Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)
1995-08-09 / 185. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP SZOCIÁLPOLITIKA 1995. augusztus 9., szerda Agg életek támaszai A bevásárlástól a takarításig mindenben segítenek fotó: király Kevesebben kapnak ingyen gyógyszert Csökkent a közgyógyellá- tottak száma Somogybán. 1993-ban alanyi jogon valamivel több mint 12 ezer igazolványt, méltányossági alapon majdnem 5 ezret adtak ki. 1994-ben alanyi jogon már csak másfél ezren, méltányosságból alig négyezren jutottak közgyógyel- látási igazolványhoz. Jótékonysági nap az asztmásokért Az asztmások Somogy megyei egyesülete jótékony- sági napot szervez szombaton Taszáron. A kispályás futballmérkőzésre reggel nyolc órától, ezer forinttal nevezhetnek a csapatok. A többi rendezvényt díjtalanul látogathatják az érdeklődők. A családi tájfutástól a kommandósbemutatóig több mint tízféle programból válogathatnak a résztvevők. Meglepetésként August Bárió és a Republic együttes ad koncertet. A rendezvény bevételét az asztmás és allergiás betegek szociális és egészség- ügyi helyzetének javítására fordítják. A támogatásra szánt összeget a helyszínen elhelyezett adománygyűjtő ládába és a BB 321-88886- 4243 számlaszámon helyezhetik el. Tízmillió forint a tanácsadóknak Majdnem 10 millió forint támogatást ad Somogy Megye Közgyűlése a nevelési tanácsadó működéséhez. Siófoknak és Marcalinak ebből több mint 2 millió, Nagyatádnak és Barcsnak másfél millió, Kaposvárnak csaknem kétmillió forint jut. A térségi feladatokat ellátó iskolák kisegítő tagozatainak és osztályainak 28 millió forintot juttat a további zavartalan működéshez. Üdülési alapítvány a Sanovita Rt-nél A Sanovita Gyógyszer és Nagykereskedelmi Rt továbbra is biztosítja dolgozóinak a pihenést a bala- tonszemesi üdülőben. Hat szoba áll a rendelkezésükre, és csupán az ebédért, valamint a szobahasználatért kell fizetniük. A jövőben egy üdülőalapítvány létrehozásával szeretnék biztosítani az rt, valamint a magángyógyszertárak dolgozóinak üdülését. Nézték már őket ingyencselédnek, takarítónőnek és házvezetőnőnek, a magatehetetlen, hálás öregek pedig azt mondják: nővérke. Kaposváron 20 éves a házi gondozás: a hivatásos gondozói szolgálat 1978-ban alakult meg. A gondozónők többsége egészségügyi alapképzettségű, kórházi gyakorlattal. Van közöttük gyermekápoló, csecsemőgondozó, szülésznő. Nem a kirakatban dolgoznak, az átlagember akkor hall róluk, ha a környezetében valakinél megjelennek. Mindenes és családtag — Mi tudomásul vettük, hogy az alagsorban vagyunk — mondta egyikük heti megbeszélésükön a kaposvári gondozási központban. — A rászorultakat, a legelhagyatottabbakat gondozzuk, a leginkább lenézett munkákat végezzük, és a szakmán belüli elismertségünk az utolsó a sorban. — Ennél a hivatásnál gyorsan kiderül, hogy ki nem idevaló — magyarázta Szíjj György né, a gondozónők csoportvezetője. — Akiben nincs elég empátia, szociális érzékenység, toleranciakészség, két-három hónap múltán továbbáll. A háziorvosok egy része elismeri szaktudásunkat, számít a véleményünkre, de van, aki semmibe veszi munkánkat. Mindegyikük 4-5 idős, sokszor magatehetetlen embert ápol. Gyakori, hogy csak ők léphetnek be egyedül a lakásba. Járják a hivatalokat, segélyért kilincselnek a rászorulóknak, mentőt rendelnek, s ha ápoltjuk kórházba kerül, viszik haza a szennyest a saját lakásukra. Van, akinek csak a bevásárlásban kell segíteni, s olyan is, akinek a takarítástól az ágytála- zásig mindent. Télen bekészítik a tüzelőt, és a havat lapátolják, mosogatnak, és a gyógyszert is beszerzik. Az ablaktisztítás nem tartozik a munkaköri leírásukba, de ki tudja elnézni a koszos üveget? — Sok idős gondozottunk fél a gáztól, idegenkedik a rezsótól. Nyáron, ha teát szeretnénk főzni, begyújtunk a tűzhelybe — mondta Mihály Ferencné. — A gyakorlatban mindenesek vagyunk: 4-5 háztartást vezetünk párhuzamosan, s persze este még ott van a sajátunk is. Kapcsolat a világgal — Nem szabad hazavinni a gondokat — állította Turnár Jánosné. Mellé alkalmi kísérőnek szegődtem. Otthon három fiú — köztük egy ikerpár — válj a, s a gyerekes anyák minden teendője. — Az ajtóban le kell tenni a terhet; a családi problémákat sem cipelhetjük az ápoltjainkhoz. Lakótelepi környék az övé, a negyedik emeletre kapaszkodunk. Az imént trafikot kerestünk, mert a rokkant bácsi kedvenc cigarettáját a boltban nem kapta meg. A szatyorban literes üdítő és az előző nap rendelt élelmiszerek. Szinte észre sem veszem, mikor varázsolja tisztává az edényeket a konyhában. Számolja a visszajáró pénzt, s pillanatok alatt üríti a járóképtelen házigazda hamutartóját. Megbeszélik a következő vásárlást, és viharzunk tovább. Horváth János és felesége az utolsó pillanatban talált rá a gondozási központ adta biztonságra. Panni néni egy éve nem mozdult ki a lakásból, s férje is lerobbant. Hálásak Tumáménak, amiért leveszi a vállukról a gondot: felhozza az újságot, körülnéz a konyhában, felíratja a gyógyszereket. — Kerülöm a beszélgetésben a betegséget: azzal úgyis eleget foglalkoznak az idősek. Szeretném, ha egy kis jókedvet is tudnék vinni nekik, hogy legalább amíg ott vagyok, ne foglalkozzanak a bajjal. A következő napi program reggel fél nyolckor kezdődik: fürdetés, majd néhány emelettel lejjebb bevásárlás, takarítás, receptkiváltás, a következő helyen ebédeltetés, délután bevásárlás, a következőn ugyanaz, de közben séta a nénivel. Az elmúlás közelében Tudomásul veszik, hogy szakmájukhoz tartozik a halál közelsége. Számolniuk kell vele, mert a gondjaikra bízottak betegek, öregek (a 90-100 éves ápolt sem ritkaság). Egyiküket ápoltja haláláról a napokban értesítette a kórház. Hosszú időbe telik, míg lelkileg feldolgozza. Közben gondoskodni kell az árván maradt állatokról, a hivatalokat járni, temetést intézni.... Évekig gondoznak valakit, és soha nem találkoznak hozzátartozóval (a kórházi nyilvántartásban az ő nevük szerepel a hozzátartozó rovatban), ám a halál után varázsütésre előkerülnek a gyászoló rokonok. Papot, lelkészt a gondozónők hívnak. Ünnepeken húslevessel, süteménnyel mennek látogatóba. Pedig ez sincs a munkaköri leírásban. Emberségük diktálja. Nyugdíj és fizetés — Majd mindegyik gondozottamat kiköltöztettem a konyhába, mert nem tudták fizetni a gázszámlát, s a konvektoros fűtéssel úgy lehet takarékoskodni, ha csak egy helyiséget melegítenek. A 12-14 ezer forintos nyugdíjakból hónap végére sokszor semmi sem marad. A gondozási díjat és az ebédet a szociális helyzetükhöz igazítottan fizetik, a kettő nem haladhatja meg a nyugdíj 30 százalékát. Ne adj Isten, hogy elromoljon a hűtőszekrény, a tűzhely, a porszívó, mert újat venni nem tudnak. Ilyenkor végigjáijuk a használtcikk-kereskedőket is... Mikor saját fizetésükre terelődött a szó, elhallgattak. A szakképzett, 2-3 gyerekes, sokszor családfenntartó anyák sokéves munkaviszony után 13-16 ezer forintot visznek haza fizetésnapokon. A közhasznú munkások tízezer forintot kapnak. Naponta 4-5 kilométert gyalogolnak; s csak buszhoz kapnak bérletet. Csöppnyi iróniával jegyezték meg: sajnos a buszok nem arra járnak, amerre az ő útjuk visz. Az idén ötezer forint ruhapénzt kaptak. Két évvel ezelőtt 44 ezer forintba került volna a legszükségesebb fölszerelés. A kaposvári központban 16 gondozó dolgozik, közülük öten közhasznú munkások. A szakképzett főállásúak mellett 132 a tiszteletdíjas. Hogy minden nehézség ellenére mi tartja meg őket ezen a munkahelyen? Az, amit Hricó Istvánná mesélt el: — Egyik nénikém könnyes szemmel hálálkodott: „Talán már nem is élnék, ha nem néznél be hozzám mindig”. Pedig előző héten még rossz kedvében komiszul hátba vágott a botjával. Szegény, rajtam töltötte ki a mérgét. Tudom, szüksége van rám, csak belém kapaszkodhat. Ezek az idős emberek a családtagjainkká válnak. Izményi Éva Fontos a megelőzés és a korai védelem Három esetben hozott a világra gyermeket a Kaposi Mór Megyei Kórház szülészeti osztályán olyan terhes nő, akinek vérében megtalálták a hepatitisz-B vírust, a fertőző májgyulladás egyik kórokozóját. Elszomorító ugyanakkor, hogy a lényegesen kisebb csoportot képező, szűrésből kimaradt anyák körében is ugyanannyi fertőzöttet találtak. Ezt dr. Vágvölgyi Ernától, a kórház újszülött osztályának főorvosától tudtuk meg. Elmondta: fegyelmezettebb magatartással mindez elkerülhető lett volna, hiszen — elvben — minden gyermeket váró anyának részt kell vennie a kötelező terhességi vizsgálatokon. Somogybán 1995. január 1- jével indította be az Állami Népegészségügyiés Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete a hepatitisz-B vírus szűrését. A veszedelmes kórokozó korai fölismerése és az ellene való védekezés azért fontos, mert az olykor tünetmentesen jelentkező kór, a vírushordozó később olyan súlyos szövődményt okozhat, mint a májzsugorodás. Húszhuszonöt év elteltével pedig ezeknél a betegeknél alakul ki leggyakrabban rosszindulatú májdaganat. Az ÁNTSZ Somogy Megyei Intézetének víruslaboratóriumában június 30-ig 2137 terhes nőnél végezték el a hepátitisz-B szűrővizsgálatot. Közülük 17-et pozitívnak, azaz fertőzöttnek találtak. Egy másik csoportban 300, a fertőzött beteg környezetében élőt, a véradásnál kiszűrt és májbetegségben szenvedőt vizsgáltak meg. Ezek közül 27 személy bizonyult fertőzöttnek. Hazánkban aránylag kevés, mindössze két százalék (a világon 2 és 15 százalék közötti) a vírushordozók aránya, ezért fontos, hogy a védelmet a megelőzéssel kezdjék. Elsősorban a terhes nőket vizsgálják, mert a vérrel legkönnyebben a szülésnél fertőződnek meg és válnak vírushordozókká az újszülöttek. Ha ebben a korban védelmet kapnak a babák, 90 százalékban meg lehet előzni náluk a kockázati tényezők kialakulását. Ennek érdekében a kismamákat terhességük 16 hetéig szűrővizsgálatnak vetik alá. Az újszülötteiket pedig, a világra jöttüket követő 12 órán belül aktív és passzív védőoltásban részesítik, majd egy és öt-hat hónapos korukban a háziorvostól kapják meg a védelmet. A szűrővizsgálatból kimaradt kismamák újszülöttjeinél azonnal elkezdik az aktív immunizálást. A hepatitisz-B vírussal fertőzött terhes nők környezetét is megvizsgálják, hogy van-e köztük vírushordozó. Az egészségeseket beoltják, a hordozókat pedig a kórház hepatológiai gondozójába irányítják. (Várnai) Munkabiztonság holland támogatással A Nemzetközi Munkaügyi szervezet (ILO) közreműködésével a holland kormány háromszázötvenezer dolláros támogatásával indult fejlesztési program a magyar munkabiztonsági, munkaegészségügyi tevékenység színvonalának javítása érdekében. A program eredményeként közelíteni lehetne az Európai Unióban szokásos normákhoz. így például Nyu- gat-Európában általános, hogy a munkabiztonsági és munkaegészségügyi szakterület egységes irányítású, egy szervezethez tartozik. Ez javítja az ellenőrzések hatékonyságát. Magyarországon jelenleg a munka- egészségügy a tisztiorvosi szolgálathoz tartozik, viszont már megkezdődött a két szakterület egységes irányításának előkészítése. A nyugat-európai országokban a tb külön ága a baleset- biztosítás. A munkaadók a munkahely jellege arányában fizetik ennek járulékát, illetve a balesetmentes munkavégzésért tett intézkedéseik, eredményeik alapján igényelhetnek vissza befizetéseikből. Magyarországon is hasonló szisztéma bevezetésére törekednek. A titokzatos pikkelysömör Bár súlyos, vagy pláne életet veszélyeztető betegségnek nem mondható, a pikkelysömör (pszoriázis) emberek tízmillióinak életét keseríti meg, elsősorban a hideg és a mérsékelt égövi országokban. Skandináviában például a lakosság 7-8 százaléka, Magyarországon mintegy 2,5 százaléka szenved ebben a bőrbetegségben. Egy amerikai kutatónak most» sikerült kimutatnia, mi okozza a pikkelysömört. James Krueger, a Rockefeller University bőrgyógyásza számos kollégájának gyanúját igazolta, amikor arra az eredményre jutott, hogy a kellemetlen betegség nem a bőr hibás működésére, hanem az emberi immunrendszer zavarára vezethető vissza. (Más bőrbetegségekkel ellentétben a psoriasis kizárólag emberen fordul elő.) A „bűnösök” a szervezet úgynevezett T-sejtjei. A T-sejtek a fehér vérsejtek egy csoportját alkotják; feladatuk a testbe bejutó vírusok, baktériumok, gombák felkutatása. Psoriasisos betegeket vizsgálva Krueger az átlagosnál jóval több aktív T-sejtet talált külső bőrrétegükben, holott a magas koncentrációt semmiféle „ellenség” jelenléte nem indokolta. Kruegernek sikerült igazolnia a T-sejtek aktivizálódását és szerepüket a hámsejtek túlzott ütemű szaporodásában. A betegség igazi okát: azt, hogy mi aktivizálja a T-sejteket, azonban továbbra is homály fedi. A dermatológusoknak még azután is lesz munkájuk a pikkelysömörrel. A beteg ember a fogát félti, az orvos megélhetését A fogászati ellátásban júliustól bevezetett térítéskötelezettség a fogorvosokat is nehéz helyzetbe hozta. A közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozók, a kis betegforgalom és bevétel láttán attól tartanak, hogy nem kapnak fizetést. A magánorvos megélhetését is a jól fizető pa- cientúra garantálná. Miként egyeztethető össze ez az ellátási kötelezettséggel? — A magánorvosi gyakorlat valóban a fizetőképes keresletre épül — mondta dr. Gerle János, a Magyar Orvosi Kamara fogorvosi tagozatának elnöke. — Azoknak a magánfogorvosoknak, akik a közalkalmazotti munkaviszonyból kikerülve ugyanabban a közalkalmazotti rendelőben, jelképes bérleti díjat fizetnek, éppen azért, mert szinte ingyen áll rendelkezésükre, van ellátási kötelezettségük. Elemi érdekük tehát, hogy mindenfajta kezelést megadjanak a betérőnek. Olyan kétoldalú érdekeltséget kell kialakítani, mint a magánorvos és betegei között. Azt ajánlom, hogy akiknek van magánrendelőjük, minél többen vonuljanak ki a közalkalmazotti munkaviszonyból. Nem ajánlom ugyanezt a nyugdíj előtt álló és a gyermekfogorvos kollégáknak. Az a jó, ha mindenki megtalálja a számára legelfogadhatóbb megoldást. — A hazánkban működő 4000 fogorvosi szolgálatból több mint 3700 közalkalmazotti jogviszony alapján működik, területileg nagyon aránytalan eloszlásban. Félő, hogy az új rendszerben is lesznek ellátatlan területek. — Ez az aránytalanság, sajnos, nem javítható. Csak félve mondom ki: lehet, hogy még nagyobb lesz. A szegényebb régióknak ugyanis nehezebb a helyzetük. A polgármestereknek és a tisztiorvosoknak egyaránt az lesz az érdekük, hogy megtartsák az orvosukat, fogorvosukat. A díjtételeket annak tudatában kell megállapítani, hogy a fogorvosoknak el kell számolniuk a tb-nek és meg is kell élniük. Ezért mi ajánlásképpen olyan díjtételek kialakítását szorgalmazzuk, amelyek biztosítják a beteg hozzáférhetőségének reményét. A konkurenciaharcnak lesznek nyertesei és vesztesei. Nekünk a veszteseknek, a fiatal pályakezdőknek kell olyan helyzetet teremteni, hogy piacképesek legyenek. (Várnai) I
