Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-14 / 216. szám

1995. szeptember 14., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 A balatonboglári képviselő- testület tegnap rendkívüli ülésén szándéknyilatkozatot tett — 9 igen 1 nem és 1 tar­tózkodással — arról, hogy a Balaton Akadémiáért Alapít­vány a Tenisz Szálló épületé­ben főiskolai oktatóhelyet lé­tesítsen a közeljövőben meg­kötendő szerződés szerint. Az, hogy milyen anyagi támoga­tást nyújtson az önkormányzat az alapítványnak, már nem kapta meg a szükséges szavazattöbb­séget. Az előterjesztésben erede­tileg ez évi egyszeri egymilliós hozzájárulás, valamint az éves költségvetésből újabb egymil­liós, míg a továbbiakban évi kétmillió forintos támogatás sze­repelt. Az anyagiakat majd a szerződéstervezettel együtt dönti el a testület. Érdekes kettősség látszott a képviselők tegnapi vitájában: az alkotás lehetőségének öröme és a felelősségvállalás terhe. Hiszen ki ne örülne Balatonbogláron annak, hogy a főiskolai képzés csírái jelenhetnek meg ennek az alapítványnak az idetelepülésé- vel a városban? Komoly szellemi műhely ígéretét adja, új, kiak­názható kapcsolatrendszerekkel. Ugyanakkor az előző napirendi pontnál, a féléves pénzügyi mér­leg tárgyalásakor az általános és a középiskola igazgatója is arra kérte a képviselőket, segítsenek a kifizetetlen számláik rendezésé­ben. Természetesen nem szabad szembe állítani ezt a két dolgot, és valóban, ahogy az egyik kép­viselőnő fogalmazott, kell bátor­ság az új létesítéséhez. S az is igaz, hogy a felsőoktatás ma egyre láthatóbban üzleti vállal­kozás. Boglár, ahogy a tegnapi dilemmában tapasztalhattuk, részt akar venni ebben az üzlet­ben, de nem a vesztesek oldalán. A legnagyobb problémát teg­nap a képviselők jó részének, az okozta, hogy nem találták elég megalapozottnak a döntés meg­hozatalához az eléjük tárt előter­jesztést, amelyet két képviselő- testületi bizottság elnöke készí­tett. A Balaton Akadémia szak­mai programját és éltetőinek fel- készültségét nem vitatta senki, viszont nem láthatták át, milyen jogi kapcsolatban áll az állami diploma kiadására jogosult szin­tén alapítványi fővárosi Gábor Dénes Műszaki Informatikai Fő­iskolával, amelynek kihelyezett tagozatként hirdeti oktató tevé­kenységét, illetve a bejegyzett Balaton Akadémia, mint alapít­vány milyen módon működik in­tézményként. A megküldött do­kumentumok sem adtak erre egyértelmű választ. Nem a bi­zalmatlanság késztette a képvise­lőket arra, hogy jogi szakértők bevonásával ezekre a kérdésekre egyértelmű választ kéijenek, ha­nem a tandíjat fizető leendő diá­kok iránti felelősség. (Gáldonyi) A cigány szervezetek közötti rivalizálás jegyében zajlott a somogyi cigányság helyzeté­ről, s a cigányszervezetek te­vékenységéről szóló tájékoz­tató kapcsán kialakult másfél órás vita a megyei közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bi­zottságának tegnapi ülésén. A dél-somogyi cigány szerve­zetek képviselői leginkább azt sérelmezték: miért pont a me­gyei cigányszövetség elnökét kérték fel a beszámolóra? Amúgy — mint ahogy a meg­hívóból is kiderült — bárme­lyik szervezetnek lehetősége lett volna bemutatni tevékeny­ségét. Szászfalvi László, a bi­zottság elnöke békéltető szava­iban azt hangsúlyozta: összefo­gás nélkül nem viszik előre a cigányság ügyét. Guzmics Béláné kaposvári és Kapos József kisbajomi képvi­selők úgy foglaltak állást, hogy a cigány szövetségek legfonto­sabb szerepe — a személyes el­lentéteket félretéve — a később megalakult és politikai gyakor­lattal, kapcsolatokkal nem ren­delkező cigány kisebbségi ön- kormányzatok segítése lenne. Kompák György, a Somogy Megyei Cigányszövetség el­nöke is mérföldkőnek tekintette a cigány kisebbségi önkor­mányzatok megalakulását. Be­számolójában elmondta: a me­gyében a becslések szerint 30- 36 ezer cigány él, zömmel beás cigányok. Felemelkedésük, tár­sadalomba való beilleszkedé­sük napjainkra megtorpant. A munkaképes korú cigányság 90 százaléka munkanélküli, egy­részt szakképzetlenségük, más­részt a vállalatok, gazdaságok megszűnése miatt. Ezért a me­gyei szövetség munkájában a munkalehetőségek teremtését és az oktatás figyelemmel kísé­rését tartja elsődlegesnek. Jó kapcsolatot alakítottak ki a munkaügyi központtal, ahol a szövetség javaslatára tavaly százötvenhárom cigány mun­kanélkülit iskoláztak be, s kö­zülük hetven talált munkát. Idén két tanfolyam indítására pályáztak. A gombatermesztői szakismeretekkel és az alap­fokú ápolói képzéssel a cigá­nyok megélhetését próbálják elősegíteni. Ebben az évben is folytatják a megyei közgyűlés 800 ezer forintos segítségével tavaly el­kezdett földprogramot. A ci­gány fiatalok tanulását ösztön­díjakkal és kollégiumi férőhe­lyek biztosításával támogatják. Károlyi János, a cigány ki­sebbségi önkormányzatok tár­sulásának képviselője azt hang­súlyozta: először a cigányok­nak kell önmagukon segítem, ezért igen fontos azoknak a meggyőzése, akik nem is akar­nak dolgozni. Kari Péter, az MDF megyei elnöke a Kolping szervezettel való kapcsolatfelvételt és a me­gyei választmány cigány ala­pítványában rejlő lehetőségeket ajánlotta a cigány szervezetek figyelmébe. Időközben a bizottság ülése ha­tározatképtelenné vált, s így nem tudták megtárgyalni a ter­vezett napirendi pontokat, vi­szont mód adódott a különböző szervezetek közötti ellentétek megbeszélésére. (S. Pap) Szita Károly a városi MDF-nél Szita Károly polgármestert, a FIDESZ Magyar Polgári Párt Országos Választmányának al- elnökét fogadta tegnap a Ma­gyar Demokrata Fórum Kapos­vár Városi Szervezete. Szita Károly tájékoztatta a megjelen­teket a város helyzetéről, az önkormányzat munkájáról és a FIDESZ elképzeléseiről, külö­nös tekintettel az együttműkö­dés lehetőségeire. Holládi gyerekek támogatása A holládi önkormányzat beis­kolázási segéllyel, tankönyv- támogatással segíti a település iskolásainak tanévkezdését. A Balatonszentgyörgyre járó is­kolások 3-4 ezer forintot kap­tak könyvvásárlásra, a középis­kolások hatezret. A kétszázöt­venezer forintos segélykeretből kétezer forint az óvodás gyere­keknek is jutott. Égett a tabi szeméttelep Ismeretlen okból tegnap kigyul­ladt Tab határában, a Kányái úton található szeméttelep. A tabi és siófoki tűzoltók nagy erőkkel tudták csak eloltani a lángokat. A sűrű füst miatt a környéken órákra lelassult a közlekedés. Kaposvári előadók a Georgikon napokon A fenntartható fejlődés idő­szerű kérdései a mezőgazda­ságban a témája annak a tudo­mányos konferenciának, ame­lyet a Georgikon napok kereté­ben rendeznek meg ma és hol­nap Keszthelyen. A konferen­cián a kaposvári állattenyész­tési kar oktatói, kutatói és hall­gatói is tartanak előadásokat. Programok között a kutatási, fejlesztési eredményeket bemu­tató mezőgazdasági termék­gépkiállítást is tartanak. Kommunális adó Bedegkéren Magánszemélyek kommunális adójának bevezetéséről döntött a bedegkéri képviselő-testület. A 260 családot érintő helyi adóból a 2. félévben mintegy 250 ezer forint bevételre számít a polgármesteri hivatal. A csa­ládi házanként évente fizetendő 2000 forint törlesztésére két részletben van lehetőség. Hatvanöt adag ebéd Kányán A kányái napközi otthonos óvoda konyháján jelenleg na­ponta 65 ebédet főznek. A 22 óvodáson kívül az általános is­kolások is igénybe veszik az idén az óvodai étkeztetést. Balatoni főiskola­tervek Bogláron Megegyezett a Citizen és a APV Rt Zöld út a Kemikálnak (Folytatás az 1. oldalról) A Citizen vállalta azt is, hogy egy éven belül nem hajt végre 15 százaléknál nagyobb lét­számcsökkentést a Kemikálnál. Nem módosítják a kollektív szerződést sem. Megtörténik viszont a kedvezményes dol­gozói részvénykibocsátás: 96 millió forint értékű részvényt bocsátanak ki, amelynek 90 százalékát az ÁPV Rt által visszautalt pénzből fedezik. A kifogásolt közgyűlést szeptem­ber 11-én hasonló napirendi pontokkal ismét megtartották, ezen már részt vett az ÁPV Rt. képviselője is. Sor került egy új igazgatóság és felügyelőbizott­ság felállítására, mivel a két hónapig húzódó vita idején a többségi tulajdonos bizalma megrendült a vezetésben. Popovics Judit szerint a Citi­zen elsődleges terve, hogy többségi befektetőként straté­giai tervet dolgoztasson ki a Kemikál számára és tőkeeme­lést hajtson végre. A Citizen jelezte azt is, hogy megvásárolná a cég még állami tulajdonban lévő 35 százalék­nyi részvénycsomagját. A Ke­mikál Rt. az építőiparban hasz­nálatos műanyagokat gyárt A barcsi dolgozóknak nem kell félniük az átszervezéstől négy telephelyén. Az értékesí­tés nettó árbevétele az idei év első felében elérte a 677 millió forintot, vesztesége 31,6 millió forint volt. Ez utóbbit augusz­tusra 14 millió forintra csök­kentette. Az évet várhatóan po­zitív eredménnyel zárja a Ke­mikál. A társaság saját tőkéje 1994 végén 1,2 milliárd forint volt. A Citizen célja, hogy a Kemikált folyamatosan fejlesz­sze és egyben tartsa. Popovics Judit elmondta azt is, hogy a cég élén pár napja új vezér- igazgató, dr. Könczöl Erzsébet áll. A tulajdonosok és a meg­újult vezetés a jövő héten ellá­togat a barcsi gyárba és ígére­tük szerint még e hónapban a dolgozókat is tájékoztatják a társaság helyzetéről és a terve­zett változásokról. Barna Zsolt SOMOGYI HÍRLAP Czene Attila jegyzete Úri becsület A siófoki önkormányzat legutóbbi ülésén a képviselőtestület tagjai tizenhat igen szavazat és egy tartózkodás mellett úgy döntöttek: lemondanak a Kiliti reptérről, az előlegként kifizetett mintegy 30 millió forintot pedig — lehetőleg kamatokkal együtt — visszakövetelik a Honvédelmi Minisztériumtól abban az esetben, ha a vitákat nem sikerül rendezni. Az adás-vételi szerződés amiatt nem hatályosuk még, mert a tulajdonos Honvédelmi Minisztériumnak és a légi irányítást biztosító LRI-nek jogi vitája támadt azon: kinek a tulajdona a leszállást segítő, komoly értékű berendezés? E nélkül nem használható a reptér, beszerzése viszont további pénzébe ke­rülne a szűkös költségvetéssel rendelkező városnak. A teljes vé­teli ár amúgy 88 millió 950 ezer forint. Ha nem sikerül vissza­lépni, ezt ki kell fizetni, vagy esetleg elveszik a már befizetett 30 millió. Egy városatya felvetette: mit szól majd a lakosság, ha meg­tudja, hogy reptérre ilyen sokat költenek, míg más, fontos fel­adatokra nem jut pénz? Mint ahogyan az oktatásra sem szavaz­tak meg ugyanezen az ülésen „potom” egymilliót. Ekkor felve­tődött: adja minden jelenlévő úri becsületszavát, hogy amíg nem rendeződik az ügy, nem szivárog ki semmilyen informá­ció. Ezt elfogadták. Az érdekes motívum persze hiányzik az ülésről készített jegyzőkönyvből is. Szerintem a városatyák nem egymásnak, hanem az őket megválasztó több, mint 22 ezer embernek tartoznak felelősség­gel, becsülettel. És ugye vétkesek közt cinkos, aki néma... Riválisok meddő szócsatája Összefogás nélkül nem lehet javítani a cigányság helyzetén Szúnyogirtás a déli parton A csípőszúnyogok elleni véde­kezést irányító szakértői bizott­ság javaslatára és a balatoni kormánybiztos engedélyével ma és holnap biológiai lárvair­tást végez a Balaton-parti náda­sokban a CORAX Környezet­védelmi Kft.. Az úgynevezett BIT-baktérium készítménnyel permetezik be a Balaton-parti nádasokat — a természetvé­delmi területek kivételével —, s ezek a baktériumok négyfajta csípőszúnyog lárváit támadják meg és nagyon rövid idő alatt elpusztítják azokat. Ez a fajta lárvairtás a halakra és más élő­lényekre nem jelent veszélyt. A biológiai lárvairtás lehetővé te­szi — ha marad a jó idő —, hogy már az idén lényegesen csökkentsék a szúnyoginváziót. Sajt lesz a drávai tejből A fogyasztói szokásokat isme­rők szerint az őszi hónapokban megnő a sajtfogyasztás. Ilyen­kor a sajt időnként hiányzik a pultokról. Az ok a privatizáció körül keresendő - állítja Ta­kács József a Drávatej Kft üzemvezetője. A nyári tejfeles­leget korábban sajtnak dolgoz­ták föl a tejipari vállalatok, s bespájzoltak őszre, amikor megugrik a kereslet. A sajt tá­rolása azonban sokba kerül, ezért az eladatlan tejből inkább készítenek tejport ami gyorsan eladható, igaz nem éppen jó áron. A dolog értelmetlenségé­ről nehéz meggyőzni az érintet­teket. Régebben a tejipari tröszt megoldotta az anomáliákat. , igaz hatalmi szóval kötelezte az üzemeket sajtgyártásra. Most a terméktanácsnak kellene észérveket felmutatni, de a gé­pezet nem működik. Takács József szavainak hinni kell, mert régóta készít már sajtot, mi több tagja volt annak a triumvirátusnak, amely öt évvel ezelőtt kikísérletezte a barcsiak slágertermékét a sajt­krémet. A drávamentiek ezzel alapozták meg a sikerüket. Az addig alig ismert termékkel meghódították a hazai piacot. Főleg akkor, amikor tetszetős csomagolást is készítettek. Ke­vesen tudják, hogy a sajtkrém a tejiparban egyfajta kényszerű­ségből készül. Nem minden sajt lesz szép kerek, viszont ami ,Jiibás” az nehezen adható el. Némi ízesítéssel, feldolgo­zással kellemes csemege lehet belőle, miközben minősége nem változik. A barcsiak sajt­krémje meghódította az orszá­got. Sőt a nyáron az Isztrián is vehettünk belőle. Sajnos, a horvátoknak fizetési nehézsé­geik voltak, így leállt az export. A romániai exportot a magas vámok gátolják. Takács József elmondta, hogy a rosszízű pletykákkal el­lentétben — szerinte a konku­rencia terjeszti — nincs nehéz helyzetben a Drávatej. A part­nerekkel kialakított korrekt kapcsolat miatt naponta 60-65 ezer liter tejet dolgoznak fel. Ennek fele napi fogyasztásra kerül, míg a többiből sajtot,il­letve sajtkrémet készítenek. Az évvégén, illetve az újév kezde­tekor nagyobb fejlesztésbe kezdenek, s ennek eredménye­ként majd új termékekkel is megjelennek. Nagy Jenő Agrár-parti Lellén Az amerikai Uniroyal Che­mical növényvédőszereket forgalmazó cég rendezett tegnap a balatonlellei Hotel Giuseppe-ben Vitavax-partit a dunántúli agrárszakembe­reknek. Somogy vári LmszIó, a cég ma­gyarországi képviselője, el­mondta, hogy az amerikai gyártó Vitavax elnevezésű vi­lágszínvonalú csávázószere megér egy egész napos konfe­renciát. Állítja ugyanis, hogy enélkül nem szabad magot vetni a földbe, mert ez a szer megvédi a növényt egész élet­tartama alatt a betegségektől, miközben növekedésserkentő adalékot is tartalmaz. Sajnos ma is tapasztalható, hogy az üzemek igyekeznek spórolni a vetőmagvak beszerzésén, pedig alapvetően ezen múlik gazda­sági tevékenységük sikere. Rá­adásul ezen spórolni sem érde­mes. Mint elhangzott, a Vita­vax alkalmazásával például 5-10 százalékos termésnöve­kedést is el lehet érni, nem is szólva a magvakba eleve „beül­tetett” növényvédelemről. A magyar szakemberek öt-hat esztendeje használják, a csávázószert, amelynek a hazai piacon 50 százalékos a részese­dése a fellelhető 15 féle ha­sonló szer között. A tegnapi ta­lálkozón is hallhattak ismerte­tőt a legújabb fejlesztésekről, amelyek a környezetvédelemre, és az elvetendő magvak minél teljesebb védelmére, ezáltal ki­váló minőségének elérésére irányulnak. G. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom