Somogyi Hírlap, 1995. október (6. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-11 / 239. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP SZOCIÁLPOLITIKA 1995. október 11., szerda Pótágyak a szociális otthonokban Somogybán nem csökkent a szociális otthoni elhelyezés iránti igény. A várakozók száma évek óta 50-100 között mozog. Ez —, főként a pszi­chiátriai intézetekben —, 1-2 hetes várakozástól, a 2-3 évig tartó sorban állásig terjed. Az otthonok ágykihasználtsága 97,5 százalék, Patalomban és Tabon mégis gyakori a pót­ágyas elhelyezés. A 100 férő­helyre jutó ápolók száma az ajánlott 20-25 helyett 15-20, s mindössze 62,5 százalékuk szakképzett. Változások az érsebészeti ellátásban A Pécsi Orvostudományi Egyetem rektora és a Baranya megyei Kórház igazgatója kö­zötti megállapodás alapján profiltisztítást hajtottak végre a régióban. Ennek keretén be­lül a mellkas sebészet a POTE I. sebészeti klinikájára, az ér­sebészet pedig dr. Kollár Lajos vezetésével, 1995 október el­sejétől, a megyei kórház terü­letén lévő sebészeti tanszékre költözött. A változás jelentő­sen javítja az érbeteg ellátást, mert az új helyen nagyobb az ágy és a műtőkapacitás, lehe­tőség van továbbá az öt napos járóbeteg ellátásra és az ál­landó érsebészeti ügyelet ki­alakítására. Új tabletta az asztma ellen Az angol Zeneca gyógyszer- gyár kutatói kifejlesztettek egy teljesen új mechanizmus — úgynevezett leukotrién anta- gonista — alapján ható gyógy­szert. Az új szert, amellyel ki­iktathatók az inhalációs készü­lékek okozta kellemetlensé­gek, tabletta formájában szed­hetik a betegek. A készítmény gátolja az asztmarohamra jel­lemző bronchus görcs kialaku­lását. A klinikai vizsgálatok kimutatták: a készítményt szedő betegeknél minden nap­szakban csökkent a rohamok száma, javult a légzésfunkció. A tabletta minimális adagja napi két szem. Több fogyatékos vár elhelyezésre Évente 3-4 fogyatékos gyermek vár elhelyezésre a barcsi egész­ségügyi gyermekotthonban. A testi, szellemi és érzékszervi fogyatékosok szakosított inté­zeti gondozását, ápolását, reha­bilitációját ellátó intézmény ki­használtsága tartósan 100 szá­zalékos. A megye egyetlen ilyen típusú koedukált intéz­ménye három részlegben 120, 0-24 éves korú gyermeket lát el. A beteg, fogyatékos fiatalo­kat 50 képzett gondozó látja el. Somogybán több szívbeteg hal meg Szorongató szívügyeink Dr. Rostás László vezeti a hipertóniaklubot fotó: kovács Tibor Somogybán az utóbbi évek­ben 30 százalékkal nőtt a ko­szorúérbetegségek miatti ha­lálozás. Ez meghaladja az or­szágos átlagot. A tragédia legtöbbször a munkaképes­ségük csúcsán, 30-50 éves fér­fiaknál következik be. Ennek ellenére megyénkből az or­szágos átlagnál kevesebb be­teg kerül szívműtétre. Milyen okokkal magyarázható ez, s miként készült föl Somogy a kardiológiai betegek ellátá­sára? Erről kérdeztük dr. Rostás László megyei kardio­lógus szakfőorvost. — Somogy a legritkábban la­kott megye; a lakosságnak több mint a fele falvakban él, és több mint 20 százalékuk 60 évnél idősebb. A természetes szaporodás mínusz 4,1 ezre­lék, erősen csökken. Mindez jelentősen befolyásolja a kar­diológiai ellátást. Különösen a koronáira és a magas vérnyo­más betegségek, valamint a ritmuszavarok növekszenek az életkor előrehaladtával, s a be­tegségek lefolyása, súlyossága és a gyógyítás esélyei is meg­változnak. Ez megszabja a kardiológiai ellátás fejleszté­sének irányát. Jórészt gyógy­szeres terápiát alkalmazunk, de a ritmuszavarok kezelésé­nél a speciális gyógyszereken kívül döntő szerepe van a pa­cemaker-terápiának is. A me­gye valamennyi kórházában megvan a lehetőség a sürgős­ségi pacemaker-terápiára, ám ez csak átmeneti megoldás. A végleges beültetést a pécsi egyetem klinikájának intenzív osztályán végzik. Tavaly több mint 60 somogyi beteg kapott végleges ritmusszabályozót. — Hol készültek föl speciá­lis kardiológiai ellátásra? — A Kaposi Mór megyei és a Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórházban. Kaposváron az izotópdiagnosztikára, Mos­dóson a ritmuszavarok speciá­lis eseteinek ellátására szako­sodtak a szakemberek. Az utóbbi időben a megye kórhá­zai között megindult egy józan kollaboráció, ezt véleményem szerint még lehet fokozni. A sürgős eseteket a megye va­lamennyi kórházában — Nagyatádon, Marcaliban, Sió­fokon — el tudják látni. Min­denütt dolgozik kardiológus szakorvos — összesen 15 —, közülük a legtöbben a két me­gyei intézetben. Ugyanakkor vannak nem kardiológus, de kiváló kardiológiai gyakorlat­tal rendelkező szakembereink. Az intenzív osztályokon ren­delkezésünkre állnak a megfe­lelő diagnosztikai és élet­mentő készülékek. Korszerű­sítésük azonban kívánnivalót hagy maga után. — A háziorvosok szerepe nagyon fontos; ók az első láncszem a kardiológiai ellá­tásban. Fölkészültek-e erre a feladatra? — Hogy ez a láncolat mennyire él, azt a betegek szemlélete is erősen befolyá­solja. Ha a maguk szintjén tá­jékozottak a betegséggel kap­csolatban, akkor időben or­voshoz tudnak fordulni. Ezért fontos az egészségnevelés; sokat segíthet a megelőzésben és a gyógyító munkában is. A háziorvosnak elsősorban azt kell tudnia, hová és milyen módon küldje tovább a bete­get. Ennek érdekében rendsze­resen szervezünk háziorvosi továbbképzéseket. A hét vé­gén Mosdóson a kamrai rit­muszavarokkal foglalkozunk. — A gyors, szakszerű' szál­lítás, ellátás életmentő lehet. — A mentőszállítás nem ideális, bár sürgős esetben — például azonnali szívműtétek­nél — többnyire rendelkezé­sünkre áll a mentőhelikopter. Gépkocsival a szállítás azért okoz gondot, mert mentőor­vost is kellene biztosítani. Annyi mentőorvos és speciáli­san felszerelt mentőautó azonban nincs a Somogy me­gyei mentőállomáson. A betegek szemléletének változtatása révén a szívműté­tek számát ugyancsak növelni lehetne. Sokan a lehetőség el­lenére sem vállalják a műtétet, de a sikeres beavatkozás nö­veli a vállalkozó kedvet. Köz­vetlenül a műtét miatt még nem vesztettünk el beteget, de két olyan esetről is tudok, mi­kor azért haltak meg, mert nem vagy csak későn vállal­koztak az operációra. Nagyon sok tennivalónk van a meg­előzésben. Sajnos, azok a gyógyszerek lettek a legdrá­gábbak, amelyekkel csök- kenthetnénk a vérzsírszintet. A több mint 30 ezer somogyi magasvémyomásos beteg ke­zelése, a megelőzés hatékony­ságának növelésén túl, komoly szakmai együttműködést igé­nyel. Ezt segíti egyebek között a nemrég megalakult hipertó­niaklub is. — A műtéti kapacitással is gondok vannak, bár a zala­egerszegi centrum beindulása reményre ad okot. — Magyarországon évente 7500 nyitott szívműtétet vé­geznek a szívsebészek. Ez az európai átlagnak csak a fele. Megyénkből 51 betegen hajtot­tak végre ilyen beavatkozást, s ez az arány rosszabb az orszá­gos átlagnál. Az igény valóban nagyobb lenne, ám a budapesti centrum kapacitása a felső ha­táron van, és a somogyi bete­gek ehhez a központhoz tartoz­nak. Fél évtől két évig teijed a várakozási idő. A közeljövőben megépül a pécsi centrum, s ak­kor hamarabb sorra kerülhet­nek a somogyi betegek. Eddig ugyanis a szívsebészeti cent­rum nagy távolsága is vissza­tartó erő volt. Egyéb beavatkozást — ko­szorúértágítást és pacemaker­beültetést — több mint száz be­tegen végeztek. 95 százalékuk­nál végleges javulást értek el, a többieknek stabilizálódott az állapota. — A kardiológiai betegek rehabilitációja biztosított? — Megvannak a feltételei: a mosdósi kardiológiai osztá­lyon évente ezer, részben in­farktuson átesett, részben ope­rált beteget látnak el. Ezenkí­vül Balatonfüreden fogadják a rehabilitációra szorulókat. Várnai Ágnes A lelki egészség védelmére szövetkeztek Számybontó összefogás (Folytatás az I. oldalról) A Családsegítő Központ men­tálhigiénés csoportjának szer­vezésében megtartott eszme­cserén Szabó János, a családse­gítő központ igazgatója mutatta be röviden a somogyi csoport munkáját, tevékenységi körét. Dr. Bleyer Erzsébet, a Bara­nyát, Tolnát és Somogyot ösz- szefogó pécsi programiroda ré­gióvezetője az 1989-ben ala­kult, majd 1995 július elsejével újjászerveződött iroda gondjai­ról elmondta: ma sincs tisz­tázva, hogy akar-e és tud-e kö­zösen dolgozni a három megye. Annyi bizonyos: Somogy kész­séges partnernek bizonyult a munkában, de a kapcsolat egy­oldalú, nem nyitott a régió többi megyéje felé. Gondot je­lent, hogy az országos szerve­zetben nincs mentálhigiénés szakember, ezért a legkülönbö­zőbb végzettségűek bevonásá­val igyekeznek végezni a mun­kát. Az országos program sem lá­tott még napvilágot; most vitat­koznak rajta a szakemberek. Ezért kell széles társadalmi ré­teget — ÁNTSZ, egészségügyi, oktatási és közművelődési in­tézmények, telefonszolgálatok, családsegítők — bevonni a munkába, és biztosítani az okta­tás, valamint a továbbképzés lehetőségeit. Dr. Bleyer Erzsé­bet bejelentette: a baranyai re­gionális iroda képviseletében pályázatot nyújtott be a három megye oktatási-képzési prog­ramjának megvalósítása érde­kében. Eredményét e hónapra várják; akkor dől el, hogy mely megyékkel közösen valósítják meg. A szenvedélybetegségek elleni küzdelemben tavaly meghirdetett Hagyd abba, és nyersz! elnevezésű, dohányzás elleni kampány mintájára vi­lágbanki segítséggel ismét Ba­ranyából indul az országos kezdeményezés. 1996-ra pedig országos címlista közzétételét tervezik; így valamennyi bajba jutott emberrel és a különböző szervezetek képviselőivel is fölvehetik a kapcsolatot. A helyi mentálhigénés cso­port munkáját Buzsáki Tünde megbízott csoportvezető^ mu­tatta be. Várnai Ágnes Vizsga emberségből — Gyulladásos lett az arcbő­röm és ezt a gyógyszert kell szednem. Azért adhatok vért? — kérdezte egy fiatal lány dr. Tóth Ágnestől a Kaposi Mór megyei Kórház vértranszfúziós állomásának osztályvezető fő­orvosától. Tüzetes vizsgálat után a fő­orvosasszony zöld utat adott és a diáklány csatlakozott a folyó­són várakozó társaihoz. Az V. T valamint a IV.T, a II., III., és IV. A osztály néhány lelkes di­ákja, összesen 21-en, Sárközi István tanár vezetésével a ka­posvári Mezőgazdasági Szak- középiskolából érkeztek az ál­lomásra. Az iskolabusz repí­tette őket a tanítás vége után a kórházba, hogy vért adjanak bajbajutott társaiknak. Bár no­vember 2-án az agráregyete­men is szerveznek véradást, ők úgy gondolták: megelőzik tár­saikat. — Intelligens fiatalok, tanul­nak egy szakmát, ám ennek el­lenére mindenki lenézi őket, mert — úgymond — trágyások — veti közbe Sárközi István. — Pedig lélekben is erősebbek mint a többiek. —- Kapva, kaptam az alkal­mon — így Hahót Ilona. Szabó János apró vattapamacsot szo­rongat behajlított karján, ő már túl van a vizsgálaton és meg­erősít: férfi létére sem fog el­ájulni egy kis tűszúrástól. — Kell a „fontosságérzés”, kell, hogy tegyünk valami jót — veti közbe Sütő Adrienn. — Én bárkinek adok, akinek szük­sége van rá. Lehet, hogy egy­szer nekem is egy véradó menti meg az életemet... Egy kupacban szoronganak, ám a világért sem árulnák el: kicsit tartanak a beavatkozástól. — Itt is osztogatják az egyest és az ötöst — közli nagy felfe­dezését az egyik fiatalember. Aztán megnyugszik: a vizsgálat eredményét jelző számok nem kerülnek az osztálynaplóba. Dr. Tóth Ágnes szerint gyak­ran jelentkeznek fiatalok ön­kéntes véradásra, de csak a 18 éven felüliektől vesznek vért. Nincs is gond az ellátással, oly­kor még a környező megyék­nek is tudnak adni a ritka, hi­ányzó vércsoporthoz tartozó készítményekből. A beavatko­zástól — mint mondja — nem kell félni; szigorúan betartják a higiénés előírásokat. A csivitelő fiatalok körén túl, hosszú asztalkán két kistányér virslivel. Üdítő és egy üveg sör kerül mellé. Két, fülig piros arcú fiatalember fogyasztja az ajándék uzsonnát. Azt mondják semmi volt az egész, de azért jobb ülve maradni. — Ez az utolsó „nagy” osz­tály — mutat tanítványaira Sárközi tanár úr. — Ők min­denben helyt álltak. Emberség­ben is. (Várnai) Elsősegély és otthoni betegápolás Két könyv, melynek ismerete nélkülözhetetlen. Gyermeket nevelő anyáknak, családoknak éppúgy, mint diákjaiért felelős pedagógusnak vagy útjaink autósainak. Az elsősegély kéz­könyve és a Betegápolás otthon - mindkettőt a Magyar Vöröskereszt, Budapesti Mentőalapít­vány adta ki. Az Elsősegély az azonnali teendőkhöz ad ta­nácsot: hogyan segítsünk, mielőtt orvos vagy mentő érkezik. Ebben a formában-először jele­nik meg Magyarországon; a St. John mentő- szolgálat és a brit Vöröskereszt hivatalos kéz­könyve. Veszélyhelyzetben mit tegyünk? Mi­képpen segíthetünk: egy eséstől a tömeges au­tóbalesetekig; tűz vagy gázveszélykor, áram­ütésnél, égési sérültnek? Világosan, lényegre- törő, rövid útmutatásokkal - több száz színes képpel illusztráltan - számtalan vészhelyzetre felkészít. Útmutatásait követve a legtöbb em­ber hatékony segítséget nyújthat állatok hara­pása, törés, rosszullétek esetén is. A Betegápolás otthon mindennapjaink ta­nácsadója. Gyermekek, betegek, valamint idős­korúak gondozásának tudnivalóit nyújtja. Mire van szüksége a betegnek? Milyen legyen a kör­nyezete? - az egyik legfontosabb, amire ügyelni kell. Mert napjai nagy részét ágyban tölti; s ha mozogni képtelen, az ápoló hogyan biztosíthatja a legmegfelelőbb testhelyzetet. Ez áll a csecse­mőre is - a gyermekszoba berendezéséhez pár­huzamosan ad tanácsokat. A beteg vagy a cse­csemő mozgatása, fürdetése külön „tudomány”; a színes ábrák, pontokba szedett szabályok eb­ben is eligazítanak. Foglalkozik a beteg gyer­mekek ápolásával, s a lábadozók ellátása - kór­ház után - ugyancsak nélkülözhetetlen tudni­való. Sőt, a kisdiákok elfoglaltságának megter­vezéséhez, a tanulási nehézségeket leküzdésé­hez is ad segítséget e könyv. Remek táblázatos összefoglalók egészítik ki: a gyermek fejlődésé­ről, a fertőző betegségekről. K. F. Az elsősegély kézikönyve és a Betegápolás példányonként 448 forintért megrendelhető az AS-M Kiadó terjesztési csoportjánál és megvásárolható az ügyfélszolgálatánál: Kaposvár, Kontrássy u. 2/A. Tel/fax: 82/433-213. Betegápolás otthon Gyermek és felnőtt betegek, valamint időskorúak gondozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom