Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-30 / 230. szám
1995. szeptember 30., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 A megye menedzseli a balatoni pályázatokat Jákli Péter megyei főjegyző a közelmúltban írott levelében ajánlotta fel a Balaton-parti ön- kormányzatoknak, hogy a strandok higiénés állapotának javítását célzó támogatási kérelmeiket a Somogy Megyei Közgyűlés közös pályázaton nyújtaná be a Környezetvédelmi Alaphoz. Összhangban van ez az ajánlat a három megye — Somogy, Zala és Veszprém — közgyűléseinek elhatározásával, miszerint közösen lépnek fel a Balatont érintő kérdésekben. Ennek szellemében kíván segítséget nyújtani a megyei önkormányzat azzal, hogy a közgyűlés hivatalának területfejlesztési főosztálya koordinálná a munkát és benyújtaná a közös pályázatot. A strandok fejlesztéséhez valóban kell a segítség, mert ismert, hogy a ANTSZ szigorú követelményeket fogalmazott meg a higiénés állapotokat illetően, és ezek komoly beruházást igényelnek. Az ígéret szerint jövőre már szigorúan számon kérik a megvalósítást. Holper László balatonboglári alpolgármester válaszában üdvözölte a kezdeményezést. Arra is felhívta azonban a megyei főjegyző figyelmét, hogy a koordináció során érdemes lenne tisztázni olyan érdekellentéteket is, mint ami a víziközmű- szolgáltató cég és az önkormányzatok között feszül. Ugyanis előfordul, hogy a tervezett higiénés program megvalósításának többszöröse az egyszeri közmű- fejlesztési hozzájárulás mértéke. G. M. A Balatoni Vízirendészeti Parancsnokság három rendőrőrse — a siófoki, a balatonfüredi és a balatonföldvári — három járőrhajót kapott a közelmúltban. A Bayliner típusú amerikai hajókat radarral és mélységmérővel is felszerelték. Fotónkon a földvári vízirendőrök indulnak szolgálatba az új járőrhajóval fotó: lang Róbert Lelle gondoskodik A balatonlellei képviselő-testület éppen egy éve tekintette át feladatait, milyen tennivalói vannak a város külterületein élők érdekében. A héten Szűcs László polgármester arról számolt be a képviselőknek, hogy az egy éve kitűzött célok közül megvalósult az Irmapusztát és a várost összekötő bitumenes út; erre másfél millió forintot fordítottak. Anyagiak hiánya miatt azonban késik a rádpusztai ivó- vízvezeték kiépítése. Ennek megvalósítása a 7-es útról való lecsatlakoztatás miatt drága. Irmapusztán a családok életében jelentős előrelépést jelentett, hogy megvásárolták a szolgálati jellegű bérlakásaikat. Valamennyi kérelmező megkapta az önkormányzattól a lakáscélú támogatást kamatmentes kölcsön formájában. Összesen egymillió forintot fizettek ki. Egy család pedig kamatmentes kölcsönt kapott a lakásépítéséhez. Miután az itt élő emberek életkörülményei elmaradnak a város belterületén lakókétól, kiemelten figyelik a szociális ellátás lehetőségeit: a gyermekek kivétel nélkül térítés- mentesen étkeznek az iskolában és az óvodában, az egyedül élő nyugdíjasok, nagycsaládosok tüzelőjuttatásban részesülnek. Több család kap havi rendszeres ellátást. Az itt működő írisz klub jelentős szerepet tölt be Irmapuszta kulturális életében, de a hivatalos ügyek intézésében is segít. Rádpusztán késnek a telefonbekötések, az újabb határidő szeptember 30. G. M. Fonyódi siker bajor földön Francsics Zoltán polgármester vezetésével 30 tagú delegáció járt a bajorországi Leipheim- ben, a hagyományos őszi fesztiválon. Fonyód első alkalommal mutatkozott a partnervárosában, holott a kapcsolatuk már hároméves. A polgármester elmondta: amíg az önkormányzati képviselők a bajor város intézményeivel ismerkedtek és az együttműködés új tartalmáról tárgyaltak, a Mátyás Király Gimnázium néptánccsoportja magyar és német táncokat gyakorolt, hogy aztán a fellépések alkalmával felejthetetlen emléket hagyjon a lelkes közönségben. A magyar látogatás valóban felcsillantotta a kapcsolatok megújulását. Magyar standot állítottak föl a pavilonokban, és a vendéglátók megismerhették népművészetünket, s a nem kevésbé híres, helyben főzött gulyást és a bogiári borokat. Az így szerzett bevételből egyébként az utazás költségeit fedezték a fonyódiak. A bemutatkozásnak óriási sikere volt azért is, mert Leip- heimnek 50-60, környékének több száz magyar származású lakója van, és sokan eljöttek magyar szót hallani, régi hazai ízeket kóstolni. G. M. Limitáron eladják a siófoki Gyümölcstermesztési Rt-t Privatizáció áldozattal Közérdekű bejelentés ügyében jártunk a Siófoki Gyümölcstermesztési Rt-nél. Fodor László gyümölcstermesztési ágazatvezetőnek ugyanis felmondott a cég három hónapja megbízott igazgatója. Az érintett természetesen megalapozatlannak és etikátlannak tartja az intézkedést. Úgy véli, azzal, hogy két nap alatt „elbántak” vele, a cég privatizációjának áldozata lett. Meggyőződése, hogy menesztéséhez azoknak a „helyi erőknek” van közük, akik olcsón szeretnének az értékes gyümölcsöshöz jutni. „Az igazgatót felsőbb kapcsolatokon keresztül behívatták és két út elé állították: vagy én, vagy ő”, állítja Fodor László, s hozzátette: jó a cég, és ez a saját munkájának is eredménye. Kétségeit igazolva látja abban, hogy az ÁPV Rt olyan utasítást adott az igazgatónak: alakítson ki 56-86 milliós limitárat, holott korábban 130 millió forintról volt szó az előző vezetés alatt. Szóval bizalmatlanságot is kelthet egy privatizáció előtt álló cégnél a személycsere vezetői poszton... Gelencsér József, az rt megbízott igazgatója mutatja a Privinfo keddi számát, amelyben 73 cég között meg is hirdették a Siófoki Gyümölcstermesztési Rt-t 50 milliós limit - úgynevezett keresletélénkítő - áron. Ez a cég menedzsmentjének árajánlatánál is kevesebb. Egyébként az első kísérleti csomagban szerepelnek, az új privatizációs törvény szerint egyszerűsített technikával értékesítik őket. 90 nap múlva derül ki, menynyiért, akkor bontják a zárt borítékban érkező ajánlatokat, vagyis - mint az orosz rulettben - senki sem tudja, mit ajánl a másik. Az igazgató hozzáteszi a „helyi erőkre” reagálva: mindenféle befektetőnek örülne, mert mielőbb fejlesztésre van szüksége a gyümölcsösnek. Amúgy számára csak a tulajdonos APV Rt adhat utasítást, és nem emlékszik a volt ágazatvezető személyére vonatkozó utalásra. Gelencsér József elismerte, hogy Fodor László volt az egyetlen, akitől megvált a következők miatt:- Júniustól kaptam a megbízást a cég vezetésére, amelynek éppen akkor változott meg a korábbi szervezeti struktúrája, miután eladták a növénytermesztési ágazatot. Ettől kezdve egyetlen profilja a gyümölcstermesztés maradt. Elsőrendű feladatom a nagy adósságállománnyal rendelkező cég gazdálkodásának rendbe tétele volt, mert a tulajdonos nem fogadta el az előző vezetés üzleti és pénzügyi tervét. Ugyanakkor - tekintettel a soron következő privatizációra - a szervezeti struktúrát is át kellett alakítani, mert nem volt például igazgatóhelyettesi poszt. A rossz szervezeti felépítés is gátolja a jó eladás esélyeit. Tehát a termelési igazgatóhelyettesi státusz látszott racionálisnak, és Szabó Zoltán kertészmérnököt szakmai helyettesnek nevezte ki az igazgatóság.- Vagyis Szabó Zoltánt tulajdonképpen visszahozta a céghez, amely akkor vált meg tőle, amikor 1993-ban Fodor Lászlót pályázat útján kinevezték gyümölcstermesztési ágazatvezetőnek.- Igen, őt találtuk alkalmasnak.- Fodor Lászlónak is nagy szerepe volt abban, hogy a cég ez évre sikeresen gazdálkodik.- Nyilván volt szerepe ebben, de azt hiszem, elsősorban az égieknek köszönhetjük a sikereket: jó helyen van a gyümölcsös, nem volt fagykár, és jó a gyümölcspiac. Az árak fedezik a költségeinket: 40 millió forintról 125 millióra növeljük a bevételünket. Közösen értük el az eredményeket. Viszont Fodor László munkaköre átszervezés folytán megszűnt. Ez stratégiai döntés volt, és így valóban összefügg a privatizációval, amelyet elősegít az új szervezet és a menedzsment szakmai összetétele.- Ezt a munkajogi vitát, nyilvánvaló, a bíróságon folytatják majd. Nem sajnálja Fodor Lászlót, aki ötvenéves?- Meggyőződésem, hogy kiváló kereskedelmi felkészültségével megtalálja a helyét a vállalkozói szférában is. Gáldonyi Magdolna Csíkmadaras táncai ádándi falunapon Megérkezett Ádándra a csík- madarasi Forrás népi együttes, Szlovákiából pedig Dunamocs, Nagykér és Szimő csoportjai, hogy részt vegyenek az ádándi falunapon. Fellép a törökkop- pányi menyecske- és a táskái asszonykórus is, majd szüreti felvonulást tartanak. Főzőversenyt, vetélkedőt is rendeznek. Siófoki iskolások koszorúja A siófoki Széchenyi István Általános Iskola kisdiákjai is tisztelegtek névadójuknak Budapesten, az Akadémia előtt álló szobránál; a legnagyobb magyar emlékét idézték, s a talapzaton elhelyezték koszorújukat. Napraforgót aratnak a Magyar Tengerben A napraforgó-betakarításon is dolgoznak most a zamárdi Magyar Tenger Mezőgazdasági Szövetkezet dolgozói. Közben az őszi búza vetéséhez is előkészítik 350 hektáron a talajt. A munkát nehezíti, hogy a zamárdi szövetkezetben a táblák előkészítését az elöregedett talajművelő eszközökkel végzik. Százötven kiállító az ásványbörzén A siófoki Krúdy Gyula Kereskedelmi Szakközépiskolában rendezték meg az ásványkiállítást és börzét. Ezen hat ország 150 gyűjtője mutatja be kollekciójának legszebb ásványait. A tárlatot a hét végén tekintheti meg a nagyközönség; az általános iskolások ásványmeghatározó versenyen is részt vesznek. A kőröshegyi dalkör énekel Szóládon A balatonföldvári zeneiskola és a kőröshegyi dalkör is föllép Szóládon. Az önkormányzat rendezte falunapon adják át a fiókgyógyszertárat, és Soós Tibor amatőr képzőművész kiállítását is ekkor nyitják meg. A látványosságok közül izgalmas a kettesfogathajtó verseny, és megtartják a szüreti felvonulást. Szőlőtermesztő vidékek, történelmi kultúrák Bogiári borturizmus Nyurgaponty a tihanyi Belső-tóban Folytatódik a betelepítés a tihanyi Belső-tóba. Ennek keretében a somogycsicsói tóból 41 mázsa nyurgapontyot szállítanak át oda. Ä halak 1 kiló 40 dekásak és egy hétig kímélik őket, azaz „kitáblázzák” - tilalommal - a telepítés helyét. Október végén azonban folytatódik a munka; ekkor 200 darab 10-10 kilogrammos ponty kerül a tihanyi Belső-tóba. A horgászok igen kedvelik a nagy testű pontyokat. A tavaszi telepítés még kifogásra vár, de ezek a halak már megközelítik a 20-22 kilogrammot is. A Nemzetközi Borvárosok Egyesülete az olaszországi Al- bában rendezett konferenciát. Itt Magyarországot Tokaj, Sopron, Balatonfüred és Balaton- boglár képviselte; az utóbbit Holper László alpolgármester, Losoncziné Sandra Klára ön- kormányzati képviselő, a BB rt marketing-szakembere és Neszményiné dr. Balogh Szilvia aljegyző személyében. Holper László alpolgármester elmondta: a kiváló borok kóstolása és a gyönyörű szőlőtermő vidék bemutatása mellett gazdasági életüket szolgáló célokról tárgyaltak az „Európa kitűnő borait termelő vidékek” képviselői. Az egyesület ugyanis azt vallja: azok az európai városok, amelyek a történelmi borászatot képviselik, hozzájárulnak a közös Európa építéséhez. A szőlőművelés a táj képe és a bortermelő nemzedékek munkája révén része az európai civilizációnak; a bor társa az emberek közötti testvériségnek, hiszen a pohárköszöntő is záloga az ünnepnek, az egyetértésnek. A regionális kultúrák, a hagyományok kölcsönös tisztelete, a termékek és a nemzetközi együttműködés szabad körforgása a jövő Európájának fontos eleme - írja az európai borvárosok céljait megfogalmazó nyilatkozat. Mindennek érdekében a borvárosok képviselői elhatározták: kutatják a szőlőtermesztés kultúráját, s feltérképezik a védelemre érdemes történelmi helyeket (szőlőhegyeket, pincéket, az eladás és fogyasztás helyeit), s együttműködnek termékeik szabad forgalmának támogatásában. S ami a Balatont külön is érinti: a bortermő vidékek reklámozásában a turizmusra terelik a figyelmet, közös stratégia kidolgozásával. Magyarország a következő két évben nemzetközi programoknak is házigazdája lesz: Tokaj szervezi a hazai borvárosok szakmai találkozóját, a nemzetközi szervezet megalakulásának 10. évfordulóját pedig Sopronban ünnepük. G. M. Gondok közt a siófoki Homérosz egyesület A rosszullátók Homéroszról elnevezett siófoki egyesülete huszonkét éve alakult, s azóta a ma már 78 éves Horváth Béla vezeti. Szokásos évi közgyűlésüket ma tartják.- A taglétszámunk 183, de mivel kötelezően nincs előírva, rendszeresen csak 141-en fizetnek - mondta a három éve újjáalakult Homérosz egyesület elnöke. - Ez a pénz természetesen kevés, nem fedezte működés költségeit. Három éve a Nyugalom Háza alapítványra nyitottunk számlát a siófoki OTP-nél, s eddig 170 ezer forintot fizettek be támogatóink. A legtöbbet, 50 ezer forintot a siófoki Aquaplast ktsz-től kaptuk. Most 150 ezer forint van a számlánkon, de számításaink szerint 220 ezer forintra kellene ahhoz, hogy postai úton is megindíthassuk a szervezést. Horváth Béla elmondta még, hogy a Tinódi Kör budapesti szervezetével építettek ki szoros kapcsolatot. Rendszeresen tartanak előadásokat Siófokon, és Ihász Kovács Éva írónő vezetésével a Cserhát Művészkör is patronálja az egyesületet. Gondjaik ellenére próbálnak segíteni: tervezik Siófok területén élő sorstársaikkal a jobb kapcsolattartást, és a szegények támogatását is. P. K.