Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)
1995-09-13 / 215. szám
1995. szeptember 13., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Pártok megítélése az ország nyugati felében ✓ Elen a Kisgazdák "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" {» vftUook SlizHfckos a vál.iaztukoni népest; koréhen j «vugaii nrwágréw.ber» illetve n/ egész jrazSiptwnj A nyugati országrész adata i: országos Adatok: Folytatás az 1. oldalról Az MDF a megkérdezettek 7%-ának körében népszerű (6% a többi régió bevonásával). A KDNP 5%-ös tábort könyvelhet el (5%-ot országosan is). A parlamenten kívüli pártokra összességében 4% adná voksát (országosan 6%). Közülük csak a MunkáspártA nak van jelentősebb — 2%-os — tábora (országosan 3%). A változások dinamikáját vizsgálva, az FKGP táborának egy hónap alatti, 9%-os növekedése igen jelentősnek mondható. Az MDF minimális, 1%-nyi szimpátianövekedést könyvelhet el, az SZDSZ és az MSZP vesztesége ugyanekkora méretű, azaz 1%-os. A többi párt esetében nem mutatkozott lényegi változás. A nyugati megyékben a polgárok 55%-a biztos benne, hogy élne politikai jogaival, ha a közeljövőben parlamenti választásokra kerülne sor (országos szintén 53%). Közülük viszonylag sokan — 85% — azt is tudják, hogy melyik pártot erősítenék szavazatukkal. A Dunántúlon a biztos szavazók 31%-a részesítené előnyben az FKGP-t (összességében 24%). Az MSZP támogatóinak köre 20%-ra tehető (a többi régió bevonásával 23%). Az MDF és a Fidesz 12%-ra számíthatna (a Fidesz 10%-ot, az MDF 12%-ot kapna országosan). A szabad demokraták támogatottsága 11%-os lenne (13% az ország egészében). A KDNP mögé sorakozna fel 10% (9% országos szinten). A parlamentbe be nem került csoportosulások együttesen 4%-ot kapnának (9%-ot országosan). A legnagyobb ellenérzéseket az MSZP váltotta ki a dunántúli lakosokból. Ha most lennének a választások, a megkérdezettek 26%-a nem szavazna a nagyobbik kormánypártra (22% az összes megkérdezett tekintetében). Nagy bizalmatlanság figyelhető meg az FKGP-vel szemben is, 15% számára a kisgazdák elfogadhatatlan alternatívát kínálnak (16% gondolja ugyanezt országosan). Az MDF esetében 5%-os a bizalmatlanság (az összes megkérdezett tekintetében 8%). Az SZDSZ-t elutasítók aránya 3% (országosan 2%), a Fidesszel és a KDNP-vel szembenállóké 2-2% (országosan a Fideszt 3%, a KDNP-t 2% utasítja el). A parlamenten kívüli pártok 13%-nyi ellentáborral számolhatnak helyi és országos szinten egyaránt. A MIÉP-től 7%, a Munkáspárttól 5% határolódik el.(Országosan a MIÉP 6%, a Munkáspárt 4% „ellenszavazatot” kapott). A kérdezés ideje: 1995 augusztus 18-30. A kérdezés módja: személyes, kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, állandó dunántúli lakóhellyel rendelkező, magyar állampolgár. A minta: 327 fő a Dunántúlon. A minta és az alapsokaság nem, kor és lakóhely típusa szerint azonosnak tekinthető Ferenczy Europress "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?” (Eposzok ttÄPftUfcof. mepwriss» x vdlas7T«oní köriben a nyugati «irsaagrtirtea illeívt űz egész őrs ?ágfc*i) a nyugati országra adatai: országos adatok; Parlamenti munkanap: közérdekű témák a honatyák előtt Rendelet a fűtőolaj-támogatásról (Parlamenti tudósítónktól) Számos közérdekű témával foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés. Az interpellációk és kérdések tárgyalásakor szóba került, kik és hogyan igényelhetnek fűtőolaj-támogatást. Szabó György népjóléti miniszter elmondta: a most megjelent rendelet szerint azok jogosultak a támogatásra, akik tüzelőolajjal fűtenek - függetlenül attól, hogy milyen kályhát használnak. A támogatás mértékét a települési önkormányzatok határozzák meg, a rászorultsági elv alapján. A költségvetés a lakosság száma és a szociális szempontok alapján utalja át az önkormányzatoknak ezt a pótlólagos összeget. Azoknak, amelyeknek 2 millió forintnál kevesebb jár, szeptember 20- áig teljes egészében kiutalják a pénzt, a többiekhez két részletben, szeptember 20-áig, illetve október 20-áig juttatják el. Az ülésen folytatták a felső- oktatás fejlesztésének vitáját. Az előteijesztést a legélesebben Fekete György (MDF) kritizálta. Szerinte a közoktatás és a felsőoktatás szétzilálási folyamata zajlik, amelynek koncepciója életveszélyes a magyar kultúrára. A tűzoltók demonstrációjára és más, tervezett tüntetésekre utalva Torgyán József (FKP) szóvá tette: megelőzhetők lennének a demonstrációk, ha a kormány érdemben intézkedne és kielégítené a jogos igényeket. Kuncze Gábor belügyminiszter hangsúlyozta: támogatja a tűzoltók törekvéseit, a költségvetés tárgyalásakor a parlament kezében lesz a lehetőség, hogy helyzetükön változtasson. A torgyáni megoldással azonban nem élhet a kormány - folytatta -, ugyanis Torgyán úr mindenkinek fűt- fát ígér, de egyik ígéretét sem lenne képes teljesíteni, legfeljebb a társadalombiztosítási járulék és az adók jelentős emeléséből. Akkor pedig akár el se induljon a következő választásokon. Kétszer „buktak meg” a kémek Az ipari kémkedés világszerte föllendülőben levő „iparág”. A konkurens cégek titkainak kifürkészése, a holnap terveiről és termékeiről szóló információk adásvétele egyike a legjövedelmezőbb üzletágaknak. Bármilyen meglepő, a bűnözésnek ez a vállfája nálunk nem létezik. Legalább is papíron nem - mondja dr. Berkes György, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának tanácsvezető bírája. A hazai törvények tárában ugyanis nincs paragrafus, amely konkrétan rögzítené az ipari kémkedés fogalmát és szankcióit. A valóságban persze nálunk sem teljesen ismeretlen a gazdasági jellegű spionkodás. A magyar cégek, kutatóintézetek, laboratóriumok is védik titkaikat: büntetőjogi felelősségükre való utalással kötelezik munkatársaikat a gyártási, eljárási titkok legszigorúbb megőrzésére. Titkaink dzsungelében mindenekelőtt az idén nyáron elfogadott 65. törvény ad útmutatást. Kimondja például, hogy államtitok minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése; felhasználása sérti hazánk központi pénzügyi, devizapolitikai, nemzetközi kapcsolataival összefüggő és igazságszolgáltatási érdekeit. A BTK részletesen rögzíti a szolgálati, az üzleti, a banktitok, a számítógépes csalás, a magán-, és a levéltitok megsértésének definícióját. Az ipari kémkedés elsősorban a magánkézben lévő vállalkozások ellen irányul. Az ügyészségi statisztika szerint hazánkban ma még meglehetősen ritka az ilyen bűncselekmény. Tavaly például mindössze egy-egy üzleti, illetve banktitok megsértésének ügyében nyitottak aktát. A szakemberek azonban attól tartanak, hogy hamarosan ezen a téren is fölzárkózunk a fejlett nyugathoz. (Kulcsár) Kollégiumi körkép áremelés után Az idei tanévben - a közelmúltban született kormány- rendelet alapján - az egyetemistáknak, főiskolásoknak az eddigi havi 600 forint helyett már 3000 forint térítési díjat kell fizetniük. A magasabb „lakbér”, a tandíjtól eltérően, nem a költségvetési bevételeket növeli, hanem az intézményekben marad. A többlet azonban csak kis mértékben enyhíti a gondokat, mert egy-egy kollégiumi hely önköltsége - a színvonaltól függően - 4500 és 15 000 forint között mozog. A felsőoktatási intézmények harmincnyolcezer hallgatót tudnak saját kollégiumaikban elhelyezni, az igény azonban ennél jóval nagyobb. A mintegy 110 ezer nappali tagozatos hallgatónak több mint a fele lakóhelyétől távoli egyetemen, főiskolán tanul; így 15-17 ezerre tehető azok száma, akiknek kollégiumi kérelmét kénytelenek elutasítani. Az agrár felsőoktatásban tanulóknak ugyan több mint 60 százaléka kerülhet be diákotthonba, 100 tanító- és tanárképzős kérelmező közül viszont átlag csak 27-30 kaphat csak kedvező választ. A gondok - a 3 éves képzés 4 évre emelése miatt - különösen a tanítóképzősök körében súlyosbodtak. Ami a közeljövő kilátásait illeti: bizonyos, hogy a hallgatói létszám tervezett növelésével arányosan nem tudják bővíteni a kollégiumi helyek számát. A minisztérium úgy véli: új formákat, módokat kell keresni a hallgatók elhelyezésére, s ezen a téren sokat tehetnek maguk az intézmények, illetve a hallgatói ön- kormányzatok. Számos egyetemen próbálkoznak olcsóbb szállodai szárnyak önköltséges igény- bevételével, nyugdíjasoknál szobát bérelni. Érdemes mérlegelni azt is, hogy a költség- vetés ne csak kedvezményes kollégiumi díjjal, hanem más formában is nyújthasson lakhatási támogatást. - der Az Alkotmánybíróság tegnapi teljes ülésén befejezte a gazdasági stabilizációs törvénycsomaggal kapcsolatos indítványok alkotmányossági vizsgálatát. A határozatokat ma nyilvános ülésen hirdetik ki. Horn Gynla miniszterelnök széles körű gazdasági és tudományos együttműködési megállapodást ír alá szerdán Peter Wallenberggel, a svéd Wallenberg csoport (SAAB) tulajdonosával. A szerződés a Magyarországról Svédországba irányuló kivitel bővítését és a fejlett svéd technológia behozatalát kívánja elősegíteni. Várhatóan bővülnek a magyar diákok svédországi oktatásának lehetőségei is. Egyetértenek a koalíciós pártok önkormányzati munkacsoportjai abban, hogy a tervezett 415 milliárd forint helyett 430 milliárdhoz jussanak jövőre az önkormányzatok. Szorgalmazzák, hogy erre vonatkozóan szeptember végéig készüljön olyan előterjesztés, amely beépíthető lesz a jövő évi költségvetési törvényjavaslatba. 50 milliárd forintos korszerűsítés, több évre szóló fejlesztés terveiről tárgyal ma az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága a tárca előterjesztése alapján. Elsősorban a légvédelem rádiólokációs, felderítő és információs, valamint vezetési rendszere szorul korszerűsítésre. Az eszközök beszerzéséhez nemzetközi versenytárgyalást szándékoznak kiírni. Százéves fennállását ünnepli az Eötvös Kollégium. Itt tanult, tanított többek között Kodály Zoltán, Horváth János, Gom- bocz Zoltán, Szekfű Gyula, Szabó Dezső, Kovács Imre,Bay Zoltán. A hajdani kollégisták mai utódai - az ELTE szakkollégiumának lakói - az évforduló alkalmából dokumentumkötetben dolgozzák fel a patinás intézmény történetét. Az idei Természetvédelmi év részeként Takarítási világnap lesz szeptember 23-a. Országszerte önkormányzatokat, szövetségeket, civil szervezeteket hívnak-vámak a természeti környezet megtisztítására a rendezők. Pályázatokkal, természetvédelmi akciókkal, filmvetítésekkel is szeretnék tettekre mozgósítani a szűkebb és tágabb környezetért felelősséget érző lakosokat. Cigány Hírlap címmel ad ki havilapot az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat. A lap egyebek között a munka- nélküliség problémáit, a roma gyerekek beiskolázásának kérdéseit és a cigánycsaládok lakáshoz jutásának lehetőségeit kíséri majd figyelemmel. Botrány után kongresszus A Magyar Vöröskereszt országos vezetősége egyetért Andics László elnök június 26-ai döntésével, amellyel a korábbi főtitkárt, Szilárd Istvánt felmentette. Egyebek mellett erről határozott hétfői zárt ülésén a testület, s ezzel gyakorlatilag pontot tett a szervezet tekintélyét csorbító botrányos vita végére. Andics László elmondta, a vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel. Sor került a szervezethez nem méltó üzleti tranzakciókra is, külföldi utazásokra, sőt a Vöröskereszt eddig példátlanul, 30 millió forint hitelt is felvett. A Magyar Vöröskereszt 1996 decemberére tervezett kongresszusát az említett okok miatt korábban rendezik meg. Három hónapos ünnepségsorozat 70 éves a rádió Szól a rádió. Szól már hetven éve. 1925. december 1-jén szólalt meg először, a „barna mahagónidoboz”, ahogy Kosztolányi Dezső nevezte a készüléket. Ma a zsebrádiók, minikészülékek korában aligha akad olyan otthon, ahol ne hangzanának fel az ismert szignálok, a Kossuth rádió, a Petőfi rádió, a Bartók rádió jelzései. A hetvenesztendős múlt ünneplésére három hónapot átölelő program készült. A rádiózás szerelmesei készítik elő az ünnepségeket, akik minden rendelkezésre álló dokumentum felhasználásával szeretnék bemutatni az elmúlt 70 év értékeit, megismertetni a nagyközönséggel a mai rádiózás újdonságait. Szeptember 16-án A hangzáskultúra napjának szentelik a műsort. A zene világnapján, október 1-jén, külföldi és magyar kortárs zeneszerzők alkotásai hangzanak fel. Egyébként ezen a napon ünnepli fennállásának 40. évfordulóját a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa. December elsejét a Petőfi adó a rádiózás napjának szenteli, a 24 órás programban műholdas rádióadások is összekapcsolódnak majd. Ezen a napon gazdag választékot kínálnak az irodalmi műsorok is. Említést érdemel a Nyitott rádió napja, amikor a közönség a műsorok ideje alatt szabad bejárást kap a Magyar Rádió épületébe. Terveznek kabaréfelvételt, nyilvános Tudós klubot is a jubileum jegyében. A Postamúzeumban megférnek egymással az „ősök FOTÓ: FEB/HAJDÚ ANDRÁS
