell­kasra helyezett elektródákkal végezte el az életveszélyes rit­muszavar megszüntetését, most pedig egy beültethető pacema­ker generátorral a szív belsejé­ben és lényegesen kisebb ener­giával teszi ugyanezt. A kis ké­szülék állandóan készenlétben áll, s automatikusan kivédi az életet veszélyeztető ritmusza­vart. Várnai Ágnes gazdaságtudományi Egyetem marketing szakértője rámuta­tott: a terveket az anyagi lehe­tőségekhez igazodóan több vál­tozatban kell elkészíteni. A fej­lődés meghatározó elemeként az alulról építkezés fontosságát hangsúlyozta. Dr. Somosköviné Gémért Agnes a Hunguest Tra­vel irodavezetője szerint ide kell vonzani azokat, akik tud­nak és hajlandók befektetni. A fejlesztéseknél már csak a piaci mérce lehet meghatározó. Pászthoy András országgyűlési képviselő megígérte: folyama­tosan figyelemmel kíséri a fej­lődést és minden segítséget megad a településeknek. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke lapunk kér­désére válaszolva elmondta: Az eddig elért eredmények tiszte­letre méltók. A kistérségek sze­repe nőni fog — állította. — Mivel a Zselic Baranyára és Tolnára is kiterjed, célszerű lenne a másik két megyét is be­vonni ennek az egységes tér­ségnek a fejlesztésébe. Erre tö­rekszenek is. (Szegedi) Minta térség lesz a Zselic Tizenhét község esélyt adó tervei a szakemberek bányai fórumán Magyar-Román Baráti Társaság Kaposváron Egymás mellett, békésen Tegnap tartotta alakuló ülé­sét a Magyar-Román Baráti Társaság kaposvári filiá- léja. Úgy tűnik, a szervezők nem babonásak, hiszen 13- án, s a társaság 13. tagszer­vezeteként írták alá az ala­pító okiratot a Móricz Zsigmond Művelődési Ház­ban. Dr. Iglói Zoltán, a Magyar- Román Baráti Társaság elnöke a társaság céljairól, tevékeny­ségéről szólva elmondta: poli­tikai, állami kérdésekkel nem kíván foglalkozni ez a civil alakulat, csupán az egyszerű polgárok szintjén igyekszik erősíteni a két nép közti meg­értést. — Senki sem választhatja meg a szomszédait — mondta —, de rajtunk áll, hogy ellen­ségekként vagy barátokként élünk-e egymás mellett. Ma­gyarország pedig nem a tole­rancia példamutató szigete... A hét éve Pécsen megalakult nemzetközi társaságnak ma már Magyarországon és Ro­mániában is számos tagszer­vezete működik. Szeretnénk, ha a két nép jobban megis­merné egymást, elsimítaná a sokszor még ma is meglevő félreértéseket. Közös kulturá­lis és sportrendezvényekkel, látogatásokkal talán közelebb kerülhetünk egymáshoz. A kaposvári tagszervezet megalakulását dr. Iglói Zoltán ünnepi pillanatnak nevezte. Ez a filiálé harminckét taggal gya­rapítja a társaság táborát. Az alapító tagok egyike Szász Endre festőművész, aki egész­ségi állapota miatt nem vehe­tett részt a tegnapi alakuló ülé­sen. A működési szabályzat el­fogadása után megválasztották a kaposvári filiálé vezetőségét: az elnök Bejczi László lett, he­lyettesei Szilvási Józsefé?, ifj. Fejes István. A társaság vezetői dr. Kol­ber Istvánnal, a megyei köz­gyűlés elnökével is tárgyaltak az együttműködés lehetősége­iről. (Jakab) Húsmarhatenyésztők konferenciája Kaposváron Exportra megy, ami drága a magyarnak Nem hiszem, hogy van olyan mezőgazdasági ter­melő tevékenység, amely a 38 százalékos bankkamatra profitfedezetet nyújtana. Ezért elismerést érdemel­nek azok a magyar tenyész­tők, akik továbbra is kitar­tanak a hereford tenyésztés és a farmgazdálkodás mel­lett, és nem hagyják abba. Ezt dr. Márton István, az országos hereford tenyész­tők egyesületének elnöke mondta a 8. Európai Here­ford Konferencián. A szerdán Budapesten kezdő­dött és vidéki helyszíneken folytatódó négynapos szakmai tanácskozásnak - melyen 8 eu­rópai és tengerentúli ország képviseltette magát - tegnap Kaposváron az agrártudomá­nyi egyetem adott otthont. Dr. Márton István szerint a kormánynak ideje felismerni: milyen fontos érdekek fűződ­nek a húsmarhatartás, ezen be­lül a hereford tenyésztés fej­lesztésének támogatásához. Ez nemcsak egyszerűen gazda­sági kérdés, hanem tájme­gőrző, életforma alakító és a vidéki lakosságnál foglalkoz­tatási összetevői is vannak. Mint megtudtuk, hazánkban az egy főre jutó évi marhahús­fogyasztás nagyon alacsony, mintegy 8 kilogramm körüli személyenként. Ez messze el­marad - a felénél is kevesebb - a nyugat-európai fogyasztói át­lagtól. Magyarországon az életszínvonal stagnálása miatt csak kevesen tudják megfi­zetni a minőségi marhahús árát a belföldi fogyasztói piacon, így ennek nagy része exportra kerül. — A világ fejlett országai­ban a szívbetegségek miatti félelem, a vegetarianizmus ter­jedése és a baromfihússal való verseny miatt mind in­kább a soványabb marhahúst és az ehhez kapcsolódó bio­termékeket keresik. A mi ha­gyományos exportpiacaink fogyasztói továbbra is a na­gyobb termetű, hagyományo­san hizlalt vágóállatra tartanak igényt — tette hozzá dr. Már­ton István. A konferencián a külföldi országok hereford-tenyésztői beszámoltak saját tapasztalata­ikról, a tenyésztés helyzetéről, gondjairól és elért eredménye­iről, valamint az új technikai eljárásokról is. Boldizsár Beáta Jön a tb-azonosító jel Ha még idegenül is hangzik, rövidesen mindennapi életünk közhasználatú kifejezése lesz a TAJ, a Társadalombiztosí­tási Azonosító Jel. Erről kér­deztük Sárdi Gyulát, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatóját. — Az alkotmánybírósság december 31-ig engedélyezte a a személyi szám használa­tát. Helyette új nyilvántartási kódot kell bevezetni. Az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár október 6-ától folya­matosan küldi ki az öregségi, a rokkantsági, a baleseti rok­kantsági, továbbá az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően özvegyi nyugdíjban részesülők, és az október else­jéig 18. életévüket még be nem töltő kiskorú magyar ál­lampolgárok egészségügyi szolgáltatásra jogosító Társa­dalombiztosítási Azonosító Jellel ellátott társadalombiz­tosítási igazolványát. Rajtuk kívül október 16-ot követően mintegy négymillióan várhat­ják a postást a Társadalombiz­tosítási Azonosító Jelt tartal­mazó hatósági bizonyítvány­nyal. Nem árt tudni, hogy a tár­sadalombiztosítási igazol­vánnyal rendelkezők hatósági bizonyítványt nem kapnak, s azt is tudni kell, hogy január elsejétől az egészségügyi szolgáltatás csak az érvényes betegbiztosítási igazolvány és a hatósági bizonyítvány együttes felmutatásával ve­hető igénybe. N. J. Még áll az erdő az M 7-es útjában 3.500 köbméter fa, vagy nyolcezer ember ér többet? — kérdezte Dobozy István tegnap este azon a balaton- földvári fórumon, ahol a to­vábbépítendő M 7-es nyom­vonaláról vitatkoztak szak­emberek, politikusok, illetve a Bajor Gizi Közösségi Házat zsúfolásig megtöltő több, mint kétszáz helybéli. Ubrik Lajos azt mondta: ha de­mokráciát építünk, akkor fi­gyelembe kell venni a helybé­liek véleményét! Nos, a földváriak és a kőrös­hegyiek azt szeretnék, hogy, hogy településeiket kerülje ki az épülő M 7-es, s az tőlük délre, részint egy erdőben ve­zessen. Ezt nem engedné a Somogy megyei Erdőfelügye­lőség, akinek három hónapja kinevezett vezetője, Nádas Jó­zsef korrekt, szakmai tájékoz­tatást adott a megjelenteknek. Hangos fölhördülésekkel kommentálta a lakosság az ér­veit. Tegnap került egyébként először nyilvánosságra, hogy a vitatott ötven hektár a telek­könyvi adatok szerint nem is az államé, hanem túlnyomórészt, szövetkezet, illetve kárpótlás révén magánkézben van, il­letve a sorsa még rendezetlen. Berkes László, Földvár pol­gármestere azt állította: meg­nézte az erdőt, és területének mindössze a tizede, ha bír ér­tékes faállománnyal. A hely­színi szemle során azonban sok szarvast láttak... Elmondta: a helybéliek szeretik a növénye­ket, nemhiába kapott Földvár a virágaiért legutóbb Európa-dí- jat. Ha a sztráda a települése­ken vezetne át, el kellene bon­tani ötven ingatlant, s akkor az erdő helyett a település lakóit szennyeznék a közlekedők. Az M 7-es nagyon kell, de má­sutt! Dr. Ló'vey László, a térség országgyűlési képviselője úgy vélekedett: a lakosság vélemé­nyét nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ugyanakkor megérti az Erdőfelügyelőség szakmai érveit, de ebben az esetben nemzetgazdasági, tu­risztikai érdekek is motivál­nak, és nyilvánvaló, hogy a do­log nem helyi fórumokon fog eldőlni. Neki dr. Nemcsók Já­nos, a Balaton kormánybiztosa azt mondta: nagyon sajnálja az erdőt, de az autópályát mie­lőbb meg kell építeni. A Köz­lekedési, Vízügyi és Hírköz­lési Minisztérium is mielőbb szeretné kiírni a tendert, ezért még novemberben be kell nyúj­tani a pályázatot — aminek út­jában ugye már nem állhatnak helyi viták. A lapzártunkkor még zajló fórumon megjelent dr. Salamon László, a parlament alelnöke, az Állami Kincstár képviselője, több, az autópálya ügyében ér­dekelt település polgármestere és civil szervezet képviselője is. Nem érkezett meg azonban Lotz Károly közlekedési, Lakos László földművelésügyi mi­niszter, dr. Nemcsók János, il­letve az autópályafelügyelőség képviselője. Pedig nekik kell meghozniuk a végső döntést... Czene Attila Ilyen korszerű terápia pél­dául, a katéter ablációs technika alkalmazása, amely Magyaror­szágon ugyan még nem terjedt el, de néhány esetben már lehe­tőség adódott az alkalmazására. Az új eljárás során egy katétert helyeznek a szívbe, s ezzel elektromosan roncsolják illetve részben ki is irtják a ritmusza­vart okozó gócot. Lehetőség adódik továbbá arra, hogy meg­szüntessék a szívben azt a veze­tést, amely felé a ritmuszavart okozó pálya halad. Az hazánk­Életet is menthet az elektronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom