Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-14 / 190. szám (189. szám)

1995. augusztus 14., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Munkanélküli szülők négy-öt kisgyermekkel Somogysámsoni diákok halmozott hátránya Nehéz munka hőségben a marcali határban Kazlazzák a szalmát Gépekkel dolgoznak reggel 7-tői este 7-ig a marcali szövetkezet „osztagvárosában” Hordják a pótkocsis gépek az óriás tekercsekbe préselt rengeteg szalmát a marcali szövetkezet telephelyére. Csömendről, Horvátkútról, Boronkáról, mint ahogy hordták eddig a szénát, a lu­cernát. Ezt takarmánynak, a szalmát alomnak.- Egy ilyen bála súlya eléri a négy mázsát is - mondta Horváth János, aki markoló­gépével kazlakba rakja a szalmát. A niklai férfi 48 éves és már nagyapa. El­nézve a kazlak méretét, nem lenne könnyű kiszámítani, mennyit mozgatott meg ez ideig Horváth János. Hét esztendeje teszi ezt itt min­den nyáron. Most, hogy a járművek elmentek, az új rakomány még nem érkezett meg, akad néhány perc a beszélgetésre is.- Nehéz a munka - mondja -, de aránylag ke­resni is lehet vele. Ami a ne­hezét illeti: reggel 7-kor kezdek, és este 7-re érek haza. A nagy melegben haj­nali 3-kor már itt voltam, dolgoztunk 10-ig, akkor el­bújtunk a hőség elől, és dél­után újra kezdtük.- Mennyi a keresete?- Nem lenne rá panasz, ha nem vinne el annyit az adó. Olykor azért havi harminc­ezer megmarad. Valamit az­zal is lehet kezdeni, kivált, hogy a család együtt lakik a szép, nagy házban, és sze­rencsére mindenki dolgozik: fiam, menyem, lányom, meg a feleségem is. így lehet fél­retenni.- Most mire spórolnak?- Lagzira. Szeptemberben lesz a lányom esküvője. A stafirung már egyben, de szép, nagy esküvőt terve­zünk. A lengyeltóti iskolá­nak van egy akkora terme, hogy abban háromszázan is elférünk. Az pénzbe’ lesz... A lábasba kerülő sok apró­jószág mellett két hízót is erre szánnak Horváték. A bort nem számolják, az saját termésű. Az a lényeg, hogy legyen minden bőven.- Lesz jó zenekar is Bu- zsákról - mondta még, de a mondatot már nem tudja be­fejezni: nagy lármával a ka­zal mellé fordul egy újabb, púposra rakott „pótos”. Hor­váth János indította a gépet, s az a magasba emelte fényes vasfogaival az óriási bálate­kercset. Kun G. Tibor Kétszázan már igényelték — telefonfejlesztés önerőből Karbantartás Somogyváron A somogysámsoni általános iskolában 145 diák kezdi meg hamarosan az új tanévet. A tanulók 70 százaléka cigány származású, rájuk sokkal jobban kell figyelni, mert - a szülők anyagi helyzete miatt -hátrányos helyzetűek. A legtöbb somogysámsoni gye­rekeknek még arra sincs lehető­sége, hogy otthon elkészítse a házi feladatát. A szülők több­nyire munkanélküliek; gyakori a családjukban a három-négy, esetenként még több gyerek. — A tanszereket a sámsoni iskolásoknak az önkormányzat ingyen adta a múlt évben, és az étkezést is térítésmentesen kap­ták a tanulók — mondta Faze­kas Ede, a községi általános is­kola igazgatója. — A környé­ken élők nehéz körülményeire, aggasztó szociális helyzetére utal, hogy harminchat enyhén értelmi fogyatékos tanulónk is van, akik speciális oktatásban részesülnek. Zöldfolyosó Közalapítvány létrehozását határozta el leg­utóbbi ülésén a somogyfajszi képviselő-testület. A Somogy Természetvédelmi Szervezet­tel karöltve készített tervezet olyan környezetet óvó és te­rületfejlesztési célokat is tar­talmaz, mint a környék kom­munális hulladék kezelése. Szeptemberben lesz két éve, hogy a somogyi természetvé­dők a fajszi kastélyban rendez­ték be szakmai és információs központjukat. Az önkormány­zattól vásárolt épületre mintegy két és fél millió forintot fordí­tottak; alkalmassá tették az in­gatlant nemzetközi konferen­ciák és szemináriumok lebo­nyolítására is. A kastély bővíté­sének azonban még nincs vége: a mai árakon számolva csak­nem 50 millió forintos beruhá­zással a tetőtér további átalakí­tását szeretnénk megoldani. — A szálláshelyek megdup­lázásán túl egyfajta oktatási központ funkciót is szánunk az épületnek —- mondta Hivatal Nándor, a szervezet titkára. — Ezres nagyságrendű az archí­vumunk fotó- és videoanyaga, tekintélyes szakkönyvtári rész­legünk is van. Az általános is­Az önkormányzat segítsége nélkül elképzelhetetlen a so­mogysámsoni iskola műkö­dése. A negyvenegyezer forin­tos állami támogatáshoz ugyanis ennek az összegnek még éppen a kétszeresét kell hozzátennie. — Az oktatás színvonalának megőrzése érdekében a lehet­séges pályázatok mindegyikén részt vettünk — mondta az igazgató, gondjaikat sorolva. — A Soros Alapítvány „egész­ségmegőrző” , a NISZ sport- és egészséges életmód alapítvány­tól pénzt, a Nemzeti Kulturális Alaptól kazettákat, a Máltai Szeretetszolgálattól bútorokat kaptunk. Ezeknek a lehetősé­geknek a kihasználása segített bennünket, hogy az országos és a körzeti tanulmányi versenye­ken képesek voltunk helytállni, eredményt elérni. S a továbbta­nulók a magasabb iskolákban is megőrizték a somogysámsoni iskolában elért eredményeiket. Ondrejovics László kóláktól az egyetemekig foga­dóképesek vagyunk; igény sze­rint állítjuk össze az elméleti előadások és a gyakorlati be­mutatók sorát. A természetvédelmi és in­formációs központról egyre többen tudnak; aki a Balatontól a Dráváig húzódó úgynevezett zöldfolyosó élővilágára kíván­csi, túraútvonalért, élménykíná­latért a kastélyban kopogtat. Itt szakvezetőket is ajánljanak a programok mellé. — A somogyfajszi kastély­ban alakítjuk ki a fogadóbázist, amely a zöldfolyosó iránt ér­deklődő turistákat útba igazítja — mondta Hivatal Nándor. — Ezzel párhuzamosan megin­dulhat a faluban a ma még aka­dozó ökoturizmus is. Ami pe­dig a közalapítványt illeti: az őshonos magyar háziállatfajok elterjesztésével szeretnénk a szűkös munkalehetőséget bőví­teni. A szervezet nagy kiterje­désű földek tulajdonosa; ezek közé tartozik az a 200 hektáros, botanikai szempontból értékes legelő, amely szinte a kastély­park folytatása. A szürke- marha-tartás beindításával itt az említett rideg tartással visszaál­lítható az eredeti állapot. Csíky K. Erika A tervezett két hét helyett há­romig tartott a száz gyereket befogadó somogyvári óvoda nyári karbantartása. A késede­lemért nyilván kárpótolja majd az érintett szülőket és gyermekeket az intézmény előtti új járda, amelyet a jobb közlekedés érdekében építet­tek. A helybélieken kívül pa- muki és vityapusztai gyere­keket is fogad a somogyvári gyermekkert. A három óvodai és egy „bölcsődepótló” cso­portot is működtető épületben a vizes-blokkot teljesen fel­újították, átfestették a falakat és valamennyi ajtót, ablakot. Tatarozás folyik az általános iskolában is; ott a szokásos nagytakarítás előtt kétszázti- zenhétezer forint értékben végzik el a szükséges helyre- állításokat. Megkezdték a telefonfej­lesztés kivitelezését is a tele­pülésen. A Matáv-beruházá- sában induló munkát egy pé­csi vállalkozó és csapata végzi a környéken. Az egyez­tetések szerint Somogyvárról kétszáz, Vámosról hetvenöt, Pamukról pedig huszonnyolc előfizető szeretne a korszerű krosszbar rendszerbe bekap­csolódni. Az önerős fejleszté­sért járó ötvenezer forintot a somogyváriak augusztus 15- ig fizethetik be az Öreglak és Vidéke Takarékszövetkezet helyi kirendeltségén. A fenti összegből — előfizetőnként — tízezer forint telefonálható le. (Csiky) Útjavítás Marcaliban Vésén és Csisztán is Marcali utcáinak aszfaltozását, kátyúzását, a burkolat javítását az önkormányzat megbízásából a Közút kft munkásai végzik. A gamesz felkérésére legutóbb a mentőállomás előtti útburkola­tot állították helyre. Munkásai a közelmúltban Vörsön és Vésén meg Csisztapusztán dolgoztak. Féléves számvetés Mesztegnyőn Másfél hónapos nyári szünet után holnap ül össze újra a mesztegnyői képviselő-testület, és az első félév költségvetését vitatja meg. Azokról a megszo­rító intézkedésekről is tárgyal, melyek az önkormányzati fenn­tartású intézmények - iskola, óvoda, faluház, könyvtár, terü­leti gondozási központ - éssze­rűbb gazdálkodását célozzák. Pamukon most autó­parkoló épül Útfelújításába kezdett a pamuki önkormányzat. A temető és környékének fásításával párhu­zamosan 100 négyzetméteres autóparkolót is kialakítanak. Parkosítják a polgármesteri hi­vatal és a kultúrház előtti részt, ősszel gyermekjátszóteret léte­sítenek. A faluszépítő munkára 400 ezer forintot szánnak. Kevés a támogatás Szentgyörgynek Önhibáján kívül 6,8 millió fo­rint hiányt kényszerült elköny­velni Balatonszentgyörgy, és ennek megfelelően folyamodott „önhibás” támogatásért, de a kért pénznek csak alig egyhar- madát kapta meg támogatás­ként: 2 millió 122 ezer forintot. Vízvezeték-felújítás a Noszlopyban A legnagyobb marcali általános iskola, a Noszlopy szennyvíz- hálózatát újították föl a nyárom. A munkát Lakatos Zoltán hely­beli vállalkozó végezte, 1,87 millió forint értékben. A nagy felújítás során új vizesblokko­kat készített, s korszerűsítette az iskola összes vízvezetékét. Oktatási központ, könyvtár a felújított kastélyban Közalapítványt létesít a fajszi önkormányzat Természetesen anyatej - rendezvény a kulturális központban Orvosi előadások a kismamáknak Kismamák a rendezvényen a kulturális központban Meglepődtek még a rendezők is, hiszen egy átlagos hétköz­nap délelőttjén telt házat von­zott az anyatej napja alkalmá­ból tartott „Természetesen: anyatej” című — előzetesen alig propagált — rendezvény. A marcali kulturális központba azért ment el a vártnál jóval több várandós és picinyét már karján tartó vagy babakocsi­ban toló anyuka, mert érezte: ezúttal olyan dolgokról lesz szó, amelyek csak hasznukra válnak. Az előadók orvosok voltak; dr. József Imre gyermekgyó­gyász főorvos előadásában elmondta: az anyatej csoda, semmivel nem pótolható, a szoptatás folyamatában pedig olyan fizikai-lelki kapcsolat alakul ki édesanya és gyer­meke között, amely egy életen át meghatározó. A jó légkörű, családias han­gulatú összejövetelen a baba­mama kozmetikáról dr. Min- ker Edit, az anyaság lélektaná­ról dr. Bollok Sándor beszélt. A szoptatás idején nem kívá­natos terhesség megelőzésére dr. Mayr György főorvos adott a résztvevőknek tanácsokat. — Sok mindent megtudtam most, ami fontos minden fiatal nő számára —jegyezte meg az egyik kismama. — Ha újra megrendeznék, biztosan újra eljönnék. (Kun) Adományok a Bari-hegyi kápolna helyreállításához Hiányzik kétmillió forint A barokk gyöngyszemként em­legetett Bari-hegyi kápolna külső-belső tatarozása került most napirendre Holládon, az osztrák segédlettel és technoló­giával végzett csúszókábeles aláfeszítés után. Akkor még abban a reményben adakoztak a hívek, hogy szeptemberre el­végzik a legégetőbb munkákat. — Hétszázezer forintot kap­tuk a Műemléki Hivataltól, ötöt a püspökségtől, a holládi ön- kormányzat pedig a harmadik negyedévben juttat e célra vagy százezer forintot. — Briber László balatonszentgyörgyi es­peres az egyházközség részéről visel gondot a híres búcsújáró helyként számon tartott kápol­nára. — Az alig négyszáz lel­kes Holládról is csurran-csep­pen, de azok a forintok, bizony, nem tömik be a hiányzó rést. Kétmillió forint kellene még legalább, de nagyon nehezen akar összejönni. A nyugati tá­mogatók meg úgy vannak vele: előbb a számla, aztán a pénz, többhónapos átfutással... A meglévő pénzből egyelőre a te­tőcserére és a külső pucolásra futja; a helyreállítást a befolyó pénzek függvényében tudjuk majd tovább ütemezni. A turisztikai szempontból is látványos Bari-hegyi épület ta­tarozásához felajánlást tett a Dél-Balaton Mezőgazdasági Szövetkezet. A battyánpusztai gazdaság gépekkel, homokkal, sóderrel és faanyaggal segíti ezt a nagyszabású, műemlékmentő munkát. (Csíky)

Next

/
Oldalképek
Tartalom