Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-15 / 191. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. augusztus 15., kedd Csalódáscsokor, reményprogram István József: a pártok azért pártok, hogy saját arcukat megformálják (Folytatás az 1. oldalról) — Az előző ciklusban István József abban a körzetben volt országgyűlési képviselő, ahol most Suchman Tamás, Ist­ván József pedig pártlistán került a parlamentbe. Van-e most valamilyen kapcsolata korábbi választókörzetével? — Azzal a választókörzet­tel nemigen van kapcsolatom. 1994-ben pártom kérése volt, hogy itt induljak a négyes vá­lasztókörzetbe a Balaton-par- ton, mert itt nem volt jelöltje a kisgazdapártnak. Pedig na­gyon szívesen megméretkez- tem volna Suchman Tamással is. Nem biztos, hogy 1994- ben győztem volna, hiszen el­söprő volt a baloldali többség. 1990-ben az első szabad vá­lasztáskor is Suchman Tamás volt az igazi ellenfelem, és akkor 15000 szavazatot kap­tam, ő a felét sem. Abból a körzetből nem „menekültem” el, de én mindig elfogadom pártom útmutatását. — Ön mondta, hogy öt éve feleannyi szavazatot sem ka­pott Suchman Tamás, mint amennyit István József. Mit gondol, mi az oka a választói preferencia megváltozásának abban a körzetben? — A magyar választó ál­lampolgárok csalódtak az előző rendszerben, 1990-ben az akkori hatalom ellen sza­vaztak, 1994-ben pedig egyér­telműen az Antall-Boros- kormány ellen. Mi 1992. feb­ruár 27-én kiléptünk a koalí­cióból, de bentmaradt 30-33 kisgazda képviselőtársam. A választók csak-csak össze­mostak bennünket: nekünk is el kell vinni annak a terhét, amit koalíciós felelősségnek neveznek. Ha nem mostak volna össze bennünket a koa­lícióval, akkor is így alakul, mert csalódott a nép. Az MSZP-nek viszont nagyon jó volt a propagandája: elhitette, hogy ha hatalomra kerülnek, akkor szakértői kormányt ad­nak és gazdasági stabilitást biztosítanak. Megpendítették a Gulyás-kommunizmusnak valamiféle jó változatát is. Nem véletlen az, hogy na­gyon sokan beszéltek a 3,60- as kenyérről. Az is tény, hogy a választók többsége ma még inkább csak ellenszavaz. Ta­valy az előző kormány ellen szavaztak. Őszintén meg­mondom ugyanezt várom, és remélem 1998-ban. — Ha így lesz akkor mire számíthat a Kisgazdapárt? — A közvéleménykutatá­sok ma már közel 30 százalé­kos esélyt adnak a Független Kisgazdapártnak. A Kisgaz­dapárt készítette el stratégiai programját és vállalja a kor­mányzás felelősségét, ha a magyar választó állampolgá­rok ezzel megbízzák. — Kivel? — Az akkor fog majd el­dőlni. Nem tudom elfogadni azt a javaslatot, hogy négy el­lenzéki párt dolgozzon ki kö­zös programot, és ezzel indul­janak a következő választáso­kon. A pártok azért pártok, hogy saját arculatukat meg­formálják, a választópolgá­roknak pedig lehetőséget kell adni, hogy válasszanak. — A Kisgazdapártban nin­csenek belsőfeszültségek? — Nincsenek. Mi megvív­tuk ezeket 1991-192-ben: túl vagyunk rajtuk. Nálunk az or­szágos vezetőség a képviselői csoport és a megyei vezetők is egységesek. — Ez Torgyán József veze­tési módszerének köszönhető, vagy a párton belül mindenki azon a helyen van már, ahol a képességei, felkészültsége a legjobban kamatozik? — Torgyán Józsefet neve­zik diktátornak. Én tudom, aki közel hat éve dolgozom mel­lette, hogy sosem volt diktátor, de mindig volt véleménye. Meg lehetett azonban győzni, ha a többség más állásfoglalást fogadott el, ekkor ő ezt mindig tudomásul vette. Ettől függet­lenül Torgyán saját egyéniség a politikai palettán, és a kis­gazda elveket képviseli min­den tekintetben. Ha pedig ezt teszi, akkor ezt egységesen kell támogatni. Mi rendszere­sen tartunk vezetőségi ülése­ket, és közösen születnek a döntések. — István József képviselő­nek van véleménye a politiká­ról: István József, a kőröshe­gyi lelkész milyen informáci­ókat kap? — A kőröshegyiek azt mondják: többet kellene nekik segíteni többet kellene, hogy együtt legyek velük, de megér­tik, hogy éppen az országos politika miatt kevés az időm. Ezt a kevés időt megpróbálom itthon tölteni. Augusztus 20-i ünnepségre például az ország különböző pontjaira hívtak. Én Kőröshegyen veszek részt az ünnepségen. — A lelkész feladataira jut idő? — Hétvégén itthon vagyok. Hétközben pedig a hitokta­tásban, az ifjúsági munkában maximálisan segítenek a gyü­lekezet gondnoka, a pedagó­gusok, az egyháztagok. A lel­kipásztori szolgálatban pedig, ha külföldön vagyok a kör­nyékbeli lelkészek szívesen segítenek. A Horn-kormány egy évig egyházi dolgokkal szinte nem foglalkozott. Az egyházi kárpótlást leállította. Ez elsősorban nem az egyhá­zaknak jelentett hátrányt, ha­nem az önkormányzatoknak, mert az állami tulajdonba lévő iskoláért — amelyet az egyházak visszakértek — az önkormányzatok kártalanítást kapnak. Az egyházak első­sorban karitatív, oktatási és egyházi létesítményeket kap­tak vissza. Termelőeszközö­ket — tehát földet, erdőt — nem. Most viszont az egyhá­zaknak nincs anyagi alapjuk, hogy ezeket az intézményeket működtessék. — Az őszi parlamenti idő­szak nem lesz könnyű. Mi­ként készül rá egy ellenzéki képviselő? — Együtt az ellenzéki párt­jával. Készítjük a programun­kat: a rövid távút október vé­gére tesszük le az asztalra. Most abszolút a bizalomvesz­tés. Reméljük, ha mi kapunk bizalmat, akkor helyt fogunk állni. Mi nem titkoljuk, hogy kormánypozícióban szeret­nénk kivezetni a magyar né­pet a mostani tragédiájából. Tudjuk, hogy van kivezető út, ha a még el nem herdált, és szét nem rombolt állami va­gyont mi becsülettel privati­zálni tudjuk, és működésbe hozzuk. Mi meg vagyunk győződve arról, hogy a ma­gyar nép tehetséges és ha megkapja a lehetőséget talpra állítja ezt az országot. — Bárki kormányoz, az adósságot vissza kell fizetni... — Az adósság visszafizeté­sével kapcsolatban nekem, és pártomnak nem azonos a vé­leménye, a mostani hatalo­méval és volt az Antall-kor- mányéval. Nekünk az a hatá­rozott véleményünk, hogy olymértékű az államadósság, hogy ezt így visszafizetni nem tudja a magyar nép. Meg kellett volna kezdeni 1990- ben az adósságállomány keze­lését. Erre közgazdászok többféle utat mutatnak, kidol­gozott programok vannak, le­het választani közülük. Azt azonban nem lehet, hogy egy­általán ne foglalkozzunk vele. Rájöttünk arra, hogy 1990-től napjainkig a külföldi, a tisz­tességes építő tőke nem na­gyon, csak a rablótőke áram­lik Magyarországra. A számí­tótoké, amelyik inkább kivisz, rombol, mert megvesz ugyan üzemeket, gyárakat, de nem azért, hogy működtesse azt, hanem azért, hogy tönkrete­gye, elküldje a munkásokat és ne legyen versenytársa. Kercza Imre Piac vagy parkoló épül Barcson Levélben tiltakoztak a barcsi sétálóutca üzlettulajdonosai az ellen, hogy a hírek szerint az önkormányzat a butikok melletti szabad területre utcai árusokat enged. A többtucat­nyi aláírással nyomatékosított levél szerint a szomszédos telken lévő sátrak nagymér­tékben rontanák az üzletet működtetők forgalmát, jelen­tős anyagi kárt okozva azok­nak, akik nem kis beruházás­sal teremtettek maguknak pénzkereseti lehetőséget. A Somogyi Hírlap infor­mációi szerint az önkormány­zat illetékesei most a piaci rendelet módosításán gondol­koznak. Nem tagadják: való­ban szerepelt elképzeléseik között az, hogy a városban kereskedő utcai árusokat a bu­tiksor mögötti szabad térre te­relik. Döntés azonban még nem született, így korai lenne konkrét tervekről beszélni. Feigli Ferenc polgármester célja az, hogy mielőbb szemé­lyesen is találkozzon az ügy­ben érintettekkel és tájéko­zódjon arról, hol helyezhetné el az önkormányzat az amúgy gombamód szaporodó keres­kedő-sátrakat. A hírek szerint a polgár- mesteri hivatal vezetői hajla­nak arra, hogy a belváros tö­vében ne piac legyen, hanem a területet másképp haszno­sítsák. A nemrég szabaddá vált téren a legvalószínűbb­nek egy tágas parkoló építése látszik. Lakástextil kisáraliázát t egnap Kaposváron, a Ber­zsenyi utcában nyitotta meg a Dunántúli Cipőkereskedelmi Kft. A száz négyzetméter alapterületű, galériás üzlet gaz­dag áruválasztékát egy hónapon belül szőnyegpadlókkal is bővítik FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A vasúton gabona a sláger Júniusban és júliusban csak­nem kétszer annyi export árut rakodtak fel a kaposvári állo­másfőnökségen, mint egy esz­tendeje. A feladott termékek jelentős hányadát nyugat-eu­rópai országokba szállították. Kaposvárról újabban a FÁK- államokba is visznek árut. Ezt Járányi Antal, a MÁV kapos­vári állomásfőnök-helyettese jelentette be tegnap. Az összesítések szerint júni­usban kiugróan nagy mennyi­ségű export árut rakodtak fel a kaposvári állomásfőnökségen. Összesen 8040 tonna árut szállí­tottak el. Összehasonlításképpen tavaly ugyanebben az időszak­ban alig 2800 tonnát vittek el. Sikeresen zárták a júliust is: szemben a korábbi 3430 tonná­val, most több mint 4900 tonna export ám gördült ki a somogyi megyeszékhelyről. A belföldre feladott termékek mennyisége alig változott a tavalyihoz ké­pest. Mint a MÁV kaposvári ál­lomásfőnökségének munkatársa bejelentette, élénkült az export. A nagy szállíttatok sorában meg­található a Sefag, a tangazdaság és a gabonaforgalmi vállalat. Megyénkből főleg gabonát, fát és lisztet szállítanak el. A célor­szágok jórészt Ausztria, Olasz­ország, Szlovénia és Horvátor­szág található. Ezen a héten is 60 vagon gabonát küldenek a szlo­véniai Koperbe, míg 20 vagon­nal egy trieszti kereskedő meg­bízásának tesznek eleget. A szál­lítás során speciális önürítős ko­csikat használnak. Tegnap óriási hűtővagonokba húst pakoltak, amelyet Oroszországba külde­nek. A több ezer kilométernyi utat különleges, átszerelt tenge­lyű vagonokban teszi meg az ám. Tóth József pénztárfőnök ar­ról beszélt: júniust kedvező, 9 millió forint bevétellel zárták. A nyár második hónapjában vi­szont megcsappant a forgalom, csaknem 8,5 millió forintot könyveltek el. Az utaslétszám viszont közel annyi maradt, mint a korábbi időszakban. Ennek az a magyarázata, hogy nyáron jó­val több diák és nyugdíjas kirán­dul — élve a különféle kedvez­ményes lehetőségekkel — vona­ton, mint más hónapokban. A kaposvári állomásfőnöksé­gen a nemzetközi jegyek eladá­sával havonta több mint 600 ezer forint értek el. A kirándulók többsége Ausztriába, Olaszor­szágba és Horvátországba tar­tott. A tájékoztatón elhangzott: a horvát háború kiújulása miatt az augusztust várhatóan 100-200 ezer forint kiesést okoz. Harsányi Miklós Nőtt a somogyi építkezési kedv Somogybán több házat építet­tek az első félévben mint ta­valy. A lakásokat kizárólag magánszemélyek húzták fel. Mint Botkáné Horváth Zsu­zsanna, a Központi Statiszti­kai Hivatal megyei igazgató­ságának munkatársa el­mondta, június végéig hu­szonegy százalékkal több használatba vételi engedélyt adtak ki. Tavaly megyeszerte 260 családi házat építettek föl. Ez a szám az idén 314-re ugrott. Az építkezés kockázatát csak magánszemélyek vállal­ták. A KSH adatai szerint az első félév alatt megyénkben egyetlen önkormányzat il­letve központi költségvetési szervezet sem próbálkozott az építkezéssel. A megépített házak általá­ban összkomfortosak, 3-4 szobásak. Nem ritka, hogy ennél nagyobbat is kialakíta­nak. Az épülethez többnyire garázs és különféle tároló is tartozik. Az új somogyi házak nagy részében gázzal fűtenek, és korszerű elektromos rend­szerrel szerelik fel. Megtudtuk: az első hat hó­nap során huszonkilenc házat bontottak le Somogybán, szemben a korábbi negyvenöt épülettel. A csökkenés mér­téke eléri a harminchat száza­lékot. Tavaly január és június között hetvenhat nyaralót épí­tettek, míg az idén ötvenet. Az épületek döntő hányadát a Balaton déli partján illetve közvetlenül a partmenti tele­püléseken húzták fel. (Harsányi) Új somogyi cégek alakultak Megyénkben júliusban 1 szö­vetkezet, 4 közkereseti társa­ság és 42 betéti társaság ala­kult. A cégbíróságon 1 rész­vénytársaság illetve 2 egyéni cég bejegyzési kérelmét is megvizsgálták. Júliusban 32 korlátolt felelősségű társaság és 4 erdőbirtokossági társulat kérelmét is elbírálták. Meghalt a horvátkúti motoros Szabálytalan gyalogosokat ütött el Horvátkúton motorke­rékpárjával egy helybeli lakos. A motorkerékpár vezetője olyan súlyosan megsérült, hogy a kórházba szállítása után meghalt, a két gyalogos pedig súlyosan, illetve köny- nyebben megsérült. / Átalakul a berzencei iskola A berzencei képviselő-testület legutóbbi ülésén támogatta a helyi általános iskolában a ze­nei oktatás bevezetését. Az el­képzelések szerint szeptember elsejével az iskola általános és zene iskolává átalakul. A hangszerparkot a "Berzencé- ért” Alapítvány keretében kí­vánják biztosítani. Ellopták a falutáblákat Nem tudni, vajon mihez kezd majd zsákmányával, de az tény, hogy egy ismeretlen tet­tes Sömyepuszta valamennyi (négy darab) helységnévjelző tábláját ellopta. A kaposvári rendőrök keresik a tolvajt, aki csaknem 75 ezer forint kárt okozott. Hívatlan vendégek Balatonújlakon Nemkívánatos vendégek tették „tiszteletüket” a balatonújlaki ifjúsági házban. Az ismeretlen elkövetők az intézmény videó­ját, a hangfalakat és a parabola antenna belső téri egységeit pakolták ki az ablakon. A köz­ségi könyvtárnak is helyet adó, kulturális létesítményben ke­letkezett kár ötvenezer forint. Szenyér csatlakozik Pénzügyi és személyi okokra való hivatkozással ősztől meg­szűnik az alsó tagozatos okta­tás Szenyéren. Az összevont osztályok vezetésére kiírt pá­lyázat nem vezetett ered­ményre; alkalmas pedagógus­házaspár híján szeptembertől további húsz kisdiák jár majd átBöhönyére. 1996 januárjától változás történik a hivatal éle­tében is: a böhönyei körjegy­zőséghez csatlakozó Szenyé­ren egyszemélyes kirendeltség formájában folytatódik tovább az ügyintézés. Az önkormány­zat ezzel a lépéssel közel két­millió forintos megtakarítás­hoz jut évente. Új lakótelkek Bálványoson A zártkertként nyilvántartott területekből 5-600 négyszög- öles lakótelkeket alakított ki eladásra a bálványosi önkor­mányzat. A képviselő-testület legutóbbi ülésén döntött az ér­tékesítésből befolyt összeg felhasználásáról: a csaknem kétmillió forintot a faluház felújítására, bővítésére, vala­mint utak javítására, karbantar­tására fordítják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom