Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-31 / 177. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. július 31., hétfő A modernizációról a mezőgazdasági bizottság elnöke Jó úton halad a kormány Az EU-csatlakozás nélkül is fontos a jó törvényi szabályozás KÉRDŐJELEK Merre van előre? Nehéz időket jövendöl Dunai Imre, a nemrég kinevezett ipari és kereskedelmi miniszter. Rá vár az új, egyensúlyi politika végrehajtása. A sláger szerint: „új műsorhoz új férfi kell...”. Az új férfitól talán friss szöveg is elvárható. Immár 1978 óta szinte folyamatosan fenyegetnek bennünket a gazdaságpolitikusok a nehéz és a még nehezebb idők rémével. S ez a rém mind ez ideig azért volt valóságos, mert a hetvenes évek vége óta mind a mai napig ódzkodtak a politika csúcsain a szükséges változtatások végrehajtásától, vagy ha hozzá is fogtak, idő előtt mindig abba is hagyták. Most mintha tényleg elszánták volna magukat a költséges légvárak lebontására. Azonban a zord időkkel való fenyegetőzésnek immár nincs semmi hatása. Már nem válik be az a kisstílű, de agyongyakorolt lélektani trükk, hogy a megjó- soltnál kisebb gondok viszonylagos megkönnyebbülést idéznek elő a közvéleményben. Sőt, nagyobb erőfeszítésre sarkalló, mozgósító ereje sincs, mert a túl sok riogatás miatt az emberek ingerküszöbe megemelkedett, s a zord idők emlegetése közömbösen hagyja őket. Ami még hatással lehetne elcsigázott polgárainkra, az egy eddig még be nem vetett doppingszer. Az tudniillik, ha felvázolná végre valaki, hogy áldozatainkért cserébe mikor és milyen élvezetet várhatunk. Az embernek - akár kaszát készít, akár szöveg- szerkesztőt -, jövőképre is szüksége van. S nem a távoli időkről kíván messia- nisztikusan megfogalmazott fogalmat alkotni, hanem a zord holnapot követő hol- naputánról. Meg arról, milyen lépések, községi és közösségi cselekedetek vezetnek e holnaputánhoz. Vagy a nagy reformok és a mindennapos „tűzoltások” közepette a kormányzatnak nincs ideje a holnaputánon gondolkodni? Akkor viszont merre kormányoz, hova akar eljutni? Talán nem elég perspektíva, ha csak az úton lévő buckákat és huppanókat látjuk, s megpróbáljuk elkerülni az ütközéseket. Azt is tudni kellene, hogy hová tartunk, s merre van előre. Bácskai Tamás Nem képzelhető el hazánkban a társadalmi-gazdasági fejlődés az agrárgazdaság modernizációja nélkül. Elérkezett az idő, amikor ez a feladat kike- rülhetetlenné és elodázhatatlanná vált - állítja Orosz Sándor, a parlament mezőgazda- sági bizottságának elnöke. A szocialista párti képviselő szerint az Európai Unióhoz való csatlakozástól függetlenül meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek az agrárgazdaság érdekeit szolgálják. A kormány jó úton halad; ezt bizonyítja a parlament őszi jogalkotási menetrendje is. A kormány legutóbbi ülésén határozott a földgáz, illetve a villamos energia árának szabályozásáról. Erre azért volt szükség, mert törvény előírja a földgáz, illetve a villamos energia árképzési szabályait. Eszerint az árakat úgy kell meghatározni, hogy azok tartalmazzák a gázszolgáltató és a villamos energia termelő szállító és szolgáltató társaságok befektetéseinek és költségeinek megtérülését, valamint a tartós működésükhöz szükséges nyereséget. Az árak megállapításánál figyelembe kell venni a gazdaságpolitikai, az energetikai, az ellátás-biztonsági, a környezetvédelmi és a nemzetközi gazdasági követelményeket, illetőleg szempontokat. Az árszabályozásnak ösztönöznie kell a legkisebb költségű gáz-, illetve villamosenerMinden valószínűség szerint az Alföldről (talán Jászberényi) vándorárustól vett előnevelt csirkékkel került Tabra és néhány környékbeli településre az az ismeretlen eredetű és rejtélyes csirkebetegség, amely a tavasszal megtizedelte a hazai baromfiállományt... A siófoki kerületi főállatorvosi hivataltól kapott információ szerint, néhány nappal ezelőtt Tabon, Kányán, Tengődön, Adándon és Balatonkilitin összesen mintegy húsz gazda jelezte, hogy pusztulnak a baromfiak. Mivel a csirkevész folyamatosan terjed, a főállatorA meghozandó törvények közül Orosz Sándor kettőt emelt ki: a kamarai és az agrárpiaci rendtartási jogszabályok módosítását. A rendtartási törvény változtatásánál a gondot az okozza, hogy mind a terméktanácsok, mind a kamarák jogot formálnak a piaci információs és szabályozási rendszerre. Mindkét szervezet szeretne „úr” maradni. A kérdésben a kormánykoalíció is megosztott: az SZDSZ a terméktanácsok megerősítése felé hajlik, míg a szocialista párt inkább a kamarákat ruházná fel a rendszer működtegia-ellátásra. Az így kialakított gáz- és villamos energia árakat 1997. január 1-től kell alkalmazni. A szaktárca javaslata volt, hogy a földgáz és a villamos energia átlagárát három ütemben módosítsák 1997. január 1- ig. A földgáznál első ütemben 1995. szeptember 1-től 8 százalékos átlagáremelés, második ütemben 1996. március 1-től 25 százalékos átlagáremelés lesz. Harmadik ütemben 1996. október 1-től olyan áremelés várható, amelynek mértékét a fenti időpontban ismert termelési infláció, a forint-dollár árfolyam és a földgáz importára határozza meg. A kormány az 1995 szeptemberi áremelés tekintetében azt a szakmai érvet vette figyelembe, hogy ezáltal elkerülhető az 1996 év eleji halmozottan nagyobb mértékű áremelés. A villamos energia esetében vosi hivatal kiirtással, majd fertőtlenítéssel igyekszik gátat vetni a járványnak. Az öt település húsz gazdájánál több mint ezer baromfit (tyúkok, előnevelt csirkék) pusztítottak el eddig két állatorvos jelenlétében. A becslés után az elpusztított állomány értékének 80 százalékát fizeti majd ki az állam. Az állategészségügyi hatóság ezekben a községekben baromfiakra vonatkozó zárlatot léptetett életbe. Ez azt jelenti, hogy az öt községbe baromfit be-, illetve onnan kivinni nem lehet. Tilos a tojás értékesítése is. A hatóság a betegség totésének jogával. A parlamenti bizottság elnöke nem zárja ki a kompromisszumos megoldás lehetőségét. A kamarai törvény módosításáról szólva elmondta, hogy az agrártermelők egy része jelenleg nem az agrár-, hanem más kamarának, esetleg egyszerre többnek is tagja. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy jövőre már csak kamarai tag kaphat agrár- támogatást. Orosz szerint, amennyiben megfelelő kedvezményekkel vonzóvá teszik a tagságot, az élelmiszer-feldolgozók és -kereskedők is kérni fogják felvételüket az agrárkamarába. (Újvári) első ütemként 1995. szeptember 1-től 8 százalékos átlagáremelés, második ütemben 1996. március 1-től 18 százalékos átlagáremelés lesz. Harmadik ütemként 1996. október 1- jén olyan áremelést kell végrehajtani, melynek mértékében az aktuális termelési infláció lesz a meghatározó. 1997. január 1-je után a kormány automatizmust kíván működtetni a törvényben előírt árak fenntartása érdekében. Ezért elfogadta a földgáz, illetve a villamos energia árkövetési módszereit. Ez azt jelenti, hogy a kormány az árban az energiaipari társaságok részére 8 százalékos tőkearányos nyereséget biztosít. Az árak módosításánál figyelembe kell venni az ipari termelői árindex változását (kivéve az élelmiszeriparét), oly módon, amely a társaságokat a hatékonyság növelésére ösztönzi. vábbterjedése érdekében elrendelte, hogy a baromfiakat zárt kerítésen belül bezárva kell tartani. Javasolták azt is, hogy a lakosság mozgó árustól csirkét, vagy más baromfit ne vásároljon. Felhívták a polgárok figye- mét arra is, ha a településen mozgó árusok jelennek meg, akkor azt jelezzék a polgármesteri hivatalban. Baromfibetegség esetén pedig az állatorvost kell értesíteni. Bár a baromfivészt még nem sikerült megfékezni és felszámolni, okainak feltárása folyamatban van. (Krutek) Energia áremelés-menetrend Baromfivész Tabon és környékén Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. július 28. kötv. nettó vételi árf. % nettó eladási árfolyam % felh. kamat eladási árf.-hoz % tartozó 1995.07.28. hozam % 1995/A 96,00 96,59 11,32 29,47 1995/B 93,75 94,58 9,90 31,09 1995/G 99,48 99,61 18,81 25,81 1995/H 98,12 98,52 17,15 27,45 1996/A 80,68 83,27 9,58 32,45 1996/B 91,25 92,52 8,97 32,36 1996/C 90,58 91,94 8,05 32,44 1996/F 88,90 90,66 3,45 32,83 1996/H 92,38 94,11 7,12 32,70 1996/K 93,75 96,32 4,88 32,59 1996/0 97,84 100,61 3,14 32,48 1996/P 97,53 100,75 3,14 32,48 1997/C 77,94 80,71 6,53 32,20 1997/D 1 98,00 100,00 17,84 1997/L V 1997/E 99,00 101,00 12,13 1997/H 87,12 90,51 4,25 32,20 1997/J 100,00 102,00 3,27 1997/K 1997/S 99,00 101,00 3,60 1997/T 97,14 99,99 0,76 33,35 1997/U 96,73 100,00 0,76 33,35 1998/A 97,00 99,00 12,17 1998/D 100,00 102,00 6,32 2000/K 98,50 100,50 4,22 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Az MNB a megjelölt árfolyamon maximum 5 Mó Ft névértékű kötvény vételére, illetve a rendelkezésre álló készlet erejéig történő eladásra vállal kötelezettséget. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdeklődőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959). Az egységes európai piac dokumentumkötete Az Európai Unió tagállamai által összeállított Fehér Könyv azért készült, hogy megkönnyítse a társult államok, köztük hazánk mielőbbi csatlakozását a szervezethez. Az egységes európai piac jelenlegi követelményeit magába foglaló dokumentum mintegy 780 jogszabályt tartalmaz. S bár a Fehér Könyv csak ajánlásokat fogalmaz meg, felvételünk majdani elbírálásánál nyilvánvalóan figyelembe veszik, milyen mértékben alkalmazkodtunk az Unió országai által követett joggyakorlathoz. Ezért a kormány hároméves jogharmonizációs tervet készít. Gottfried Péter, az EU- ügyekkel foglalkozó hivatal elnöke szerint október végéig intézményében felmérik, milyen jogszabályokat kell egyáltalán megváltoztatni, esetleg megalkotni a következő három évben. Ezek után a kormány elé terjesztik a javaslatot, s a végső döntést követően megkezdődhet a gyakorlati munka. Az eddigi felmérések szerint a Fehér Könyvben szereplő 780 jogszabálynak körülbelül a fele ad feladatokat a magyar szakembereknek. A hivatal elnöke példaként a szolgáltatásokat és a tőkemozgást szabályozó normákat említette, itt még sok a tennivaló. Az áruszállítást érintő szabályaink többsége viszont már jelenleg is harmonizál az EU előírásaival, enélkül exportálni sem tudnánk az adott országokba. (Bánhegyi) Számítógépen az ingatlan-nyilvántartás Újabb településeket kapcsolnak be augusztus 1 -jétől a földhivatalok számítógépes ingatlannyilvántartási rendszerébe. Ezzel 1100-ra növekszik azon helységek száma, ahol a gépi adatfeldolgozás megvalósult. Ez évben még további 300 település ingatlan-nyilvántartását szeretnék korszerűsíteni. Noha a megyeszékhelyek, nagyvárosok adatainak feldolgozása még hátravan, és a fővárosi földhivatalokban is most folyik a számítógépek telepítése, 1996. végére várhatóan az egész országban megvalósul a számítógépes adatnyilvántartás. A földhivatalok adatnyilvántartásának korszerűsítését természetesen elsősorban a tulajdoni reformmal összefüggő megnövekedett feladatok indokolták. A kárpótlási eljárások, az állami tulajdon privatizációja és nem utolsósorban az ön- kormányzati lakások elidegenítése többmillió tulajdonost érint. Míg 1989-ben a földhivatalok 7,5 millió ingatlant tartottak nyilván, addig 1994-ben számuk elérte a 9,4 milliót. A kiadott tulajdoni lapmásolatok száma 1989 és 1994 között megkétszereződött. A tulajdoni lapok adatainak feldolgozása után hátra van még az ingatlannyilvántartási térképek számítógépre vitele, amely 10-15 évig is eltarthat. Határidők cégvezetőknek Július 31.-Eddig a napig állapodhat meg írásban a cégautó tulajdonosa a gépkocsit használó magánszeméllyel, hogy a használat után járó adót a magánszemély fizeti meg.- Kőolaj-hozzájárulási összeg befizetése a Kőolaj és Kőolaj- termék Készletező Szövetség bankszámlájára.- A gáz- és villamosenergiaszolgáltatók és -értékesítők a különböző engedélyek nyilvántartásáért és közzétételéért járó díjat eddig a napig kötelesek befizetni.- A külkereskedelmi tevékenységet folytató személyek jelentést kötelesek tenni forintfizetéseikről az MNB-nek. Augusztus 1.- Kamattámogatás igénybevétele szilva és őszi érésű burgonya után. Augusztus 5.- A bevont betegbiztosítási igazolványokat a munkáltatók eddig a napig kötelesek megküldeni az illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárhoz. Vagyonvédelmi és magán- nyomozói tevékenység Régóta visszás helyzetet rendez - igaz, csak ideiglenesen- a vállalkozás keretében végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magán- nyomozói tevékenység átmeneti szabályairól szóló 87/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet. A szeptember 1-jén hatályba lépő jogszabály felsorolja azokat a tevékenységeket, amelyeket az érintett személyek végezhetnek. A személy- és vagyonvédők a többi között létesítmények, telephelyek, járművek őrzésével, rendezvények biztosításával, pénz- és értékszállítással, személyek testi épségének védelmével, vagyonvédelmi műszaki rendszerek tervezésével, míg a magán- nyomozók a megrendelőt megillető jogok keretén belül adatok megszerzésével, tények, körülmények felderítésével foglalkozhatnak. Mindkét tevékenységet szerződés alapján, illetve rendőrhatósági engedéllyel lehet csak folytatni. A rendőrhatósági engedélyt a vállalkozó székhelye szerint illetékes városi (kerületi) rendőrkapitányság állítja ki, természetesen a vállalkozó kérelmére. Mindkét foglalkozás csak rendőrhatósági igazolvány birtokában űzhető (az igazolvány nem azonos az engedéllyel). Ilyen igazolványt az a büntetlen előéletű, cselekvőképes, nagykorú magyar állampolgár kaphat, aki (állandó vagy ideiglenes) belföldi lakóhellyel, valamint magánnyomozói avagy személy- és vagyonőri képesítéssel rendelkezik. Ebből a körből azonban a jogszabály - a munkaviszonyuk megszűnésétől számított két évre - kirekesztette mindazokat, akik nyomozóhatósági jogkörrel rendelkező szervezetek állományába tartoztak. Az igazolvány visszavonható, és átvételi elismervény ellenében elveheti bármelyik rendőr, ha tulajdonosát a foglalkozása gyakorlása során szándékos bűncselekmény vagy e foglalkozás szabályainak megszegésével összefüggő szabálysértés elkövetésén tetten érik.
