Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-29 / 229. szám

1995. szeptember 29., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Megtenni a megtehetőt Dr. Kolber István: a címzett támogatáshoz öneróhál adtunk százötvenmillió forintot Dr. Gimesi Mihály, a Kaposi Mór Megyei Kórház főigaz­gatója dr. Kolber Istvánt, a megyei közgyűlés elnökét kérdezte: lát-e a kórház fi­nanszírozásában javítani va­lót, van-e olyan mozgósítható, hozzáférhető forrás, amely megoldaná a gondokat? Mi­lyen módszerekkel lehetne a megye kórházainak együtt­működését javítani, a haté­konyságot növelni? — Természetesen látunk. Jelen­tős előrelépést várunk a telje­sítményarányos finanszírozás kiszélesítésétől, hiszen annak számos előnye van — felelte a kérdésre dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. — Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a kórházak finanszírozása két pilléren nyugszik. A mű­ködtetés az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár feladata, a felújításokat, beruházásokat a megyei önkormányzat finanszí­rozza. A kórházak működtetési és fenntartási struktúrája még nem alakult ki véglegesen. Ezt igazolják a finanszírozás fo­lyamatos változásai is. — A kórházak működési gondjai új finanszírozási for­mákat is igényelnek... — Valóban így van. Nagy várakozással tekintünk az új működtetési formák elé: a köz- alapítványok és a vállalkozási formák új lehetőségeket kínál­nak. Ebből adódóan a pályázati lehetőségek kihasználásában is jobbak lehetnek az esélyeink. Vannak még tartalékok a kór­házak saját bevételeinek növe­lésében, a szabad kapacitások kihasználásában. A finanszíro­zás folyamatos változása indo­kolja, hogy a kórház a saját te­rületén mindent megtegyen az egyensúlyért. Elkerülhetetlen bizonyos területeken a struktú­raváltás, a telephelyek számá­nak szűkítése, a költségelemzés új módszereinek keresése, a ra­cionalizálás. Fontosnak tartjuk a folyamatos kapcsolattartást a kórház vezetésével, a főorvosi karral és az OEP-vel. Bízunk a kórház vezetésében, kitűnő szakemberekből áll. — Mit tehet még a megyei önkormányzat? — A megyei önkormányzat mindent megtesz a kórházak működtetéséért, a minőségi fej­lesztésért. A hetvenes évektől folyamatosak a rekonstrukciók, a beruházások. Éppen a napok­ban rövid ünnepség keretében a belgyógyászati épülettömb re­konstrukcióját volt alkalmunk megtekinteni. A megyei ön- kormányzat vállalta, hogy a 800 millió forintos címzett ál­lami támogatáshoz 150 millió forint saját erőt biztosít. Az idén az elmúlt évek hagyomá­nyai alapján 115 millió forintos gép-műszer beszerzési progra­mot hagyott jóvá a megyei közgyűlés, 1996-ra pedig 120 millió forintos fejlesztési igénnyel céltámogatási pályá­zatot nyújtottunk be. Az ellátási körünkbe tartozó intézményhá­lózatra, amely jelenleg 37 in­tézményt jelent, az idén össze­sen 600 millió forintnyi felújí­tást, beruházást irányoztunk elő. Ebből a kórházak részese­dése mintegy 470 millió forint. Ez az összeg még akkor is te­temes, ha a fejlesztések több forrásból tevődnek össze. Kie­melten kezeljük a rekonstruk­ciók között a belgyógyászati épület befejezését, a szükséges többletforrások megteremtését. — Mi a véleménye a megye kórházainak együttműködésé­ről és a további lehetőségek­ről? — Ez elsősorban szakmai jellegű kérdéseket vet fel. Ko­rábban kezdeményeztük és kér­tük, hogy az ÁNTSZ koordinál­jon a kórházak között. Nagy ér­deklődéssel vártuk az új együttműködési lehetőségeket, esetleges orvos-szakmai újítá­sokat vagy az ágyszám csök­kentéssel várható eredménye­ket. Vannak új lehetőségek, de ezek még kidolgozásra és meg­valósításra várnak. A kérdések megnyugtatóan csak akkor ren­deződhetnek, ha az önkor­mányzatok feladatai, az ehhez szükséges források, a kórházi ellátás felügyelete, a kórház­fenntartás és -fejlesztés kérdé­sei egyértelműen nyugvópontra és szinkronba kerülnének. Úgy érezzük: a megyei önkormány­zat két kórházában sikerült eredményeket elérni, de kívána­tos lenne a megyében, sőt a megye vonzáskörzetében — szomszédos megyékben — lévő kórházak szélesebb körű együttműködése és programok mentén való összefogása. — Melyik az a kérdés, amit fontosnak tart feltenni? — Molnár Piroskát, a Csiky Gergely Színház művészét kér­dezem közelgő születésnapja alkalmából. Negyed százada tagja a színháznak. Mi az, ami Kaposvárhoz, a színházhoz és Somogyhoz köti? Eljátszott-e minden szerepet, amit kezdő színésznőként „szerepálom­nak” tekintett? (Erre a kérdésre jövő pénteki számunkban keressük a vá­laszt.) Lengyel János s Göncz Árpád avatta föl a világszínvonalú ásványvízüzemet Hódít Fonyód Herkulese Dr. Kolber István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke szin­tén örömének adott hangot, mint mondta a megye azt a pri­vatizációt üdvözli, amely be­fektetést és korszerűsítést hoz a megyének. A Herkules Hol­dingnak ebben jelentős szerepe van, gépipart fejleszt Tabon, s most Fonyódon megújult ter­mékkel, fejlett technológiával jelent meg, somogyi munkae­rőt alkalmazva exportbevételt hoz. Ezt követően az elnök az ásványvíz reneszánszára hivat­kozva frappánsan reklámozta a Herkules Fonyódi Ásványvizet a népes vendégsereg örömére. Francsics Zoltán Fonyód pol­gármestere annak a reményé­nek adott hangot, hogy az új tartalommal bíró, új köntösbe öltöztetett termék tovább viszi városának hírnevét a világ­ban,hiszen Fonyódnak egyik büszkesége az ásványvízkin­cse. Az sem kis dolog, hogy ez az üzem a harmadik európai színvonalú cég a városbán. Szebényi Péter a Herkules Holding tulajdonosa a Somo­gyi Hírlap kérdésére elmondta, hogy az egymilliárd forintos beruházással a legnagyobb és legkorszerűbb hazai ásvány­víz- üzemet létesítették Fo­nyódon. Ám ezzel nem mond­tak le a további fejlesztésről, mindenekelőtt a kereskedelmi hálózat megteremtése a fő cél: szeretnék mielőbb elérni a ha­zai ásványvíz piacon a vezető pozíciót. Korábban a fonyódiak részesedése mindössze 10-11 százalék volt. Bár az első ter­melősorról oroszországi meg­rendelésre küldték a palackokat és nagy az érdeklődés Kuwait- ban is. Az afrikai országokat szeretnék az exportban megcé­lozni ellensúlyozva a hazai téli keresletcsökkenést. A 16 gép­ipari, építőipari cégből álló holding többek között benzin­kutakat is épít. Szebényi Péter elismerte, valószínűleg nem vé­letlen, hogy a benzinkutaknál kapható a Herkules Fonyódi Ásványvíz, azonban mindössze ennyi a kapcsolat a cég egyéb tevékenysége és fonyódi befek­tetése között, ezt a vállalkozást a több lábon állás ösztönözte. Még az ősszel számítanak az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer megszerzésére a hazai ásványvízgyártók közül az el­sőként. Országosan 100-110 millió literre becsülik a szak­emberek a hazai ásványvízho­zamot, ebből a fonyódi a legje­lentősebb, 80 millió liter a ho­zama évente. A geológusok előrejelzése szerint kifogyha­tatlan az itteni vízkincs, amely kiváló ásványianyag összetéte­lével különösen sportvízként ajánlott. A korábbi kellemetlen mellékízeket ma már nem érezni és ez a korszerű olasz, francia berendezéseknek és technológiának köszönhető. Egyébként a műanyag flako­nokat is maguk készítik a 150-200 millió forint értékű sa­ját berendezésükkel. A termé­ket most úgynevezett bevezető áron kínálják, és Szebényi Pé­ter azt ígérte, bár nem az olcsó kategóriát célozzák meg, nem ez lesz a legdrágább ásványvíz Magyarországon. G. M. Az autómentéshez is kell szakértelem fotó: kovács tibor A hazai autómentősök fele jól képzett, lelkiismeretes szak­ember, vannak azonban olya­nok, akik csak kényszerből vá­lasztották ezt a szakmát. Vagy a megélhetés, vagy a gyors meggazdagodás reményében — mondta tegnap az autómen­tősök kaposvári szakmai nap­ján Peredi Péter, a Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövet­ségének főtitkára. A rendez­vényt a Fuvosz és az ÁB-Ae- gon Biztosító Rt közös kez­deményezésére a Közpúti Szolgáltató Ipartestület szer­vezte. Peredi Péter szerint évente 600-800 millió forintnyi szál­lítási kár és túlszámlázás ke­letkezik, amely az autómentő­sök szakszerű munkájával csökkenthető lenne. A kapos­vári szakmai nap egyik célja is a tanácsadás és a szakmai ta­pasztalatok megosztása volt. Szóba került, hogy a bizto­sítók egyre gyakrabban utasít­ják el az autómentősök indo­kolatlanul magas számláit. A szakemberek szerint ugyanak­kor a túlszámlázások egyik oka az, hogy az fuvarosoknak kenőpénzt kell fizetniük egyes megrendelésekért, amelyeket aztán igyekeznek beépíteni a számlába. A Fuvosz a biztosí­tókkal tárgyalva most egysé­ges tarifarendszer kidolgozá­sán munkálkodik. Több elkép­zelés közül szeretnék kiválasz­tani a legéletképesebbet. A tervek között még egyfajta szállítási átalánydíj is szere­pel. Az előadásokat követően a K és B Autócentrum Kft ka- posfüredi telepén gyakorlati bemutatóra is sor került. El­hangzott, hogy a hazai autó­mentősök többsége megbíz­ható eszközökkel és kellő szakértelemmel dolgozik ugyan, néha azonban — külö­nösen a tilosban parkoló autók elszállításakor — az általuk okozott legkisebb kár is elvi­selhetetlenül nagynak tűnik. A szakszerű munkára és a fo­lyamatos képzésre többek kö­zött ezért van szükség. Barna Zsolt Összeült a részönkormányzat Tegnap első alkalommal ült össze Kaposfüred részönkor­mányzata. A képviselők a Ka- posfüredi Általános Iskola aulá­jában találkoztak, ahol az előze­tes napirend szerint a részön­kormányzat szervezeti és mű­ködési szabályzatát fogadták el, javaslatokat tettek a részön­kormányzat rendelkezésére álló pénzösszegek elosztására és más a települést érintő aktuális ügyekről tanácskoztak. Az ülés nyilvános volt, így arra a körzet lakói is ellátogathattak. Kirándultak az idősek A somogydöröcskei idősek napköziotthonának tagjai közül — a polgármesteri hivatal anyagi támogatásával — negy­venötén egésznapos kirándulá­son vettek részt a közelmúltban a Mecsekben. Az idős emberek megismerkedtek Pécs neveze­tességeivel, megtekintették az állatkertet, a bazilikát, a tv-tor- nyot, majd a máriagyüdi restau­rált templomot. Ellátogattak a siklósi várba is. Este sok-sok élménnyel gazdagabban tértek vissza a Koppány-völgyi falu­jukba. Alapkövezés Sérsekszőlősön A sérsekszőlősi önkormányzat a falu szólősi területén levő Szabadság utcában, több mint százméteres szakaszon alapkő­vel boríttatta a földes utcát. Murvaréteget kapott a Szabad­ság köz is, így mindkét helyen biztosított a közlekedés. A kőz­úzalékkal való bontás mintegy 200 ezer forintjába került a kis­község vezetésének. Balatonboglári álláslehetőségek A munkaügyi központ kiren­deltségének szakemberei nem­rég felmérték a balatonboglári álláslehetőségeket. Az általuk készített felmérés szerint Bog­láron többek között műkőkészí­tőt, kovácsot, varrónőt, kőmű­vest, hidegburkolót, víz és gáz­szerelőt, szőlőtermesztőt, trak­torost, bolti eladót, ingatlan- közvetítőt, ügyintézőt és titkár­nőt keresnek. Szociális támogatás Barcson 130 családot támogatott átme­neti nevelési segéllyel júliustól szeptemberig 'a barcsi önkor­mányzat. Átmeneti szociális segélyre összesen csaknem öt- százkilencven ezer forintot fi­zettek ki a barcsiak. Rendkívüli szociális segélyt hat esetben ad­tak rászorulóknak összesen mintegy száznegyvenkétezer forint értékben. Bizalomra épít a Pini Hungary Önkormányzati setgítséget az integrációhoz — Somogy megye életében jelentős szerepük van a befek­tetőknek, vállalkozóknak, hisz ők működtetik a gazda­ságot, munkát, megélhetést biztosítanak a megye polgára­inak. Szeretnénk, ha ők is magukénak éreznék a megyét, még akkor is ha külföldről, vagy az ország más területé­ről érkeztek, ezért kötelessé­günknek érezzük, hogy segít­sük munkájukat és beillesz­kedésüket a megye társadalmi életébe is— mondta tegnap dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke, miután ta­lálkozott Piero Pinivel, a Pini Hungary kft tulajdonosával. Hozzátette: a Somogybán dolgozó többi cégvezetővel és tulajdonossal is szeretne ha­sonló eszmecserét folytatni a közeljövőben. Az első találkozó témája elsősorban a megye állatte­nyésztése volt, hisz a hús­kombinát-utód cég legna­gyobb gondja manapság az alapanyag-hiány. Ennek javí­tása érdekében már megkez­dődött a munka, amihez a megyei önkormányzat — ere­jéhez és lehetőségeihez mér­ten — segítséget ígért. Kolber István szerint az önkormány­zat és a vállalkozói központ együtt komoly segítséget nyújthat az integráció megva­lósításához. Kézzel foghatóbb az az együttműködés, ami a reklám és marketing munká­ban jöhet létre az önkormány­zat és a húsüzem között. Piero Pini elmondta terveit: jövőre 550 ezer sertés vágását tervezik, amihez az alapanyag 80 százalékát Somogyból sze­retnék felvásárolni. Elégedetten nyilatkozott a megbeszélésről Svajda József az MSZOSZ megyei ügyvi­vője is, aki aki éppen az elbo­csátásokról, a béremelésről tárgyalt Piero Pinivel. Mint mondta a cégtulajdonos ígére­tet tett az ötéves bérlemaradás kompenzációjára is, ám azt is hozzátette: mindez az ered­ményektől függ, amit viszont elsősorban az alapanyagellá­tás befolyásol, mert az értéke­sítési piac még mindig bővít­hető. Á felvásárlással kapcso­latban szóba került az is: sok szövetkezet még mindig szá­mon tartja az előd, a Hús­kombinát tartozásait, ezért előfordulhat, hogy nem akar­nak majd a Pini Hungaryval sem szerződést kötni. Erre Pi­ero Pini azt válaszolta, hogy cégének semmi köze a hús­kombinát ügyeihez, a felszá­molás befejeződött. Cége munkájával, valamint a pon­tos fizetéssel igyekszik azt a bizalmat visszaszerezni, amit nem is ők játszottak el. Varga Ottó SOMOGYI HÍRLAP ______Lőrincz Sándor jegyzete L akat a körön Hiába az idei ősz, az új tanév, a kaposvári Balázs János kör nem fogadja a tehetséges tanítványokat. A kedvelt, Ady Endre utcai műhely, amelyet Z Soós István festőművész negyvenöt évvel ezelőtt alapított, már csak emlék. Az önkormányzat döntése alapján a közelmúltban került la­kat a kaposvári „művészbölcsőre”, ahol Gern Kázmér, Völgyi Dezső', Ruisz György mester keze alatt tanultak a diákok. Az egykori tanítványok között ma már számos, országos hírű mű­vész van. A két vezetővel, Tamás Károllyal és Horváth János­sal a nyáron közölték a hírt, s a berendezést a városi művelődési központba szállították. Rajzállványok, festőkellékek, s bútorok vannak felhalmozva az egyik apró teremben. Végleges helyre várnak, és arra, hogy mielőbb dolgozhasson rajtuk, velük az a több mint félszáz diák, aki beiratkozott, s aki most tétlenségre kényszerül. A régi épület helyett felújított termet ígértek a kör tagjainak az Anker-házban. A Balázs kör tagjai abban bíznak: nem húzódik el sokáig ez az átmeneti állapot. A döntés az önkormányzat kezében van. A körben tanulók kezében „csak” a paletta lehet, amely — mint ahogy erre számos példa van — sok esetben életpályát, a város­nak pedig nevet jelenthet. „A szakemberek fele jól képzett és becsületes” Önmentő autómentősök

Next

/
Oldalképek
Tartalom