Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-09 / 185. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. augusztus 9., szerda Egymillió tonnás különbség a becslés és a valóság között Betakarítás csalódásokkal Nő a betét- állomány Az év első hét hónapjában a lakossági megtakarítá­sok állománya 196,4 milli­árd forinttal emelkedett, és elérte az 1596 milliárd forintot. A júliusi növekmény 19,4 milliárd forint volt. A Nem­zeti Bank tájékoztatása sze­rint az év eddigi részében mintegy 30 milliárddal na­gyobb összeget takarítot­tunk meg, mint az elmúlt év azonos időszakában. A forint-betétállomány gyarapodása már júniusban felülmúlta a tavalyi növeke­dés mértékét, júliusban a devizabetétek végösszege is tetemesen, körülbelül 6,5 milliárd forinttal emelke­dett, igaz, ebből 5 milliárdot a forintleértékelés hozott a számlatulajdonosok kony­hájára. Az elmúlt hetekben meg­élénkült a pénzintézeti ér­tékpapírok iránti kereslet, az állomány 2,3 milliárd forint­tal emelkedett, és elérte a 250,6 milliárd forintot. Az értékpapírok - főként a kedvező kamatozású állam- kötvények - a korábbinál ugyancsak kelendőbbek vol­tak; a kincstárjegyek iránt viszont elég lanyha az ér­deklődés. A lakosság hitelállomá­nya július végéig 1,8 milli­árd forinttal nőtt, és a tarto­zások értéke meghaladja a 319 milliárd forintot. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama aug. 7-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 203,33 207,21 Ausztrál dollár 941483 96,28 Belga frank (100) 438,11 446,71 Dán korona 23,23 23,69 Finn márka 30,05 30,63 Francia frank 26,12 26,62 Görög dra. (100) 55,92 57,00 Holland forint 80,37 81,95 ír font 208,40 212,36 Japán yen (100) 138,89 141,81 Kanadai dollár 93,71 95,49 Kuvaiti dinár 422,18 430,44 Német márka 90,10 91,88 Norvég korona 20,43 20,83 Olasz líra (1000) 80,23 81,71 ATS 12,81 13,07 Spanyol pes. (100) 105,64 107,64 Svájci frank 108,75 110,89 Svéd korona 17,83 18,17 USA-dollár 127,11 129,53 ECU 167,85 171,09 A kormányzatnak, a szakem­bereknek és a termelőknek egyaránt el kell gondolkoz­niuk azon, mi az oka, hogy az alig egy hónappal ezelőtt 5-5,5 millió tonnára becsült búza­termés a jelenlegi, immár megközelítően pontos adatok szerint csupán 4,6 millió tonna lesz. Már csak azért is, mert a vártnál gyengébb hozam ezút­tal nem fogható az időjárásra nyilatkozta lapunknak Uhercsák András, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Terme­lők Országos Szövetségének titkára. (Munkatársunktól)- Az alacsony terméshozamok hátterében elsősorban a terme­lők rossz anyagi helyzete áll - mondja a MOSZ-titkár. ­Kevesebb külföldi fordult meg a magyarországi keres­kedelmi szálláshelyeken az év első felében, mint Í994 azonos időszakában. Kevesebb a bel­földi vendég is - állapítja meg a Központi Statisztikai Hiva­tal legfrissebb jelentése. A külföldiek által magyar ke­reskedelmi szálláshelyeken el­töltött vendégéjszakák száma 57 ezer 347 volt január és jú­nius között, vagyis valamivel Szembe kell nézni azzal a tény­nyel, hogy a gazdálkodók több­ségénél - a korábbi évekhez hasonlóan - továbbra sem kép­ződik jövedelem. Következés­képp nincs pénzük fémzárolt vetőmagra, műtrágyára, gyom­irtóra sem. így fordulhatott elő, hogy a néhány hetes tartós eső­zés, a gombabetegségek elleni növényvédő szerek árának meg­spórolása miatt egy-két hónap alatt roppant nagyságrendű ter­méskiesés következett be. Uhercsák András szerint a gazdálkodók pénzínsége kihat az új termés milyenségére is. Bár az idei gabona minősége ál­talában jobb, mint a korábbi években volt, nagyobb a minő­ségbeli szóródás. A 38-as sikér­tartalmú, kiváló búza mellett - még egyazon nagyüzemen belül kevesebb, mint 1994-ben. Bu­dapesten 4 százalékkal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma, a Balaton-parton vi­szont 12 százalékos csökke­nést regisztráltak. A szállodák közül a 4-5 csillagos egységek növelték inkább forgalmukat — 17-27 százalékkal —, a szervezett fizető-vendéglátás­ban viszont 46 százalékos a csökkenés. A belföldi turizmusban el­térő tendenciák érvényesültek. is - megtalálhatók a gyengébb lisztminőségű, 24-es sikértar- talmúak. Milliárdos hozamkiesést kell az idén elkönyvelnie az agrár- gazdaságnak azért is, mert el­használódott, matuzsálemi korú a kombájnpark. Jellemző adat: az elmúlt öt esztendőben össze­sen annyi arató-cséplő gépet vá­sároltak a termelők, mint a nyolcvanas évek végén egyetlen esztendőben.-Mindez arra figyelmeztet, hogy a mezőgazdaság szerep­lőinek késedelem nélkül le kell vonniuk a megfelelő következte­téseket - mondja a MOSZ tit­kára. A 24. órában vagyunk: ha­ladéktalanul olyan feltételeket kell teremteni, amelyek között biztosítható az agrárágazat jöve­delmezősége. (Újvári) A kereskedelmi szálláshelyek forgalma 7 százalékkal csök­kent. A belföldi vendégek fő­ként a panziókat és nyaralóhá­zakat igénylik. A szállodákban 4 százalékkal kevesebb a bel­földi vendégek által eltöltött éj­szakák száma. Június végéig az idén 17 mil­lió külföldi érkezett hazánkba: 8 százalékkal több mint tavaly ilyenkor; a legtöbben Horvátor­szágból, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságból. Kevesebb külföldi a Balatonon Szárszón is nyomasztó a bizonytalan piac Ha egy éven belül nem segítik hathatósan a mezőgazdasá­got, fejre áll minden — mondta Tóth Károly a bala- tonszárszói Szőlőskert Szö­vetkezet növénytermesztője. A szövetkezet gépműhelyé­ben hat település — Kőrös­hegy, Balatomszárszó, Szó- lád, Kötcse, Nagycsepely és Teleki — mezőgazdasági gépeit javítják. Negyven, jobbára kiöregedett — átla­gosan nyolcéves — erő- és munkagéppel szolgálják a környék gazdálkodóit. Bár állandóan újítják az állo­mányt, a műszaki színvonala nincs arányban a korszerű növénytermesztés igényei­vel. Énnek legfőbb oka a drágaság. — Egy bálázáshoz szük­séges lánc három mázsa búza árával azonos — monda Tóth Károly. — Régen, egy mázsa búzáért 2 mázsa nitrogén mű­trágyát lehetett venni, most éppen fordítva. Jobbára csak használt, nyugati gépekkel tudjuk pótolni a hiányt. Leg­utóbb Angliából vásároltunk egy Dominátor márkájú arató- és cséplőgépet. A nagy teljesítményű géppel egy nap alatt 700 mázsa búzát dol­goztunk föl. A 4700 hektáron gazdál­kodó szövetkezet, térítés el­lenében az egyéni gazdáknál is vállal gépi munkát. Ám ezen a területen is megjelent a konkurencia: egyre több magángazda ajánlja föl kor­szerű gépét a mezőgazdasági munkákhoz. Tóth Károly szerint az idén gyenge lett a szem, de az őszi árpát sikerült lekötni a tabi gabonaforgalminál. Az aratást, a 250 hektáron ter­mesztett őszi árpával kezd­ték, majd a 930 hektáron termő búzát, a vetőmagnak szánt, 27 hektáron érő tritiká- lét és a 130 hektáron ter­mesztett mustármagot taka­rítják be. — A jó földben minden megterem, csak a piac bi­zonytalan — mondta Tóth Károly. (Várnai) Túl sok a vállalati értekezlet Óránként egy döntést követ csak intézkedés A magyar vállalatoknál a munkaidő 20 százaléka ér­tekezletekkel és megbeszélé­sekkel telik. Erre a követ­keztetésre jutott az osztrák Czipin and Partner terme­lékenységi tanácsadó cég húsz hazai iparvállalatnál végzett felmérése alapján. Még mindig kísért a régmúlt idők betegsége: az értekezlet nem eszköz, hanem cél. Leg­alábbis erre következtethe­tünk abból, hogy a súlyos gondokkal küszködő és nem egyszer létükért küzdő ma­gyar cégeknél túl sok idő jut a szócséplésre. A helyzet körültekintő elő­zetes elemzése, a különféle megoldási lehetőségek szám­bavétele, továbbá előnyeik és esetleges hátrányaik gondos tanulmányozása helyett sokan és sok helyütt már akkor a jól végzett munka örömét érzik, ha körbeülhetik a tárgyalóasz­talt. A sehogy, vagy rosszul előkészített értekezleteknek azután alig van kézzel fog­ható eredményük, de az sem ritka, hogy teljesen kudarcba fulladnak. Ilyenkor legfeljebb annak a határozatnak a meg­hozatalára kínálnak lehetősé­get, hogy legközelebb újra összeülnek és akkor elrende­zik a dolgokat. De a többi megbeszélés sem dicsekedhet a felmérés tapasztalataival. Résztvevőnként és óránként ugyanis mindössze egy olyan döntés születik, amelyet konkrét intézkedés is követ. Igen gyakori „hiba”, hogy a meghozott döntésekről, határ­időkről, a felelősök személyé­ről nincs egyértelmű doku­mentum, így mindenki a saját szája íze szerint értelmezi a határozatokat. A pontatlan kezdések 10- 20 perceket tékozolnak el a résztvevők idejéből. Túl sok idő telik el a múlt elemzésé­vel, s a felszólalók legtöbbje adós marad a konkrét megol­dási javaslatokkal. Ezért fon­tos lenne, hogy korlátozzák a résztvevők számát, tartsák kézben a vitát, készítsenek jegyzőkönyvet és ne enged­jék, hogy kívülről, például te­lefonokkal zavarják az érdemi munkát. Gyorsabb magánosítás Elfogadta a Hungalu Rt új priva­tizációs stratégiáját az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt igazgatósága. Tegnapi sajtó- tájékoztatón Becker László ügyvezető igazgató elmondta: felgyorsítják a holding öt, az alumíniumfeldolgozással fog­lalkozó cégének magánosítását. Az igazgatóság megtárgyalta az öt stratégiai vállalat privati­zációjának helyzetét - számolt be a testület üléséről Dudits Adám szóvivő. Az Antenna Hungária tenderfüzeteit három befektető vásárolta meg, a pá­lyázatok beérkezése a közeljö­vőben várható. A Matáv Rt ta­nácsadója elkészítette javaslatát a pályázatról, s erről hamarosan tárgyal az igazgatóság. Az ere­deti ütemtervnek megfelelően augusztus 10-én megjelenik a gázszolgáltató vállalatok pá­lyázati felhívása. A gázárakról szóló kormányhatározattal ugyanis elhárult a pályázati kií­rás megjelentetésének utolsó akadálya. A Mól Rt részvénye­iből 30-35 százalékot ajánl föl befektetőknek első fázisban az ÁPV Rt. A pakettből 25 száza­lékot külföldi pénzügyi befek­tetőknek ajánlanak fel. Ez 24,6 milliárd forint névértékű rész­vénycsomag. További 3 száza­lékot, 2,9 milliárd forint névér­tékű részvényt a Mól munka- vállalói vehetnek meg. Érvénytelennek minősítette az igazgatóság a Pestbuda Vendéglátó Rt és a Balaton Budapest Rt-re kiírt pályázatot, és felkérte az ügyvezetést, hogy szeptemberig készítsen új elő­terjesztést. Döntöttek a Nitro- kémia Rt pénzügyi helyzetének rendezéséről is. A VILÁG GAZDASÁGA - A GAZDASÁG VILÁGA 3 millió tonna gyümölcsfölösleget semmisítettek meg tavaly az EU közre­működésével. Egyebek közt 1 millió tonna alma, 720 ezer tonna őszibarack, mintegy félmillió tonna narancs vált a kö­zös agrárpolitika áldozatává. A brüsszeli EU-bizottság anyagi juttatásokkal is ösz­tönözte a termelőket a megdöbbentő mennyiségű terményhegy felszámolására. Az Unió az agrárpiac befolyásolására immár évi csaknem 50 milliárd dollárt költ. A pénzügyi beavatkozás rendszeré­nek kritikusai szerint a meredeken nö­vekvő támogatások és ösztönzések nagy­szabású csalásokra, visszaélésekre adnak alkalmat. Sanghajban épül a világ legmagasabb felhőkarcolója. A beruházáshoz szükséges 824 millió dollárt egy 37 japán vállalatból álló konzorcium teremti elő. Az épület tervei valószínűleg szeptemberben nyil­vánosság elé kerülnek és a jövő évben megkezdődik az építkezés. A 460 méter magas, 95 emeletesre tervezett épület csak a jövő évtized elején készül el. Jelenleg egy chicagói 110 emeletes épület a világ legmagasabb építménye - 443,5 méterrel. Szaúd-Arábia túljutott a pénzügyi vál­ságon, amelyet egyebek között az olaj vi­lágpiaci árának alacsony szintje idézett elő. Az idén várhatóan egyensúlyba hozzák a költségvetés két oldalát. Szaúd-Arábia ja­nuárban 40 milliárd dolláros keretösszegű költségvetést jelentett be 1995-re úgy, hogy hat százalékkal megnyirbálta a kiadási ol­dalt az állami szubvenciók megkurtításával. Európa országútjain mind gyakoribbak az olyan autós országjelzések, amelyek ko­rábban nem léteztek. Az ADAC német au­tóklub most közzétette az Európa hajdani kommunista részén létrejött új államok au­tós jelzéseit, amelyeket az ENSZ is elis­mert. Ezek a következők: BIH - Bosznia- Hercegovina, BY - Fehéroroszország, CZ - Csehország, EST - Észtország, HR ­Horvátország, LT - Litvánia, LV - Lettor­szág, MD - Moldova, MK - Macedónia, RUS - Oroszország, SK - Szlovákia, SLO - Szlovénia, UA - Ukrajna. Több mint Kétmilliárd dollárral csökkent Japán fizetési mérlegének több­lete az első félévben a tavalyihoz mérten. Az aktívum 1995 első hat hónapjában 61,33 milliárd, míg egy évvel korábban 68,37 milliárd dollár volt. A kereskedelmi többlet alig változott: 71,64 milliárd dol­lárról 71,49 milliárdra mérséklődött. Évente 8 ezer munkás veszíti el az éle­tét Oroszországban munkahelyi balese­tekben az elavult, vagy meg nem tartott munkavédelmi előírások miatt. A halálos áldozatokon kívül évente 12 ezren rok­kannak meg életre szólóan és 300 ezren szenvednek súlyos egészségügyi ártalmat a munkájukkal összefüggő okok miatt. Az ipari balesetek az elmúlt négy évben meg- hétszereződtek. Via alatti erőmű Skócia partjainál. Az Osprey nevű berendezést a skót partok közelében süllyesztették le 250 méter mélységbe a tengerbe, ahol a hullámok energiáját alakítja át elekt­romos energiává. Az Osprey az első ilyen, üzleti alapon működtetett erőmű, fotó: feb-reuters

Next

/
Oldalképek
Tartalom