Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-07 / 157. szám

! 4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 1995. július 7., péntek A megyegyűlés programjáról Négy év somogyi teendői Somogy polgáraival együttműködve, a megyepolitika alakítója, fejlesztője kíván lenni Somogy Megye Közgyűlése. Ezt rögzíti az az átfogó program, amelyet széleskörű viták, alapos döntés-előkészí­tés után fogadott el a testület az 1995-1998. közötti időszakra. Súlyos gondok között Az ország ötödik legnagyobb, ugyanak­kor legritkábban lakott megyéje Somogy számos nehézséggel küzd. Gazdaságának szerkezete néhány jellemzője szerint meg­felel az országos, illetve a dél-dunántúli át­lagnak, más tényezőket tekintve alatta ma­rad ezeknek. A vidéki átlagot sem éri el az egy főre jutó GDP, az adózott jövedelmek a régiókban itt a legalacsonyabbak. Erőteljes a tőkeszegénység, gyenge az innovációs képesség, késve indult a privatizáció. A mezőgazdaság hagyományosan meghatá­rozó szerepe mellett kiemelkedő a szolgál­tatás aránya, elsősorban a szezonális, bala­toni idegenforgalomból adódóan. A tóparti vendégforgalom azonban 1985. óta folya­matosan csökken és súlyosbodó gondokkal terhelt. A családok egyharmada megélhetési gondokkal küzd. Az idősek aránya megha­ladja a lakosság húsz százalékát. Az egész­ségi állapot rossz, folyamatosan romlanak az életesélyek. A középiskolát, illetve főis­kolát, egyetemet végzettek aránya a vidéki átlag alatti, az analfabéták száma viszont az országos szint feletti a megyében. A mun­kanélküliség rátája 10,5 százalékos; a re­gisztrált állástalanok 33,6 százaléka kike­rült az ellátási rendszerből és az önkor­mányzatok jövedelempótló támogatására szorul. A kedvező vízműellátottsággal szemben nem kielégítő a csatornázás, a szennyvíz elvezetés és a szilárd hulladék elhelyezése. Többek között ezeket is meg­állapítja a programozás alapjául szolgáló helyzetelemzés, amely mellőzhetetlen ré­sze a jövőbe mutató feladatkijelölésnek, Nem arról van szó, hogy tendenciózusan „sötétre fessük” a mostani összképet. A tes­tület számot vetett az értékekkel és a ko­rábbi progresszív törekvésekkel is, melyek a megyén belül ha differenciáltan is, de ér­vényesülnek. Kifejeződnek például abban, hogy a dél-Dunántúl 30 településkörzeté­ből a 9 átlag feletti kategóriába sorolt több­sége somogyi vagy abban, hogy megyénk­ben kedvező a természeti környezet álla­pota, védettsége (a Balatont leszámítva). Feltételek és feladatok % A nehézségek kijelölik a megoldandó feladatok, az enyhítendő gondok körét, s ez kiindulópontot jelentett a megyei közgyű­lés programalkotó munkájában is. Termé­szetesen úgy, hogy a megyepolitika alapér­tékeinek, alapelveinek számbavételekor te­kintettel kellett lenni a megyeszerep sajátos funkcióváltozásaira, amelyek még ma sem befejezettek. Ezért a négy évre szóló, s itt csupán fő vonásaiban bemutatott program a rugalmas, önkorrigáló megvalósításra épít. Az előrelátás, a stratégiai igény határozza meg a megyei önkormányzatnak, mint szervezőközpontnak a feladatait. Ezek élén különösen fontos a hatékony információ- rendszer működtetése, a minél szélesebb körű — a községektől a nemzetközi együttműködésig táguló — partneri együttműködés, kapcsolattartás, a megye fejlesztésében érdekeltek kezdeményezése­inek összehangolása, a konfliktusok keze­lése. Amikor a megyegyűlés feladatait meg­fogalmazta, abból indult ki, hogy tevé­kenységét az önkormányzati alapelvek sze­rint végezze, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy az önkormányzatok között nincs alá és fölérendeltség. Ezért a térségi érde­kek képviseletére törekszik a kormányzat­nál. Leszögezte a testület, hogy működése során nem kíván teret adni politikái csatá­rozásoknak, hanem ésszerű kompromisz- szumokra törekszik. A mozgástér szélesíté­sének kulcsszava az együttműködés az ön­állóság tiszteletben tartása. A megyei szint fő feladata és felelőssége a területfejlesztés, melyben az összehan­goló szerepnek egy jól működő informá­ciós rendszerben, rendszeres helyzetelem­zéssel kell érvényesülnie. A megyegyűlés elsősorban abban érdekelt, hogy a 243 tele­pülés önkormányzatai működőképesek le­gyenek és erősödjenek. Ezért tartja fontos­nak a kistérségi szervezetek továbbfejlesz­tését, a területfejlesztés és rendezés össz­hangjának megteremtését, az innováció fo­gadási készségének növelését, a megye gazdaságának lehetőség szerinti menedzse­lését. Ugyancsak szükséges a már okkal várt, eredményekben is testet öltő fejlesztő szándék a Balaton „ügyében”. Elengedhe­tetlen az idegenforgalmi koncepció aktua­lizálása; szembesítse a halaszthatatlan te­endőkkel, összefogva az érdekeltekkel. Mindezek fontos részét jelentik azok a földprogram, falusi turizmus és más néven összefoglalt kezdeményezések, amelyek a vendégfogadás minőségében, kínálati ská­lájában ígérnek előrelépést. A megyei tes­tület közreműködik a térség foglalkoztatási és szakképzési feladatainak összehangolá­sában, a megyei foglalkoztatáspolitika alapvető céljainak kidolgozásában is. Szolgáltató szerepkörben Természetesen jogos a kérdés: e feladatok­hoz a megye milyen szolgáltatásokat társít? A megyei közgyűlés szolgáltatásai minde­nekelőtt intézményrendszere révén érzé­kelhetőek, ám nem pusztán azzal, hogy ezek működnek hanem — mint a négy évre szóló program is hangsúlyozza — szüksé­ges a szakterületek jobb összehangolása, korszerűsítése is. Ennek jegyében kell ki­dolgozni a közoktatás fejlesztési elképzelé­seit, mindenekelőtt a középiskolai képzés folyamatos kiteijesztésének igényével, a szerkezetváltozással, s a megyéhez vissza­kerülő oktatási intézmények zökkenőmen­tes fogadásával. Előre lehet lépni a közmű­velődési, közgyűjteményi intézmények munkájának további összehangolásában is és a művészeti, tudományos élet támoga­tása (mecenatúra) lehetőségeinek a megte­remtésében is. A megyegyűlés állást foglalt abban, hogy folytatódjon a megyei kórház re­konstrukciója; váljék célirányosabbá a kór­házak együttműködése, ezért célszerű a kórházfelügyelő tanács létrehozása is. A gyermekvédelmi törekvések röviden úgy jellemezhetőek, hogy a családközpontú­ságnak kell áthatnia a tevékenység egészét. Ez a nevelőszülői vállalások kiterjesztését éppúgy jelenti, mint a nevelőotthonok át­alakítását otthonházakká, s a megelőző, óvó gyermekvédelem erősítését. A feladatok és az intézményi feltételek mellett szólni kell arról is, hogy milyen eszközei vannak az önkormányzatnak a működésben tartásra. A mozgástér szélesí­tése, az ellenőrzött döntéshozatal mellett a közgyűlés ésszerűen kíván élni — ahol ez indokolt és célra vezető — a hatáskör átru­házó lehetőségével is. Ezzel párhuzamosan növelni kívánja bizottságai szakmai, ága­zati felelősségét és kompetenciáját. A köz­gyűlés tagjaitól elvárja az összmegyei ér­dekek képviseletét. Ugyanakkor az érde­kérvényesítés feltételezi a szoros együtt­működést a megye országgyűlési képvise­lőivel; — a többi megyével — az állami, ál­lamigazgatási és dekoncentrált szerveze­tekkel, a gazdasági kamarákkal és érdek- képviseletekkel. Kölcsönösen gyümölcsöző lehet a szorosabb kapcsolat- tartás és felsőoktatási intézményekkel, az értelmiségi szervezetekkel. A megye és a megyei jogú város Kaposvár közötti komp­romisszumokra is képes szoros munkakap­csolat fenntartása lehet csak célravezető. Kiemelt figyelmet szükséges fordítani a ci­vil társadalmi szervezetekkel, a szakszer­vezetekkel, a szakmai kamarákkal való együttműködésre, az Érdekegyeztető Fó­rum működtetésére. Ugyanígy fontos tár­sadalmi kérdésekre is: a kisebbségek hely­zetére, a fiatalok esélyeinek növelésére. Ugyancsak az eszközök körébe tartozik, hogy a megyegyűlés miként gazdálkodik javaival. A kényszerpályák meghatáro­zóak: a pénzügyi stabilitás növelése, az el­adósodás mérséklése, az új bevételi forrá­sok feltárása kikerülhetetlen. A program mindezek mellett hangsúlyozza a saját pénzek rövid távú befektetési lehetőségei­nek kihasználását is, a pályázatokon való részvételt. A megvalósítás egyik záloga, hogy a megyei önkormányzat által fenntartott hi­vatal miként, milyen eredményesen műkö­dik. A program érvényesíteni kívánja a személyre szabott „funkció-gazda” elvet és a célprogram szervezetek létrehozását. Mindezek azt szolgálják, hogy a megye te­lepülésfejlesztési programja minden szem­pontból megalapozott koncepciót eredmé­nyezzen, segítséget nyújthassunk a kistér­ségi szerveződéseknek, hasznosítsuk a költségtakarékos módszereket az egész­ségügyi, kulturális és szociális szolgáltatá­sokban. Hogy a törekvések érzékelhetőek legye­nek a megye lakossága életfeltételeiben, a népjóléti ágazatban, ahhoz szükséges pél­dául a falugondnoki hálózat fejlesztése, menedzselése is; az együttes fellépés, a kö­zös akciók a betegek, a fogyatékosok, a nyugdíjasok, a fiatalok, a pályakezdők ér­dekvédelmi szervezeteivel, az együttmű­ködés a kisebbségi önkormányzatokkal. Az egyházakkal, felekezetekkel, vallási közös­ségekkel való folyamatos kapcsolattartás kiemelt területe a karitatív, oktatási és szo­ciális tevékenység, a közösségi épületek feléújításának segítése. S ugyancsak fontos eszköz — miként a megyegyűlés prog­ramja is megerősíti — a kétoldalú nemzet­közi kapcsolatrendszer, továbbá a tagság az Alpok-Adria Munkaközösségben és a Ré­giók Gyűlésében. ' A nyilvánosság előtt A megyegyűlés célja között szerepel az is, hogy tevékenységét a nyilvánosság előtt, sokoldalú tájékoztatást adva és onnan in­formációkat szerezve, ellenőrzötten vé­gezze. Ez a záloga annak, hogy a választók­tól kapott megbízás alapján ne csupán meg­tervezze teendőit, hanem számot is adjon azok megvalósulásáról. Somogybán is oly­kor aprónak látszó, mégis céltudatos lépé­sekkel, stratégiai igénnyel lehet csak rátérni a kivezető útra. A megyegyűlés programja végül is egy józan kompromisszum a sok megoldandó gond és az adott lehetőségek, mozgásterek, anyagi feltételek korlátái kö­zött. Számunkra mégis próbatétel, hogy legjobb tudásunk szerint kiálljuk e próbát — Somogy javára. Dr. Kolber István megyei közgyűlés elnöke Németországban járt a megyei önkormányzat Dr. Jürgen Schütz és dr. Kolber István az együttműködési megállapodás aláírása után A németországi Heidelberg környéki Rhein-Neckar já­rást bemutató ízléses és tar­talmas zsebkönyvben előkelő helyen szerepel a nemzetközi kapcsolatok címszó alatt az 1993-ban kezdődött somogyi partnerség. A kapcsolatok bővítését szolgálta többek közt az a látogatás is, amely­nek a megyei közgyűlés tag­jai tettek eleget a közelmúlt­ban, a több mint félmillió la­kosú körzetben. Erről szól helyszíni beszámolónk. Rauenbergben kedves fo­gadtatás; dr. Jürgen Schütz a járási elnök köszöntötte a dr. Kolber István vezette csopor­tunkat. A program első állo­mása a hockenheim geriátriai intézet volt. Az idős, mozgás- korlátozott emberek egészsé­gének visszaadásán fáradozó orvosok, ápolók, logopédusok segédeszközei elsőrangúak, egy gondozóra „akár” két gondozott is jut. Az emeleten önálló lakrészeket alakítottak ki az egyedülmaradottaknak, amelyért persze fizetni kell... A svetzingeni járási kór­házban látottak különösen megragadták a közgyűlés tag­jait: a korszerű felszereltség, a tízmillió márkás fejlesztések­ről adott tájékoztatás mellett az is elhangzott: 30 százalék­kal kell fokozatosan csökken­teniük a kórházi ágyak számát és a műtétek után a lehető leg­rövidebb ideig marad a beteg náluk, az ambuláns kezelést szorgalmazzák. Számos kérdéssel érdeklőd­tek a társadalombiztosítás és a kórház, valamint a betegek té­rítési arányairól; a német és a hazai célok eléggé egybees­nek, csak a lehetőségek... A helyi hatalmas kastélyparkban tett kitérő tanulsága; minden négyzetcentiméter gondozott, a füve mint a golfpálya, a szö­kőkutak működnek, rend, tisz­taság mindenütt. A wieslochi szennyvíztisz­títótelep automatizáltsága, a környezetvédelem szigorú­sága mellett arról is hallot­tunk, hogy egy német család átlagosan ezer márkát fizet évente csatornadíjra, ahol pe­dig új területen fektetik a csö­veket 10-15 ezer márkás hoz­zájárulásra számíthatnak. A sinsheimi szakközépis­kola tantermeinek munkapad­jai között járva, többen meg­jegyezték: a háztartás vezetés, a gyermekgondozó avagy műbútorasztalosképzés igen gyakorlatközpontú, az autó­szerelő „inasok” a legújabb Opel és Ford modelleken ta­nulták a magasfokú technikát, a foglalkoztatókkal, üzemek­kel pedig szoros a kapcsola­tuk. A Bormann cég hulladék­feldolgozó telepén szintén volt mit ellesni, a magyar nyelvű írásos ismertetőből megismertük a magas színvo­nalú technológiát. A házisze­mét gyűjtés alapja a lakosság fegyelmezettsége; az üveg, a papír visszanyerése, újrahasz­nosítása kiválóan szervezett. A telepen a szállítószalagok mellett minden valamirevaló dolgot kiválogatnak. A me­gyei közgyűlés, a barcsi és a nagyatádi polgármesterek úgy tárgyaltak a cég vezetőivel, hogy nálunk is lehetőséget látnak egy hasonló telep meg­valósítására, amiután az AVR társaság már jelen van Ma­gyarországon. Találkoztunk az önkormányzat ifjúsági ügyekkel foglalkozó szakrefe­rensével is, aki kezdemé­nyezte, hogy a két partnertér­ség fiataljai, az egyesületek tagjai is lépjenek szakmai-, nyelvgyakorlási és sportkap­csolatokba. A rövid kikapcso­lódást jelentető szabadprog­ramok közben a közgyűlés tagjai „szőtték” a gazdasági, a kultúrális és sportkapcsolatok hálóját, Lengyeltóti, Balaton- lelle, Siófok és más települé­sek képviselői is úgy köszön­tek el; jó kilátások vannak a jövőbeni együttműködésre. Ezt erősítetted meg a Rhein- neckari járás és Somogy me­gye önkormányzata közötti megállapodás aláírása. Novák Ferenc sajtóreferens Döntés a Közös Alapról Dr. Kolber István a megyei közgyűlés elnöke és Szita Károly Kaposvár Me­gyei Jogú Város polgármestere dön­tött a megye-város Közös Alapra be­érkezett kérelmekről. 2,5 millió fo­rinttal támogatnak civil szervezeteket, társadalmi egyesületeket (Fogyasztó- védelmi-, Vesebetegek-, nagycsalá­dosok-, értelmi fogyatékosok szövet­sége, Viktória Alapítvány stb.) és sportklubokat. Segítik több képzőmű­vész bemutatkozását, helytörténeti ki­advány, emlékkötet megjelenését, fia­talok külföldi tanulmányútjait, amatőr művészeti csoportok szereplését, val­lási emléktárgy restaurálását. Támo­gatnak egy mozgáskorlátozott sporto­lót és a paraolimpián való részvételé­nek költségéhez is hozzájárulnak. Új Alpok-Adria kiadvány Az Alpok-Adria Munkaközösség Tá­jékoztatási Munkacsoportja új hat­nyelvű kiadványt jelentet meg — ma­gyarul is — csaknem 100 ezer pél­dányban. A 19 tartományban teijesz- tésre szánt „zsebprospektus” ismerteti a munkaközösség tagjainak alapada­tait, főbb céljait, s gazdasági és kultu­rális kapcsolatai sokrétűségét, az egyes térségek nevezetességeit. A ki­adványt a szlovéniai Kompes Desig ügynökség szerkesztette. Cikk a Comitatusban Lőrinczné dr. Szabó Tünde megyei főépítész cikkét közli legközelebbi számában a megyei műemléki értéke­iről a Comitatus című önkormányzati szakfolyóirat. A szerző áttekintést ad a sokéves — az állami és társadalmi erők — összefogásával megvalósuló szobor-, egyházi épület-, kastély­mentő munkáról. Másfélmillió pályázaton A megyei önkormányzat sikerrel in­dult a Honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázaton. Az Emlékbizottság Titkársága és a Nemzeti Kultúrális Alap igazgatósága a Kárpát medencei honismereti talál­kozó rendezése, Somogy honfogla­láskori emlékei, középkori oklevelek Somogybán címmel benyújtott prog­ramtervezetére 1,5 millió forint támo­gatást ítélt meg. Az évfordulóhoz kapcsolódó rendezvény szerepel a ké­sőbb kiadandó programfüzetben is. Megyei segítség a cigány kisebbségnek A megyei önkormányzat több mint százötvenezer forint értékű technikai felszereléssel segítette a cigány ki­sebbségi önkormányzatok somogyi társulását. Az ajándékok között kor­szerű szövegszerkesztő, fénymásoló is volt. A képviselők az irodai munka •során jól hasznosíthatják a fénymáso­lógépet is. A nagyértékű ajándékot dr Kolber István, a megyei közgyűlés el­nöke adta át Szegedi Tibornak, a ki­sebbségi önkormányzat képviselőjé­nek. Feigli Ferenc barcsi polgármes­ter a hivatalos ünnepségen a cigány kisebbségi önkormányzatnak átadta az új irodájukat is. Az épületet alapo­san felújították. Á jelentős értékű be­ruházás során korszerűsítették a vi­zesblokkokat és kifestették a tárgyaló- termet illetve a kisebb irodai helyisé­geket. így a barcsi kisebbségi önkor­mányzat képviselői az elkövetkező időszakban jól felszerelt körülmények között dolgozhatnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom