Somogyi Hírlap, 1995. szeptember (6. évfolyam, 206-230. szám)

1995-09-12 / 214. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. szeptember 12., kedd Fotópályázatot írt ki Balatonboglár Az én Balatonboglárom cím­mel hirdettek fotópályázatot a Balaton parti városban, abban a reményben, hogy a beküldött szép felvételeket felhasználhat­ják a Boglárt ajánló kiadvány­ban is. Bár a képek benyújtási határideje szombaton lejárt, a napokban még várják a hétvé­gén feladott pályázatokat. A vá­rost bemutató fotókból kiállítás rendezését is tervezik. Egyéb­ként a zsűri várhatóan még eb­ben a hónapban dönt a díjak odaítéléséről, amelyekre száz­ezer forintot használnak fel. Öt falu óvodásai Somogydöröcskén Négy településről (Bonnya-és Gerézdpuszta, Kára, valamint Somogyacsa) szállítja naponta a somogy döröcskei önkor­mányzat az apróságokat az ál­tala fenntartott napközi ottho­nos óvodába. Itt több mint 30 kisgyermeket tudnának elhe­lyezni a két csoportban, de csak 21-en veszik igénybe az ellá­tást. Igaz, szeptembertől három gyermekkel többet Írattak be a szüleik, mint az előző tanév­ben. Az intézmény működteté­séhez az érintett települések önkormányzatai az óvodáslét­szám arányában évente 30 ezer forinttal járulnak hozzá. Kollégiumi helyet vett Lelle A balatonlellei önkormányzat hozzájárult a Pécsi Universitas új kollégiumának építéséhez, és ezzel jogot szerzett arra, hogy egy lellei diákot bejuttasson az egyetemi diákszállásra. A tele­pülés önkormányzata a csalá­dok szociális helyzete és az igénylő diákok tanulmányi eredménye alapján döntött, kit juttat a kollégiumi helyhez. * Álláslehetőségek munkanélkülieknek A Somogy Megyei Munkaügyi Központ tabi kirendeltségén több munkalehetőséget tudnak ajánlani a munkanélkülieknek. A helyi cégek és intézmények egyebek között fémipari betaní­tott munkást, mechanikai mű­szerészt, motorfűrészgépkeze­lőt, mérlegképes könyvelőt, építésztechnikust, varrónőt és kőművest keresnek. Nem nyugdíjas, hanem tanácsadó OTP — bankár váltó címmel lapunk tegnapi számában azt ír­tuk, hogy Illés Antal korábbi OTP igazgató nyugdíjba ment. Információnk téves volt. Kéré­sére közöljük, hogy Illés Antal tanácsadóként továbbra is az OTP megyei igazgatóságán dolgozik. Ankara is érdeklődik a magyar könyvek iránt Török műfordító Kaposváron Naciye Güngörmüs műfordító és Nursen Gök levéltáros is részt vett a szigetvári megemlékezésen fotó: lang Róbert Kaposvárra látogatott tegnap Naciye Güngörmüs török egyetemi tanár és Nursen Gök török levéltáros, dr. Ujkéry Csabának, a megyei bíróság elnökének meghívására. A Magyarországon tanult és dok­torált Naciye Güngörmüs for­dítja törökre dr. Ujkéry Csaba „Handzsár a tükörben” című — a török hódoltság idején Szi­getváron játszódó — regényét. Az író elmondta: könyve török kiadását a Török-Magyar Ba­ráti Társaság segíti. Az ankarai műfordító szerint a török könyvpiacon Ujkéry Csaba re­génye nagy érdeklődésre szá­míthat, hiszen — mint hangsú­lyozta — a 150 éves török hó­doltság ellenére (vagy talán ép­pen azért) a törökök a magya­rokat szeretik a legjobban. A magyarországi hódoltsággal, amelyet a törökök sikerként és kudarcként egyaránt számon tartanak, kevés könyv foglal­kozott eddig hazájában. A Somogyi Hírlap munka­társának kérdésére elmondta: a magyar regényt Törökország­ban országszerte teijesztik, és minden remény megvan arra, hogy a mostanit újabb magyar könyvek kiadása is követi ha­zájában. A magyar-török kap­csolatokról szólva a két ankarai hölgy hangsúlyozta: sajnos a magyarok gazdasági és kulturá­lis téren mindeddig nem hasz­nálták ki Törökországban a ro- konszenv és érdeklődés kínálta lehetőségeket. A karácsonyra elkészülő Ujkéry regény hozzá­járulhat az együttműködés szé­lesítéséhez. A két török vendég részt vett a szigetvári évforduló ünnep­ségein, majd Szennába és a Ba­latonra látogattak. Naciye Güngörmüs bevallotta: a szi­getvári látogatás segíti abban, hogy törökül is jól érzékeltesse a regény hangulatát. Nursen Gök levéltáros pedig arról be­szélt: első magyarországi láto­gatása során arról győződött meg, hogy álomszép - legin­kább zöld színnel jellemezhető - ez az ország. (Szegedi) Három falu gyermekei tanulják a hangszeres muzsikát Zeneiskola nyílt Bodrogon Muzsikálni tanulhatnak há­rom falu gyermekei. A Me­nedék alapítvány bodrogi otthona ugyanis az óvoda és a tavaly óta működő általá­nos iskola mellett szeptem­bertől zeneiskolát is indított. Bodrogon az alapítványi is­kolában eddig is fontos sze­repe volt a zenének: magas színvonalú volt az ének-zenei képzés. Az iskolába járó gye­rekek több helyütt is koncer­teztek már, és egy kazettájuk is megjelent. A tehetséges gyerek sorát látva határozták el az alapítvány vezetői, hogy megszervezik a zeneiskolai képzést. — A bodrogi zeneiskola az ercsi zeneiskola kihelyezett tagozataként működik majd. A szakmai munkát Ercsiből irányítják; ők adják az iskolai tanmenetet, tőlük kapjuk a szükséges hangszereket és a segédeszközöket is — mond­ta Heisler Kornél, a Menedék alapítvány bodrogi vezetője. Kérdő tekintetemet látva hozzáfűzte: — Próbálkoztunk mi közelebb is együttműkö­dők keresésével, de a kapos­vári zeneiskolától nem kap­tunk segítséget. Az ercsi ze­neiskola vezetője hallotta a bodrogi gyerekeket énekelni, s úgy vélte, érdemes őket ze­nére tanítani. Zongora, hegedű, gitár, rézfúvós és furulya szak in­dult az idén az alapítványi is­kolában, s — mint hallottuk — a szép hangú gyerekeknek kórust is alakítanak. S ígérik: az iskola bővülésével párhu­zamosan a hangszeres szakok skálája is bővül majd. — A zeneiskola tantestüle­tét részben az alapítvány al­kalmazottai, részben buda­pesti'és kaposvári zenetaná­rok alkotják — mondta Heis­ler Kornél. — A pedagógu­sok munkáját természetesen itt is a Menedék alapítvány fizeti. Harmincöt alapítványi, il­letve bodrogi, osztopáni és somogy faj szí gyerek tanul az első évfolyamon. Az iskola a Menedék alapítvány kastély- épületében kapott helyet, il­letve a tanárok átjárnak Osz- topánba is, hogy az ott lakó gyerekeket — szüleik kéré­sére — helyben oktassák. Nagy László Kényszer-fenntartók helyett közalapítvány Esélyt adó kollégiumok Horváth Istvánt, a fonyódi kö­zépiskolai kollégium igazga­tóját, az idén harmadszor vá­lasztott elnökévé a Kollégi­umi Szakmai és Érdekvé­delmi Szövetség, amely az or­szág négyszázötven intézmé­nyét tömöríti. Mintegy nyolcvanezer gyermeket képviselve úgy véli: a mai kényszer-fenntar­tók helyett országos közala­pítvány oldaná meg a kollégi­umok finanszírozását és önál­lóságuk visszanyerését. A parlament oktatási bizottsága még a nyár elején megbízta a művelődési és közoktatási tárcát, hogy az érdekképvise­letekkel közösen dolgozza ki az e célok megvalósítását szolgáló törvénymódosításo­kat. A megbízás ma is él, de a minisztériumnak egyelőre a tűzoltó- jellegű intézkedések meghozatalára futotta. A kormányfőnél a közelmúltban járt küldöttség tagja volt a szövetség elnöke is, s a kö­vetkezmény egy újabb bizott­ság létesítése az érdekérvé­nyesítés felgyorsításának re­ményével. Az 1990-ben alakult orszá­gos szövetség magja az a Fo­nyódi Kör volt, amelyben elő­ször a környékbeli kollégiu­mok, majd a régió intézmé­nyei tömörültek és fogalmaz­ták meg elképzeléseiket. Helyzetértékelésük ma is helytálló: az 1970-es évek nagy összevonási hullámai máig éreztetik hatásukat, mert a következményük a kollégi­umok önállóságának elvesz­tése volt, a szakmai és tárgyi feltételek fejlesztésének hát­térbe szorításával. Horváth István világosan fogalmaz: a kollégium nem azonos az is­kolával, az otthonhoz hasonló támaszponttá kell válnia a ta­nulók életében. S miután az ország 3000 településének többsége kisközség, az itt élő gyermekek számára a kollé­giumok biztosítják a tudáshoz jutás esélyét. A szövetség ezt rendkívül fontos társadalmi szerepválla­lásnak tekinti, s ha demokra­tikusan működhetnek, a gye­rekek átélik az érdekérvénye­sítés és ütköztetés technikáját, s felkészült,, öntudatos polgá­rokat nevelnek. Horváth István előrelépés­nek tekinti, hogy a megyék­hez került ezeknek a közép­fokú intézményeknek a fenn­tartása, hiszen a települési önkormányzatok nem érde­keltek a körzeti feladatokat ellátó intézmények finanszí­rozásában. S éppen a szövet­ség kollégiumképéből adódik a megoldási javaslat: az ál­lami fenntartást szorgalmazza olyan országos közalapítvány formájában, amely garanciát jelentene ennek a társadalmi értéknek a fennmaradására. Két alapvető problémát kell megoldania: a fenntartói ér­dekeltség megteremtését és a kollégiumok gazdasági, szakmai önállóságát. Az el­képzelés szerint a magyar or­szággyűlés alapította közala­pítványban lényeges szerepet kapnának az önkormányzati szövetségek, a szakmai és ér­dekvédelmi szervezetek, a szülői és diákszervezetek is. (Gáldonyi) Somogybán nincs igény a munkájukra Elmarad a diákszüret Nem kapós a diákmunka. A tanulókat már nem hívják őszi mezőgazdasági munkára. A kaposvári Táncsics gimná­zium diákjai — mint Gál Jó­zsefié igazgatóhelyettes el­mondta — már öt éve nem szednek gyümölcsöt Bárdi- bükkben. A közös munka korábban közelebb hozta az osztálykö­zösségeket, amit egy természet- járással eltöltött nappal igye­keznek pótolni. Dr. Undy Mi- hályné, a Munkácsy gimnázium igazgatóhelyettese azt mondta: néhány éve még 800 tanulójuk dolgozott minden ősszel a kis- korpádi és a bárdibükki gazda­ságban, most sehová nem hív­ják őket. Mint mondta: ha szük­ség lett volna a diákok munká­jára, segítettek volna. — Évekig a konzervgyárban dolgoztak tanulóink, főként a csomagolást bízták rájuk — tudtuk meg Szabó Erzsébettől, a nagyatádi gimnázium vezető­jétől. Hozzátette: a helybeli cé­gek, vállalatok nem keresték meg intézményüket. Kiss Sára, a barcsi Széchenyi Ferenc Gimnázium igazgatója elmondta: diákjaik három éve dolgoztak utoljára; akkor egy nap alatt végeztek a répasze­déssel. A siófoki Perczel Mór Gim­názium diákjai sem mulaszta­nak el tanítási órákat. Érdelődé- sünkre dr. Varga Zoltán igaz­gató elmondta, a környéken nincs igény a fiatalok munká­jára. Az iskolában amúgy is fe­szített az ütem, így örülnek, ha a kötelezettségeiknek eleget te­hetnek. (Harsányi) Együttműködés a takarékszövetkezetekkel Svájci gazdára talált a Glória Biztosító Rt (Folytatás az 1. oldalról) A svájci biztosítóval már ko­rábban is kapcsolatban állt a Glória, egyes biztosítási módo­zatait adaptálta a helyi viszo­nyokra. Ézentúl erőteljesebb üzletpolitikára törekednek a magyar piacon, ami célszerűbb reklámtevékenységgel is páro­sulni fog. A Forrás nyugdíjta­karékossági biztosítás mellett például rövid időn belül újabb módozatokat indítanak: a be­tegségbiztosítást. Ahogy a Swiss Life többi há­lózatánál — a tervek szerint — a magyarországinál is a va­gyonbiztosítás adja majd az össztevékenység 15-20 száza­lékát. Októbertől a Glória is bővíti a szolgáltatásait lakásbiz­tosítással. A területi igazgató elmondta: az ügyfelek igényei alapján to­vább szélesítik kapcsolataikat a bankokkal is. A bankok például a hitelfelvétel során hitelfede­zeti életbiztosítást kötnek, így az adós balesete vagy halála esetén a tartozást nem a család, hanem a biztosító fizeti vissza a banknak. Rövidesen a takarék- szövetkezeteknél és a Mező­banknál is bevezetik a betétfor­rás-biztosítást, amely a min­denkori banki kamatoknak megfelelő hozamot garantálja és érvényes rá a 20 százalékos adóvisszaigénylés. Az ügyfél halála esetén pedig életbiztosí­tásként működik: a család hoz­zájut a biztosítás összegéhez. A Glória Biztosító Rt nem­rég együttműködési megálla­podást kötött az Országos Ta­karékszövetkezeti Intézmény­védelmi Alappal, s a jövőben a takarékszövetkezetek a cég to­vábbi biztosítási módozatait is terjeszteni fogják. (S. Pap) Bírósági per helyett megegyezést akarnak a szocialisták A város és a megye kézfogója Nem pártalapon, hanem a kissé elmérgesedett viszony megváltoztatásának szándé­kával ültek tárgyalóasztal­hoz tegnap délután Kapos­váron a megyei közgyűlés és a kaposvári önkormányzat szocialista képviselői. A város és a megye harag­szom rádja bíróságra vezetett, most újabb perirat benyújtását fontolgatják. Mind a két testü­let létrehozta ugyan az egyez­tető bizottságot, azonban ed­dig több vitás kérdésben nem sikerült megegyezni. — Mind a két testületben az MSZP rendelkezik a legtöbb képviselővel, ezért a tegnapi együttes ülést pusztán jószolgá­lati kezdeményezésnek tekint­jük — mondta Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés tagja. Hoz­zátette: az MSZP megyei listá­ján mandátumot nyert képvi­selők programjában szerepelt, hogy még mielőtt a közgyűlés megtárgyalná a megye és a megyei jogú város kapcsola­tát, a szocialista képviselők egyeztetik álláspontjukat a fontosabb kérdésekben. A képviselő azt is elmondta: a két önkormányzat viszonya a korábbihoz képest javult, ám néhány probléma megoldásá­ban még kevés eredményt ér­tek el. Nem zárult le az Anker- ház ügye és az Autóközleke­dési Tanintézet ingatlanjainak kivonásából is vita származott. A megyei önkormányzat kár­térítési per indításának lehető­ségeit mérlegeli. Mindemellett több területen sikeres az együttműködés. — A párbeszéd és a meg­egyezés szándéka vezérel bennünket — mondta Sárdi Árpád. — Azokat a közös pontokat keressük, ami össze­köt bennünket, s nem azt, ami szétválaszt, hiszen Kaposvár Somogy megye szerves része. Nem titkos paktumot kötni jöt­tünk össze, utasításokat sem akarunk adni a városnak, csu­pán azt teljesítjük, amit vállal­tunk. Úgy, hogy tiszteletben tartjuk Kaposvár jogszabály­ban előírt kötelező és önként vállalt feladatait. (Lengyel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom