Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-02 / 179. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP SZOCIÁLPOLITIKA 1995. augusztus 2., szerda Költözik a szabási elfekvő Kitérő az utolsó út előtt — A dolgozók reménykednek Dr. Rótt Pál húsz éve figyeli az öregedést fotó: király j. Béla — Teljesen egyetértek dr. Gimesi Mihály főigazgatóval abban, hogy 36 kilométerre a kaposvári kórháztól, ennek az osztálynak a fenntartása többletköltséggel jár, és korszerűtlen is. Ezt dr. Rótt Pál, a szabási IV. számú belgyógyászati osztály vezető főorvosa mondta annak kapcsán, hogy az egészségügyi intézményhálózat átszervezésekor úgy döntöttek: megszüntetik a szabási elfekvőt. A tervek szerint a hatvan idős embert a Kaposi Mór Megyei Kórházban kialakítandó osztályra helyezik át, az 1901-ben épült Tallián- kastélyt pedig a megyei ön- kormányzat hasznosítja szociális otthonként. Az árnyas park övezte épületben ideális körülmények között élhették volna utolsó napjaikat az élet mezsgyéjére szorult emberek, ha már a birtokba vételekor ennek megfelelően átalakítják a kastélyt. Erről azonban — pénzszűke miatt — szó sem lehetett. Az alapos felújítás is elmaradt. Valamikor fekélybetegeket gondoztak itt, s röntgennel fölszerelt utókezelőként működött az osztály. Aztán egyre több idős, gyógyíthatatlan betegnek kellett helyet adni. Az évek során elfekvő osztállyá alakult — anélkül, hogy valaki is így akarta volna. Az igény azóta csak nőtt, s minden amellett szólt volna, hogy a hospice-szellem alapján itt gondozzák a rászorulókat. — Az osztály a kórháztól való távolság és az egyre szűkülő pénzügyi lehetőségek miatt nem kapta meg a korszerű működés feltételeihez szükséges felszerelést — mondta dr. Rótt Pál. — Beszámolómban minden évben jeleztem ezt az illetékeseknek. Igaz, hogy itt jobb helyük lenne a gondozottaknak, de a finanszírozás elégtelensége miatt erről szó sem lehet. Ha a társadalombiztosító megadta volna az eredetileg járó pénzt, talán még nyereséges is lehetett volna az osztály. Újabban pedig azt is hallottam: csökkentik az elfekvők finanszírozását. — Az itteni betegeket a kórház krónikus osztályán helyezik el? — Egyelőre csak annyit tudok, hogy döntöttek, és a korábbi kórházigazgató tett annak idején olyan ígéretet, hogy szociális célra átadja az épületet az önkormányzatnak. Hogy betegeink, a személyzet és az én sorsom hogyan alakul, azt nem tudom. Itt kilencven százalékban szabási dolgozók gondozzák az idős embereket. A harminc ápoló közül tizenöt szakképzett, de a többiek is olyan régi dolgozók, hogy a betanított munkások szintjén el tudják látni az idős embereket. Feltételezem, hogy a szociális otthonban is szükség lesz rájuk csak nem ápolóként, hanem gondozóként. A nővérszobában nem lehet szóra bírni senkit. Az ápolók munkájukba temetkezve hárítják el kérdéseimet. — Ha a szociális otthonban is kapnánk munkát ... — harapja félbe mondatát az egyik nővér, majd elsiet. Dr. Rótt Pál a kétévtizedes reflexeknek engedelmeskedve néz körül osztályán. Bár nem szakvizsgázott gerontológiából, úgy érzi, nagy szükség van szakmai tapasztalatára. Gondolatok az életről, halálról című könyve, amelyet mintegy háromezer haldokló sorsát nyomon követve írt, most kerül nyomdába. Hat hónapja van hátra a nyugdíjig, de reménykedik: lesz hely számára is a kaposvári kórház azonos profilú osztályán. Várnai Ágnes Siófokon kevesebb jut fejlesztésre Hanyag tartás és bokasüllyedés Tábori gyógytorna Átalakítják Atádon az elmepavilont Bár még több helyre volna szükség, a kórházi szerkezetátalakítás során 10-12 ággyal csökkenteni kell a nagyatádi kórház elmepavilonjának kapacitását. Mindezt a most indult rekonstrukció kapcsán hajtják végre. A rossz állapotban levő pavilon fölújításához 1994-ben 6,5 millió forintot terveztek a költségvetésben. Megújítják a vizesblokkot, kifestik a kórtermeket. A munkát hamarosan kezdik, hogy a fűtési idényig befejezhessék. Házi gondozók Kaposváron Tizenhat házi gondozónő, köztük öt közhasznú munkás nyújt támogatást a kaposvári rászorulóknak a lakásukon. A hivatásos és társadalmi gondozók száma 171, ami azt jelenti, hogy átlagosan több mint három gondozásra szorulót kell ellátniuk. A társadalmi gondozók az igénylők mintegy a felének „csak” az ebédet hordják ki. Késő családorvosi szakvizsgák Hiányoznak a feltételei annak, hogy 1998-ig minden háziorvos letegye a kötelező családorvosi szakvizsgát. Most készítik elő kiadásra azt a népjóléti miniszteri rendeletet, amely leegyszerűsíti ennek a szakvizsgának a menetét. Több kiskorú veszélyeztetett Ugrásszerűen emelkedett az elmúlt években a veszélyeztetett kiskorúak száma a megye- székhelyen. 1990-ben 2116, 1994-ben már 4724 kiskorút tartottak nyilván. Csökkent ugyanakkor a védő intézkedések, az állami gondoskodás alatt állók, az állami nevelésbe vett kiskorúak és némileg az intézetben neveltek száma is. Emellett majdnem kétszer any- nyi fiatalkorút vettek pártfogói felügyelet alá. Védőoltás a macskaallergia ellen Sokan szenvednek a macskaallergiától, de talán hamarosan lesz gyógyír erre a betegségre is. Az amerikai Massachusetts állam ImmuLogic oltóanyagy- gyártó intézetében kifejlesztett vakcina az immunrendszer erősítése révén védetté tesz a macskaallergia ellen. Az oltóanyag próbavizsgálata sikeresen végződött: a tesztnek alávetett allergiás betegek 87 százalékánál enyhült a tünet hevessége. Az intézet egy újabb felmérés elvégzésére már 300 allergiás pácienst kért föl. Több mint 200 millió forintot költött tavaly a siófoki önkormányzat a kórház fejlesztésére. Az idén azonban már nem tudott ennyit áldozni rá, és tartani lehet attól, hogy jövőre egyáltalán nem futja erre a költségvetésből. Az ötven százalékos céltámogatással kiegészítve az önkormányzati összeget az idén 54 millió 400 ezer forintot költöttek az egészségügyi létesítmény konyhájának rekonstrukciójára, s 40 millió forintot gépek, az orvosi munkához szükséges műszerek beszerzésére. Ugyancsak ötvenszázalékos céltámogatással építik - s már befejezés előtt áll - az a korszerű égetőmű is, ahol majd a veszélyes hulladékokat semmisítik meg. Ennek az építési költsége - összesítve - tizenkétmillió forintot emészt föl. Kilencvenkét kisiskolás ingyenes üdülését szervezte meg az ÁNTSZ Somogy Megyei Intézetének egészségvédelmi osztálya Fonyódligeten. Egy pályázaton nyert 1 millió 800 ezer forint felét fordították a gerincferdüléses és láb- boltozathibás gyerekek nyaralta tására. A rászorulókat válogatták ki, elsősorban a falusi gyerekeket, akiknek év közben nincs lehetőségük a gyógytornára. Védőnők, egészségnevelők, gyógytornászok és tanítóképzősök vigyáztak rájuk. Erdélyi Bettina fiatal körzeti védőnő elégedett volt a diákok tájékozottságával, mint mondta: látszik, melyik iskolák igénylik a szakemberek segítségét. A védőnők ugyanis szívesen vesznek részt órákon, s beszélgetnek az egészséggel kapcsolatos kérdésekről, ha a pedagógusok igénylik. A táborban tartottak egészségnevelési vetélkedőt, s szót ejtettek korunk gyógyíthatatlan betegségéről, az AIDS-ről is. — Ahol gondot láttam, az nem a mi területünk: a szülők nem várják el a gyerekektől, hogy megtanuljanak gazdálkodni a pénzükkel. Volt, aki már az első napokban elköltötte szinte az összes zsebpénzét. Az ÁNTSZ egészségvédelmi osztálya gazdag programot szervezett a tíz napra. Elhívták a Somogy Táncegyüttes néhány tagját, volt jelmezbál, badacsonyi kirándulás és sportvetélkedő, a mesztegnyői Kövesdi Tibomé a gyöngyfűzés fortélyait mutatja be. A legfontosabb természetesen a mindennapos úszás és gyógytorna. Az utóbbit Bencsikné Kass Anikó és Székács Józsefné irányítja. Egyszerű és jól megjegyezhető gyakorlatokat végeztettek, a fő szempont az volt, hogy otthon is gyakorolhassanak a nebulók. Bencsikné Kass Anikó gyógytornász a hanyag tartást és a bokasüllyedést találta a leggyakoribbnak. De mit lehet tenni, ha a többkilós iskolatáska húzza a gyerekek hátát, s a jó talpú, bokát tartó cipők szinte megfizethetetlenek? Ha az okokat megszüntetni nem is lehet, segít a mindennapos torna. Külön felhívták a figyelmet: csak akkor hatásos, ha rendszeres. Mindenki írásbeli segédanyagot kap a tábor végén, így otthon a szülők is segíthetnek. A gyerek természetes igényévé kell válnia a mozgásnak. — Túl sok a felmentett a tornaórákon — mondta a gyógytornász —, s ezzel a gyerekek 45 percig mozdulatlanságra vannak ítélve, csak a pádon gubbasztanak. Hasznos lenne, ha a pedagógusok az orvossal is megbeszélnék a felmentés mértékét, mert ma a legnagyobb gond a mozgáshiány. Szántosi Zoltán Somogyud- varhelyről ment a gyógytá- borba, a gerincferdüléses kisfiú négy testvérét hagyta otthon. Közülük ketten már jártak ilyen táborban, ő azonban először nyaral. Nagy élmény számára. Mint mondta, eddig is szorgalmasan végezte otthon a gyakorlatokat, ám most, hogy tábori emlékek is fűződnek hozzá, még nagyobb lesz a lelkesedése. (Izményi) Az anyatejes táplálkozás világnapja alkalmából tegnap találkozóra hívta a Magyar Védőnők Egyesületének megyei szakosztálya a kismamákat és a kisgyermekes édesanyákat. Kaposváron az egészségügyi főiskolán rendezett szakmai fórumon az anyatejes táplálkozásról, a szoptatás lélektanáról, a 'pótolhatatlan anyatejről esett a legtöbb SZÓ FOTÓ: TÖRÖK ANETT Kisiskolások - mérlegen A gyermekek 34 százaléka másként szeretne élni, mint szülei, majdnem fele pedig magányosnak érzi magát. Egyebek mellett ez derül ki abból a vizsgálatból, amelyet a Polisz Szociálpolitikai Kutatási és Szervezőfejlesztő Bt és az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet végzett az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának megbízásából. A kutatás a gyermekek szociális helyzetének és egészségi állapotának összefüggéseit kívánta feltárni. Az adatfelvételt mintegy félezer, hatodik osztályos tanuló körében végezték el. Vizsgálták a gyermekek tápláltsági állapotát, kérdőíves felmérésen pedig családjuk szociális helyzetét, lakásviszonyait, táplálkozási szokásait, az elfogyasztott táplálék mennyiségét és minőségét. A felmérésből az is kiderül, mit gondolnak a fiatalok a szegénységről, a munkanélküliségről és saját helyzetükről. A válaszadók nyolcvan százaléka egészségesnek vallotta magát, bár 34 százalékuknak gyakran fáj a feje, 20 százalékuknak pedig alvási problémái vannak. Az adatokat a végleges értékelés után várhatóan őszszel publikálják. Az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottsága ezek alapján dönt annak az adományokból származó nyolcmillió forintnak a fel- használásáról, amit az idén kiegészítő étkeztetésre fordíthat. Izzasztó hőség a kórházi műtőkben A kánikula a műtőkben dolgozókat is alaposan megizzasztja. Nemegyszer 30 fok a műtő hőmérséklete is. Sok helyütt hiányzik a légkondicionálás. Ahol kiépítették, ott is kívánnivalót hagy maga után a működése. Ajtót, ablakot nyitni, ventilátort működtetni pedig a fertőzésveszély miatt nem tanácsos. Marcaliban például csak két műtőben szabályozható a hőmérséklet. A traumatológián és a szülészeten a beteggel együtt izzadnak az orvosok, nővérek. Fáradtságukat némi teával és szódavízzel enyhíthetik. Dr. Rádler Antal orvos igazgató szerint a nagy melegben feltűnően megnőtt a vakbélgyulladás miatt operálandó betegek száma. Volt olyan nap, amikor egymás után négy is a műtőasztalra került. A balesetek száma azonban nem nőtt, csak a Balatonszentgyörgyről Kéthely felé tartó úton, az úgynevezett halálkereszteződésben volt mit tenniük a mentősöknek. — Az üdülőszezonban több a gyomorperforáció. — Ezt már dr. Farkas Sándor, a siófoki kórház sebészetének osztályvezető főorvosa mondta. — Különösen a fiatalabb, külföldi, fekélybetegekkel történik meg a baj. Kiszabadulnak a kötelmek alól, nem ismernek mértéket a zsíros, fűszeres ételek és az alkohol fogyasztásában... A kánikulában csak a strandbalesetek gyakoribbak, az egyéb sérülések száma nem szaporodott. A siófoki kórházban egyébként a három sebészeti műtőből kettő légkondicionált. Ezekben elfogadható a hőmérséklet. Ahol azonban hiányzik, ott különösen az éjszakák fülledtsége fokozza a fáradtságot, csökkenti a koncentrációt aminek következtében nehéz elviselni a kimerítő túlmunkát. — Bár valamennyi műtőben van légkondicionálás, olyannyira elavult már, hogy működése mellett is 29 Celsius-fokot mutatott a hőmérő — mondta dr. Andok Csaba, a nagyatádi kórház sebészetének adjunktusa. — Egyedül a szeptikus műtőben „normális” a hőmérséklet: 27 fok. Ilyen klímában nehezen viselünk el 6-8 órát a műtőasztal fölött. Régi gondja ez a kórháznak, de eddig még nem tellett a rendszer korszerűsítésére. Kevés az aneszteziológus szakorvos is, nem tudunk párhuzamosan dolgozni. Többet vagyunk a műtőben s nem használhatjuk ki megfelelően a kapacitást. A nagyatádi orvosok hűsölésképpen, csapvízzel oltják szomjukat. Dr. Andok Csaba szerint vidékükön meglehetősen gyakoriak a mellkasi sérülések. Három hete egy hason át a mellkasig terjedő szűrt sebet kellett ellátniuk, és most is fekszik ilyen sérült az osztályon. „Demokratikusan” működik a kaposvári műtéti tömb légkondicionáló berendezése: hol az alvégen, hol a felvégen hűsíti a levegőt. Legtöbbször azonban itt is a hőség az úr. A kevés altatóorvos miatt többet vár a beteg; első a halaszthatatlan műtét. Dr. Császár László, az urológiai osztály adjunktusa úgy segít magán ahogy tud: ameddig csak bírja, nem fogyaszt folyadékot. Várnai Ágnes
