Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-02 / 206. szám (207. szám)

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 2., szombat Felkészültek a kampányra A Kaposcukor Rt-ben felké­szültek az őszi kampányra. Ellenőrizték a feldolgozás során leginkább használt gépeket, szállító szalagokat. A szakemberek külön átnéz­ték a speciális tisztító- és mosóberendezéseket. Az előzetes becslések szerint 550 ezer tonna cukorrépát dolgoznak föl, melyből 66 ezer tonna cukrot nyernek. Ellopták az áramfejlesztőt Elloptak egy áramfejlesztőt a fcántosi ipartelepről. A Honda típusú generátor ér­téke a becslések szerint 300 ezer forint. A kaposvári rendőrkapitányság nyomo­zást rendelt el ismeretlen tettes ellen. Őszi napfény az időseknek Balatonfenyvesen az idősek számára szervezték az „Őszi napfény” tábort. A rendez­vény ma kezdődik, s tizen­kettedik alkalommal tartják meg a megyei Vöröskereszt és a települési önkormány7 zatok anyagi támogatásával. Minden évben több mint száz, többnyire egyedül élő, alacsony jövedelmű idős ember számára szerveznek tartalmas programot a tá­borban, céljuk hasznos, ak­tuális tudnivalókról felvilá­gosítani. Csendes szezon Igáiban A napokban készült összesí­tés számadatai szerint is a vártnál rosszabb volt a nyári szezon az igali termálfürdő­ben és a Hőforrás Kem­pingben. A fürdőt az elmúlt hónapokban mintegy het­venezren keresték fel, szemben az elmúlt évek 110-120 ezres látogatottsá­gával. A kempingben az idén kilencezer vendégéj­szakát töltöttek a nyaralni vágyók, negyven százalék­kal kevesebbet, mint tavaly. Állásajánlatok Siófokon A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ siófoki kiren­deltségén számos állásaján­lattal várják a munkanélkü­lieket. Egy fűtésszerelő, két üvegező, két élelmiszerbolti eladó, egy kozmetikus, két kéményseprő, egy történe­lem-magyar szakos általá­nos iskolai tanár és egy napközis nevelő számára tudnak munkát biztosítani. Tizenegymillió forintos veszteség Öreglak-Vasadon Veszedelmes válóper ízig-vérlg ételízesítők Ételízesítő- és salátaöntete­ket gyárt neves gyorséttermek, így a Burger King, a Ken­tucky Fried Chicken és a New York Bagels kizárólagos szál­lítójaként a csurgói Aeropack Csomagolástechnikai Kft. Képünkön a csomagológépek, amelyek kisebb csomagolás­ban ontják az említett ínyenc-önteteket fotó: Balassa tamás Pénzalapok, érdekképviselet és -egyeztetés Kérdőjeles agráijövő, útkereső kamara (Folytatás az 1■ oldalról) Tény azonban, hogy a fent vá­zolt „édeni” helyzet már a múlté: a vállalkozáshoz pénzét adó osztrák tulajdonos, Anna Reiter (miután kiderült, hogy cégük tavaly minimum 11 millió forintos veszteséget produkált), júliusban, szabályos közgyűlési határozat meghozatalát köve­tően lemondatta, illetve felmen­tette az ügyvezetői triumvirá­tust. Igazán súlyosan ez a döntés a termelést gyakorlatilag irá­nyító Sándor Lászlót érintette. (Sándor László az An-Ta-Lász Bt tulajdonosa, aki apportként vitte az általa korábban megvá­sárolt ingatlant a kft-be). A két másik ügyvezető, Kiss Árpád és Georg Reiter megbízását szin­tén visszavonták. A továbbiak­ban Nagy Attila tölti be az ügy­vezető igazgatói jogkört. Viszály kapun belül — Erről én hivatalos értesí­tést nem kaptam — mondja Sándor László, akit a vasadi iro­dába a vérebes védőőrzők been­gednek, de a nagy műhelycsar­nok számára tilos. — Hogyan alakult ki ez a krimibe illő helyzet? — Itt, minden az egykori ál­lami gazdaságé volt, az egész ingatlan, a szerelőcsarnokkal együtt. Amikor felszámolták, a betéti társaságunk ügyvezetője­ként megvettem, és külföldi partnert kerestem, hogy jól prosperáló vállalkozást hozzunk itt létre. Rátaláltam, s úgy tűnt, Reiterékkel sikeres kft-t alkotha­tunk. A termelésirányítás az én feladatom, a két másik ügyve­zető dolga a piackutatás lett volna. Elszámoltak ők ez ügy­ben óriási költségeket, de üzlet, eredmény szinte semmi. Egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet, s én figyelmezettem őket: ez így nem megy... A kft-tulajdonos, Anna Reiter nevében (és jelenlétében, a bala- tonfenyvesi marketingirodában) jogi képviselőjük, dr. Horváth Miklós elmondta: az 51 millió fo­rint alaptőkével létrehozott kft ta­valyi, 11 millió forint vesztesége tarthatatlanná tette a helyzetet. Reiterék szerint ezért Sándor László a felelős. Úgy határoztak hát, hogy az egész ügyvezető „triumvirátust” felmentik, és a továbbiakban — Nagy Attila személyében — egy ügyvezető kezébe adják az irányítást. Dön­tésüket július 8-án az általuk ösz- szehívott taggyűlés jóváhagyta, Anna Reiter pedig mint tulajdo­nos, újsághirdetésben tette közzé az Industri Komplexnél bekövet­kezett új helyzetet: Sándor László eddigi jogosítványa megszűnt, a továbbiakban Nagy Attila illeté­kes mindenféle ügyintézésre. — Amiről hangsúlyozom: írásban engem mind a mai napig nem értesítettek — mondja Sán­dor László. — Amikor be akar­tam jönni a munkahelyemre, a vérebes védő-őrzők már csak az irodába engedtek be. Ezt viszont mi őriztetjük, mert tartunk attól, hogy bizonyító erejű iratok el­tűnhetnek. (Ettől tart a másik fél is.) Ami a mínusz 11 millió forin­tot illeti — fejti ki álláspontját a leváltását tudomásul nem vevő ügyvezető —, annak két oka van: egyik a Fenyvesen bérelt ház magas költségei, a másik a mar­ketingfeladattal megbízott ügy­vezető társak „produktuma”. Ok Sándor László szerint — csak a legutóbbi példák egyikét említve — két jelentős vásáron is részt vettek, ami 800 ezer forintjába került a cégnek, de nem kötöttek egyetlen üzletet sem. Mármost — érvel a leváltott igazgató —, figyelembe véve, hogy a fenyvesi „marketingiroda” fenntartása évi 3^4 millió forintba kerül, más­részről pedig amennyiben ők (a markedngezők) hozzák az erede­tileg beígért, 80 millió forintos árbevételt, úgy az „tisztán” to­vábbi 8-10 millió forint ered­ményt jelentett volna a cégnek. Ez esetben nincs a mínusz 11 mil­lió. — Ezzel szemben, mint most megtudtam — mondja Sándor László —, ők a cég vagyonát ki akatják menteni, a céget itt­hagyni, a tartozásaival, s hogy az emberekkel mi lesz, az őket nem érdekli. Engem viszont érdekel annak a 110 embernek a sorsa, akikkel többségükben már tíz éve — még az állami gazdaság idejé­től — együtt dolgoztunk, s akik­nek itt munkahelye lett. Amit tet­tem, mindent értük és a cégért tet­tem. Őrök vérebbel Homlokegyenest másként lát­ják a helyzetet Reiterék. — Súlyos gazdálkodási hibák miatt kellett kizárni az An-ta- lász Bt-t. (Értsd: Sándor Lász­lót.) Azt akarjuk — mondja a jogi képviselő Anna Reiter ne­vében —, hogy végre biztosítva legyenek a normális munkavég­zés feltételei. Szó sincs semmi­féle leállásról, „kimentésről”. Ezzel szemben az őrző-védő szolgálatot Sándor Lászlóék bé­relték fel, s az irodákból kizárták Anna Reitert, illetve az általa megbízott új ügyvezetőt. Az osztrák hölgy — hogy megaka­dályozza a telepről való va­gyonkivitelt — szintén alkalma­zott egy „hasonszőrű” őrző-védő csapatot. — Tehát „fegyveres „nehéz­fiúk", emberre veszélyes ku­tyákkal mindkét oldalon ? — Gyakorlatilag erről van szó, jogi értelemben azonban a vagyonőrzést éjjeliőri státusban lévő emberek végzik — pontosít a jogi képviselő. — Az ügyben az a lényeg, hogy mi a cégbíró­sági okmányok csatolásával kér­tük a rendőrség segítségét, amire ígéretet is kaptunk. Csatoltuk számukra azokat az okiratokat, amelyek jogszerűvé teszik ott- tartózkodásunkat, de intézkedés mind a mai napig nem történt. Pontosabban — mint a Sán­dor Lászlóval történt öreglaki ta­lálkozónk alkalmával arról meggyőződhettünk — valami mégis történt: az öreglak-vasadi üzemben leállt a termelés. Az embereket az önmagát még mindig ügyvezetőnek tekintő Sándor László 100 százalékos fizetéssel bizonytalan ideig „szabadságra” küldte. Indoka: a kutyás, fegyveres őrzés rendkí­vül zavarta a dolgozókat, a ter­melés visszaesett, a munka to­vábbi erőltetése értelmetlenné vált. Kölcsönös gyanú Ezenközben — adnak hangot gyanújuknak Anna Reiterék — a cégnek nagy valószínűség sze­rint az adóhatósággal és a társa­dalombiztosítással, valamint szállítókkal szemben súlyos tar­tozásai vannak. Hogy pontosan mennyi, azt nem tudják, mivel az irodát s benne az okmányokat Sándor László emberei őrzik. (Utóbbi szerint egyébként itt mindig is volt egy „bizonyos szintű” őrizet csak jelenleg kié­lezettebb helyzetben látják el feladatukat.) Ugyanakkor — ál­lítja a leváltását tudomásul nem vevő ügyvezető — a „másik fél” emberei a kétes hírű balatoni mulatók nehézfiúi közül kerül­tek ki, s itt állományba vették őket, hogy a legalitás látszatát keltsék. Bármint legyen is, a jogi helyzet tisztázásához bírósági ítélet szükséges. Ez viszont hó­napokig tarthat, hiszen rengeteg peres ügy van a bírák asztalán. A végkimenetel tehát igencsak messze van. Anna Reiter és a férje mindezek miatt meglehető­sen lehangoló véleményt alkot­nak a magyarországi „balkáni” viszonyokról. Nem titkolják, hogy hazatérve Ausztriába, új­ságcikket kívánnak megjelen­tetni itteni keserves tapasztalata­ikról. A magyar jogrend ugyanis szerintük „nem konform” az eu­rópaival, ezért rémülten gondol­nak befektetett millióikra, s óva intenek másokat hasonló meg­gondolatlanságtól. S ez a tény már messze túlmu­tat az öreglak-vasadi, amúgy önmagában is elrettentő helyze­ten. Kun G. Tibor (Folytatás az 1■ oldalról) Francz Rezső' országgyűlési képviselő hozzászólásában kifejtette, hogy a kamarák bi­zonyos identitászavarokkal küszködnek, ugyanis nem az érdekképviselet, hanem az ér­dekegyeztetés lenne ezek alapvető feladata. Pásztohy András országgyűlési képvi­selő is úgy nyilatkozott, hogy nem a rivalizálásra és az ér­dekek szétforgácsolására van szükség ebben a kritikus idő­szakban, hanem egymás erő­sítésére. Dr. Szűcs József, a Somogy Megyei Területi Agrárkamara elnöke válaszában kifejtette, hogy a kamarák feladatköré­nek behatárolása az ő érdekük is, és mivel mindkét szerve­zetben ugyanazok a tagok vannak. Kérte a MOSZ támo­gatását is a szerepek mielőbbi tisztázásához. Hemer Endre, az érdekkép­viselet megyei titkára szerint a MOSZ-t kellene abba hely­zetbe hozni, hogy a megyei ismeretek birtokában vehes­sen részt a törvényalkotás irá­nyításában. A továbbiakban a szövetség féléves költségvetését értékel­ték a szakemberek, majd Maár András, a MOSZ titkára a jövő évi agrárszabályozás kérdéséről tartott beszámolót. Kiss György, az ÁPV Rt portfoliómenedzsere a Ga­bona Rt és a Kapos Cukor Rt privatizációjáról tartott tájé­koztatót. Mint megtudtuk: a cukorgyár privatizációjában csak a cukorrépaszövetség tagjai vehetnek részt a kárpót­lási jegyekkel a 25 százalék plusz egy szavazatot kitevő részvénycsomagnál. A Ga­bona Rt esetében a szeptem­ber 12-i bírálati határidőt 30 nappal meghosszabbították, mert hiánypótlás elrendelé­sére volt szükség. Boldizsár Beáta Szent Hubertus talán az eső ellen is segít Vadásznap Nagysallérban Bar eddig szinte minden nap menetrendszerűen megérkez­tek az esőfelhők, a ma zajló nagysalléri vadásznap szer­vezői bíznak abban, hogy Szent Hubertus, a vadászok és lovasok védőszentje siker­rel száll szembe a rossz idő­járással. Igazán megérdemlik védő­szentjük segítségét, hiszen változatos és színvonalas programot állítottak össze erre az alkalomra: a meg­nyitó és a Hubertus-mise után vadászkutyákban, lo­vakban és trófeákban gyö­nyörködhetnek az idelátoga­tók. S ha kigyönyörködték magukat, lovagolhatnak, ko- csikázhatnak is, valamint sé­tarepülésen is részt vehetnek. Lesz még lövészverseny, íjászbemutató, no meg főző­verseny is, ahol természete­sen vadételek készülnek. Az országos vadásznapi rendez­vényen mintegy nyolc-tízez­ren vesznek részt. — Ilyen­kor az ország minden részé­ből idesereglenek a vadászat művelői, támogatói és kedve­lői. Mivel tegnap megkezdő­dött a vadászidény, nagy­számban érkeztek meg a kül­földi vadászok is a vadász­napra — mondta el dr. Ga­lamb Gábor lábodi vadászati igazgató, akitől megtudtuk azt is, hogy a szervező lábodi vadgazdaság tavaly meg­kapta a vadászat Oscar-díját. N.L. Készül az általános európai munkavállalói szabályzat Olasz szakszervezeti vezetők Somogybán A Dunántúlon és Somogybán beruházó külföldi cégek kö­zül jónéhány a magyar törvé­nyekből csak azt veszi tudo­másul, ami neki kedvez. Ki­zsákmányolják dolgozóikat, és velük szemben védtelen a munkavállaló — hangzott el tegnap Kaposváron az Al­pok-Adria szakszervezeti munkaközösség elnökségi ülésén, ahol somogyi szak- szervezeti vezetők számoltak be tapasztalataikról a nyugati multinacionális cégek és a magyar munkavállalók kap­csolatát illetően. Az ülésen a Somogy, Vas, Zala és Győr- Sopron megyei szakszerve­zeti vezetők és a budapesti Liga szakszervezetek képvi­selői mellett az olasz Veneto tartomány három legnagyobb szakszervezete, valamint a legnagyobb szlovén szak- szervezetek képviselői is részt vettek. A megyei közgyűlést Gruber Attila képviselte. Svajda József, a MSZOSZ somogyi képviselője az Al­pok-Adria szakszervezeti munkaközösségének soros elnöke elmondta: az úgyne­vezett intelligens tőke mellett — amely elsősorban német területekről érkezik, s amely partnere a helyi szakszerveze­teknek — megjelentek a Du­nántúlon azok a vállalkozások is, amelyek kizsákmányolják a munkavállalót. — Mi más­nak nevezhetnénk azt, hogy 14 órában 13 ezer forintért dolgoztatják a kvalifikált szakmunkásokat, heteket csú­szik a bérfizetés, és aki szólni mer, azt elküldik. Ahonnét ezek a vállalkozók jöttek, ott nem tehetik ezt meg, Ma­gyarországon azonban igen. Sajnos ma nálunk nem védik a törvények a munkavállalót. Míg Ausztriában az érdek- egyeztetést — egészen a helyi szintig — törvények biztosít­ják, nálunk az érdekegyezte­tés szétesett. Elhangzott, a jelenlegi ha­zai' állapotokért a törvényi védelem hiánya a felelős, de legalább annyira azok is, akik az elmúlt években úgy priva­tizáltak, hogy nem szabtak feltételeket a vásárló cégek­nek. Bruno Liviero a CGIL olasz szakszervezet képviselője el­mondta, az európai közösség­ben érvényes normákat ki kell terjeszteni a tervgazdálkodás­ról piacgazdálkodásra áttért országokra is, és a multinacio­nális cégekkel szemben nem­zetközi szinten kell fellépni. Ä szakszervezeti vezetők között megegyezés született arról, hogy olasz és osztrák se­gédlettel kidolgoznak egy sza­bályzatot, amely az általános európai munkavállalói feltéte­leket tartalmazza, és ezt eljut­tatják a Magyarországon beru­házó külföldi cégekhez. (Nagy) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom