Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-31 / 205. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. augusztus 31., csütörtök Nehezen elalvóknak ajánljuk A mozgás mindig segít- Feküdjön le, és lélegez­zék nyugodtan! Engedje el magát, élvezze a nyugalmat!- Tegye a kezét a hasára, közvetlenül a köldök fölé! Ha belélegzik, szorítsa le kissé a hasát, majd amikor kifújja a levegőt, engedje föl a hasiz­mokat.- Orrán keresztül lélegezze be, majd rövid lélegzetvételi szünet után a száján fújja ki a levegőt. A túlságosan gyors, kapkodó és mély levegővétel szédülést okoz.- Öt másodpercig feszítse meg az izmát, majd hirtelen engedje ki! A gyakorlatot egy-egy izomköteggel külön- külön végezze el.- Húzza fel magasra a szemöldökét. Ezáltal megfe­szítheti homlok- és arcizmait.- Csukja be szorosan a szemét! Feszítse meg arciz­mait és vágjon grimaszokat.- Szorítsa össze a száját és állkapcsát! Mozgassa meg alsó álkapcsa és a nyak izmait. Ha a gyakorlatok közben jól elfáradt, biztosan elal­szik...- Húzza össze magát s húzza be a fejét! Feszítse meg nyak- és vállizmait!- Szorítsa ökölbe az öklét, feszítse meg kéz- és kariz­mait. Karját lassan hajlít- gassa ki-be.- Feküdjön le a szőnyegre. Szorítsa le a vállát és a dere­kát, miközben hátizmait megfeszíti.- Feszítse meg a hasiz­mait! Próbáljon meg úgy fö­lülni a szőnyegen, hogy láb­fejét beakasztja a szekrény lábába. Karját eközben - ha tudja - kulcsolja össze a feje fölött!- Mozgassa meg fenékiz­mait, majd lazítson a szorítá­son. Feszítse meg medence­izmait.- Eddze lábujj- és lábiz­mait. Hajlítsa be a lábát de­rékszögbe, majd így tornász- tassa izmait, miközben lábát hol megfeszíti, hol pedig el­ernyeszti. Lábikráját is tor­náztassa meg! Ha mindebbe jól belefá­radt, biztosan elalszik... Ferenczy Europress Egyhavi kereset ment el még külön az adóra A nyugdíjas mellékese A pénz vásárlóértékének csökkenése mind több idős embert kényszerít arra, hogy a megérdemelt pihenés éveiben is munkát keressen. Pedig először éppen ez a korosztály szo­rult háttérbe, és ha sikerül is elhelyezkedni, nem biztos, hogy érdemes. A befektetett munkához képest - az adó le­vonása után - ugyanis igen kevés a fizetség. Kibővített elnökségi ülés a szakszervezeti székházban Megyei testület alakul Szlovákiába indulnak a kaposváriak Szeptember 15-én reggel 5 óra­kor háromnapos szlovákiai ki­rándulásra viszi tagjainak egy csoportját a Nyugdíjasok Ka­posvári Egyesülete. Az autó­busz ezúttal is a megszokott gyülekezőhelyről, a Németh István fasori gépkocsiparkoló­ból indul. A szervezők kérik az utazó nyugdíjasokat, hogy a részvételi díj második részletét legkésőbb szeptember 6-ig fi­zessék be az egyesület irodájá­ban (Fő utca, 37-39 sz.). Még több a nettó átlagkereset Törvény mondja ki, hogy a nyugdíjemelés mértékét a min­denkori nettó bérkiáramláshoz kell igazítani. A KSH jelenté­séből kitűnik: a márciusi és a szeptemberben következő eme­lés együttvéve sem éri el azt, amennyivel a január és június közötti, tehát első félévi nettó átlagkereset emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Hat hónap alatt ugyanis a nettó át­lagkereset 24 867 forintot tett ki, s ez az összeg 15,6 száza­lékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban a fogyasztói ár­index 27,4 százalékkal nőtt. Idősek vallanak a főiskolásoknak A szekszárdi Illyés Gyula Pe­dagógiai Főiskola 23 hallgatója ötszáz dombóvári nyugdíjast keres föl ezekben a napokban. A diákok a főiskola szociális munkás szakán az első évfo­lyamot végezték el, s most - nyári gyakorlat keretében, az önkormányzattal egyeztetve - öt oktató irányításával arról ké­szítenek fölmérést: mennyire ismerik saját szociális lehető­ségeiket a dombóvári nyugdíja­sok, s milyen gondoskodási formákat igényelnek. A kérdőí­vek kitöltése mellett interjúkat készítenek, amelyeket haszno­sításra átadnak a városnak. Európai randevú Budapesten Az európai idősek első baráti találkozóját rendezi meg jövő nyáron Budapesten a Nyugdí­jasklubok és Idősek Életet az éveknek Országos Szövetsége. A házigazdák gondoskodnak arról, hogy a vendégek haszno­san és kellemesen töltsék ide­jüket 1996.június 15. és 18. kö­zött hazánk fővárosában: kicse­rélhetik a nyugdíjasélet tapasz­talatait, megismerkednek a ma­gyaros vendéglátással, étel- és italkülönlegességeinkkel, a vi­lághírű magyar népművészet­tel: népzenénkkel, népdalaink­kal, a néptáncainkkal, a fafara­gók, a keramikusok, és a kézi- munkázók alkotásaival. Csonka Jánosné három éve ment előnyugdíjba 9400 fo­rinttal. Harmincöt évet töltött a Masterfil Rt Kaposvári Gyá­rában fonónőként, három mű­szakban. Mostanra 14 800 fo­rintra emelkedett a nyugdíja, ám ennek a fele elmegy a re­zsire, tehát 7400 forintból kel­lene megélnie. — Szerencsés vagyok, hogy egykori munkáltatóm igényt tart rám, és havi 84 órát dolgozhatok. 4200 forint a nettó keresetem. Önadózó vagyok, 35 százalékot kell fi­zetnem. Márciusban egyhavi keresetem még külön az adóra ment. Művészet ennyi pénz­ből megélni. Méltánytalannak tartom, hogy nekünk, egyedül élők­nek ugyanannyi kommunális adót kell fizetnünk, mint egy öttagú családnak. Az illetéke­sektől azt a tanácsot kaptuk, menjünk segélyért. Ez lenne a megoldás? Egyszerű számolással kide­rül: az adó befizetése után Csonkáné 50 forintot kap óránként. Vásárolhat rajta egy liter tejet... — Ha jót akar nekem, ki ne írja a nevemet — mondta a 77 éves N. Lajos. — Csak nem képzeli, hogy az államnak adom azt a kevés pénzt, amit ezekkel a vén kezeimmel ke­resek a nyögdíj mellé! Úgy, úgy, ki ne javítsa: írja csak ö- vel, hiszen ebből nyugodtan megélni nem lehet, ám nyögni annál többet. A 12 ezer forint elég a villanyra, vízre, gázra és a gyógyszerre. Ennivalóra már alig jut. A feleségem nem kap nyugdíjat. Csoda, ha elválla­lok mindenféle munkát a kör­nyéken? Fát hordok, lomtala- nítok, kertet ások; amolyan mindenes vagyok, kevéske fi­zetségért. A lányom szidott is érte eleget. Mióta munkanél­küli lett, nem szól semmit; már tudja, hogy a szükség nagy úr. Ha én bejelenteném azt a 3-4 ezer forintot, amit keresek, a felét elvennék. Negyvenöt évet szolgáltam, úgy érzem, adtam az államnak annyit, hogy elvárjam: öreg koromban ne kelljen nyomo­rognom. Németh Jánosné nyolc éve ment nyugdíjba középvezető­ként. Azóta is évente csábítja kisegítőnek egykori munkahe­lye, jól tudnák hasznosítani a tapasztalatait. — Nagyon vártam a nyug­díjat, mert 55 éves korára bi­zony kimerül a női szervezet. Szerettem közösségben dol­gozni, de elfáradtam a félévi, év végi hajrában, a vidéki 14- 16 órás kiszállásokban. Nehéz a maximumot nyújtani dolgo­zóként, anyaként és feleség­ként. Megszületett a második unokám, azóta a velük töltött idő a legfontosabb számomra. Bármennyire jólesik is a munkahelyem ajánlata, osz­tottam, szoroztam, és kide­rült: ha azt a kevés fizetést a nyugdíjhoz csapják és így fel­sőbb sávba kerülve adózom, nevetséges összeget kapok. Inkább a lányomat segítem azzal, hogy bármikor rám bízhatja a gyerekeket. Igaz, ezért nem jár pénz, hanem szeretet, de abból nem von­hatnak el semmit. Időnként meglepem őket kelt tésztával, szalagos fánkkal, rétessel, és nem gondolok az Apehre. Izményi Éva Kibővített elnökségi ülést tar­tott Kaposváron a szakszer­vezeti székházban a Nyugdí­jasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége. A tanács­kozáson előadást tartott Svajda József, az MSZOSZ megyei képviseletének veze­tője. A szakszervezeti vezető isme­tette a Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat előterjesztését a megyei testületek létrehozásá­ról és részletes tájékoztatást adott ezek feladatairól. Kie­melte a szakszervezetek tenni­valóit a megyei testületek szer­vezése során, s elmondta: a te­rületi nyugdíjas-önkormányza­tokba megyénként várhatóan két-két nyugdíjast delegálhat­nak a nyugdíjasszervezetek, a küldöttek személyében —- a Az Egyszeri Nyugdíjas kevés villamos áramot fogyaszt. Jól takarékoskodott, nem is kel­lett túl sokat fizetnie. Eddig. Az áfával együtt 218 forintra rúgó havi átalánydíj megállapí­tása még túlzott is volt, ugyanis az év végi összegezésnél túlfi­zetést állapítottak meg, mely­nek nyomán 1995. július 31-én 675 forintot visszautalt az Egy­szeri Nyugdíjasnak a Dédász Kaposvári Üzletigazgatósága. Több mint háromhavi átalány­díjnak megfelelő összeg állt a házhoz váratlanul — ez is jól jött a nyugdíj mellé. (Hát még év közben milyen jól jött volna, ha nem kellett volna kifizetni!) Az augusztusi leolvasás, il­letve díjbeszedés volt a fekete­leves. Derűre ború, mivel áfá­val együtt 913 forintot mutatott a számla, amit egyszerre és nyomban ki kellett fizetnie. Le­gombolta hát a tekintélyes summát, de nem bosszanko­dott, mert azt a korábbi, jóval kisebb összegű átalánydíjat 30 napra vetették ki, ezt a sok pénzt meg 108 napi áramfo­gyasztás után rótták rá. Vajon miért hagyták az összeget ilyen tetemessé dagadni? Az igazi gond azonban ez- . után következett. Az Egyszeri Nyugdíjasban balsejtelem tá­madt: vajon a következőkben ez a több mint 900 forint lesz a havonta fizetendő' átalánydíj, nem pedig az eddigi 218 forint, ami a visszatérítés tanúsága szerint még soknak is bizo­nyult? Irány a fogyasztói iroda (Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca 5.), s ott a reklamációkkal jogszabálynak megfelelően — közösen állapodjanak meg. Kovács Lajos, a somogyi nyugdíjasszervezetek szövetsé­gének elnöke bejelentette: az idősek világnapjáról való me­gyei megemlékezésre az idén szeptember 29-én Balatonföld- váron, a Bajor Gizi Közösségi Házban kerül sor. Az ünnepsé­get követően ugyanott tartják a somogyi nyugdíjasok ki mit tud?-ját. Döntenek arról is, kik képviselik a somogyi nyugdíja­sokat az idősek világnapjának Győrben szeptember 29-én, 30- án és október 1-jén tartandó or­szágos megemlékezésén. A Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségé­nek elnöksége és választmánya a következő ülését együtt tartja Bányán, az üdülőfalu közösségi házában. foglalkozó hölgy néhány má­sodpercnyi, a számítógéppel folytatott kérdezz-felelek után a következőkről tájékoztat: A gyanú alapos: a jövőben tényleg 900 forint fölött lesz az Egyszeri Nyugdíjas havi áta­lánydíja. Hogy az ehhez alap­ként szolgáló tetemes összeg nem egy hónap, hanem három hónap és 18 nap összesen vett áramfogyasztási dija? És előző­leg még a 218 forintos átalány is soknak bizonyult. Mellékes, ha a számítógép monitorján a jövőben havonta fizetendő áta­lánydíjként több mint 900 fo­rint olvasható...De elhangzott a jóindulatú kérdés: mekkora az az összeg, amit az Egyszeri Nyugdíjas átalánydíjként va­lósnak tart és havonta fizetne? A válasz: az eddigi 200 forint körüli díj plusz áfa reális lenne... Ez még akkor is futná a havonta esedékes áramfogyasz­tási díjra, ha ősztől emelik a ta­rifát, akkor ugyanis nem kell semmit visszautalni túlfizetés miatt. Ebben maradtak. Amíg a reklamáció zajlott, többen is — zömmel idősek — felsorakoztak az ablaknál. Ke­zükben számlákat, a visszautalt pénzről szóló értesítő szelvényt szorongattak, és azt mondták: ők is hasonló cipőben járnak. Egy tőlük hallott megjegyzés különösen figyelemre méltó és elgondolkodtató volt: reálisabb kivetés esetén nem lenne annyi túlfizetés, s az az összeg a fo­gyasztók — köztük a nyugdíja­sok — zsebében maradhatna. Tudnának vele mit kezdeni... Hernesz Ferenc Makacs számítógépek az áramszolgáltatónál Túlfizetett átalány Kaposvári koszorú lendvai síron Elménydús kirándulások Gazdag programot bonyolí­tott le a nyári kirándulások során a Nyugdíjasok Kapos­vári Egyesülete. Emlékezetes például az a háromnapos sop­roni kirándulás, melynek ke­retében nemcsak hazai tájak­kal, történeti nevezetességek­kel ismerkedtek a kaposvári nyugdíjasok, de átruccantak Ausztriába is. Szabó Károly cukrászmester marcipánmú­zeumában vendégeskedtek Puchbergben, s libegőn jutot­tak fel az 1300 méter magas Schneeberg egyik csúcsára... A múlt héten Letenyén át Csáktornyára vitte a kapos­vári nyugdíjas kirándulókat az autóbusz. Megnézték a Zrínyiek várát, aztán Varas- don is a várat és a múzeumot. Horvátországból Szlovéni­ába ment a csoport. Előbb a lendvahegyi kápolnát keres­ték fel. A kápolnát körülvevő sírköveken csupa magyar ne­vet olvashattak, s a kápolna előtt emelkedő gránit sírem­léken pedig egy 1848-as ma­gyar századosét, aki a szabad­ságért áldozta életét. A ka­posvári nyugdíjasok nevében Székely Sándor egyesületi el­nök és Jobban János, a ka­posvári önkormányzat tagja nemzeti szalagos koszorút he­lyezett el a hősi halált halt százados sírján. A családias hangulatú ebé­den a kaposvári vendégek és lendvai vendéglátóik megál­lapodtak egy jövő évi közös kirándulás tervében. Öreg kosztüm nem vén kosztüm Öreg kosztüm nem vén kosz­tüm! Különösen nem az, ha megfiatalítjuk. Érdemes, mert szinte minden nyugdíjas korú nőnek van egy vagy több divatjamúlt, de nem "lehordott" ruhadarabja... Igaz, hogy létezik valamilyen divat-körforgás, de a régi darab teljesen divatos sose lesz. Ma­napság mások az anyagok, mint például a hatvanas években; kényelmesebb a szabás, nem szűk a karöltő és az ujja, nem keskeny a kabát válla... De ha már megvan az a régi kosztüm, érdemes vállalni a megfiatalítá­sával járó munkát. Ez jelenthet átalakítást, rövidítést, gombcse­rét, a gallér levételét, esetleg egy kiegészítő megvarrását. A rajzok ahhoz adnak ötletet, hogy mitől lesz modernebb a régi kosztüm. 1. A klasszikust egy klasszi­kus mellénnyel „dobjuk fel". Fontos, hogy jól harmonizáljon a kosztümmel színben, mintá­ban. Hozzá egy szép kis ing­blúz való, ennek új gallért ér­demes készíteni, hogy élénkítse az arcot. 2. Blézerként viselhetjük más szoknyához a kétsoros gombo­lásé kosztüm kabátját, de nad­rággal is hordhatjuk. Lehet a kopott gallért egyszínű posztó­val vagy bársonnyal borítani. A gombokat is lecserélhetjük. Modernebbé varázsolhatjuk a régi kosztümöt apró ötletekkel 3. Ha tűrhető állapotban van az öreg sálgalléros, szintén fia­talíthatjuk. Vágjuk le a gallért, egészen mélyen. így deréknál fog gombolódni, esetleg ven­déggombbal. Pöttyös vagy apró mintás selyemből megkötős sá­lat és díszzsebkendőt készít­sünk a felújított őszi kosztü­münkhöz. (FEB)

Next

/
Oldalképek
Tartalom