Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-27 / 174. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. július 27., csütörtök Idősek olcsóbban látogathatják Könyvtárhasználati díjat kér látogatóitól szeptember 1-jétől az Országos Széchenyi Könyvtár, ugyanis veszélybe került az intézmény működése. Sokan igénylik a könyvtár szolgáltatásait: tavaly 32 ezer beiratkozott olvasójuk volt, s 200 ezer alkalommal látogatták a „nemzet könyvtárát”. A könyvtárhasználati díj megállapításánál kedvezményben részesülnek a kispénzűek: a nyugdíjasok és a diákok. Ők szeptembertől féláron használhatják a könyvárat, de még ennyit sem kell fizetniük a már beiratkozott olvasóknak, ők ugyanis kisebb összeg befizetése ellenében 1996. január l-jéig, illetve a teljes évi díjért 1997. január l-jéig látogathatják az intézményt. Ellenzik a nyugdíjak megadóztatását Azzal, hogy előkészítés alatt áll a nyugdíjreform, nem odázhatják el a már nyugdíjban levők helyzetének mielőbbi rendezését — szögezte le a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ügyvivő testületé. A SZÉF nem támogatja a nyugdíjkorhatár 62 évre emelését, elképzelhetőnek tartja viszont a női korhatár emelését 60 évre. Javasolja, hogy a nyugdíjemelésre minden évben január 1- jén kerüljön sor, mégpedig felső határ nélkül, a megkülönböztetés ugyanis jogellenes. Minthogy a személyi jövedelemadót az adózott jövedelem alapján állapítják meg, a SZÉF nem tartja helyénvalónak és ellenzi a nyugdíjak megadóztatását. Nincs nyári szünet az egyesületnél A nyári hónapokban is fogadják a hozzájuk fordulókat reggel 7.45-től délelőtt 11.45-ig a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületében és a megyei nyugdíjasszövetségénél. Ugyancsak nyári szünet nélkül várják a vásárlókat a kaposvári egyesület két nyugdíjasboltjában: a Szent Imre, illetve a Kossuth Lajos utcában. A korhatár-emelést ellenzi a tárca A népjóléti tárca nem ért egyet azzal, ha a nők nyugdíjkorhatárát 1996. január 1-jétől emelnék, az ebből eredő társadalmi kár ugyanis — a minisztérium megítélése szerint —- nem állna arányban azzal a 1,5 milliárd forinttal, amit az emelés révén nyernének. A tárca a kórházátalakítási programmal együtt hozzálát a 9 milliárd forint költségigényű munkához: a szociális és ápolási otthonok kialakításához. A tervezett reform és a mai nyugdíjasok Az átmeneti időszakról A generációk terhelése nem vezethet nagyobb arányeltolódáshoz; többszörös teher nem rakható a nyugdíjasok vállára Nemrég itt, a nyugdíjasok oldalán közöltük a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat közgyűlésének a nyugdíjreform néhány alapvető kérdéséről kialakított állásfoglalását. Mindez a leendő nyugdíjasokra vonatkozik (a javaslat szerint az új nyugdíjrendszer az ezredfordulón lépne működésbe), de mi lesz azokkal, akik már ma nyugdíjasok vagy a reform életbe lépéséig válnak azzá? Az önkormányzat természetesen róluk sem feledkezett el. A múlt héten bemutatott, háromelemes nyugdíjrendszer bevezetése szükségszerűen feltételez bizonyos átmeneti időszakot, sajátos feltételrendszert azok számára, akik közel állnak a nyugdíjhoz vagy már élvezik az ellátást. A szakemberek ennek módozatait is kidolgozták, ügyelve arra, hogy a már megállapított nyugdíjak az átalakítás során nem csökkenhetnek, bizonyos kiigazításokra azonban sor kerülhet. Az önkormányzat közgyűlése arról határozott: szükségesnek tartja, hogy az új nyugdíjrendszer bevezetéséig tartó átmeneti időszakban a nyugdíjreform alapelveivel összhangban álló lépések történjenek a jelenlegi nyugdíjszabályok átalakítása során, azért, hogy az új nyugdíjrendszerbe való átmenet fokozatos, lehetőség szerint zökkenőmentes legyen. Közeledjenek egymáshoz a jelenlegi és a bevezetendő új nyugdíjrendszer feltételei a közeljövő átmeneti időszakában nyugdíjba vonulóknál, bizonyos értelemben azonban a már nyugállományban levőkre nézve is. Ennek érdekében az átmeneti időszakban kezdődjön el — az érintettek számára rugalmas nyugdíjazási lehetőséget biztosítva — a nyugdíjkorhatár egységesítése, mondta ki az önkormányzat közgyűlése. Vizsgálják felül a szabályokat, alakuljon ki a nyugdíjak indexálásának a jelenlegi döntési folyamatnál egyszerűbb rendszere annak érdekében, hogy a nyugállományban levők nyugdíjának rendszeres emelése egyéni garanciális értékű jogként, kiszámíthatóan és automatikusan működhessen. Azért, hogy az alapnyugdíj bevezethető legyen, 1997-re a szociális törvény integrálja az időskorúaknak is járó, jelenleg igen szerteágazó szociális ellátórendszert, figyelembe véve a rászorultság elvét. Az új nyugdíjrendszer a korszerű, a gépesített ügyvitelre épül; az átmeneti időszakban meg kell kezdeni az egyéni nyilvántartás országos adatbázisának kialakítását és a nyugdíjazáshoz közeledő biztosítottak adatainak feltöltését. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat tisztában van azzal, hogy a jelenlegi nyugdíj- rendszert a szerzett jogok sérelme nélkül nem lehet átalakítani. A generációk terhelése az átalakítás során — sem az aktív dolgozók, sem pedig napjaink és a közeljövő nyugdíjasai számára — nem vezethet nagyobb arányeltolódáshoz; ilyen terheket egyik jövedelemtulajdonos réteg sem viselhet többszörösen vagy egyoldalúan. Az önkormányzat közgyűlése a nyugdíjrendszer reformját csak úgy tartja megvalósíthatónak, hogy a már nyugdíjban levőknek és a nyugdíjba vonulóknak az aktív keresőkhöz viszonyított helyzete ne romoljon. H. F. Újabb szervezetek kérték felvételüket Világnapi készülődés Újabb nyugdíjasszervezet, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának tagozata kérte fölvételét a Nyugdíjasok Országos Képviseletének tagjai közé. Kérését a képviselet országos tanácsa teljesítette, így a tagszervezetek tagjainak száma mintegy 150 ezerrel nőtt. A testület elfogadta az újonnan alakult Nyugdíjasok Budapesti Képviseletének jelentkezésére vonatkozó javaslatot is. A képviselet programbizottsága elkészítette az idősek világnapjáról való, a kormány és a képviselet által közösen tartandó országos megemlékezés részletes tervét. Egy-egy tag- szervezete saját hatáskörben is megrendezi a megemlékezést, s a képviselet vezetősége is azt ajánlja: a központi program mellett a tagszervezetek saját megyéjükben, városukban, falujukban szervezzenek — a helyi önkormányzatokkal együttműködve — emlékező rendezvényt az idősek világnapján. Az országos nyugdíjasképviselet az idén ötéves, a jubileumi összejövetelt novemberben tartja. A számos javaslatból rövidesen elkészül a teljes program; a képviselet több tagszervezete is vállalta egy-egy rendezvényen a házigazda szerepét. A Nyugdíjasok Országos Képviselete (kamarája) továbbra is kiemelt feladatként kezeli a képviselet, az érdekérvényesítés továbbfejlesztését. A testület tagjaitól a nyár folyamán is várják az írásos javaslatokat, s a közös tapasztalatok alapján dolgozzák ki a nyugdíjasok érdekképviselete fejlesztésének további tennivalóit. A képviselet vezetősége nyári ügyeleti szolgálatot tart a fővárosban, hogy a menet közben felmerült kérdésekre folyamatosan válaszolhasson. Gondozónők biciklin, motoron vasárnap is Társasélet Bogláron A nyugdíjas élet sok idős embernek a magányt, a közösségből való kikerülést jelenti. Elviselhető ez, amíg él a társa, a teljes egyedüllét azonban fojtogató, bármennyi elfoglaltságot keres is. Ezen próbálnak segíteni a nyugdíjasklubok. Balatonbogláron például három is működik: kettő hetente egyszer nyújt programokat, egy pedig mindennap nyitva áll a tagok előtt. Az utóbbiban jártunk. A tikkasztó nyári melegben a vastag falak között kellemes hűvösben vártak az ebédre a nyugdíjasok. Húszán járnak ide rendszeresen. Lakinger Józsefié például már reggel nyolc órakor érkezik. Nem szívesen marad otthon egyedül: amint a család munkába indul, ő is felkerekedik. Két éve költözött Boglárra a lányához Zalából, s a klubban talált beszélgetőtársakra. Megnyugtató számára, hogy hetente látogatja őket orvos, így még a zsúfolt rendelőkben sem kell várakozniuk. Fújhat szél, eshet a hó vagy akár hét ágra süthet a nap, őt nem tartja otthon semmi. Ha valaki nem érkezik meg ebédre — és előtte sem szólt nagy házimunkáról vagy látogatóba érkező rokonról —, akkor kezdődik az aggodalom: vajon mi lehet vele? Szerencsésen talált egymásra a közösség, ritka az összezördülés. Ebédet és uzsonnát kapnak, nincs tehát gond a mindennapi főzéssel. Sipos Istvánné kivétel, ő — mivel diétázik — nem kér ebédet, de a társaság odavonzza. Mint mesélte, férje halála után félve tette be először a lábát e falak közé. Fél év is eltelt, mire minden tartózkodása feloldódott, s ma már örül, hogy gondját, örömét másokkal megoszthatja. Otthon nincs telefonja, így a gyerekei itt, a klubban hívják fel. Suta Lajosné az új klubtagok közé tartozik, barátnőjével együtt fél éve léptek be. Időnként úgy érezték, hogy már fogytán a téma, új beszélgető- társakra vágynak. A klubban ahány ember, annyi érdekes történet, s remek kártyacsatákat lehet vívni! A két helyiséget minden kényelemmel berendezték. Heve- rők szolgálják az ebéd utáni sziesztát, a méretes fotelokban trécselni, kötni, hímezni és újságot olvasni lehet. Az urak ki is használják a remek lehetőséget: Ferenczi László és Tóth János ágyra dőlve, napilapokat olvasgatva vár az ebédre. Ilyenkor kerül szóba a politika, a gazdasági helyzet; megtárgyalják az érdekes híreket, közösen bosszankodnak nyugdíjuk csökkenő vásárlóértékén. Csak legyintenek a szeptemberi emelést említve; mit fog az érni, mikor a forint romlik, az árak emelkednek? A Városi Gondozási Központnak — mely az idősek klubját üzemelteti — nyolcmillió forintot biztosít évente az bogiári önkormányzat, s a szociális bizottság támogatja tevékenységüket. Mintegy kétszáz nyugdíjassal vannak napi kapcsolatban, ők oldják meg ugyanis a szociális étkeztetést és a házi gondozást is. Ez utóbbit öt gondozónő látja el: motorral, kerékpárral járják a területüket. Valamennyien szakképzettek. 35 rászorulónak segítenek a házimunkában, bevásárlásban, gyógyszeríratásban, ők szállítják a vasárnapi ebédet is — mindezt igen szerény fizetésért. Ha az intézmény sofőrje nincs szolgálatban, akkor az ápolónő ül a volán mögé, és viszi az időseket a kórházi szak- rendelésre, hivatalokba ügyeket intézni. Ismerik gondozottjaik örömét, baját, segítenek nekik mindenben, ami a létszükségletük biztosításához kell. Az üdülőhelyen télen nagyobb a magány, mint másutt: van olyan utca, ahol csak egykét lakó él, az is idős. Számukra a gondozási központ a külvilággal való kapcsolatot jelenti. Izményi Éva Klub alakult Igáiban Csaknem félszáz idős igali polgár megalakította a nyugdíjasok klubját. Megválasztották a vezetőséget is: elnökként Gadár Ferencné, titkárként Gellért László, gazdasági felelősként pedig Fekete Jenő kapott bizalmat. Az alakuló ülésen dr. Jakab József polgármester elnökölt, s ott volt Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke is. A polgármester ígérte: miden tőle telhető segítséget megad ahhoz, hogy a klub eredményesen működjön. A megyei szövetség elnöke ismertette azokat a gondokat, amelyeknek a megoldásán jelenleg fáradoznak. Arra kérte az új klub tagjait: több évtizedes tapasztalataikkal segítsék a helyi önkormányzat munkáját, Igái fejlődését, s főként az egészségügyi, a szociális, kulturális bizottságokban hasznosítsák magukat. Még praktizál a 73 éves jogász Nem mindennapi életút a kaposvári dr. Piatsek Gyula ügyvédé. Hetvenhárom évesen az ügyvédi kamara tagjaként még praktizál, sőt most gyakorolja igazán hivatását. Éz azért meglepő, mert 1948 táján kezdte a szakmát. — Jóval kevesebb bűncselekmény került a bíróságok elé akkoriban — mondja. — A kisebb ügyeket általában a nyomozóhatóság a maga módján lerendezte. Ám ha a bíróság ítélkezett, kemény büntetésre számíthatott a vádlott. Első szereplését soha nem felejti. — 1951-ig voltam ügyvéd- jelölt Kaposváron egy neves ügyvédnél. Történt, hogy egy férfi két ruháért, amit a menyasszonyáért kellett volna adni, megölt egy idős asszonyt. Az én ügyvédfőnököm vállalta a védelmét. Azt mondta: biztos benne, hogy a vádlottat halálra ítélik. Neki — ha ő mondaná el a védőbeszédet — ez nagy leégés lenne. Kérte: mondjam el én. Kezdőnek ez nem kudarc. Nagyon készültem, de annyira megilletődtem, hogy a bíró kétszer is rámszólt: „Ügyvéd úr, öné a szó”. Minden tőlem telhetőt megtettem, de a vádlottat nem tudtam megmenteni a kötéltől. Az akasztást végig kellett néznem. Napokig lógó embert láttam magam előtt... A vizsgát követően nem ezért hagyott fel az ügyvédi munkával. 1954-tól 1992-ig az előző rendszer kiszorítósdija miatt nem praktizálhatott. — Abban az időben egyébként nem is volt becsülete a védelemnek. Az ülnök azt is megengedhette magának, hogy bekiabálja: még ez a szemét ügyvéd is a vádlott pártját fogja. így lettem vállalati jogtanácsos, meg tsz-jogász, miközben a munkakönyvemben az állt: segédmunkás. A törvénykezést, az új jogszabályokat, és joggyakorlatot azért ébren tartottam magamban. Ehhez az is hozzásegített, hogy a magamfajták amolyan „faluügyvédként” intézték a helybeliek ügyes-bajos dolgait. 1992-ben jött el az a korszak Piatsek Gyula számára, amiről fiatalon — a jogászp'á- lya iránt érzett olthatatlan szomjúság és nagyrabecsülés idején — álmodott. Végre szabadon ügyvéd lehetett. Igaz, ekkor már 70 éves volt. Fiatalos lendülettel vetette magát a munkába, mint aki mindent pótolni szeretne. Szinte naponta ott van a tárgyalótermekben, és érvel a vádlott védelmében, mondja, amit a védőnek mondania kell. — Az embernek a tárgyaláson is feszülten kell figyelni, hiszen a tanú egyetlen szava is kapaszkodó lehet. Havonta 20 büntető és 6-7 polgári ügyben látja el a védelmet. S persze vállal más jogi munkát is. Az idő nem látszik rajta: sűrű a haja, vékony az alakja. Korán kel, és könnyen elérhető a rendőrség számára is, ha védő kell. Éppen onnan jött a megbeszélt találkozóra. A kétéves kisgyermekét a vonatból kihajító palesztin fiatalember védelmére kérték föl. — Orvosi kivizsgálásra viszik a fiatalembert. Az éjjel a zárkában fentről leste a társait. Megdöbbentő dolgok történnek ebben az országban. Nem kellett volna eltörölni a halál- büntetést — vallja, az első szörnyű kivégzési élmény ellenére. — Meddig végzi még az ügyvédi munkát? — Ameddig kedvemet lelem benne. Ha nem ezt tenném, talán meg is öregednék... Szegedi Nándor Magyaratádi találkozó Jó hangulatú találkozót szervezett a falu idős lakóinak a Nyugdíjasok Magyaratádi Klubja. Mintegy negyven nézték végig a klub szórakoztató műsorát, s jóízű beszélgetéssel múlatták az időt az idős emberek, akik egy településen élnek ugyan, de igencsak régen látták egymást. Néhányukat táncra ingerelte a víg harmonikaszó... A nyugdíjastalálkozón részt vett Baán János, Magyaratád polgármestere, és ott volt Kovács Lajos, a Nyugdíjasszervezetek Somogy Megyei Szövetségének elnöke is, aki válaszolt a házigazdák kérdéseire. Vendégek is érkeztek az összejövetelre: a közeli Igáiból tízen jöttek el nyugdíjas társaik képviseletében.
