Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-08 / 158. szám
1995. július 8., szombat SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Dél-Koreába gurulnak az obsitos forintok Autók még lehetnek Félpénzek útrakészen. A földarabolt érmék zsákokban várják az indulást Dél-Koreába. fotó: feb/diósi imre Több mint 10 000 kilométert utaznak a kereskedelmi forgalomból július elsejével kivont forintosok és egyéb pénzérmék. A távol-keleti mamutcég, a Daewoo ugyanis megvette az obsitos fizetőeszközöket. A Nemzeti Bank épületének földszintjén egy elmés szerkezet darabolja az alumínium, rézötvözet és kupronikkel pénzeket, amelyeket azután zsákokba, hordókba csomagolva Dél-Koreába szállítanak. Anyagukat nyersfémként hasznosítják - lehetséges tehát, hogy a forintosok színes tévé vagy luxusautó fémalkatrészeként térnek vissza hazánkba. Az éremcsere premietje a bank megítélése szerint jól sikerült. „Elfogadni - nem elfogadni” viták viszonylag kis számban fordultak elő, többek között azért, mert régi pénzből túl sok nem forog közkézen: több mint 230 millió darab már visszakerült a bankba. A még kint levőket az év végéig a postahivatalok, valamint a Magyar Hitel Bank, a Kereskedelmi Bank Rt., az OTP, a Budapest Bank és a Mezőbank fiókjai váltják be. Ha jelenlegi tulajdonosaik nem kívánják numizmatikai emlékként megőrizni, érmék további százmilliói kerülnek a darabológép fogai alá. A fémáron történő értékesítésből befolyó valuta és az új fémpénzek úgynevezett kibocsátási nyeresége fedezi az érmecsere költségeit. -derA félvezető jó vezető Főnökök - fülig a papírmunkában Ki dolgozik eredményesebben? Akit sűrűn felkeres és tájékoztat a főnöke, vagy aki hetekig sem látja felettesét? Egy felmérés elemzői összehasonlították az eredményesen, illetve a sikertelenül működő vállalatok vezetőinek tevékenységét. Kiderült, hogy a jó eredményekkel büszkélkedő főnökök munkaidejüknek legalább felét beosztottaik körében töltik. A sikertelen vezetők csak kényszerből vannak munkatársaikkal, problémás esetekben szívesebben döntenek egyedül, a megvalósítás nehézségeit viszont előszeretettel hárítják be- osztottaikra. ők napi 20 percet hajlandók alacsonyabb beosztású kollégáikkal tölteni. A jó vezetőknek törődniük kell embereik szakmai fejlődésével, képzésével is. A sikert felmutató munkahelyi főnökök naponta akár 120 percet is szánnak erre a feladatra. A problémákkal küszködök csupán 15 percet „áldoznak” ilyesfajta kommunikációra, ők inkább adminisztrációs munkák elvégzésére fordítják az idejüket, napi 250-300 percet töltve papírmunkával. Hibaforrás, ha a vezetők fukarkodnak a jogos dicsérettel vagy akár a mértékkel adagolt kritikával. A kutatási eredmények azt mutatták, hogy ilyen irányítási stílus nyomán egyértelműen romlik a munkamorál, csökken a teljesítmény: a veszekedéseknek, elmarasztalásoknak, egymásra mutogatásoknak se vége, se hossza. A személyes kapcsolatok elvesznek a vezetők és munkatársaik között. (Bánhegyi) Beszédes kisgazdák, kíváncsi fideszesek, szűkszavú koalíció Egy év — számokban (Parlamenti tudósítónktól) Több mint 100 tárgyalási nap, 123 törvény, 205 interpelláció, 181 „azonnali kérdés” - dióhéjban ez az Országgyűlés első esztendejének statisztikai mérlege. A most összegezett adatsorok érdekes képet rajzolnak a törvényhozás egészéről, de a parlamenti frakciók és az egyes képviselők tevékenységéről is. 1994. június 28. és 1995. június 30. között 44-szer ült össze az Országgyűlés és 101 napon át tanácskozott. A 123 új törvényen, illetve törvény- módosításon kívül 132 országgyűlési határozatról is döntöttek a honatyák. A tárgyalási idő összesen 682 óra volt; ebből az általános vitára valamivel több mint 350, a részletes vitára 104 óra jutott. Időigényeseknek bizonyultak a napirend eló'tti felszólalások; csaknem 60 órával rövidítették meg a tárgysorozatra tűzött témák megvitatását. Az ülésekről készült szó szerinti jegyzőkönyvek 4682 felszólalást rögzítettek. Az elmúlt év parlamenti vitáiban egy-egy képviselő - frakciók szerinti megoszlásban - átlagosan a következő időtartamban vett részt; MSZP: 59 óra, SZDSZ: 80 óra, MDF: 188 óra, FKgP: 238 óra, KDNP: 174 óra, Fidesz: 183 óra és függetlenek: 40 óra. Az Országgyűlés kialakult munkarendje szerint keddi napokon, az ebédszünet után nyílt lehetőség a kormányfő, illetve a kormánytagok meginterpellálá- sára. Az alkalommal természetesen elsősorban a négy ellenzéki párt, illetve a függetlenek törvényhozói éltek: összesen 201 interpellációt nyújtottak be. A legtöbb interpellációs kérdést - 94-et - a kisgazdák tették föl, utánuk - 50-nel - az MDF- esek következtek. A koalíció padsoraiból 4 interpellációt intéztek a kabinethez. A benyújtó képviselők mindössze 62 miniszterelnöki, illetve miniszteri választ vettek tudomásul, a többit elutasították. A nemleges minősítések közül 71 kisgazda, 37 pedig MDF-es képviselőtől származott. Az Országgyűlés plénuma egyébként minden in- terpellációs választ elfogadott. A parlamenti élet újdonsága volt a szintén keddi napokra ütemezett azonnali kérdések órája, amely egy csapásra népszerűvé vált a honatyák körében. (Már csak azért is, mert írásos bejelentés nélkül fordulhattak a kormány tagjaihoz kérdéseikkel.) A kormánypártiak közül 47-en (42 MSZP-s és 5 SZDSZ- es képviselő) tettek föl „villám- kérdést”, az ellenzék soraiból 66 kisgazda, 63 Fideszes, 61 MDF- es és 48 KDNP-s honatya élt az azonnali kérdés jogával. Viszonylag sok dolga akadt a Mentelmi Bizottságnák is. Képviselők ellen összesen 26 bejelentés érkezett: 22 ma- gánvádas és 4 közvádas ügyben. Tandíjak októbertől Lezárult az egyetemi tandíjak bevezetése körül kialakult vita: a Magyar Közlönyben megjelent a kormány 83/1995. (VII. 6.) számú rendelete a felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatóknak nyújtható támogatásokról és az általuk fizetendő díjakról és térítésekről. A most nyilvánosságra hozott rendelkezés megerősíti: ősztől a hazai felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói havonta kétezer forint alaptandíjat fizetnek, amelyet az egyes intézmények legfeljebb nyolcezer forint kiegészítő tandíjjal toldhatnak meg. Várhatóan mekkora lesz a kiegészítő tandíj az egyes egyetemeken, főiskolákon? - kérdeztük Papp Lajost, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkárát.- A kormányrendelet csak az összeg felső határát határozta meg, az egyes intézményekre bízta a részletek kidolgozását. A minisztériumnak ebben a kérdésben nincs áttekintése.- Irányelveket, sarokszámokat sem dolgoztak ki?- Legkésőbb jövő év február 1-ig kell kidolgozni a belső szabályzatokat, ebben születik rendelkezés a kiegészítő tandíj mértékéről is. Október 1-ig azonban el kell készíteni az őszi félévre vonatkozó szabályokat.- Mikor esedékes először a tandíjfizetés?- Szeptemberben még nincs, a szeptemberi-októberi tandíjat - egy összegben - októberben kérik a hallgatóktól. De addigra a tandíjmentességekről, a kedvezmények köréről is értesítik őket. Előfordulhat, hogy a szülőknek októberben akár 20 ezer forint tandíjat is kell fizetniük elsőéves gyermekük után. Somfai Péter Egy profi bűnöző gyilkolt Nagynevű orvos szakértők a szegedi gyilkosságokról Az orvosszakértői szakma neves képviselőinek meghallgatásával folytatódott pénteken a Fővárosi Bíróságon a finiséhez közeledő Magda Marinko-per. A két ismert szakember a Szegeden történt rablógyilkosság után részese volt a helyszíni vizsgálatoknak, s ők végezték a négy áldozat boncolását is. Megállapították, hogy Z. Nagy Bálintot álmában, a bal szeménél a koponyába hatoló egyetlen lövés ölte meg. Feleségét és 10 esztendős gyereküket, Balázst szintén szemén át érte a gyilkos golyó; mindhárman azonnal meghaltak. A tizenhét éves Dánielre három lövést adtak le, az utolsó őt is a fején találta el. Mindebből a szakértők arra következtettek, hogy a gyilkosságot speciálisan kiképzett lövész vagy lövészek követték el. Ugyanis a „profik” szemzugon keresztül behatoló golyója biztos halállal jár. A védő megkérdezte a szakértőket, hogy milyen körre gondolnak a gyilkos „képzettsége” szempontjából: rendőrökre, kommandósokra, légiósokra, netán titkos ügynökökre? Magda Marinkóról köztudott, hogy képzett légiós volt. A szakértők szerint az egyetlen golyóval ölő módszer nem elsősorban a légiósokra jellemző. N.Zs. Európai párbeszéd A harmadik évezred küszöbén Magyarországnak ismét reális esélye van arra, hogy a sikeres gazdasági-társadalmi modernizáció eredményeként felzárkózzon a fejlett világhoz, ezen belül elsősorban a fejlett Európához. E cél érdekében mielőbb kezdeményezni kell egy olyan társadalmi párbeszédet, amely nemcsak a csatlakozás útjában álló akadályok elhárítását segíti elő, hanem megalapozza a magyar társadalom és gazdaság sokirányú és sikeres felkészülését is a teljes jogú tagságra. A dialógus hozzájárulhat a magyar érdekeket megfelelően tükröző csatlakozási feltételek kimunkálásához. A fentiek érdekében neves magyar közéleti személyiségek felhívásban kezdeményezik az „Európai Párbeszéd Egyesület” létrehozását hazánkban. FEB Mintegy kétmillió ECU-t kap hazánk illetve tíz más közép- és kelet-európai ország a következő két évben a Phare-prog- ram keretében a fogyasztók védelmére - jelentették be az Európai Bizottság és a magyar kormány pénteken megnyitott konferenciáján. Már csaknem 32 milliárd dollárra emelkedett április végére az ország bruttó adósságállománya. A folyó fizetési mérleg négy hónapos hiánya 1 milliárd 778 millió dollárt, a jegybank tartaléka 6,5 milliárd dollárt tett ki. Parlamenti szinten is váljanak rendszeressé a magyar és a szlovák környezetvédelmi kapcsolatok, javasolta Baráth Etele, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke a Szlovák Nemzeti Tanács Környezetvédelmi Bizottsága hazánkban tartózkodó küldöttségének pénteken. Katasztrofális a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány helyzete - állapította meg a márciusban kinevezett öttagú válságkezelő kuratórium. Az alapítványnak jelenleg csaknem 300 millió forintos kinnlevősége van, aminek nagy része valószínűleg behajthatatlan. Együttesen erősebb az MDF, a KDNP és a Fidesz a legutóbbi közvélemény-kutatások alapján, mint az MSZP vagy a Kisgazdapárt - jelentette ki Szabó Iván ügyvezető elnök az MDF képviselőcsoportjának pénteki tájékoztatóján. Ez azt jelenti, hogy a társadalom jelentős része a józan, mérsékelt politizálás híve, és ennek van jövője, állítja a politikus. A Különleges Szolgálat főhadiszállásán jártunk (1.) A magyar Rambók nem lőnek? A terrorizmus, az emberrablás és más különlegesen súlyos bűn- cselekmények megjelenése nyomán szükségessé vált, hogy nálunk is legyen a nyugati országok kommandóihoz hasonló csoport Ténykedése, feladata - szemben a karhatalmi jellegűszol- gáltatásokat nyújtó Rendőri Ezreddel - valóban kom- mandó-jellegű. Tagjai bevethe- tőek terrorcselekmények megakadályozására, emberrablók felderítésére és elfogására, sőt túszok kiszabadítására, járművek, esetleg repülőgép visszaszerzésére. (Be is vetik őket minden olyan esetben, amikor szükséges, legutóbb például az ózdi gyermekrablók ellen.) A Rendőrség Különleges Szolgálatának (így hívják a magyar kommandósokat) főhadiszállása Budapest szívében, forgalmas közlekedési csomópont közelében van. Tüskehajú, keménykötésű fiatalemberek edzést tartanak. Boda József parancsnokhelyettes nem szereti a .kommandós” titulust. A Különleges Szolgálat 1991-ben vált ki a Rendőri Ezredből, Komondor Kommandó névre hallgattak, később Komondor Terrorelhárító Szolgálat lett a nevük. A hazai kommandósok rendőrnek tartják magukat és erre büszkék is. Úgy érvelnek: a klasszikus értelemben vett kommandó elsősorban katonai feladatokat lát el külföldön, módszereik között nem szerepel az élet kímélése. Ha a kommandó behatol egy épületbe, először bedobja a kézigránátot, majd behatol a romokon keresztül. A Különleges Szolgálat először is felszólít. S úgy igyekszik ártalmatlanná tenni a bűnözőt, hogy a lehető legkevesebb sérülést okozza. A parancsnokhelyettes meg is jegyzi: a szolgálat - mióta fennáll - még nem használt fegyvert! Az egyetlen kivétel a vágóhídról kitört bika volt, amelyet precíziós lövészeik lőttek kL-Ők ugyanolyanok, mint a mesterlövészek, csak pontosabbak - mondja tréfás komolysággal Boda József. (Folytatás a hétfői lapszámunkban.) Gyakorolnak a precíziós lövészek
