Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-23 / 198. szám

1995. augusztus 23., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 150 milliós hitelfelvétellel számol a város Költségvetési hiánnyal birkózik Kaposvár Tanulmányterv készül a taszári repülőtér polgári hasznosítására A törvényhez forrást is Dr. Szaló Péter helyettes államtitkár, dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke és dr. Baráth Etele az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke FOTÓ: kovács TIBOR (Folytatás az 1. oldalról) — Tulajdonképpen majdnem mindegy, hogy a területfej­lesztési törvénynek melyik változatát fogadja el a parla­ment, a lényeg, hogy végre le­gyen törvény — hangoztatta tegnap a somogyi területfej­lesztési tanács ülésén dr. Ba­ráth Etele. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke a megyeházán el­mondta, hogy a törvényterve­zetet ezen a héten vélemé­nyezi a kormány, s várhatóan már szeptemberben a t. Ház elé kerül. Baráth Etele szerint azért fontos a törvény megszületése, mert annak elméletileg már vissza kellene hatnia az ál­lamháztartási reform kialakí­tására és a jövő évi költségve­tésre. A mielőbbi törvényho­zás híve a szaktárca is. Ezt erősítette meg dr. Szaló Péter, a Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium he­lyettes államtitkára, aki a vita­indító előadások után a tör­vénytervezet támogatási és el­osztási rendszeréről szólt, va­lamint a decentralizáció fon­tosságáról. — Egy bekötőút megépíté­séről nem lehet a fővárosban dönteni, ezért rendkívül fontos a középszint szerepe — mondta Szaló Péter. Hozzá­tette: a területfejlesztési taná­csoknak nemcsak a vélemé­nyezésben, hanem a döntések előkészítésében is részt kell vállalniuk. A kedvezménye­zettek körének meghatározá­sáról szólva a helyettes állam­titkár elmondta, hogy azt már jóelőre a költségvetési kilátá­sokhoz igazították. A források biztosításával kapcsolatos kételyek már a ta­nácsülés vitaindító előadásai­ban elhangzottak. Dr. Várfalvi István, a somogyi Tákisz igazgatója pesszimista a jövő évi lehetőségeket illetően, sze­rinte a területfejlesztési és fog­lalkoztatási alap, a különféle állami alapok, a tárcák támo­gatási forrásai, valamint a címzett és céltámogatások — mint lehetséges források — kétséges, hogy adnak-e meg­nyugtató pénzügyi hátteret a törvény adta lehetőségek ki­használásához. A megyei területfejlesztési kutatások eredményéről tartott beszámolójában dr. Horváth Gyula, az MTA főigazgatója elmondta: az ideális az lenne, ha majd a GDP 1 százalékát fordíthatnánk területfejlesz­tésre. Ez egyes becslések sze­rint mintegy 40-50 milliárd forintot jelentene, szemben a közelmúltbeli gyakorlattal. Négy év alatt ugyanis csak 17 milliárd forint állt rendelke­zésre e célra a területfejlesz­tési alapból. (Balassa) Igái segít a menekülteknek Ellenszavazat nélkül fogadták el a képviselők a költségvetés első félévi teljesítéséről szóló be­számolót. Szita Károly polgár- mester elmondta: a város bevé­teli tervei nem teljesültek. Az elmaradt ingatlanértékesítések 30 millió forint, a részvények el­adásának sikertelensége 82 mil­lió forint bevételkiesést okoztak. A belterületi földingatlanok után 154 millió forinttal tartozik az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Rt a városnak. Ez utóbbi kérdés rendezésében a polgármester és Varga József tanácsnok is az ülésen részt vevő dr. Csákabonyi Balázs ország- gyűlési képviselő segítségét kérte. Nehezíti a helyzetet, hogy a Pénzügyminisztérium kedvezőt­lenül bírálta el az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe került ön- kormányzatok támogatására be­nyújtott pályázatot. 272 millió 373 ezer forint költségvetési hi­ánnyal kell a megyeszékhelynek megbirkóznia. Valószínűleg már szeptemberben hitelfelvé­telre lesz szükség. A képviselő- testület hozzájárult, hogy a város 150 millió forintos hitelkontin­genst nyisson a számlavezető banknál, amely rugalmas hitel- felvételt tesz lehetővé. Baka József képviselő arra hívta fel a figyelmet: válság­gazdálkodásban nagy gondot kell fordítani az előkészítésre. Azt javasolta, hogy rövid határ­időn belül készüljön egy terv a jövő évi stratégiáról, s erről az intézményvezetőket is tájékoz­tassák. A város önálló költségvetési intézményei 80 millió forint pó­telőirányzatra nyújtottak be ké­relmet, ebből 57 millió forintot hagytak jóvá a képviselők. Nem támogatta a testület a ci­gány kisebbségi önkormányzat pótigényét, de lehetőséget adott rá, hogy szeptemberben ismét a közgyűlés elé terjesszék a ké­rést. A sportbizottság ötmillió forintot kapott Rákóczi SC és a kosárlabda klub támogatására. A közgyűlés még júniusban döntött arról, hogy a Szent Imre utcai Pártok házának működése nem jelenthet a városnak külön kiadást. Az épületben elhelye­zett pártok képviselői a helyi­ségek tulajdonjogát kérték a vá­rostól. A testület úgy döntött: a tulajdonjogot nem adja át, ha­nem ingyenes használati jogot biztosít a pártoknak az iro­dákra. Az üzemeltetési és fel­újítási költségeket pedig terü- letarányosan osztják meg köz­tük. Megvizsgálják viszont an­nak a lehetőségét, hogy a me­gyei földhivatal és az ÁNTSZ tulajdonjogot kapjon az épület­ben. A közgyűlés lapzártakor még tartott. (S. Pap) Nagyszabású gyűjtőakciót szervezett az igali vöröske­resztes szervezet az önkor­mányzat és a helyi Back-Tec 2000 Kft összefogásával a nagyatádi menekülttábor­ban élők megsegítésére. Ezzel párhuzamosan indítot­tak gyűjtőakciót a szomszé­dos Ráksiban is. A múlt csü­törtöktől e hét hétfőig tartó adakozásban az Igáiban élő családok mintegy negyede vett részt. A magánszemélyeken kívül az igali Thermál gyógyszer- tár, a II. számú ABC és a Back-Tec 2000 Kft is hozzá­járult nagyobb mennyiségű adománnyal a gyűjtés sikeré­hez. Az együttérző embereknek köszönhetően a két községben körülbelül másfél tonna ado­mány, benne csaknem száz zsák ruhanemű, nagy mennyi­ségű tartós élelmiszer, gyü­mölcs, zöldségféle, tisztálko­dási és tisztítószer gyűlt ösz- sze. A szervezők ezúton mon­danak köszönetét mindkét községben mindazoknak a se­gítőkész embereknek, akik adományaikkal enyhíteni igyekeztek a rászorulók gond­jain, s akik segítettek az akció sikeres lebonyolításában.G. J. Lemondott a kányái iskolaigazgató Kányában lemondott az I-IV. összevont alsótagozatos kisis­kola igazgatói teendőinek ellá­tásáról Schmuck Ferenc, aki egyben a település tiszteletdíjas polgármestere is. A képvi­selő-testület az új tanévben — egy évre — Léner Femec mér­nök-tanárt bízta meg az igazga­tói teendők ellátásával. Az 1995/96-os tanévben 28 kis­diák kezdi meg tanulmányait a helyi iskolában. Felújították a malom raktárát Nyolcvan vagon búza tárolá­sára alkalmas zárt raktár ké­szült el nemrégiben a tabi ma­lom területén. Felújították az egykori rossz állapotú magtá­répületet. A fém vázszerkezetre Lindab acéllemezeket szerel­tek, s ezzel a korábbinál lénye­gesen biztonságosabb a gabona tárolása. Az esztétikus megje­lenésű raktár renoválására, mintegy 900 ezer forintot köl­tött Kovács László, a malom tu­lajdonosa. Megszúrta a vejét a kocsma előtt Életveszélyt okozó testi sértés bűntett miatt rendelt el nyomo­zást a megyei rendőr-főkapi­tányság vizsgálati osztálya egy 45 éves barcsi lakos ellen, aki augusztus 21-én valamivel éjfél előtt egy Béke utcai kocsma előtt megszúrta vőjét. Előzőleg a gyanúsítottat bántalmazta ro­kona, mire ő előkapta zsebkését és előbb a homlokán vágta meg vőjét, majd a mellkasába szúrta a kést. A sértett súlyos, életve­szélyes sérülést szenvedett. Beiskolázási segély Ságváron A kistelepülés képviselő-testü- lete döntött az idei beiskolázási segélyekről: közel 50 ezer fo­rintot fizet ki egyszeri kiutalás­ként a faluban élő általános is­kola tanulóinak. Ez gyerme­kenként háromezer forintot je­lent. Továbbá a kisóvodások egyhavi étkeztetési költségtérí­tését is vállalja, ami nem keve­sebb, mint 1800 forint egy-egy apróság esetében. Kényszerszünet az óvodában Egyhavi kényszerszünetet ren­deltek el a település óvodájá­ban, mialatt az önkormányzat két dolgozójával újíttatta fel in­tézményét. Az egységben a me­szelésen, fertőtlenítésen túl el­végezték a teljes renoválást is, melyre 50 ezer forintot költöt­tek. Ugyanakkor a közösen üzemeltetett kötcsei iskola ré­szére, működési költségként havi 135 ezer forintot utalnak. Kérdésünk: mennyit oszt be és hogyan? Nyugdíjkiegészítés Mennyit oszt be és hogyan? Munkatársaink ezt a kér­dést teszik föl, s akik vállal­ják az „elszámolást”, azok tapasztalatait közre adjuk. Tudjuk, nem tipikusak a vá­laszok, de ha általánosításra nem is, elgondolkodtatásra alkalmasak. Tóth János, 65 éves kárai nyugdíjas festő-segéd volt. — Nagyon nehéz beosztani a nyugdijat, ami havi 13 ezer 707 forint. Ezt az összeget 21 évi munkaviszony után ka­pom, ugyanis 1968-tól — az öregségi nyugdíjkorhatár el­éréséig — rokkant nyugdíjas voltam. Egyedül élek, de a ki­adások ugyanúgy megvan­nak, mint a családoknál. A kosztra (tej és kenyér) ha­vonta négyezer forintot köl­tők. Ezerháromszázat fizetek az áramszolgáltatónak. Ehhez jön még a tv és az újság havi ezer forinttal... Baromfiakat is tartok, hogy húst ne kelljen venni. Igaz, a takarmány is drága. Ruházkodásra évek óta nem költők, mert egyszerűen nem jut! Cipőt is ritkán ve­szek, ami a lábamon van — mutatja —, annak is kidőlt az oldala. Ezt a munkásnadrágot úgy kaptam, hogy az árát majd ledolgozom. Ä libákat is azért nevelem, hogy legyen többlet bevételem. A húsát csak ritkán fogyasztom... A téltől félek: fát és szenet évek óta nem vettem. A szán­tóföldem szélén levő fasor száraz ágait gyűjtöm össze, meg kukoricacsutkát rakok az asztali tűzhelyre. Van két fiam, segítséget tő­lük sem várhatok. A. nagyob­bik külföldre ment, semmit sem tudok róla. A kisebbiket már kétszer operálták agyda­ganattal. Az a jó, hogy a falu­ban akad néha alkalmi munka, ami kiegészíti a nyugdíjat. Iskolatábor Babócsán A babócsai kastélyiskolában tegnap megnyitották a ci­gánygyerekek felkészítő tá­borát. A megyei cigányszö­vetség az idén másodízben teremti meg, többek között az anyagi lehetőségeit is an­nak, hogy felkészítsenek 40 általános iskolás cigánygye­reket a pótvizsgára. A teg­napi megnyitó után ma dél­előtt már meg is kezdik a ta­nulást, délutánonként játék, kirándulás és strandolás sze­repel a programban. A gye­rekek felkészítését a babó­csai iskola tanárai vállalták, de a szervezők segítséget kaptak a Somogy megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézettől is. Könyvtárosokat köszöntöttek Több évtizedes hagyomány­ként tegnap Kaposváron, a Megyei és Városi Könyvtár­ban törzsgárdatagokat ün­nepeltek. Varga Róbert igazgató köszön­tötte a vendégeket, köztük elő­deit: Kellner Bélát és Szita Fe­rencet, akiknek a nevéhez fű­ződik egyebek mellett a kis települések bibliotékáinak létrehozása, megalapozása. Ezeket a kis könyvtárakat, amelyek vezetőinek megkü­lönböztetett tisztelet jár, ma­napság az önkormányzatok nem kötelességként, hanem „édes teherként” működtetik — hangsúlyozta Varga Ró­bert. Hiszen a megbecsült kiskönyvtár számos faluban a világra nyitás szánté egyetlen lehetősége, vezetői munkájá­nak pedig közös nevezője: a szolgálat. Az igazgató Szita Ferencnek 40 éves könyvtárosi munkáját megköszönve nyújtott át em­léklapot. Húszéves kiemel­kedő könyvtárosi múltjáért emléklapot és plakettet kapott Kovács Agnes (Balatonlelle), Krasznainé Szabó Katalin (Sió­fok), Rugási Istvánná (Kapos­vár), Sifter Mária (Mike), Tiha­nyi Melinda (Nagyberki), Tóth Sándorné (Kaposvár), Várnái József (Kaposvár) és Vértes Gábor (Barcs). Szintén emlék­lapot és plakettet kaptak azok a könyvtárosok, akik tíz eszten­deje szolgálják munkájukkal az olvasókat: Alb Erzsébet (Ka­posvár), Berend Judit (Kapos­vár), Czinkné Bükkösdi Valéria (Kaposvár), Fáncsi Jánosné (Edde), Háttá Györgyné (Ka­posvár), Jergel Józsefhé (Ka­posvár), Laki Annamária (Cso- konyavisonta), Orbán Zoltánná (Balatonlelle), Schmidtné Bakó Tünde (Kaposvár), Szegvári Jó- zsefné (Büssü), Varga Arpádné (Ecseny) és Winklerné Babos Mária (Kaposvár). A tavaly elhunyt Fiola Pál könyvtárigazgató-helyettes emlékére — a felesége által létrehozott — Pro Bibliotheca Alapítvány díját az idén má­sodszor ítélte oda a kurató­rium. A díjat, amely egy­szerre ismer el szakmai felké­szültséget, hivatásszeretetet és az intézmény áldozatos szolgálatát, Gergely Józsefhé kapta. (Tamási) SOMOGYI HÍRLAP _____Balassa Tamás jegyzete A szályos vidék Felettébb ígéretes a területfejlesztési törvény tervezete. Ámbár, teszem hozzá gyorsan, nem az egyedüli, amelyet megszületése előtt annak tartottak, hasonló várakozás előzte meg, anno, az önkormányzatiságot deklaráló paragrafusokat is. Ezekről ma mindegyre azt hallani, mit sem érnek a feladatok mellé rendelt pénzeszközök nélkül. És most egy újabb reménysugár vetül a vidék borús egére. A területfejlesztési tanács tegnapi ülésén taglaltak alapján akár fel is lélegezhetnének a leszakadóban levő települések polgármesterei, hogy a törülközővel, amit alkalmasint éppen be akartak dobni, csak a gondok-barázdálta homlokuk verejtékét kell fölitatniuk. Ám manapság egyre a „hiszem, ha látom” ala­pon bizakodnak a területi érdek-érvényesítésnek elkötelezett első emberek. Mindezek tudatában is tény: van miben bízni. Ideális esetben ugyanis a jövendő törvényadta grémiumai saját szűkebb pártiá­jukban ott és úgy fejleszthetnek, ahol és ahogyan azt jónak tart­ják. A források pedig majd csak csorognak a kiapadt csatorná­kon át, életre keltve a leginkább tőke-aszályos területeket. Mert a reményből már folyót lehetne rekeszteni, de jöhetne végre egy csöpp kis szökőár anyagi javakból is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom