Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-17 / 193. szám

1995. augusztus 17., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Inkább hétszer mérni... Lapunk értesülése szerint a kormány ma dönt arról, hogy beve- zesse-e a vízumkényszert Romániával, valamint a volt Szovjetunió és a volt Jugoszlávia országaival szemben. A kabinet nyilván azt várja az intézkedéstől, hogy honunkban így kevesebb lesz a bűnözés, eredményesebb a feketegazdaság elleni küzdelem. Köztudott azonban, hogy a bűnözés nem áll meg az or­szághatároknál. Az itt tartózkodó - és nem feltétlenül a „fehér" gazdaságban tevékenykedő - kínaiak, vietnamiak csak vízummal léphetnek be az országba, mégis gyakori szereplői a bűnügyi hí­reknek. Vízumkényszer esetén a kétes „üzletembereknek” nem okoz majd gondot a vízum beszerzése, de az erdélyi, a kárpátaljai vagy a vajdasági magyarok többségének elérhetetlen lesz az anyaország. S akkor még nem szóltunk a várható ellenlépésekről, a gazdasági és a politikai következményekről. Bizonyára az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat akarja a kormány siettetni azzal, hogy önként vállaljuk a schengeni egyez­mény előírásait. Kérdés, vajon a határok lezárása eleget nyom-e a latban ahhoz, hogy az Unió mielőbb kitárja kapuit Magyarország előtt. S megéri-e ezért újabb feszültségekkel terhelni hazánk és az érintett szomszédok viszonyát? Reméljük hát, hogy mindezt számba véve a kormány „hétszer mér, mielőtt egyszer (vízumot) vág (Lantos) Takarékos, de látványos ünnepségsorozat Körmenet, tűzijáték... Az államalapító Szent István király tiszteletére tartandó központi állami ünnepség programjait az idén a mér­téktartás jellemzi. A Belügy­minisztérium az e célra elkü­lönített 17 milliós keretét sem használta fel teljesen. Mindez az augusztus 20-ai megemlékezések előkészületei­ről rendezett tegnapi sajtótájé­koztatón hangzott el. Világosi Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy az ünnep­ségsorozat európai integrációs készségünk, jó szomszédságra és szuverenitásra való törekvé­sünk hű tolmácsolója lesz. A központi ünnepségsorozat au­gusztus 18-án kezdődik a Par­lamentben tartandó kitünteté­sekkel. Augusztus 19-én Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadja az országos kisebbségi önkor­mányzat és a határon túli ma­gyarság képviselőit. Ezen a na­pon rendezik meg a jeles falvak — az államalapító nevét viselő tíz település — polgármesterei­nek, illetve a megyei közgyűlé­sek elnökeinek szakmai talál­kozóját. Az augusztus 20-ai esemé­nyek a Kossuth téren zászlófel­vonással és tisztavatással ve­szik kezdetüket. Innen díszal­egység viszi a nemzeti és törté­nelmi zászlókat a budai várba. A Szent István-szobomál ti­zenegy órakor kezdődő állami ünnepségen Göncz Árpád köz- társasági elnök, Ópusztaszeren Horn Gyula miniszterelnök mond beszédet. A budai várban nappal népművészeti bemuta­tót, este szabadtéri koncertet tartanak. A Szent Jobb-körme- net augusztus 20-án délután 17 órakor indul a Szent István-ba­zilikától. Este a Gellért-hegyi tűzijátékkal zárul a főváros ün­nepi rendezvénysorozata. (Csath) Sokféle diszkrimináció sújtja a romákat Csillag a számítógépben Kirívóan súlyos, cigányok el­leni támadás idén nem fordult elő, ugyanakkor változatlanul napirenden vannak a romák el­leni atrocitások. Ezek egy ré­szét rendőrök követik el. Fur­man Imre, a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodájának vezetője szerint az iroda tavaly 120 esetben járt el, idén eddig 50 ügy van az asztalon. A megkülönböztetés formái változatosak: több munkaügyi központ számítógépében csil­lag szerepel egyes cégek neve mellett, ami azt jelenti, hogy ne küldjenek hozzájuk roma mun­kavállalókat. Előfordult, hogy egy már megkötött lakásvételi szerződést visszamondták. A jogvédő iroda foglalkozik a kö­zelmúltban létrejött cigány ki­sebbségi önkormányzatokkal is, jelenleg éppen a miskolci testületnek nyújtanak jogi se­gítséget. A romák elleni disz­krimináció megfékezésének ér­dekében Furman Imre járható útnak tartaná, ha a cégek és a szórakozóhelyek működési en­gedélyében kötelező érvénnyel szerepelne a megkülönböztetés tilalma. A szocialista párt által kidolgozott variáció lehet a kompro­misszumos megoldás az önkormányzatok szja-visszatérítésé- nek vitájában - vélekedett Lampert Mónika, az MSZP parla­menti frakciójának helyettes vezetője tegnapi tájékoztatóján. ( Tudósítónktól) A 35 kontra 15 százalék körüli huzavonában némileg elsik­kadt az a fontos szempont, hogy az önkormányzatok be­vétele és vagyoni helyzete kö­zött óriási a különbség - han­goztatta Lampert Mónika. Ez tovább nőne, ha a kormány a 35 százalékra voksolna. A szocialisták új javaslata szerint a jövedelemadó negy­ven százalékát juttatnák az önkormányzatoknak. Felét au­tomatikusan kapnák meg, má­sik felét a lakosság számará­nya szerint. A normatívák részleteit további egyeztető tárgyalásokon lehetne kidol­gozni. A nagyobb bevételek­kel rendelkező települések számára ez a rendszer a ko­rábbinál hátrányosabb, de csökkenti a színvonalkülönb­séget. A húsz-húsz százalékos variációt a pénzügyminiszter is elfogadhatónak tartja. * A jövedelemadó visszatéríté­sének módja volt az SZDSZ tegnapi sajtótájékoztatójának egyik fő témája is. Pető Iván pártelnök kifejtette: A szabad demokraták néni tudják támo­gatni, hogy az önkormányza­tok részesedését a harmincöt­ről tizenöt százalékra csök­kentsék. Pontos számítások nélkül nem alkothatnak véle­ményt az MSZP-frakció mun­kacsoportjának arról az új ja­vaslatáról sem, amely szerint negyven százalékkal rendel­kezhetnének az önkormányza­tok. Az SZDSZ a nyáron folya­matos egyeztetésre törekedett a tárcák illetékeseivel. Ennek eredményeképp teijesztik a kormány elé javaslataikat azokban a tárgykörökben, ame­lyekben az előteijesztő vélemé­nye eltér az SZDSZ-étől. . A használt még nem divat, az új pedig próbára teszi a szülők zsebét Dömping a tankönyvpiacon Innen a tantermekbe, majd az iskolatáskákba kerülnek a könyvek Mintegy 2500-féle tankönyvből tanulhatnak az általános és a középiskolák diákjai az új tanévben. A legtöbbet már útnak indították a különböző oktatási intézetekbe, így várhatóan nem lesz tankönyvhiány szeptemberben. Főleg az általános iskolások számára gazdag a kínálat. Szinte nincs olyan tantárgy és évfolyam, ahol a kiadók ne kí­nálnának alternatív megoldáso­kat. Az iskolák megrendeléseit hiánytalanul ki tudják elégíteni. A középiskolások tankönyvkí­nálata a következő években tel­jesedik ki, de a legfontosabb segédeszközökben ők sem szenvednek majd hiányt. Jelenleg legalább 75 tan­könyvet vagy tankönyvet is megjelentető és forgalmazó cég tart kapcsolatot az oktatási in­tézményekkel. Körülbelül a piac 50 százalékát azonban még a Nemzeti Tankönyvki­adó Rt uralja, de nem a régi monopolhelyzet miatt, hanem színvonalas kiadványai jóvol­tából. Sajnos, az árak magasak. Az illetékesek kimondták ugyan, hogy 700 forintnál egyetlen tankönyv sem kerül­het többe, a szülők zsebéhez mérten így is drága mulatság a tanévkezdés. Szerény vigasz, hogy a ki­adók egy része mintha lefara­gott volna valamennyit az árakból. Van például olyan el­sőosztályos tankönyvcsomag, amely a korábbi 1900 forint FOTÓ: FEB/BODÓ GÁBOR helyett most „csak” 1354 fo­rintba kerül. Az állam évtizedekig támo­gatta a tankönyvkiadást. Né­hány éve (az iskolákon keresz­tül) a tanulók kapják meg - személyenként és évenként - az átlagosan 860 forintban megállapított dotációt, amit a nevelőtestületek a szociális helyzet alapján differenciál­hatnak. Lehetőség nyílik arra is, hogy az iskolai könyvtá­raknak vásároljanak tanköny­veket, s azokat a rászorulók kikölcsönözhetik. A kiadók azzal segítenek, hogy a tankönyvek egy részét kemény borítóval teszik időt- állóbbá. Az antikvártankönyv- kereskedelem háború előttről ismert divatja azonban még nem jött vissza. (D. G.) Az DÍVSZ kéri a kormányt és a felelős nemzetközi szerveze­teket, hogy tegyenek lépéseket a vajdasági magyarok védel­mében. A Magyarok Világ- szövetsége az etnikai konflik­tusok békés megoldásának a híve, ezért azt kívánja, hogy a kisebbségek a számukra biz­tosított különböző autonómiák keretében szülőföldjükön ma­radjanak. Sürgető feladatnak tartja a művelődési és a külügyi tárca, hogy az úgynevezett angol­szász világban - így London­ban lehetőleg még ebben a cik­lusban, New Yorkban pedig a későbbiekben - magyar kultu­rális intézetek kezdjék meg működésüket. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban au­gusztus 19-én és 20-án zárva tartják a Feszty-körképnek ott­hont adó épületet. Az ünnepek alatt ugyanis több ezer embert várnak, s nem tudni, a látogatók tömege hogyan változtatná meg a terem hőmérsékletét, páratar­talmát és a változás miként hatna a képre. A jövő héten azonban újra látható lesz a fris­sen restaurált mű. Nem szabad félretenni a tár­sadalmi-gazdasági megállapo­dást, szükség van erre a szerző­désre - hangsúlyozták az Elel- mezésipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetségének szer­dai tájékoztatóján. Az egyre nagyobb szociális feszültségek ugyanis azt igénylik, hogy az állam tanúsítson önmérsékletet a munkavállalók terheinek nö­velésében. Eddig hét magyar termék nyerte el a környezetbarát áruk stilizált fát ábrázoló védjegyé­nek kétéves használati jogát. Amióta a védjegy odaítélése 50 százalékkal mérsékelheti a ter­mékdíjat, megnőtt a hazai válla­latok érdeklődése a cím elnye­rése iránt. Rendszerváltás és bűnözés címmel magyar-német krimi­nológiai szimpóziumot rendez­nek Budapesten augusztus 20-a és 25-e között. A tanácskozá­son 11 közép- és kelet-európai ország szakértői elemzik - egyebek között - a gazdasági­társadalmi környezet illetve a bűnözés összefüggéseit. A bevonulok száma tovább csökkent. Idén 16 ezer 520 fia­talt hívtak be szolgálati idejük letöltésére, 1200-zal keveseb­bet, mint tavaly augusztusban. Erről Keleti György honvé­delmi miniszter beszélt tegnap Cegléden az újoncok köszönté­sekor. A kiskatonákat már augusztus 20-án meglátogathat­ják a hozzátartozók. Az ünne­pélyes eskütétel napja szep­tember 9-e lesz. Rekordösszegű lottófőnyeremény Fortuna bőségszarujában Félmilliárd fölé is hízhat Úgy tűnik: határ a csillagos ég! Az ötös lottó reménybeli fő­nyereménye ezen a héten elérte a lottótörténelem rekordját, meghaladja a 300 millió forintot. Növekedhet tovább is, mert a tavasszal jóváhagyott játékterv alapján kerek egy eszten­deig halmozódhatnak a különböző nyeremények.-A szabályok értelmében a pénzt egy év után vissza kell forgatni a játékba, ha addig nincs ötös - mondja Merka Tamás, a Szerencsejáték Fel­ügyelet főosztályvezetője. - Az egy év alatt felgyűlő ösz- szegnek viszont nincs felső határa. A lottószelvények vásárlóit az is foglalkoztatja: elképzel- hető-e manipuláció a húzások­nál? A szakember válasza: a szelvények feldolgozásának folyamatát sokféleképpen el­lenőrzik. Ami pedig a sorsolá­sokat illeti, a 90 számgolyónak még csak a közelébe se kerül­het illetéktelen, kizárt a csalás. Jelen van a közjegyző, részt vesznek a sorsoláson a Szeren­csejáték Felügyelet képviselői is, vigyázzák a játék tisztasá­gát. Csalni ilyen körülmények között legalább olyan nehéz lenne, mint eltalálni az öt szá­mot. Létezik-e jó tipp a telitalá­latra? A matematikus válasza: nem is egy! Ha valaki 43 mil­liónál több szelvényt kitölt kü­lönböző számkombinációkat alkalmazva, egy ötös találata feltétlenül lesz a szelvények között. Mivel hetente négy­ötmillió lottózó fogad, átlag­ban a tizedik, tizenegyedik he­tet követően már nagy a való­színűsége annak, hogy valaki mind az öt számra ráhibázik. Akkor pedig a nyertesnek csupán azt kell eldöntenie, hol és milyen módon akarja felvenni a pénzt. Tizenhét nap múltával kaphatja kézbe vagy utalják át a bankszámlájára. Külön adóznia nem kell, a Szerencsejáték Rt. ugyanis levonja és be is fizeti helyette a jövedelemadót. Bozsó Bea Lottószelvények hegyeit kell gonddal átvizsgálni, csoportosítani. Esetleg köztük van a nyerő szelvény. fotó: feb/kanyó Béla Ellentétes álláspont, közös nevező? Új javaslat az elosztásra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom