Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-24 / 171. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. július 24., hétfő Szövetkező érdekképviseletek a nemzeti agrárprogramért Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. július 21. kötv. nettó vételi árf. % nettó eladási árfolyam % felh. kamat eladási árf.-hoz % tartozó 1995.07.21. hozam % 1995/A 95,54 96,18 11,05 29,95 1995/B 93,37 94,25 9,63 31,19 1995/G 99,21 99,40 18,43 25,81 1995/H 97,78 98,24 16,78 27,90 1996/A 80,50 83,11 9,27 32,42 1996/B 91,00 92,30 8,63 32,39 1996/C 90,35 91,74 7,72 32,46 1996/F 88,72 90,51 3,12 32,86 1996/H 92,30 94,06 6,64 32,73 1996/K 93,72 96,32 4,36 32,56 1996/0 97,88 100,68 2,55 32,45 1996/P 97,58 100,82 2,55 32,45 1997/C 77,79 80,58 6,22 32,17 1997/D 98,00 100,00 17,17 1997/L 98,50 100,50 14,82 1997/E 99,00 101,00 11,49 1997/H 87,49 90,93 3,77 31,82 1997/J 100,00 102,00 2,60 — 1997/K 99,00 101,00 14,64 1997/S 99,00 101,00 2,92 1998/A 97,00 99,00 11,53 — 1998/D 100,00 102,00 5,65 2000/B 98,50 100,50 3,54 Az MNB az árfolyamok napközbeni változtatásának jogát fenntartja. Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok maximum 1 Mó Ft névértékű kötvény vételére, illetve 3 Mó Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. Az államkötvényeket az MNB Somogy Megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdeklődőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel.: 419-411, fax: 412-959). Lehet öt dekával több? Kell-e nekünk miniszterelnök-helyettes? Autóeladások A hazai autógyárak és a gépjárműimportőrök együttesen és összesen 36 504 személygépkocsit értékesítettek az év első felében Magyarországon. Ez a múlt év hasonló időszakához képest 12,4 százalékos csökkenést jelent. Az értékesítési rangsort az Opel vezeti: az idei első hat hónapban 7 017 személygépkocsit adtak el, de ez is 29,9 százalékkal kevesebb mint a tavalyi első félévben és 19,2 százalékos piaci részesedésnek felel meg. A második helyen a Suzuki áll: piaci részesedése 17,5 százalék. Első félévben 6400 hazai gyártású autót adtak el, 89,4 százalékát a megelőző év hasonló időszakáénak. Dobogós még a Lada, amelyből a tavalyihoz képest ugyan 42 százalékkal kevesebb fogyott, ám az 5 033 eladott autóval még így is a piac 13,8 százalékát uralja. Negyedik helyen a Renault áll, 81,8 százalékkal többet értékesített, mint egy évvel korábban, ez a 3 074 új gépkocsi a hazai piacon 8,4 százalékos részesedést jelent. Ötödik a Volkswagen, amelyet a Ford és a FIAT követ. Tör előre a Daevoo, egy esztendeje még nem volt képviselete, és fél év alatt már 5,3 százalékos piaci részt hasított ki magának. Ami a Suzuki terveit illeti, az idén összesen 20 ezer személygépkocsi eladását irányozza elő. Bízik az eladások növelésében és számít a bővülő értékesítési lehetőségekre. Tíz ország 400 kiállítója Több mint 11 ezer négyzetméter szabad, és 2 ezer négyzetméternyi fedett területen szombaton megnyílt a Miskolci Nemzetközi Kiállítás és Vásár. A résztvevőket — a hazai és a külföldi kiállítókat, továbbá az ünnepség vendégeit — Dunai Imre ipari és kereskedelmi miniszter köszöntötte. A nagyszabású bemutatón a multinacionális cégek vegyes vállalaté képviseleteit nem számítva, tíz ország négyszáz önálló kiállítója mutatkozik be. A miniszter beszédében azt hangsúlyozta: ez a bemutató igen jelentős mértékben hozzájárulhat a válsághelyzetben lévő észak-magyarországi térség gazdasági felemelkedéséhez. A közelmúltban a termelők érdekeinek összehangolására, képviseletére szövetkezett az agrárium két legnagyobb érdekképviseleti szervezete: a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége és a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetsége. A két szövetség a termelői igényeknek megfelelően kívánja összehangolni a kamarákra, a terméktanácsokra, a hegyközségekre és az erdőbirtokossági társulásokra vonatkozó törvények végrehajtását. Közös munkacsoportjuk tervezetet Sikeresen zárult az OTP-rész- vények jegyzése. Már az első jegyzési napon 17-én, a felajánlott 1,4 millió darab mintegy fele elkelt, így nem okozott meglepetést, hogy a hét végére elfogyott ez a részvénycsomag, amit az első körben felajánlottak. A tartalék részvények feltehetően magán-, és intézményi befektetők tulajdonába kerülnek. Úgy tűnik, a 120 százalékos kibocsátási árfolyam megfelelt az értékpapírpiac elvárásainak, ezt bizonyítja a jelentős külföldi érdeklődés is. Az ÁPV Rt döntése értelmében a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank apportként jut a Kaposvári Ruhagyár 55,67 százalékos eddigi állami tulajdonban lévő részvénycsomagjához. A jelenleg mintegy 750 munkást foglalkoztató nagyüzem lassan négy éve tartó privatizációja a döntéssel aligha zárult le, hiszen a jelenleg hatályos törvények értelmében termelő üzemben pénzintézet csak három évig lehet többségi tulajdonos. A Biogal-privatizáció első fordulója a napokban zárult, az ajánlattevők közül három páAz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ragaszkodik a szakmai szempontok érvényesítéséhez a Gerbeaud cukrászda privatizációjánál. Csak olyan pályázó vásárolhatja meg a cukrászdát, aki megőrzi a több mint százéves dolgoz ki a törvénymódosítások kezdeményezésére. A gazdaszövetség véleménye szerint az élelmiszer-ipari feldolgozó üzemek - a tulajdoni formától függetlenül - kárpótlási jegy ellenében mielőbb kerüljenek a termelők tulajdonába. Megszervezik a termelők részvételét a privatizációban, illetve a tulajdonukba jutott üzemek működtetésében. A MOSZ és a MAGOSZ egyaránt szükségesnek tartja a nemzeti agrárprogram kidolgozását és törvényerőre emelését, ám úgy véli, hogy ez a koncepció csak társadalmi közmegegyezéssel jöhet létre. A parlalyázó került fel az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt által összeállított szűkebb listára (short list). A még állva maradt pályázók között nem kizárólag külföldi vevők vannak. Sikeresen lezárult az Alkaloida Vegyészeti Gyár Rt megszerzésére kiírt pályázat. A kizárólag szakmai befektetők számára meghirdetett pályázatra több befektető jelentkezett. (Egyes meg nem erősített hírek egy, a gyógyszergyárral már korábban is kapcsolatban lévő ázsiai befektető pályázatáról szólnak.) A Humán részvények tőzsdei bevezetésére 26-án, szerdán kerülhet sor. A részvény tőzsdei bevezetéséhez a tőzsdetanács már hozzájárult. Az eredetileg 2130 millió forint alaptőkéjű Humán Oltóanyag-termelő Rt régi és új részvényei egy sorozatban kerülhetnek majd a tőzsdére, hiszen mindkét csomag egész évi osztalékra jogosítja birtokosait. A Human teljes jelenlegi, 2,8 milliárdos alaptőkéje a parkettre kerül, kivéve a 90 millió forintos dolgozói részvénysorozat. A tőzsdén kívüli piacon változatlanul a privatizáció előtt vendéglátóipari létesítmény hagyományait, sajátos arculatát, hangulatát, az egyedi technológiával készülő termékeinek választékát. Szó sem lehet arról, hogy például gyorsbüfét vagy autószalont rendezzenek be a hementi pártok az agrárágazat jövőjét felölelő program kidolgozásának felgyorsítására társadalmi bizottság felállítását javasolják a kormányzati és érdekképviseleti szervezetek, valamint a tudományos intézmények képviselőinek részvételével. Az agrárkoncepció összeállításának feltétele - mindkét szövetség szerint -, hogy a mezőgazdaságot érintő sarkalatos kérdésekben, például a termőföld tulajdonszerzésének vonatkozásaiban megegyezzen az érdekképviseletek álláspontja. (Újvári) álló mamutcégek papírjait keresik, ide sorolhatók a MÓL és az OTP részvényei. Gyakorlatilag eltűnt a MÓL elsőbbségi pa- píija, hiszen a törzzsel azonos áron keresik, a legtöbb értékpapír-forgalmazó cég 110 százalék körüli árat ad az Olajipari cég papírjaiért. Az OTP-rész- vények érthető okból a jegyzési ár (120 százalék) alatti árakon forognak. Jó hír a kárpótoltaknak, hogy a vártnál gyorsabb ütemben halad a HB Westminster részvény jegyzése. Ä Cenzor Bróker, mint fő forgalmazó becsült adatai alapján, az első három hét után 450 millió forintnyi kárpótlási jegyet cseréltek át részvényre. Az l:l-es csereanyag, valamint a Westminster cég privatizációs lehetőségei a jelek szerint sikeressé tette a cserét. A jegyzési helyeken (Cenzor és OKHB fiókjai) szinte várakozás nélkül, bárki jegyezhet. A tőzsdén ezen a héten különösebb változás nem történt. A legjobban a Prímagáz részvénye szerepelt, ami elérte a 3200-as csúcsot. Egy évre visszamenőleg ez a Prímagáz legjobb eredménye. lyén. A Gerbeaud nemcsak a főváros színfoltja, világszerte ismert egyedi cukrászda. Az ÁVÜ szakmai bizottságot alakított a kérelmek elbírálására. A pályázat titkosított, még a szakmai bizottság tagjai sem ismerték a részleteket. Ahányszor az újabb, gazdasági csúcsminiszteri szerepet betöltő miniszterelnök-helyettesi poszt kérdése felvetődik, mindig a régi vicc jut eszembe a méretre szeletelni képtelen inasról, aki állandóan azt kérdezte: lehet öt dekával több? Persze, itt nagyságrendileg különböző dolgokról van szó. Nem öt dekáról, hanem arról, hogy le- het-e egy kormánytaggal több... Mi lehet az indoka az újabb miniszterelnök-helyettesi állás, mit állás, közjogi méltóság létrehozásának? Például az, ami nem is oly régen szükségessé tette ezt. Volt idő, amikor úgy működött a kormány, hogy a gazdaságot rövid pórázon tartva teljesítette irányító funkcióit, s ahelyett, hogy egyetlen ipari tárcát alkotott volna, miniszterelnök-helyettes fogta össze a különálló nehéz-, kohó-, gép- és könnyűipari minisztériumokat. Ráadásul az összes gazdasági tárcát valamilyen kormánybizottság, pl. Tervbizottság alá rendelte, s itt tevékenykedett a ténylegesen működő vagy dísz-csúcsminiszter. Ezt a gyakorlatot azonban itt és most nem lehet megismételni. Radikálisan csökkent a tárcák száma, az állami tulajdon aránya és a kormány gazdasági beavatkozásának lehetősége. A nemzet- gazdasági főfeladat, az egyensúlyi helyzet javítása hatékony miniszterelnöki összehangolást kíván vagy esetleg a pénzügyminiszter csúcsminiszterségét igényli. Minek akkor az újabb miniszterelnök-helyettes? Hogy a gazdaság két szék között - a pad alá essen? Vagy a nagyobbik kormánypárt valamely szárnya keres magának képviseletet a kormányban? Ez csak a közigazgatást bénítaná meg. Félő, hogy túl sok a taktika és nem elégséges az államférfiúi bölcsesség a politika magaslatain. Nem elég átgondoltak az intézkedések, kevéssé meggyőző a magyarázatuk. Pedig hát ez utóbbiban - ha az előbbiekben nem is - évtizedes tapasztalatok állnak rendelkezésre. Bácskai Tamás Cenzor Bróker jelenti az értékpapírpiacról Sikeres OTP-részvények A Gerbeaud privatizációja Felére zsugorodtak a hazai gyümölcsösök A korai tavaszi fagyok az idén különösen az alföldi kajszi- és őszibarack-ültetvényekben okoztak nagy kárt. Van olyan térség, ahol e kétfajta gyümölcsből a terméskiesés 80- 100 százalékos. A korai érésű cseresznye, meggy és némely almafajta nagyobb részét ugyancsak elvitte a fagy. Várható, hogy a kieső termés pótlására mind a kereskedők, mind a feldolgozók gyümölcs-behozatalra kényszerülnek. A szőlőtermés kilátásai azonban jónak nevezhetők. Mindez abból a szakértői összegzésből tűnik ki, amelyet a Kopint Datorg készített a gyümölcsfélék terméskilátásairól és a gyümölcsösök helyzetéről. Több szakértő véleménye szerint az ország 95 ezer hektár gyümölcstermő területe néhány év alatt a felére csökkent. Az ültetvények egy része kiöregedett, más része pedig a tulajdonosváltás körüli viták miatt műveletlenül maradt. Gyakori volt azonban az is, hogy az előző év eladási kudarcai miatt a termelőknek nem maradt pénzük a gyümölcstermesztés finanszírozására. A megmaradt gyümölcspiacot - a szakemberek ítélete szerint - a hűtőipar és az üdítőital-gyártó cégek uralják. Igaz, ennek kétségkívüli eredménye, hogy némi rendezettség mutatható ki az értékesítésben. Határidők cégvezetőknek Július 25.-A negyedéves bevallók félévi összesítő bevallása a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről. Július 28.-A társasági adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegének befizetése;- az útalap-hozzájárulás előlegének befizetése. Jövedéki törvény Július 12-én lépett hatályba a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIU. törvényt módosító 1995. évi LXVIII. törvény. A terjedelmes - a korábbi szabályozáshoz képest minden tekintetben szigorítást jelentő - új szabályok közül a cégvezetők figyelmét a következő rendelkezésekre hívjuk fel: az említett időponttól a termelési, termeltetési, önálló raktározási és tárolási, az import és export, továbbá a nagykereskedelmi jövedéki tevékenység folytatására jogosító jövedéki engedélyt csak azok a vállalkozók kaphatnak, akik belföldi székhelyű pénzintézet által vállalt bankgarancia vagy per- és tehermentes saját ingatlan formájában jövedéki biztosítékot nyújtanak. Ä jövedéki termékeket termelő gazdálkodóknak a tárgyévet megelőző évre adott adóbevallásukban szereplő nettó fogyasztási adó éves összegének 1/12 részével (kezdő vállalkozások esetében a jövedéki engedély iránti kérelem benyújtásának évében a termékek értékesítése után számított várható nettó fogyasztási adó egy hónapra eső átlagának megfelelő összeggel), de legalább 1 (bérfőzés, fűszerpaprika-őrlemény termelés), legfeljebb pedig 200 millió forint értékű biztosítékkal kell rendelkezniük. A termelés kivételével az előbbiekben felsorolt jövedéki tevékenységeket végzők biztosítéknyújtási kötelezettségét a jogszabály fix összegben határozza meg. Eszerint a dohánygyártmánnyal, a szesszel és szeszes itallal, a sörrel, a kávéval és porpaprikával foglalkozóknak 15 millió; míg a kőolajtermékekkel és a kőolajszármazékokkal (bővült az e körbe tartozó szénhidrogének köre) foglalkozó gazdálkodóknak 80 millió forint értékű biztosítékot kell a területileg illetékes vámhatóságnál igazolniuk. Nincs szükség biztosítékra, ha a vállalkozó a jövedéki engedély birtokában kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet kíván végezni, illetve, ha a megelőző évi (időarányos) vagy a várható évi termelési mutatója bérfőzés esetében a 15 ezer hektoliterfokot, porpaprika-termelés esetében pedig a 15 tonnát nem haladja meg. Ä már piacon lévő vállalkozások az említett és a jogszabályban felsorolt további (pl. az egyes termékek tárolására előírt minimális kapacitásra, illetve a vevőnyilvántartás vezetésére vonatkozó) követelményeknek legkésőbb 1995. szeptember 30-áig (kötelező vevőnyilvántartás esetében augusztus 1-től) kötelesek eleget tenni, ellenkező esetben tevékenységüket csak az idei év utolsó napjáig folytathatják.
