Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-23 / 224. szám

1995. szeptember 23., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Tudományos konferencia a fiatal diabetesek kezeléséről Gyermekorvosok Gálosfán A gyermekorvosok társasága és a gyermekdiabetes szekció Gálosfán tartja tudományos konferenciáját. A tanácskozá­son két neves szakembert kér­deztünk a gyermekek cukorbe­tegségéről. — Milyen mértékű a gyermekcukorbetegség Ma­gyarországon ? — A világstatisztikában a középmezőnyben vagyunk — mondta dr. Madácsy László professzor, a gyermekdiabetes szekció elnöke. — A hetvenes évekhez viszonyítva 2-2,5- szer gyakrabban fordul elő a cukorbetegség a magyar gye­rekek között. Az okok a kör­nyezeti tényezőkben keresen­dők. Az egészségtelen táplál­kozás, a szoptatás idejének le­rövidülése is szerepet játszik ebben. — Mi várható a jövőben? — Reméljük, hogy az emelkedés előbb-utóbb meg­áll, s a betegek ellátásában ugyanazt tudjuk nyújtani, mint amit Nyugat-Európa. A diéta okozza a legnagyobb gondot, hiszen ez jóval drágább, mint korábban, s az ehhez szüksé­ges támogatást a családok már csak részben kapják meg. — Mennyi cukorbeteg gye­rek van Somogybán ? Dr. Gyódi Gyula — Ötven jár hozzánk rend­szeres kezelésre — mondta dr. Gyódi Gyula, a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztá­lyának osztályvezető főorvosa. — Gondoskodunk a jó vércu- korbeállításról, mert ma az a gyógyítás elve, hogy lehetőleg normális szinten tartsuk a vér- cukorszintjüket; az inzulinigé­nyüket és a diétát ennek meg­felelően állítjuk be. Diabete- szes gondozó teamünk oktatja a gyerekeket, hogy önmaguk megmérhessék vércukor szint­űr. Madácsy László jüket. Megkapják az ellenőrző készüléket, az inzulint és az adagoló fecskendőket. — Hány éves a legfiata­labb? — Az átlagéletkoruk 13,5 év. A legfiatalabb betegünk nyolchónapos. Általában 18 éves korukig gondozzuk őket, aztán átadjuk a felnőtt diabé­tesz gondozónak. — Nő-e a betegek száma Somogybán ? — Évente 2-3 új beteget fe­dezünk föl. (Lőrincz) Nők egyesülete Kaposváron Siófokon ma zárul a személy- és vagyonbiztonsági szak­emberek harmadik őszi aka­démiája. A három nap során 150 részt­vevő harminc előadáshoz kap­csolódva tekintette át az ötéves szakma időszerű kérdéseit. Du­dás Györgyné, a Futur-Innov ügyvezető igazgatója, a talál­kozó szervezője elmondta: idő­szerűségét az a kormányrende­let adja, amely igen szigorú szabályokhoz köti szeptember 1-jétől a szakma gyakorlását. Április 1-jéig kap haladékot az ország 1600 cégénél dolgozó 25-30 ezer személy- és va­gyonvédő, hogy a rendőrségben a BM és az ORFK által összeál­lított tematika alapján vizsgát tegyen. S van még számtalan igény a vállalkozók számára. Sarang László, több szakmai szervezet tagja elmondta: a de- tektívszövetség az Alkotmány- bírósághoz fordul e kormány- rendelet kétéves memoranduma miatt: a rendőrségtől távozók ugyanis ennyi ideig nem he­(Folytatás az 1. oldalról) — ügy értesültünk, hogy legalább százan nem kapták meg a pénzüket. így a kintle­vőség nagysága elérheti a há­romszázmillió forintot. Szö­vetkezetünket érzékenyen érinti ugyan a 20 millió forint hiánya, ám nem tehetünk már semmit. lyezkedhetnek el vállalkozá­sokban. A detektívek ezt az al­kotmányos jog korlátozásának minősítik. Döntő többségük ugyanis a rendőri szolgálatból lépett át a magánszférába, ahol háromszor annyit keresnek. Az akadémia résztvevői számos kiváló rendőrtiszt elő­adása alapján a szakma jövőjét vitatták meg. Két ponton ugyanis minden látszólagos el­lentéttel szemben azonosak az érdekeik: a bűnmegelőzésben, illetve a szakmai hitelben és felkészültségben. Az egymásra mutogatás helyett együtt kell működni — ez a siófoki konfe­rencia következtetése. A Futur- Innov az első oktató cég ezen a területen 1600 végzett hallgató­jának zöme a bankokban dol­gozik. Egy éve a művelődési tárca és a Közgazdaságtudo­mányi Egyetem Továbbképző Intézete által kidolgozott biz­tonságszervezői szakot is indí­tott. Az innen kikerülők dol­goznak a tűz-, munka és polgári védelemben és a rendészeteken is. G. M. Az ügy pikantériája, hogy a kaposvári húskombinát az utóbbi időben többször kopog­tatott vágóállatért. A lakócsa- iak viszont csak akkor akarnak adni, ha kifizetik a számlát. A Pini Hungary munkatársai erre csak azt felelik: semmi közük a cég korábbi tartozásaihoz. Harsányi Miklós (Folytatás az 1. oldalról) Az egyesület alapszabályter­vezete szerint a város lakossá­gáért tenni akaró nők közös­sége segíti a rászorult embere­ket, hozzájárul a kulturális élet fejlődéséhez, s támogatja a vál­lalkozó nők innovációs tevé­kenységét, vállalja a kaposvári döntéshozó testületek előtt a nők érdekeinek a megjeleníté­sét. A tegnapi alakuló ülésen már több ötlet is megfogalma­zódott. Keczeli Agnes szocioló­gus hangsúlyozta: ennek az egyesületnek minden párttól, Az új otthonházak avatóün­nepségét tegnap tartották Bar­cson a szociális központban. Tizenkét lakás készült el; ezeknek építési munkáit a Dráva-parti város önkormány­zata az 525. Számú Ipari Szakmunkásképző Intézetnél rendelte meg. A kivitelező jó munkát végzett. A nyugdíja­soknak épített lakásokba hú­hivataltól és intézménytől füg­getlenül kell működnie, amelybe „belefér” a szeretet és a gyűlölet, a gyengédség és a kacérság, a melegség és a hiú­ság. Minden, ami a főként a nő­ket jellemzi. Bank Tiborné vá­rosi képviselő pedig azt java­solta — s már meg is szervezte, hogy szeptember 30-án gyer- mekruhabörzét tartanak. Az egyesület első akcióján a volt Latinka művelődési központ 25-től fogadja is a ruhákat, va­lamint a megunt gyermek- és if­júsági könyveket, játékokat. szán költöztek be. A tizen- négymillió forintos beruházás a Népjóléti Minisztérium tá­mogatásával valósult meg. A tegnapi avató alkalmával Fe- igli Ferenc polgármester tar­tott ünnepi beszédet. El­mondta, hogy tervezik újabb lakások építését is, majd az építő szakmunkásképző diák­jainak jutalmakat adott át. Felvetődött az is, hogy az egyesületnek igen sok teendője lesz — a nők elhelyezkedését segítve — a munkahelyterem­tés területén is. Ezt követően megválasztot­ták az egyesület 11 tagú elnök­ségét. Az elnök dr. Lampert Mónika lett. Az elnökség tagja pedig Bank Tiborné, Jávorszki Andrásné, Keczeli Ágnes, Kiss Tiborné, Laki-Lukács Lajosné, Tóth Ilona, Király Zoltánná, Nagyné Czanka Valéria, Mol­nár Istvánná és dr. Mátrai Márta. (Tamási) Az ünnepségen a Vikár Béla zeneiskola és a somogytamó- cai asszonykórus, illetve a Kisboróka táncegyüttes adott műsort. A város vezetői meg­tekintették az új lakásokat, és elbeszélgettek az ott lakókkal. Az otthonházak működését a Phare újítási alap programja segíti. (Gamos) A menedzserképzés lehetőségei A humánmenedzser képzés helyzetéről, az emberi erőfor­rással való gazdálkodás lehető­ségeiről tartott előadást tegnap Kaposváron, az MTESZ szék­házban dr. Koltai Dénes, a pé­csi Janus Pannonius Tudo­mányegyetem tanszékvezető egyetemi docense. A fórumot a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság, a Közleke­déstudományi Egyesület me­gyei csoportjai és a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara szervezte. Támogatások Bedegkéren A bedegkéri önkormányzat húsz jövedelempótló támoga­tásban részesülő munkanélkülit tart nyilván, mivel az utóbbi he­tekben néhánnyal csökkent a számuk. Ketten munkahelyet találtak és elhelyezkedtek, újabb két személyt foglalkoztat az önkormányzat közhasznú munkásként. Ok a közterületek, árkok, hidak és a temető rend­betételén dolgoznak. / Álláslehetőségek munkanélkülieknek A megyei munkaügyi központ számos állásajánlattal várja a munkanélkülieket. A balaton- boglári kirendeltségen vas- és fémszerkezet lakatosokat, var­rónőket, kőműveseket, ács­állványozókat várnak. Keres­nek még szőlőtermesztő szakmunkást, ingatlanközvetí­tőt, idegennyelvű titkárnőt és nyomozót is. A siófoki kiren­deltségen — többek között — hidegburkoló, ápolónő, bizto­sítási üzletkötő és általános is­kolai nyelvtanár jelentkezését várják. Több vendég a visontai fürdőben A csokonyavisontai Termál­fürdő Kft az idén 22 millió fo­rint forgalommal számol. Ez csaknem hárommillió forinttal nagyobb összeg, mint a tavalyi bevételük. A fürdőben a hazai vendégek mellett több ezer kül­földi is megfordult. A kft az idén 4 millió forintért korszerű­sítette a kempinget: ennek so­rán új vizesblokkot építettek. Várhatóan még az idén újabb fejlesztésbe kezdenek. Támogatást kapott Bélavár A gázbekötés költségeinek mérséklése végett pályázatot nyújtott be Bélavár. A környe­zetvédelmi felügyelőség a tele­pülésnek 3,3 millió forintot utalt át. így a tizenegymillió fo­rintos beruházás költségeinek csaknem egyharmadát a pályá­zaton nyert pénz fedezi. SOMOGYI HÍRLAP __________Jakab Edit jegyzete K özös seprű A takarításnak ma már világnapja van. Országszerte seprűt ra­gadtak az iskolások, társadalmi szervezetek, hogy tisztába te­gyék lakóhelyüket. A települések pedig — persze lehetősége­ikhez képest — pénzzel, eszközzel segítették munkájukat. Somogybán nem csaptak körülötte nagy hírverést, nem is ra­gadták meg sokan a közös seprűt. Kaposváron a tavaszi nagyta­karítás — bár eredményes volt —, annyira leapasztotta a város- gondnokság amúgy is lapos pénztárcáját, hogy hasonló nagy­ságú akcióra most nem volt pénzük. Mindössze arra futotta, hogy felhívást küldjenek az iskoláknak, amelynek nyomán a tanárok és diákok rendbe is tették iskolájuk környékét. Az egyik párt helyi szervezete a Berzsenyi-parkot takarította ki. A megyében még a Balaton-parton volt némi mozgolódás: Siófokon a Krúdy-villa környékét tették rendbe a Nők a Bala­tonért és az Együtt Siófokért egyesület szervezésében. Az akció csupán jelképes, amivel szeretnék megmutatni a szervezők: le­het és kell tenni valamit azért, hogy jobban érezzük magunkat, s ez nem pénzkérdés. S ha ma nem szégyellt mindenki legalább egyetlen eldobott papírfecniért is lehajolni, már nem volt hiábavaló ez a világnap. S ha ezt holnap, s holnapután is megteszi mindenki, hamarosan már világnapra sem lesz szükség ahhoz, hogy tisztább környe­zetben éljünk. Meghízott az adósság, de nincs, aki állja Lakócsa reménytelen pénze Otthonház-avató Barcson Pályázatot nyert a község: megépül a bányai összekötő út Gázfáklya lobbant Szenna központjában — Csodálatra méltó, ahogyan ennek a falunak a lakói felül­emelkedtek a vitákon, s össze­fogtak, mert felismerték: ez a beruházás a település érdekeit szolgálja, mind a környezetvé­delem, mind a további fejlesz­tések szempontjából — mondta Pásztohy András országgyűlési képviselő a szennai gázvezeték tegnapi átadásán. Ünnepi beszédében Vajda László alpolgármester törté­nelmi pillanatnak nevezte a falu életében a gázfáklya fellobba- nását. Négy éve merült fel a gázvezeték-építés terve, az ön- kormányzat szoros költségve­tése miatt azonban ennek meg­valósítása kemény diónak bi­zonyult. A huszonötmillió fo­rintos beruházást ennek elle­nére úgy vállalták, hogy a le­endő fogyasztók — száznegy­ven család és tíz közület — ál­tal befizetett tizenkétmillió forintot az önkormányzat még ugyanennyivel kiegészítette. Családonként így hatvanezer forintba került a gáz bevezetése a faluba, s ezt is több részletben fizethették. A kivitelezéssel a dombóvári Uniterm kft-t és a szekszárdi Thermo kft-t bízta meg az önkormányzat. A mun­kát december elején kezdték, márciusra elkészült a gerincve­zeték, s egy héten belül minde­Pásztohy András országgyűlési képviselő meggyájtja a gáz­fáklyát FOTÓ: LANG RÓBERT nütt használhatják a vezetékes gázt. A fáklyát Pásztohy András, a terület országgyűlési képvise­lője gyújtotta meg. Egyúttal azt is bejelentette, hogy a község, Petörke-völgy és Szenna, va­lamint a Bánya és Szenna kö­zötti összekötőút építésére be­nyújtott pályázatot elnyerte. Az ünnepséget a helyi ha­gyományőrző együttes nép­tánccsoportja és az énekkar műsora zárta. (Jakab) Bábonymegyer pályázik — Harmadszor is pályázunk. Nem adjuk föl azt a tervünket, hogy az igen balesetveszélyes gyalogosforgalom megszünte­tése érdekében a Ságvári utcá­ban megépítsük 7-800 méter hosszan a járdát — mondta dr. Ruff Flórián, Bábonymegyer polgármestere. — Pályázatun­kat ugyan másodszor is elutasí­tották, de október 10-ig ismét elkészítjük és benyújtjuk a Köz­lekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz. Az ezer lakosú település ön- kormányzata először tavaly nyújtott be pályázatot az útgaz­dálkodási és koordinációs igaz­gatósághoz, ám pénzt nem kap­tak. Tavasszal a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisz­térium által kiírt, az önkor­mányzati törzsvagyonhoz tar­tozó úthálózat és járdák fejlesz­tési támogatását szerették volna megnyerni: most ismét meg­próbálják. A Daránypusztát Tabbal összekötő úton jelentős a teher- és személyforgalom, s itt a gyalogosok az úttesten jár­nak, nagy a balesetveszély. Kü­lönösen indokolttá teszi a jár­daépítést, hogy az iskola, az óvoda, illetve a vasútállomás is csak ezen az úton érhető el. A járda 3,2 millió forintba kerül - tervek szerint -, s ennek az ösz- szegnek negyven százalékát, 1,3 millió forintot az önkor­mányzat a költségvetéséből biz­tosítana. Bábonymegyer gazda­sági és társadalmi szempontból is elmaradt régióhoz tartozik. Ha pályázatukat elfogadják, a járdaszakaszt a jövő év elején elkészíthetik. K. J. Vagyonvédők Siófokon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom