Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-06 / 156. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. július 6., csütörtök A csokonyavisontaiak vonzónak találják Az otthon biztonsága Időseknek: gyógyító torna Kilenc gyakorlat a reumás fájdalom legyűréséhez Reumás fájdalom — általában a mozgást végző végtagok kínzó fájdalma — az idősebb lakosság körében szinte minden második férfit és nőt érint. Ellenszeréül az orvosok többsége a fizioterápiát s annak is egyik fontos részét, a gyógytornát javasolja. Jótékony hatású a reumatikus panaszokkal gyakran együttjáró csontritkulás ellen is, amely az 55-60 év körüli nőket és a 70 évnél idősebb férfiakat gyötri s körükben már népbetegségnek számít. Ráadásul az ízületek és a csontrendszer bajaihoz legtöbbször porckopás is társul, ez ma a felnőtt lakosság körében minden hatodik embernél tapasztalható. A torna nagyon sokat segíthet e betegségcsoport kínzó tüneteinek enyhítésében. A szakemberek egyértelműen állítják: lassíthatja a kopási folyamatot és izomerősítő szerepével hatékonyan csökkenti a fájdalmat. Igaz, ez a fajta otthoni testtréning kitartást kíván. Ha esik, ha fúj, minden nap el kell végeznünk az úgynevezett mozgásterápiás kezeléssorozatot, megbeszélve természetesen az orvossal, hiszen lehet olyan mozgásszervi betegsége a panaszosnak, ami egy ideig kifejezetten ágynyugalmat kíván. Ha viszont az orvos a torna elkezdését javasolja, a reumatológiai rendeléseken szakképzett gyógytornász tanítja meg a torna- gyakorlatokat. Ha valakinek van otthon magnója, vegye meg a speciális magnókazettát, amely nyolcféle betegség gyógytornával történő kezelését segíti, megfelelő lassú tempót diktálva. A gyakorlatok egyszerű csoportja a következő: 1. Szobánkban hanyatt fekszünk, kezünket a fejünk mellett felnyújtjuk és lazítunk. 2. Behajlítjuk a térdünket, talpra húzzuk a lábunkat és egyenként kinyújtjuk. Utána ezt páros lábbal megismételjük. 3. Behajlítjuk és felhúzzuk mindkét lábunkat, majd így jobbra és balra fordítjuk. 4. Csípő és könyök a padlón, a könyököt és a lapockát leszorítjuk és hatig számolunk. 5. Hasra fekszünk és kb. 30 cm-re emeljük az egyik lábunkat; lassan visszaengedjük, s ugyanígy teszünk a másik lábbal. 6. A fejet és a vállat lassan felemeljük könyökre támaszkodva. 7. Térdelve egyik kézre támaszkodunk, a másikat egyenesen előrenyújtjuk és így tartjuk 3-4 másodpercig. 8. Térdelve felváltva hátranyújtjuk a lábunkat és pár másodpercig ebben a helyzetben tartjuk. 9. Széken ülve lelógatjuk a fejünket, tartjuk egy kicsit, majd felemeljük, s ezt többször megismételjük. Ferenczy Europress A nyugdíjreformról Nyugdíjasok szerencséje — Még a szelvényt se akartam megtartani... FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA Nemes Gáspár hitetlen- kedve nézte az újságban a Szerszámvilág kft. sorsolásának eredményét: az ő szelvényüket húzták ki! Megnyerték az egyhetes korfui utazást! — Amikor megláttam a mi szelvényünk számát az újságban, azt hittem, hogy rosszul látok... Átfutottam a szomszédokhoz, hogy ők is nézzék meg: valóban a mi számaink azok? Én még soha tíz forintot sem nyertem, ez az első eset, hogy mellém szegődött a szerencse. Ha most arra gondolok, hogy még a szelvényt sem akartam megtartani a vásárlás után, mert azt hittem, úgysem lesz szerencsém... Nemes Gáspár 70. évéhez közeledve is energikus, életvidám ember. Nyugdíjasként három helyen is dolgozik: a MÁV nevelőotthonban és a Németh István utcai iskolában karbantartó, ezen kívül pedig ott a saját kertje, amit egyedül gondoz. — Fárasztó már ilyen korban naponta rendszeresen helytállni, de szeretem a munkámat és nem tudnám elképzelni az életemet úgy, hogy ne dolgozzak. Meg aztán a pénzre is szükségünk van, mert kettőnk nyugdíjából nem tudnánk kijönni. Aztán a gyerekeknek is szeretnénk segíteni, de inkább mi szorulunk az ő segítségükre. Ezért is döntöttünk úgy, hogy átadjuk nekik a megnyert korfui utat. Mást úgysem tudunk adni nekik, nem tudjuk őket anyagilag támogatni, ez viszont egy szép ajándék a számukra. Nemrég jöttek meg és nagyon jól érezték magukat. És az ő örömük nekünk sokkal többet ér, mintha mi mentünk volna el erre az útra... (Jakab) Kulcsár Sándomé, a csokonya- visontai öregek napközi otthonának egyik lakója mondja: — Nagyon szeretek az otthonban tartózkodni, mert kedves a vezető és ugyanezt elmondhatom a gondozókról is. Itt biztonságban érzem magam, mindig találok elfoglaltságot. A sok gyógyszert a házi gondozónő váltja ki... Tavaly óta a szálláshelyet is igénylem az otthonban. A telet a lányomék- nál töltöttem Budapesten. És amíg oda voltam, itthon, Cso- konyavisontán feltörték a Xan- tus utcai lakásomat, és kirámolták rendesen... Ezek után úgy döntöttem, hogy az idén télen is az otthon bennlakója maradok. A társalgóban három idős férfi beszélget, közben újságot olvasnak, a tévét nézik. Egyikük, Kígyósi Imre, alapító tagnak számít. A faluvégen permetezővel a hátán a krumpliföldön dolgozik Simon Jenő. Úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét: 16 éven át ő volt a településrész postása. Naponta 26 kilométert tett meg Kopaszhegy, Lipótfa, Bánya útjain először gyalog, majd kerékpárral. Most már csaknem két évtizede nyugdíjas. — 1200 négyszögöl állami tartalékföldem van — mutatja az épp lepermetezett területet. — Krumplit, kukoricát, zöldséget termesztek, de csak a család igényeinek kielégítésére. A 240 négyszögölnyi szőlőt a vőtár— Szerencse, van néhány fa a ház körül. Talán még rosszul lennénk az ilyen nagy délutáni hőségben, ha nem tudnánk elbújni az árnyékban — mondta Bencsik Márkné, aki somogy- udvarhelyi portájuk előtt üldögélt testvérével, Kiss Imréné- vel. — Mindig mondtam, érdemes gondozni a fákat, virágokat — folytatta Bencsikné. — Az a kis munka bőven kárpótolja az embert. Nincs jobb, mint egy ilyen árnyas fa alatt kicsit megpihenni. A délelőtti házimunka után az ember úgyis elfárad, azután jól esik egy jóízűt beszélgetni. Szinte mindennap megtárgyalják ilyenkor a falu legfon— Tizenhárom éve járok ide, s mindössze egyetlen napot hiányoztam — emlékezik. — Eljárt fölöttem az idő. Csaknem 12 ezer forint nyugdíjat kapok. Egyedül élek, a hétvégeket otthon töltöm és olyankor magam főzök... Béres Miklós mindössze három hónapja veszi igénybe az otthon szolgáltatásait. Mint mondja: még öreg korban is kell a társaság, jóllehet ilyenkor már nagyon vágyik az ember a csendre, a nyugalomra. Nemes Bálint mindennapos vendég az otthonban, s nála is csak a hétvégék kivételek. — A feleségemmel és a kisebbik fiammal élünk együtt. Két gyermekem Barcson lakik. A feleségem itt, az otthonban dolgozott, de most már ő is nyugdíjas. Én meg „csak- azértis” eljárok ide: sokat besammal közösen műveljük. Jövőre már ennek a terhét is átadom a fiataloknak. Öt gyereket neveltem fel, háromnak segítettem házat építeni. Én magam annak idején a semmiből indultam. Változatos életűtról mesél el a fűben üldögélve. Lipótfa mozgalmas múltja és csendes jelene tárul fel a hallgató előtt. Simon Jenő akkoriban a helyi birtokos családnál pulykapásztorként kezdett dolgozni. A Zala megyéből érkezett sum- mások között volt ő is. A háború, a hosszú hadifogság után tosabb eseményeit. A két testvér alig néhány háznyira lakik egymástól, s amelyik hamarabb végez otthon a munkával, az keresi a másikat. Bencsikné a fiával és annak családjával lakik egy fedél alatt. — Majdnem minden tennivalót ők végeznek el a ház körül, de azért én is segítek — mondta. — Olykor elmegyek a mezőre, ott is mindig akad valamilyen munka. Van egy kis szőlőnk, ahol nemrégiben kapáltam... A mosás gondja már ritkán terheli, mivel automata mosógépük van. A főzéssel is keveset bajlódik, mert ezt a feladatot meg a fiatalok oldják meg, szélgetünk, kártyázunk és nézzük a tévében a krimiket... Pintér Istvánné gondozónő mondja: — Az otthont mintegy húszán látogatják rendszeresen hétfőtől péntekig, s hatan itt is alszanak a tíz személy elhelyezésére alkalmas intézményünkben. Augusztusban újabb lakók érkezésére számítunk. Több kirándulást szerveztek az otthon lakóinak: gyógyfürdőket kerestek fel, így jutottak el Babócsára, Szulokba. Amint hallottuk: mindenki nagyon élvezte a közös kirándulást, az együttlétet. Az idén is szeretnének hasonló örömet szerezni a csoko- nyavisontai öregek napközije lakóinak, csak éppen a pénz hiányzik hozzá. A többség Keszthelyre kívánkozik... Gamos Adrienn bérelt földet művelt, s a kis gazdaság lassan csikóval, bikával, fogattal gyarapodott. — Ma már csak egy embernek van lova a faluban, tehenet senki sem tart — mondja az egykori lipótfai postás. — Olcsóbb lenne a földművelés, ha azt állati erővel végezhetnénk. Ami a mai lakosságot illeti, csak az idősek és az özvegyasz- szonyok maradtak itt. Ha a fiatalok megtelepednének nálunk, akkor megint feléledne a vidék, vidámabb lenne a környék és azok lennénk mi, öregek is. (Izményi) számára is ők gondoskodnak meleg ételről. — Én már csak régifajta étkeket tudok csinálni — mondta a nyugdíjas asszony. — Tudja, régebben gyorsan elkészíthető ennivalót főztek, én is azt tanultam meg. Kevés és olcsó alapanyagból hamar végeztek a főzéssel akkoriban az asszonyok. Bizony, annak idején én is sok kifőtt tésztát és bablevest tettem a család elé — mondta Kiss Imréné. — Lehet, hogy egyszerűbb ételek voltak, mint a mostaniak, de így is nagyon ízlettek nekünk. Sokszor még most is emlegetjük, milyen finomságokat készítettünk néhány forintból... (Harsányi) A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése irányelveket fogadott el a nyugdíjrendszer reformjának legfontosabb kérdéseiről. Egyebek mellett kimondják: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer három, egymástól elkülönült, de funkciójában egymással kellően összehangolt és szorosan együttműködő pillérre épülhet: az adófizetéssel és tartós hely- benlakással megalapozott, meghatározott életkortól járó alapnyugdíjra, a kötelező biztosításban való részvétel alapján járó munkanyugdíjra, illetve az önkéntes szerveződésű nyugdíjaspénztárak által szolgáltatott kiegészítő ellátásra. Az egykori summás Zalából érkezett Postás volt Lipótfán Asszonyok a fa alatt Az a fránya bajusz... — Igaz, hogy a bajuszodba lettem szerelmes, de most a frász jön rám, ha rádnézek, mert a minisztert juttatod az eszembe! őszi Zoltán karikatúrája Törvénymódosítás szeptemberben A harmadik kárpótlási törvény módosítására szeptemberben kerül sor, s ez mintegy négy- százezer embert érint, anyagi kihatása pedig összességében 20 milliárd forint lesz. A módosítás szerint megszűnne — az Alkotmánybíróság jogsértőnek találta — a munkaszolgálatba hurcoltak aszerinti megkülönböztetése, hogy harcoló alakulatnál vagy máshol szenvedték el sérelmeiket. Az egyik módosítási elképzelés szerint a magyar hatóság vagy hatósági személy politikai indíttatású önkénye következtében életét vesztett személy hozzátartozója egyösszegű kárpótlásra lenne jogosult: az élő özvegy, illetve szülő vagy gyermek háromszázezer, ha ilyen hozzátartozó nincs, akkor a testvér százötvenezer forint kárpótlást kapna. Öregek hajdú-bihari versengése Hajdú-Bihar megyében is hagyománya van a nyugdíjasok Ki mit tud?-jának: a házi, illetve kiskörzeti bemutatókat, válogatókat évről évre megyei vetélkedő követi. A Hajdú-Bihar Megyei Nyugdíjas-szervezetek Szövetsége és Debreceni Nyugdíjasegyesület az idén október 15-én Debrecenben rendezi meg a megyei döntőt, s ezúttal is számos kategóriában bizonyíthatják tudásukat, képességüket a verseny nyugdíjas résztvevői. Azt kérik a versenyre jelentkezőktől, hogy törekedjenek a régi hagyományok felújítására, a választásnál kapjanak minél nagyobb teret a nagyszülőktől tanult mesék, a jeles napokkal kapcsolatos mondák és regék, mutassanak be fellépésük során minél több régi zeneszerszámot. Patikában hagyott fontos gyógyszerek Az idén áprilisban és májusban együttesen 43 százalékkal emelkedtek a gyógyszerárak az ország patikáiban, s ezt követte a júliusi újabb áremelés. Január és május között 6,6 milliárd forintról 5,3 milliárdra csökkent a társadalombiztosítás gyógyszerár-támogatása, ugyanakkor 254 millióról 496 millióra emelkedett a közgyógyellátásra kiváltott orvosságok térítési díja. A tapasztalatok szerint a betegek 16 százalékának még a júliusi áremelések előtt sem telt arra, hogy kiváltsa az orvos által felírt gyógyszereket. Önkormányzatok alakulnak A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlése megvitatta és elfogadta azt az előterjesztést, amely az önkormányzat megyei testületéinek létrehozásával, feladatainak meghatározásával foglalkozik. Ennek megfelelően megalakította az ideiglenes szervező bizottságot és megválasztotta annak vezetőit. A megyei testületek kialakítását a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásról szóló törvény mondja ki. A közgyűlés határozata értelmében a megyei testületeket — a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságokkal azonos szék- hélyen — az idei év második felében létre kell hozni, úgy, hogy azok 1996. január 1-jétől hivatalosan működhessenek. A megyei testület figyelemmel kíséri a megyében élő nyugdíjasok életkörülményeit, az ezt meghatározó tényezőket, azok kedvezőbb alakulása, javítása érdekében megfelelő intézkedéseket javasol az illetékes szerveknek.
