Somogyi Hírlap, 1995. augusztus (6. évfolyam, 178-205. szám)

1995-08-09 / 185. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. augusztus 9., szerda Lassan csitulnak a harcok a Balkánon Moszkvába mennek békülni RÓLUNK (IS) ÍRJÁK Bővítés osztrák szemmel „Ha mindazokat összeszám­láljuk, akik be akarnak lépni, akkor az egy harminctagú Eu­rópai Uniót eredményez, amely mai szerkezetében so­hasem lesz működőképes” - jelentette ki Wolfgang Schüs­sel osztrák alkancellár, kül­ügyminiszter. Az EU keleti kibővítésének lehetőségeit részletezve a po­litikus szerint „tisztán gazda­ságilag” csak Csehország és Szlovénia érett a tagságra, s azok „az ezredfordulóig bizo­nyosan, minden további nél­kül integrálhatók”. Harmadikként Lengyelor­szágot nevezte meg. Úgy véli, Helmut Kohl német kancellár „csak azért fogja magát még egyszer jelöltetni a választá­sokon, hogy a lengyel kérdést pozitív döntésre vigye. így akkor három, esetleg négy or­szágról fogunk vitatkozni”. Schüssel nyilatkozatában negyedikként említi Magyar- országot, amelynek - akár­csak Szlovéniának - „vonzó dolgokat” kínál az Európai Unió, például termékei beju­tását a nyugati piacra, politi­kai téren pedig „bizonyos be­leszólási lehetőségeket”. En­nek ellentétele az, hogy ezek az országok „próbálják meg külső határaik védelmét meg­erősíteni, hogy kevesebb fe­szültség adódjon az EU-or- szágok belső határain”. FEB Atomburjánzás Nő a nukleáris fegyverkezés veszélye Szlovákia már nem tart lépést Csehországgal, Len­gyelországgal és Magyaror­szággal a reformokban és a demokrácia építésének fo­lyamatában - vélekednek sokan az Egyesült Álla­mokban. Erről Michal Ko­váé szlovák államfő nyilat­kozott a pozsonyi rádiónak. Néhány hete botránynak számított, amikor amerikai útjuk után a hárompárti Ma­gyar Koalíció vezetői erről beszámoltak. 150 ezren tüntettek Costa Ricában a kormány gazdaságpolitikája ellen. Többek között tanárok, ál­lami és banktisztviselők til­takoztak nyolcezer állami alkalmazott tervezett elbo­csátása, az állami vállalatok bezárása, privatizálása vagy másfajta átalakítása ellen. Három athéni anarchista csoport elismerte, hogy ők okozták a múlt heti pusztító erdőtüzeket Görögország­ban. Levelükben a feladók kifejtették: meg akarták mu­tatni a „gazdag földtulajdo­nosoknak”, hogyan érzik magukat a „nagyvárosi dzsungelben” élő emberek árnyat adó zöld nélkül. Szaddám Húszéin azzal vádolja Iránt, hogy irakiakat tart hadifogságban, és visz- szautasítja a bagdadi béke­kezdeményezéseket. Az iraki elnök követelte Tehe­rántól: bocsássa szabadon a hadifoglyokat. A Nemzet­közi Vöröskereszt adatai szerint Iránban mintegy 13 ezer hadifogoly van. Harminc éve nem fordult elő ilyen hideg Argentíná­ban. Mínusz 26,5 Celsiüs- fokot és óránkénti száz ki­lométeres sebességű szelet mértek az ország déli ré­szén, Patagóniában. A rendkívüli időjárás megvi­selte a mintegy egymilliós birkaállományt. Becslések * szerint a juhtenyészet vesz­tesége elérheti a harminc százalékot. Osztrák környezetvédők a szlovéniai Krskóban mű­ködő atomerőmű azonnali leállítását követelik. Arra hivatkoznak, hogy a reaktor a horvátországi fegyveres konfliktus közelsége miatt nagyon sebezhetővé vált. Pokolgép robbant a Srí Lanka-i Batticaloa város pi­acán. Ezt megelőzően, hét­főn egy öngyilkos merénylő robbantott pokolgépet Co- lombóban. A robbanásnak 22 halálos áldozata és több sebesültje volt. Jugoszlávia azt várja Ma­gyarországtól, az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Szervezet soros elnöké­től, hogy tegyen lépéseket „a szerb krajina elleni horvát agresszió” megállítása és a rendezésre irányuló tárgyalá­sok újrakezdése érdekében. Ezt a budapesti ügyvivő, Branko Novakovic közölte Tóth Jánossal, a magyar kül­ügyminisztérium államtitkár­helyettesével. A magyar külügyminisztérium vezetői esélyt látnak arra, hogy átfogó Bosznia-konferenciát „Békés szigetnek” nevezte Tóth Mihály, az ukrán par­lament magyar képviselője Kárpátalját azon a beregszá­szi találkozón, amelyet ma­gyarok és határon túliak együtt rendeztek a hirosimai és a nagaszaki atomrobban­tás jubileumán. Az egykori szovjet birodalom más terüle­teit érintő forrongásokhoz képest valóban érzékelhető béke uralja Ukrajna peremét. De milyen is ma a Kárpátalja? Látható változás, hogy számta­lan hivatalos táblán ukrán szö­veg áll a korábbi orosz helyett. A nagypolitika azt is elfo­gadja, hogy a piros-fehér-zöld a magyarság színe: a magyar és az ukrán lobogó együtt díszíti pél­tartsanak Budapesten. Ugyan­csak üdvözlik Borisz Jelcin kezdeményezését arról, hogy Szlobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát államfő utazzon Moszkvába, ahol az orosz elnökkel a balkáni válság rendezésének lehetőségeit vi­tatnák meg. Az orosz főváros­ban közölték: Milosevics és Tudjman két napon belül Moszkvában találkozik. Az ENSZ emberi jogi főbiz­tosa, Jose Lasso Ayala aggo­dalmát fejezte ki a horvát fegy­veres erők által visszafoglalt krajina polgári lakosságának szenvedése miatt. A Menekült­dául a beregszászi tanács szék­házát. A városban egyébként he­lyi tagozatot működtet egy ideje a nyíregyházi tanárképző főis­kola. Kijevtől azonban a gazdasági körülmények miatt pénzt várni reménytelen. Van, aki a magya­rok közül úgy véli: ez a „szegé­nyen tartás” a gyarmatosítás sa­játos formája. Ezzel nem min­denki ért egyet, vitáznak róla és egymással azok, akik szószólói akarnak lenni az itt élő kisebb­ségnek; ez viszont sajnos meg­osztja a magyarságot. A lakosság zömét csontig kínzó szegénység persze nem vá­logat nemzetiség szerint, min­denkit sújthat, akár ukrán-ruszin, akár orosz, akár román vagy ma­gyar. Csak a magyar a többinél ügyi Főbiztosság felszólította Tudjman horvát elnököt, hogy tegye lehetővé a szabad elvonu­lást a krajinában rekedt több tízezer szerb polgári személy­nek, és akadályozza meg, hogy bármilyen támadás érje őket. Helyszíni jelentések szerint a szerbek kedd délután ismét lőt­ték Eszéket, áldozatokról nincs hír. Mialatt a horvát katonák ün­nepeltek a visszafoglalt terüle­teken, a szerb menekültek az ENSZ szögesdróttal körbevett táborába zsúfolódtak össze, és halálról, kegyetlenkedésekről számoltak be. talán hangosabban tart tőle, hogy a vízumkényszer megnehezítheti a némi pluszjövedelmet hozó utazást Magyarországra. A beregsurányi határátkelő ukrán oldalán két benzinkút hirdeti magyarul, ukránul és oroszul, mi mennyiért kapható. A frissen feltankolt személyko­csik pedig azonnal beállnak a sorba: irány Magyarország. Annak ellenére, hogy néhány hete a tnagyar vámosok sűrűb­ben ellenőrzik, mi lesz a benzin sorsa Magyarországon. Válaszként Ukrajnában több­felé már szerelik az autókba a kettős benzintankokat: az óra csak azt méri, ami a külső tank­részben elfér. Mostantól a töb­bit adják el Szabolcsban. Kocsis Tamás Nem valószínű, hogy az atom­fegyverkezés szelleme vissza­bújna palackjába, állítja a Nemzetközi Békéért szervezet (Camegie Alapítvány) legfris­sebb felmérése. Franciaország és Kína nem akar felhagyni a kísérletezéssel, Izrael, Pakisz­tán és India pedig még csak be sem vallja, hogy képes-e atom­bomba gyártására. Ukrajna, Belorusszia és Ka­zahsztán viszont egyetértett ab­ban, hogy csökkenti atomfegy­verei számát, illetve a robbanó­fejeket - a biztonságos tárolás végett - Oroszországba szállít­ják. Dél-Afrika szétszereltette hat nukleáris fegyverét. Algéria tavaly feladta atomfejlesztési tervét. Argentína és Brazília a technológia birtokában elállt fegyverkezési szándékától. Á Camegie Alapítvány be­számolója szerint ellentétes fo­lyamatok figyelhetők meg a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és a Koreai-félszigeten. Irak atomerejének építését félbesza­kította az Öböl-háború, s a léte­sítményeket ellenőrzése alá vonta az ENSZ. Mindazonáltal az iraki hadsereg szakemberei néhány éven belül képesek len­nének atombombával előállni. Líbia, megfelelő szakértelem híján, azzal próbálkozik, hogy orosz atomtechnológusokat csábítson magához. Irán 8-10 évnyire áll a nukleáris fegyve­rek „sorozatgyártásától”, de a Cl A kémei azt jelentették, hogy bármikor vásárolna néhányat kész állapotban. A Clinton-kormány nemrég sikertelen kísérletet tett arra, hogy meggátolja Oroszországot és Kínát, hogy segítséget nyújt­son két iráni atomreaktor fel­építéséhez. A rendelet elodázza a törvény hatályát Felvételik magyarul Idén ősszel mégiscsak anya­nyelvükön felvételizhetnek az egyetemeken, főiskolákon a romániai magyar fiatalok. Az oktatási miniszter ren­deleté egyelőre felfüggesz­tette a vitatott tanügyi törvény hatályát, de a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség ennek ellenére megszervezi szeptemberre tervezett tilta­kozó akcióját. Asztalos Ferenc, az RMDSZ parlamenti képvise­lője szerint nagy nyugtalansá­got keltett, hogy az új rendelke­zés értelmében csak azokon a főiskolákon, egyetemi karokon lehetne magyarul felvételezni, ahol a képzésnek a nyelve is magyar. A minisztérium mostani határozata mindamellett nem változtat a lényegen, nyilat­kozta a képviselő. A törvény ugyanis érvényben marad: „paragrafusai a magyarokra nézve jogfosztó előírásokat tartalmaznak, megfosztanak az anyanyelvi képzés lehetó'- ségétóí bizonyos területe­ket’’- mondta a képviselő. Több mint 210 ezer szerb menekül a horvát hadsereg elől a visszafoglalt krajina területéről. Beszámolók szerint a horvátok megtámadták a menekülőket, és halálos áldoza­tok is vannak. Az ENSZ menekültügyi hivatala a humanitárius feladatok megoldása érdeké­ben kéri a fejlett országok (főként) anyagi segítségét. fotó: feb/reuter A Kárpátalja-kór minden nemzetiséget egyformán sújt A betegség neve: szegénység ű® <nar gßi TECHWQ 2000 KFT 3IOA3LuM! M€GDÖß߀NT06N OlCSON AJÁNLUNK HIRDCTCSl l€H€TŐS€G€T SIÓFOKON fiZ EZÜST éS fiRfiNVPfiRTI CfiMPINGEKBEN €S TEUES KERÍTéSFELÜLETEIN RKfiR TÖßßSZfiZ NéGVZETMéTEREN. TOVAßßl INFORMÁCIÓK: \ TECHNIQ REKLAMUGYNOKSEG: Pécs, Ferencesek u. 23. Tel/Fax: 72/310-363 Modellek fellépésre várnak egy Hanoiban rendezett divatbemutatón. A 73 milliós Vietnam üy módon is ismerkedik a gazdasági reform új jelenségeivel. fotó: feb/reuter Égi veszélyben az űrállomás Amerikaiak, oroszok, japánok és nyugat-európaiak javában dolgoznak azon, hogy 2002-ig működésbe lépjen az első ál­landó nemzetközi űrállomás. Az összköltséget 40 milliárd dollárra becsülik, ám a terve­zőknek nemcsak a csillagászati összegek előteremtésével van gondjuk. Nagy problémát jelent az is, hogy a világűrben egyre több tárgy kering, amelyek kö­zül még a legkisebb is súlyos veszélyt jelenthet a jövendő nemzetközi űrállomásra. To­vábbi gond, hogy a jövőben e veszélyforrások száma növe­kedni fog, ugyanis egyre több műholdat indítanak. Például a Motorola 77, a Teledesic csak­nem ezer távközlési szputnyik felbocsátását tervezi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom