Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-01 / 178. szám

1995. augusztus 1., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Szorosad csatlakozik a körjegyzőséghez A szorosadi képviselő-testü­let úgy döntött, hogy gazda­ságossági megfontolásokból megszünteti az önálló pol­gármesteri hivatalt és szep­tember 1-jétől a törökkop- pányi-kárai körjegyzőség­hez csatlakozik. Bajkó László szorosadi jegyző már hetekkel ezelőtt eljuttatta a levelet a lakossághoz, s eb­ben a kiadásokat és bevétele­ket egyaránt feltüntetve be­mutatta: mennyibe kerül az önálló polgármesteri hivatal fenntartása, illetve melyek azok a költségek, amelyek a körjegyzőséghez való csatla­kozás után terhelik majd a képviselő-testületet. A kia­dási oldalon — számot vetve a működési költségekkel is — változatlan formában szere­peltetett egy főállású dolgo­zót. A levél mellé egy lapot csa­toltak, s ezen két fő kérdésre várták a lakosság válaszát: egyetért-e vagy nem az önálló polgármesteri hivatal meg­szüntetésével, illetve java­solja-e körjegyzőség alakítá­sát valamelyik községgel? — A testület mérlegelte az anyagi lehetőségeket és a kör­jegyzőséghez való csatlako­zásról döntött — mondta Bajki László. — Ezt a török- koppányi önkormányzat is megtárgyalta már, és elfo­gadta Szorosad kérését. így szeptembertől a falu a török- koppányi-kárai körjegyző­séghez tartozik. A lakosságtól kevés válaszlap érkezett be, s ezeken is megoszlottak a vé­lemények. Voltak, akik he­lyeselték a jegyzőség meg­szüntetését, mások az önálló­ság megtartozásához ragasz­kodtak. Volt olyan is, aki nem értett egyet a körjegyzőség­hez való csatlakozással, de el­fogadta a gazdaságossági szempontokat. Az új helyzet nem jelent gazdasági függőséget — emelte ki a jegyző —, hiszen a község anyagi önállósága megmarad, a hivatalban a kü­lönféle apróbb ügyeket ezután is el lehet majd intézni. (Krutek) Németsürűpuszta gondja Németsűrűpusztán Ignácz Atti- láék négyen laknak egy szoba- konyhás házban: mozgássérült édesanyja, a feleség és három­éves kislányuk. Egyik nagy gondjuk, hogy igen rossz az út; télen és ősszel az esők után csak gyalog lehet itt közlekedni. A mentő sem tud bemenni a föl­des utcákba. Ha ilyenkor kór­házba kell vinni valakit, szán­kón húzzák a kövesútig. — Legalább murvaréteget terítenének ide — mondta Ig­nácz Attila. — A közelmúltban is szakadó esőben hordágyon tudták a mentősök hazahozni édesanyámat. Az utcában sok az idős, beteg ember. Az orvos is gyalog jön ide. Jó volna, ha orvosolná ezt a problémát az andocsi önkormányzat. — Nagyon szegényen élünk mi itt — kapcsolódott a beszél­getésbe Nagy Sándomé, a 44. számú ház tulajdonosa. — A tanácsrendszer idején, míg Ka­ródhoz tartoztunk, addig sem sokat kaptunk, de most An- doccsal sem jobb... Hozzánk orvos vagy mentő nem tud be­jönni. Sajnos, nem sokat törő­dik velünk, idősekkel senki. Az itt élők hetven százaléka ala­csony nyugdíjjal rendelkezik. Távol vagyunk mindentől. Busz is csak egy jár ide na­ponta. Eddig a pb-gázt is An- docson tudtuk cserélni. Sokan gyalog húztuk a kiskocsit. Az idén szerencsére létesítettek itt egy lerakatot. Ez nagy köny- nyebbség, ide bármikor mehe­tünk... — Szeretnénk a pusztán is normálisabb életkörülményeket teremteni — mondta Ignácz Attiláné. — Anyósom a kony­hában alszik, mi hárman egy kicsi szobában. A ház végében tavasszal hozzákezdtünk, hogy az egykori istállóépületből egy szobát, gyerekszobát, főzőfül­két és előteret alakítsunk ki. Nagyjából már kész. A további munkákhoz itt a cement, a mészhidrót, a sóder... A befeje­zéshez kellene egy kis kölcsön, de elutasították. Azt gondolják, nem tudjuk majd visszafizetni. Ignácz Attila munkanélküli volt, majd jövedelempótló tá­mogatást kapott. Németsűrűben és környékén nincs munkahely. Nemrégiben a tabi téglagyár­ban talált állást. Alig egy hóna­pot dolgozott, amikor térdében megszakadt egy ín. Még ebben a hónapban megműttk. A csa­ládnak volt egy videomagnója, de eladták, hogy haladhassanak az építkezéssel. A télre szeret­nék befejezni. Krutek József Gépek Németországba — felmérik a magyar piacot Vásárra készül az SFN A testedző gép vázszerkezetét csiszolják fotó: lang Róbert Bár az adatok még nem vég­legesek, már látszik: eredmé­nyes félévet zárt a tabi SFN Fémszerkezetgyártó és Szol­gáltató Kft. A német exportra szánt mintegy 1100 testedző gépből több mint 500-at szál­lítottak a külföldi megrende­lőnek. Ezek értéke megha­ladta a 600 ezer márkát. Filep Endre, a cég egyik tulaj­donosa a tabi cég irányítója el­mondta: csaknem valamennyi testedző gépet exportálják, ugyanis Németországban ezekre nagy a kereslet. Idei egyik fő céljuk viszont az, hogy megfelelő marketingmunkával magyar piacot is szerezzenek. Megkezdték a hazai piac feltér­képezését; nagyobb értékű body-bouilding gépek mellett egyszerűbb és olcsóbb típuso­kat is gyártanak majd. A mintapéldányok a napok­ban érkeztek meg Tabra, gyár­tásukat várhatóan szeptember elején kezdik. A cég — mint a tulajdonos mondta — a következő hóna­pokban különböző kiállításo­kon, vásárokon is bemutatko­zik. Színes katalógust állítanak össze, magyar női és férfi baj­nokok képeivel. Nemrég fejez­ték be — csaknem egymillió forintért — egy bemutatóterem kialakítását, ahol az érdeklő­— Első alkalommal vagyok Nyimben, most ismerkedem az utcákkal, a településsel — mondta Fehér Lászlóné, aki fér­jével együtt tölt néhány napot barátjuk nyaralójában. A kánikulai melegben a sző­lőhegy lábánál néhány napos tapasztalata alapján arról be­szélt Fehémé: nagyon barátsá­gosak, kedvesek, vendégszere- tőek és segítőkészek a nyimi emberek. Már körbejárta a fa­lut, megnézte a templomot, de tervezi, hogy fölkeresi az erdőt A kapolyi Haladás Mezőgazda- sági Szövetkezetben jól halad­nak a munkával: augusztus kö­zepére végeznek az aratással. Az árpa hektáronként 45, a bú­za pedig 45-50 mázsát termett. Az idén 1200 hektáron termett kalászos gabona Kapolyban, s búzaaratás végén vannak: az utolsó 80 hektárnak is nekiáll­tak; a hét közepére végeznek. dők, a leendő vevők megtekint­hetik a különféle testedző gé­peket. — Bőven van megrendelé­sünk — mondta Filep Endre. — A piacot pontos munkával, a határidők betartásával továbbra is szeretnénk megtartani. A fő gyártmányok mellett kisebb szériában árokásó adaptereket, valamint konténereket is készí­tünk. Az első félévben több mint száz tonna acélt használ­is. — A friss levegő, a madár­csicsergés azonnal megfogott — magyarázta a gödi önkor­mányzat előadója. — Bár rádiót is hoztunk magunkkal, megbe­széltük a férjemmel, hogy nem kapcsoljuk be. Nekünk a fecs­kék közelsége, a sárgarigó hangja többet jelent most, mint a rádióbeli zene... — Hogyan telnek a napok? — Nincs előre tervezett programunk. Mindenekelőtt a falut és a környéket szeretnénk megismerni, közben sokat ol­A termés minősége is jobb a vártnál — tudtuk meg Csiszár Imrétől, a kapolyi szövetkezet igazgatóságának elnökétől. Amivel elégedetlenek, az a repce. Jóllehet gondos volt az előkészítés, az időjárás közbe­szólt, így a repce nem hozta a tervezett és várt mennyiséget. — A kombájnok terhelése is nagy, mivel öregek már — fűz­tünk föl. A termelés korszerűsí­tését is megkezdtük, már több százezer forintot költöttünk rá. Még az idén fűrésztárcsás da­raboló-, illetve hegesztőgépe­ket szerzünk be mintegy két­millió forintért. A német-magyar társaságnál 72-en dolgoznak most. A meg­rendelésektől függően azonban lehet, hogy néhány munkással növelik ezt a számot. Krutek József vasunk, pihenünk. A kikapcso­lódásnak, az erőgyűjtésnek szántuk ezt az időt. Ez az első nyár, hogy két nagyfiúnk (19 és 20 évesek) nem jött velünk. Nekik is, nekünk is kell egy kis külön szabadság. Fehér Lászlóné beszélgeté­sünk végén azt sem titkolta: ha lenne félretett pénzük, akkor Nyimben vennének hétvégi há­zat, ami biztosítaná a kikapcso­lódást. Barátságos közösségben lennének, az pedig csodálatos dolog... (Krutek) te hozzá az igazgatóság elnöke. — Több mint mint 400 hektár gabona betakarítását kell elvé­geznie egy-egy gépnek, s ez ugyancsak megterhelő feladat. A kalászosokból összesen mintegy 51 millió forint árbe­vételt remélnek a kapolyi Hala­dás vezetői. Értékesítésével sem lesz gondjuk — ezt jóelőre fedezték szerződésekkel. K. J. Stopposok az út szélén Daránypusztánál a 65-ös főútról elkanyarodva két fiatal „lenget” szorgalma­san. Három autó is halad előttem, de egyik sem vette föl őket. Megállók. A huszonéves lány és fiú azonnal a kocsihoz fut. — De jó, hogy megállt, köszönjük — lihegte a fia­talember. — Tolna megye­iek vagyunk; Tabra igyek­szünk a barátnőmmel, de ebben az időben nincs já­rat. Nagyon rossz erre­felé a busz- és a vonatköz­lekedés, ezért is stoppo­lunk. — Miért mentek Tabra? — Munkahelyet nézünk — mondja a fiatalember, Vass Tamás. — Ahol eddig dolgoztam, Siófokon, megszűnt a munkahelyem. Most Tabon próbálok elhe­lyezkedni. A szakmája, mint el­mondta, hentes. Legutóbb étteremben dolgozott. — Én is szeretnék mun­kát találni — vette át a szót Szikora Mónika —, de igazából nem tudom, hogy hol keressem. Tabon a Rudnay szakközépiskolá­ban végeztem, elektronikai műszerésznek tanultam. Több munkahelyet is megnéztem már, nemcsak a végzettségemnek megfe­lelőt, de eddig nem jött össze. Szántódpusztán lenne állás, ám a közleke­dést nem tudnám megol­dani. — Gyakran stoppolnak? — Viszonylag igen. Ha órákat kell várni az uta­zásra, akkor nekivágunk gyalog. Általában fölvesz­nek bennünket. A legtöbb autós rendes; bizonyára korábban ők is utaztak stoppal. — Nem félnek? — Nem. Egyébként is csak nappal próbálunk célhoz jutni így. (Krutek) Városi nyaralók Nyimben Jól űzetett a búza Kapolyban Kerékpáron járó vasutas Napi egy vagon fa Itáliába - Bábonymegyerról Másfél éve került a bábonyme- gyeri vasútállomásra Vörös At­tila. A kaposvári mezőgazda- sági szakközépiskolában vé­gezte 1988-ban, s azért mene­kült a MÁV-hoz, mert nem lá­tott jövőt a téeszekben. Kányá­ról jár be dolgozni, többnyire kerékpárral. — Naponta mintegy harmincán váltanak jegyet az átmenő 15 vonatra; többnyire Siófokra utaznak, a munkahelyükre — mondta. A törzsutasok közül ha valaki késik, ha tehetjük, meg­várják. — A teherforgalom igen jelentős Bábonymegyer- ről; a Sefag erdészete évi átlag­ban napi egy vagonnyi fát ra­kodik föl; többnyire Olaszor­szágba szállítják. Kaszával a kézben az állo­más előtt Két vonat között Vörös At­tila az adminisztrációt végzi, il­letve rendben tartja az állomás környékét. — A meleg mostanában el- lustított — mondta a fiatal ál­lomásfőnök. Erre azonban nem volt oka, hiszen mindenütt rend uralkodik, s ő mégis kaszát fo­gott. Vörös Attila a szabad ide­jében — amikor a vonatok ka­lauza adja ki a jegyeket — a családi ház kertjét műveli édes­anyjával és a menyasszonyával. Tartanak egy malacot és né­hány tyúkot is. Mozira jut még ideje, és szívesen nézi a foci­meccseket a tévében; kedvence a Milan. Korábban maga is fo­cizott csatárként, középpályás­ként több csapatban. (Czene) Somogyacsa segíti a gazdajegyzőt Somogyacsán Kis Vajda La- Lajos növénytermesztési üzemmérnök látja el a gazda­jegyzői teendőket. A képvi­selő-testület legutóbb úgy döntött: havi 1000 forinttal támogatja a megyei agrár­kamarát, amely a gazdajegy­zőket foglalkoztatja. A pol­gármesteri hivatal épületé­ben biztosít a megfelelő kö­rülményeket is a gazdajegy­zőnek feladatai ellátásához. Bezárt a kis óvoda Somogymeggyesen Bezárt a somogymeggyesi kis óvoda. A napköziotthonos gyermekintézményben ezen a héten kezdik a karbantartást. Az egy éve átadott épület te­tőszerkezete beázik, és gon­dok vannak a konyhaépület álmennyezetével. A nyári felújítást az önkormányzat részben társadalmi összefo­gással oldja meg, a renoválás azonban így is legalább öt­venezer forintba kerül. Szep­tember 3-tól a somogymegy- gyesi óvoda már ismét fo­gadja a kicsinyeket. Pályázaton is nyert a tabi könyvtár Húszezer forintot nyert a tabi városi könyvtár a Kölcsey Alapítvány testvérkönyvtári pályázatán. Mivel öt éve tart fenn kapcsolatot a romániai testvérváros iskolájával, ezért a gyerekek és az ifjúság anya­nyelvi olvasásának fejlesztését szolgáló könyveket vesznek a pénzen. Terveik szerint még ebben a hónapban eljuttatják a könyveket Tusnádfürdőre. Támogatásra szorul sok nyimi lakos Nyimben sok az idős lakos, aki támogatásra szorul(na). A munkanélküliek száma ugyan nem éri el a tízet, de az ide­genforgalmi szezon végén már a nyolcszorosára is emelked­het. A szociális ellátásra elkü­lönített pénzből azonban csak a leginkább rászorulókat tud­ja segíteni az önkormányzat. Játszótér építését tervezik Kányán Játszópark építését tervezi Kányában az önkormányzat az orvosi rendelő előtti terü­leten, a Szabadság téren. A játékokat fából készítik, s még az idén megkezdik elő­állítását. Ősszel az óvoda udvarán is fából készült já­tékokat állítanak föl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom