Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-13 / 241. szám

1995. október 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 7 Pártok megítélése az ország nyugati felében A megkérdezettek fele menne csak szavazni "Ha must vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása n vftlasztókorú népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: nem szavazna, bizonytalan Kérdés még, mire mennyi jut jövőre az egészségügyben Sokesélyes költségvetés Várakozáson aluli lakossági hozzájárulások A betegszabadság maximum 15 napra terjedhet ki, a mun­kaadói járulék pedig legfel­jebb két százalékponttal mér­sékelhető a jövő esztendőtől - vélekedik legújabban a Népjó­léti Minisztérium, illetve az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat. Lépes Péter helyet­tes államtitkár és Sándor László, az egészségbiztosító alelnöke tegnap - egymástól függetlenül - a tb jövő évi költségvetésével kapcsolatban nyilatkozott. A nyilatkozatokból kide­rült: bár az elmúlt hetekben sok szám és elképzelés látott napvilágot az egészségbiztosí­tási alap jövő évi költségveté­sével kapcsolatban, még min­dig nem tudni, mire mennyi jut majd 1996-ban az egész­ségügyben. Sándor László szerint erre mindaddig nem lehet választ adni, amíg el nem dől, lesz-e járulékcsökkentés. Az elnök szerint a kormányha­tározatban foglalt 3 plusz 2 százalékos munkaadói járu­lékmérséklést „el lehet felej­teni”, ennél csak kisebb mér­tékű csökkentés képzelhető el. Az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat azonban jobbnak tartaná, ha megfontolnák az MSZOSZ járulékfizetési ja­vaslatát. A bevételi oldalon a biztosító egyébként nem szá­mol újabb lakossági térítési dí­jakkal. A Pénzügyminiszté­rium korábban még 10 milli- árdon felüli bevételt kalkulált a lakossági hozzájárulásokból, ma már azonban, hasonlóan a népjóléti tárcához, legfeljebb 3-4 milliárdra becsüli azt — mondta Lépes Péter. A tervek szerint nincs szó általános térí­tési díj bevezetéséről, csak a kiemeltebb hotelszolgáltatá­sokért, illetve bizonyos szociá­lis ellátásért kérnének pénzt a betegektől. Az egészségügyi intézmények működtetésére a biztosító 205, a szaktárca 210 milliárd forintot szán. A jövő évi gyógyszerkeretre létezik 70, 72 és 75 milliárd forintos javaslat is. Fehéren-feketén a vegyes házasságról Arab fiú arája ne siessen a boldogító igennel (Folytatás az 1. oldalról) Augusztushoz képest a legna­gyobb veszteséget — 6 száza­lékot — a Kisgazdapárt szen­vedte el, de mindazonáltal megtartotta első helyét. Ebben közrejátszott az is, hogy az MSZP-nek ugyancsak kisebb lett a tábora — 2 százalékkal. A pártok közül egyedül az SZDSZ tudta valamelyest gya­rapítani a vele rokonszenvezők körét — 2 százalékkal. Szeptemberben a dunántúli megkérdezettek 51 százaléka volt biztos abban, hogy ha a közeljövőben parlamenti vá­lasztásokat tartanának, élne , politikai jogával (az összes megkérdezett tekintetében 52 százalék). 77 százalékuk arra is válaszolt, hogy ez alkalom­mal kire adná szavazatát. A biztos szavazók 25 százaléka támogatná az FKGP-t (21 szá­zalék a többi régió bevonásá­val), 21 százaléka az MSZP-t (országosan 26 százalék). Az SZDSZ bázisa 18 százalékos (országosan 17 százalék). A Demokrata Fórum ebben a körben 14 százaléknyi szava­zatot kapna, (országosan 12 százalékot). A Fidesz 8 száza­lékra számíthatna (9 százalék összességében). A KDNP-t a biztos szavazók 6 százaléka támogatná (7 százalék orszá­gosan). A parlamenten kívüli csoportok együttesen 8 száza­léknyi súlyt képviselnének he­lyi és országos szinten egy­aránt. A megkérdezettek legna­gyobb részének — 25 százalé­kának — az MSZP-vel szem­ben voltak fenntartásai (23 százalék az összes megkérde­zett tekintetében). 17 százalék az FKGP iránt fejezte ki bi­zalmatlanságát (országos vi­szonylatban 18 százalék). Az MDF-től idegenkedők cso­portja 8 százalékot tett ki (or­szágosan 7 százalék). A Fi- desz-MPP-ről 3 százalék, a KDNP-ről százalék, az SZDSZ-ről 1 százalék idegen­kedik (országosan a KDNP és a Fidesz 3 százalék, az SZDSZ 2 százalék ellenszenv-szavaza­tot kapott). A többi párttal kapcsolatban 11 százalék fe­jezte ki ellenszenvét (ugyan­ennyi országosan is). A Mun­káspárttól 3 százalék, a MIEP- től 6 százalék (országosan az előbbi párttól 4 százalék, az utóbbitól 6 százalék) határoló­dott el. A kérdezés ideje: 1995. szeptember 14-25. A kérdezés módja: szemé­lyes, kérdőíves lekérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, a dunántúli ország­részben állandó lakóhellyel rendelkező, magyar állampol­gár. A minta: 335 fő a Dunántú­lon. A minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa szerinti megoszlása azonosnak tekinthető. Ferenczy Europress Bizonyára a növekvő idegenfor­galomnak, az utazási lehetősé­gek bővülésének is része van abban, hogy emelkedik a vegyes házasságok száma. A szakembe­rek szerint a következő években ez a tendencia valószínűleg to­vább erősödik. A Belügyminisz­térium illetékes osztályvezető­jét, Ugroczky Máriát arról kér­deztük, milyen előírásoknak kell megfelelniük azoknak, akik kül­földi állampolgárságú párt vá­lasztanak maguknak.- Ha a magyar menyasszony vagy vőlegény nem itthon mondja ki a boldogító igent, személyes igazolványain kívül tanúsítványt kell bemutatnia ar­ról, hogy a magyar törvények szerint házasságképes, vagyis nem házas, nincs gyámság alatt és elmúlt 16 éves - mondja Ug­roczky Mária. - De ahhoz, hogy ezt az okmányt kiadjuk, válasz­tottjának kell írásos nyilatkoza­tot adnia házasságkötési szán­dékáról. S ha a mi családjogi törvényünk előírásainak megfe­lel, rövid úton kézhez kaphatja a magyar tanúsítványt.- Mi kifogásunk lehet a kül­földi házasulni vágyó ellen ?- Például a legtöbb iszlám országban négy felesége lehet a férfiaknak. Mi nem ismerjük el a többnejüséget, ha tehát az arab vőlegény nem igazolja nőtlenségét, nem kaphat tanú­sítványt.- És ha hazájában e nélkül is összeadják az ifjú párt?- Ezt nem akadályozhatjuk meg, de csak akkor tekintjük érvényesnek a házasságot, ha a mi előírásainknak megfelel. A külföldön 14 évesen férjhez ment kislány itthon hivatalosan csak akkor lesz asszony, ha be­töltötte 16. évét.-Az esküvő után ki milyen állampolgár lesz?- Nálunk a házasságnak nincs kihatása az állampolgárságra. Ha a külföldi fél hazájában, az ottani törvények szerint a kül­földről jött házastárs automati­kusan állampolgárrá válik, ak­kor a magyar fél kettős állam­polgár lesz. Koós Tamás Tizenegy országból érkeztek katonák hazánkba a Cooperative Light ’95 (együttműködő fény) elnevezésű nagyszabású NATO békepartneri gyakorlatra, amely október végéig tart. A Német Szövetségi Köztársaságból ér­keztek a legtöbben: 106 katoná­juk lépett magyar földre. Határozatlan Időre felfüg­gesztette az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium az étkezési búza, a takarmánybúza és a bú- zakenyérliszt exportengedélye­inek kiadását. A korábban kia­dott, érvényes exportengedé­lyeket azonban nem módosítja a rendelkezés. Formálódik a megállapodás és a hatpárti konszenzus a ren­delkezésre álló három magyar televíziós (földi sugárzású) frekvencia, a Tvl, a Tv2 és az 58-as csatorna, valamint a mű­holdas' tv-csatornák felhaszná­lásáról. Ez derült ki a hatpárti médiaalbizottság csütörtöki zárt ülése után. Továbbra sem közeledtek az álláspontok a vasutas-bértár­gyalásokon. A MÁV Rt. vezér- igazgatója, Rigó Zoltán hangsú­lyozta: nemcsak a MÁV-tól kell új javaslatot várni, hanem a szakszervezetektől is, mert je­lenlegi, 30-50 százalékos bér- fejlesztési igényeik nem tekint­hetők tárgyalási alapnak. Veszettségmegelőző akció kezdődik a jövő hét elejétől a Dunántúlon. Ennek során mint­egy 10 ezer négyzetkilométeren repülőgépről helyeznek ki csal­étkeket, amelyek emberre és ál­latra veszélytelenek, de még­sem szabad hozzájuk nyúlni. Az akció megkezdésétől számí­tott 14 napig a kutyákat meg­kötve vagy elzárva kell tartani, és közterületre is csak pórázon szabad vinni. Az Európában re­gisztrált veszett rókák egy har­madát ugyanis Magyarorszá­gon találták. Szakmai fórumon emlékez­tek meg tegnap a pártfogói há­lózat létrehozásának 25. évfor­dulójáról. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyű­lési biztosa, az esemény véd­nöke hozzászólásában szor­galmazta a gyermekvédelmi törvény megalkotását, s felhívta a pártfogói hálózat tagjainak fi­gyelmét arra, hogy munkájuk ellátásához nem csak érzelmi elkötelezettség, hanem szakmai felkészültség is szükséges. Soron kívüli sürgősséggel vizsgálatot indít a MÚOSZ Eti­kai Bizottsága az Objektív című televízióműsor nagy visszhangot kiváltó, október 19-ei riportjával, a félmilliárdos lottónyertesek megszólaltatá­sával kapcsolatban. A vizsgálat a riportkészítés körülményeit kívánja tisztázni. "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országrészben il lelve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: MSZP IS Egy per a sok közül: a munkavállaló követel, a munkáltató tartozik Ha elmarad a várt prémium A munkaadók és a munkavál­lalók közti véleménykülönb­ségek nemegyszer viták és konfliktusok, sőt munkaügyi perek forrásai. Egyik esetben a prémium lett a per tárgya. A munkavállaló 1992-ben vál­toztatott állást. Új helyén alkal­mazója azt ígérte, hogy a mun­kaszerződésben feltüntetett havi munkabérének további 70 szá­zalékát évente prémiumként kapja meg. Két évig így is tör­tént, a harmadik évben azonban a kifizetést megtagadta. Az ügy szenvedő alanya a bíróságnál keresett sérelmére orvoslást. A szóban forgó esetre a szer­ződés megkötésekor (1992) a még érvényes régi Munka tör­vénykönyvének előírásait kell alkalmazni. Eszerint meghatá­rozott teljesítményért előzetesen prémium vagy jutalék tűzhető ki. Ilyenkor azonban meg kell határozni a prémiumfeladatot, sőt a teljesítést igazolni is kell. Ha a munkáltató ezt elmulasztja, erre kizáró okként nem hivat­kozhat; az ígért juttatást köteles kifizetni. Valószínű, hogy ennél az esetnél burkolt mozgóbéijellegű bérpótlékról van szó, amellyel a munkáltató saját adó- és közter­heit kívánta csökkenteni. A munkavállaló csak a beígért 70 százalékos bérpótlék fejében fogadta el a munkakörhöz ké­pest alacsony alapbért, így in­dokoltan igényelhette a 70 szá­zalékot. Igénye azért is jogos, mert munkabérének és egyéb díjazá­sának feltételeit, különösen ezek megváltoztatását vele előzete­sen közölni kell. Ha ez elmarad, a változtatásig a korábbi feltéte­lek érvényesek. dr. Lajer Erika A nap kérdése: lesz-e garancia, hogy nem lesz kiegészítő tandíj? Egy megállapodás, két vélemény Ma találkozik a kormányelnök a felsőoktatási vezetőkkel, hogy az egyetemi tandíjakkal kapcsolatos kérdéseket megbeszéljék. A konzultáció fontos része annak a kompromisszumos megál­lapodásnak, amely egy hete Horn Gyula és a Parlament előtt tüntető diákok képviselői között született és mindkét félnek el­fogadható megoldást ígért. Közben azonban a debreceni hallgatók ismét demonstrálnak, és a 2000 forintos alaptandíj el­törléséért gyűjtenek aláíráso­kat. Mit szól mindehhez Szabó László, a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Szövetsé­gének elnöke?- A debreceni diákvezetők ott voltak a Hökosz minden olyan testületi ülésén, ahol a tandíjról tárgyaltunk és leszö­geztük: nem ellene, hanem be­vezetésének módja ellen tilta­kozunk. A debreceniek - s né- hányan mások is - ettől az ál­lásponttól most eltérnek, ami­hez természetesen joguk van.- Én változatlanul vallom, hogy követelésük irreális, a „no tandíj” koncepciója illúzió. Mindenesetre az október 21-én összeülő Hökosz-közgyűlés joga megváltoztatni vagy meg­erősíteni korábbi határozatát, amelyet mi képviseltünk.- Ä mai nap kérdése: szüle- tik-e garancia arra, hogy az in­tézmények nem vetnek ki ki­egészítő tandíjat az 1995-96-os tanévben? Ha igen, gyarapszik azoknak a kompromisszumoknak a sora, amelyeket a radikális hallgatói csoportok kevesellnek vagy el­vetnek. Ha nem, veszélybe ke­rülhet akár a műit heti megálla­podás is. Egyáltalán: az - mint a hallga­tók közül nem kevesen állítják - kapituláció volt, vagy tényleges nyereségeket hozott az egyete­misták, főiskolások számára? Szabó László természetesen ez utóbbira voksol, s ebben egyetért vele az elmúlt hetek kemény vi­tapartnere, Papp Lajos, a műve­lődési tárca felsőoktatásért fele­lős helyettes államtitkára is.-A tandíjrendszerrel kap­csolatban kezdettől az volt a Hökosz kifogása - mondja a minisztériumi vezető -, hogy egységesen veti ki a hallga­tókra a havi 2000 forintos alaptandíjat, nem differenciál a tanulmányi eredmény, a szociális helyzet szerint. Ezt a felsőoktatási törvény a jövő tavaszra tervezett módosítása után - szándékunk szerint - lehetővé teszi.- A demonstrációk közben felvetődött követelést - hogy a kormány támogassa a hall­gatói jogok újraszabályozását - szintén nem tekintjük írott malasztnak, hánem valós és mielőbb végrehajtandó fel­adatnak. (Der) Hétfőn NYITUNK! Franciaágyak: 26 500 Ft-tól Fotelágyak: 12 800 Ft-tól Ülőgarnitúrák: 43 800 Ft-tól Sarokgarnitúrák: 42 800 Ft-tól Kanapék: 29 800 Ft-tól 3+2+1 Ülőgam.: 80 000 Ft-tól Szekrénysorok: 39 800 Ft-tól Heverek: 13 500 Ft-tól Kiegészítők, 70 féle kárpittal, házhoz szállítással (Kaposvár területén ingyenes) Nyitva: H-P 9-17h, szombaton 8-12h ; Vásári napokon (minden hó 1. és 3. vasárnapján): 9-13h-ig. KAPOSVÁR, VÁSÁRTÉR U. 2. (Használtpiac mögött) M: (82)316-545 ' ' ÍQ77fin\

Next

/
Oldalképek
Tartalom