Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-28 / 228. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. szeptember 28., csütörtök Újabb afgán háború készül. Hírügynökségi jelentések szerint az iszlám Taleban milícia emberei támadásra gyülekeznek a kormányt támogató csapatok ellen. A frontvonal már csak 25 kilométerre húzódik a fővárostól, Kabultól. fotó: feb/reuter Kovács László tárgyalássorozata a nemzetközi szervezet közgyűlésén Az ENSZ pénzügyi gondjai Még csak néhány napja tart az ENSZ idei közgyűlése, de máris külügyminiszterek sora vetette Washington szemére, hogy nem fizeti be hozzájárulásait a világszervezetnek. Butrosz Gáli főtitkár beszédében kifejtette, a délszláv béketevékenység 4,7 millió dollárba kerül naponta, a be nem fizetett hozzájárulások pedig már 3,7 milliárd dollárra rúgnak. A rendesen fizető tagállamok - Ausztrália, Új-Zéland és Kanada - szerint Amerika csekély fizetési hajlandósága azért is bosszantó, mert számos ENSZ-megrendelést amerikai cégek teljesítenek. Az ülésen részt vevő magyar külügyminiszter - felhasználva az alkalmat - tárgyalásokat folytat kollégáival. A bosnyák diplomácia irányítója felvetette Kovács Lászlónak, hogy Budapest otthont adhatna egy külügyminiszteri tanácskozásnak. Muhamed Sacirbej nagyra értékelte azokat a kezdeményezéseket, amelyeket Magyarország szomszédos államként és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet elnökeként tett a délszláv válság politikai megoldásának előmozdítására. Kovács László kifejtette kollégájának a vajdasági etnikai arányok erőszakos megváltoztatása miatti aggodalmát. A magyar diplomácia vezetője találkozott bolgár kollégájával is. Georgi Pirinszki utalt rá, hogy Bulgária szeretne csatlakozni a Közép-európai Kezdeményezéshez. Kovács László kilátásba helyezte Magyarország támogatását. Kedvező volt a magyar reagálás arra, hogy miután már körvonalazódik egy háromoldalú osztrák-magyar-szlovák együttműködési forma, a déleurópai térségben pedig hasonló bontakozott ki Bulgária, Görögország és Románia részvételével, érdemes lenne megfontolni a kétszer hármas országcsoport közötti kooperáció kiépítését is. Tüzet nyitott két japán halászhajóra az orosz partiőrség Hokkaido szigetétől északra. A japán legénység egyik tagja valószínűleg megsérült. A két hajót az oroszok elkobozták. A tokiói külügyminisztérium az eset kivizsgálására kérte az orosz hatóságokat, de egyelőre választ nem kapott. Bosznia alkotmányáról állapodott meg New Yorkban Kis-Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina. A békefolyamat következő szakaszában a fegyvemyugvással és a felosztási tervvel foglalkoznak a diplomaták. Titkos záradék rendelkezik Hebronról a csütörtökön Washingtonban aláírásra kerülő izraeli-palesztin megállapodásban - állítják a telepesek. A városban élő négyszáz zsidót eszerint az első adandó alkalommal eltávolítanák, ha összetűzésre kerülne sor az arabokkal. Gyorsított eljárást kér Moszkva, hogy Oroszország mielőbb az Európa Tanács tagja lehessen. Az ország még 1992-ben beadta tagsági kérelmét, de ennek elbírálását a tavalyi csecsenföldi katonai beavatkozást követően Stras- bourgban befagyasztották. Magyar országgyűlési delegáció tárgyalt Németországban. Az alkotmányügyi bizottság küldöttsége az alkotmánybíróság tevékenységével, valamint az igazságszolgáltatás működésével ismerkedett. 480 atomtöltetet tárol Európában jelenleg az amerikai hadsereg, és ebből 245 német földön vár az esetleges bevetésre. Miután 1992 nyaráig kivonták az összes földi telepítésű harcászati nukleáris fegyvert, a német földön található bombák kivétel nélkül repülőgépről hozhatók működésbe. Újabb tömegsírokra bukkantak a boszniai Kljuc környékén, s ezzel számuk immár ötre gyarapodott. A boszniai hadsereg szakértői szerint mintegy kétezer muzulmánt és horvátot ástak el itt, akiket a szerbek még 1992 nyarán végeztek ki. A harmadik világháború tüzé- vel játszik a NATO, ha keleti határait Oroszországig akaija kiterjeszteni - jelentette ki Alek- szandr Lebegy. A Moldvában állomásozó orosz hadsereg egykori parancsnoka a jövő évi elnökválasztás titkos esélyese. Merényletet követtek el Isztambul leghíresebb madámja, Matild Manukian ellen. A rendőrség szerint a tettesek az egyik szélsőséges iszlám szervezetet tagjai lehetnek. Moszkva nem akadályozhatja meg Kelet-Közép-Európa csatlakozását Nato-ülés Brüsszelben Még^ sokáig vitatéma marad az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kibővítése Brüsszelben. A NATO csütörtökön kezdődő tanácsülésén azonban most válasz születhet a „hogyan? miért? ki? és mikor?” kérdésekre. A nagyköveti szintű találkozón egy átfogó csatlakozási tanulmány főbb pontjait, elsősorban a majdani tagfelvétel feltételrendszerét vitatják meg. Biztosra vehető, hogy a nagy, érdeklődéssel várt dokumentum a már ismert alapelveket szögezi le. Köztük szerepel a külső országok esetleges vétójogának elutasítása. Ez a kitétel egyértelműen az orosz ellenvetésekre vonatkozik, ismét leszögezve, hogy a NATO kiterjesztése kizárólag Brüsszel, illetve a jelentkezők ügye. Hangsúlyt kap, hogy az egyes tagfelvételi kérelmeket államonként kell elbírálni. Eszerint a tagfelvétel nem „tömbszemlélet” alapján, hanem a felvételre várók teljesítménye, demokratikus berendezkedése és korábbi békepartneri tevékenysége alapján történik. Az „előrébb” állóknak tehát nem kell bevárniuk azokat, akik a feltételeknek kevésbé felelnek meg. A kibővítés pontos menetrendjét, a kiszemeltek névsorát feszegető kérdésekre alighanem még sokáig nem kapunk választ. Pedig a teljes jogú tagságért folyamodókat leginkább ez foglalkoztatja. A mostani tanulmányt őszszel kétoldalú tisztázó megbeszélések sorozata követi, a következő lépés pedig csak decemberben, a szokásos évzáró NATO-csúcson várható. A külügyminiszteri tanácsülés ekkor adhat megbízást a bennünket is érintő újabb tanulmány kidolgozására. (Szegő) Hadat üzentek a legalattomosabb fegyvernek. Térden állva vette át egymillió aknától sérült tiltakozó jegyzékét az ENSZ hagyományos fegyverekről tárgyaló konferenciájának elnöke, a svéd Thun Johann Molander. A dokumentumot tolókocsin hozta el Thun Na- rath, aki Kambodzsában veszítette el a lábát. fotó: feb/reuter 250 éves szamovárjubileum Moszkvában hamarosan megünneplik a szamovár születésének 250. évfordulóját. Állítólag az ünnepségen megjelenik maga „Borisz cár”, vagyis Borisz Jelcin államfő is. Bár a szakszótárakban mindössze az áll róla, hogy „faszén segítségével működő teafőző”, azért e szikár meghatározásnál a szamovár jóval több: a nemzeti folyamatosság egyik jelképe. Nem sokkal feltalálása után már státusszimbólummá vált, s egy igazán jó masina akár háromszáz aranyrubelbe is belekerült akkor, amikor az aranyrubel értéke megegyezett az arany dolláréval. Jobb helyeken a szamovár űrtartalma mindmáig öt liter. A vendégek egykor törülközőt is kaptak a teázáshoz, hogy a forró nedűtől gyöngyöző homlokukról felitathassák az izzadságot. Bár viszonylag olcsón kaphatók modern, elektromos szamovárok, ezek iránt mérsékelt a kereslet, a jobb módú bel- és külföldiek az igazira vadásznak. Az ínyencek azt is tudják, hogy a készülék fővárosa nem Moszkva, nem is Szentpétervár, hanem Tula. A fővárostól kétszáz kilométerre délre fekvő város a legjobb orosz fegyverkovácsokat adta századokon át a birodalomnak. Egyikük, Fjodor Lisztéin volt az, aki két és fél évszázada feltalálta a legendás teafőzőt. Krónikák tanúsítják, hogy nem sokkal később Tulában már hetvenhét kisebb-na- gyobb üzemben gyártották a készüléket, ami összesen vagy ezerötszáz tulainak adott biztos kenyeret. A leghíresebb gyártó hamarosan a Batasov- üzem lett, amely a cári időkben jókora exportot bonyolított le: megrendelői közé tartozott a mindenkori perzsa sah, a török szultán, sőt a nem éppen teahívőként ismert madridi udvar néhány tagja is. Az évfordulóra Batasovék különleges, kétszázötven literes szamovárt alkottak. Román vádaskodás Magyarországgal szemben Határozat Szerbiáról Tartsa tiszteletben az etnikai kisebbségek jogait: egyebek mellett erre szólítja fel Jugoszláviát az Európa Tanács. A parlamenti közgyűlés ülése határozatban hívja fel a jugoszláv kormányt: mondjon le az etnikai egyensúly módosításáról a Vajdaságban és Koszovóban, a horvátországi szerb menekültek odatelepítéséről. A jugoszláviai helyzetről folyó vitát egyébként kellemetlen közjáték zavarta meg Stras- bourgban. Felszólalásában Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja azt állította, ha a jugoszláv válság igazi okát kutatjuk, nem szabad elfeledkezni az Antall-kormányról, amely „felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát”. A román szenátor szerint mindebben kulcsszerepet játszott Jeszenszky Géza. A korábbi külügyminiszter - aki egyébként az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja - válaszában leszögezte: a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak. Mindez 1990-ben történt, amikor még béke volt a térségben. A román szenátor felszólalását visszautasította Bársony András , a magyar küldöttség vezetője is. Televíziós ismeretek Üj tantárgy az Egyesült Államokban Az amerikai New Mexico állam iskoláiban új tantárgyat vezettek be televíziós ismeretek néven. A pedagógusok ugyanis azt vallják, hogy korunkban nem elég a gyerekeket írni, olvasni, számolni megtanítani. Arról is fogalmat kell alkotniuk, hogy a televízióban mi az értékes és mi a silány, mit érdemes nézniük és mit nem. Az Egyesült Államok további tizenöt államában folynak az előkészületek a tantárgy bevezetéséről. Támogatói azzal érvelnek: a kábelrendszerek robbanásszerű elterjedésével szükségesebb, mint valaha, hogy a polgár már gyerekkorában megtanuljon válogatni a műsorok között, és meg tudja különböztetni egymástól a reklámot és a többi programot. A középiskolások elsajátítják a tévériportok, a filmek elemzését, hallanak a kamerabeállításokról, a kép és a zene összefüggéseiről,. Azok a szülők, pedagógusok és politikusok, akik a képernyőn terjedő erőszak- és szexkultusz ellen küzdenek, keveslik ezeket a kezdeményezéseket. ők magyarázás helyett határozott jogszabályokat igényelnek, amelyek eltiltanák az ilyen műsorokat, vagy legalábbis technikailag lehetővé tennék, hogy ä szülők megakadályozhassák a lélekrontó programokat nézését. Ferenczy Europress A Közel-Kelet legifjabb diplomatája Zahva, Arafat lánya „A Közel-Kelet legfiatalabb diplomatája” - így nevezte a Newsweek című amerikai hírmagazin Zahvát, Arafat most született lányát. A palesztin vezető kislánya alig néhány hónapos, de máris hozzájárult papája, illetve Jichak Rabin kapcsolatának javításához. Közismert, hogy az izraeli miniszter- elnök nem túlzottan kedveli Arafatot, és amikor két évvel ezelőtt, az első izraeli-palesztin megállapodás aláírásakor kezet kellett fognia vele, olyan arcot vágott, mintha a fogát húznák. Aztán tavaly decemberben, amikor a két politikus Oslóban átvette a Nobel-békedíjat, mintha az enyhülés jelei mutatkoztak volna. Kiderült, ennek nem csak a közös díj az oka. Szuha, Arafat felesége ugyanis itt jelentette be, hogy gyereket vár. Erre Lea, Rabin felesége elérzékenyülve ezt mondta a nyilvánosság előtt: „Szeretném, ha a gyerek Izraelben születne meg”. Rabinék, mielőtt hazautaztak Norvégiából, bekopogtattak Arafatékhoz, hogy elbúcsúzzanak tőlük. Zahva az idén, július 24-én jött a világra. Nem kötelezte rá a protokoll, Rabin mégis már másnap felhívta Arafatot és gratulált neki, Lea pedig Szu- hánál érdeklődött a gyerek egészsége iránt. Nem kis meglepetést keltett az a Mózes-ko- sár is, amely Zahva részére érkezett Josszi Ginosszarlól, Rabin egyik közvetlen munkatársától. A palesztinok szerint ez esetben alighanem Rabin ajándékáról volt szó. (Makai)
