Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-17 / 165. szám
1995. július 17., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Lovakat sem patkóinak, hintót sem építenek Egy riport margójára A békebeli technológia még mindig minőséget produkál Skandináv piacokra termel a marcali gatter A zsalutól a tetőlécig sokféle faanyagot gyártanak A hatalmas tölgyfa rönk alaposan megdolgoztatja az öreg gattert. Lassan de biztosan dolgozik, igaz, lassúsága mellett még mindig kiváló minőséget produkál. Már 75 esztendeje. A Marcali Fűrészüzem egész technológiájára ez a viszonylagos elmaradottság a jellemző, ám hogy mégis eredményesen tudnak gazdálkodni az 1991 óta magánkézben lévő üzemben, az csak a dolgozók és a vezetők szívósságának köszönhető. Az ősöreg gépekkel ugyanis az igényes skandináv piacra termelnek, elsősorban Svédországba és Norvégiába. — Üzemünk termelésének közel hatvan százalékát exportáljuk— mondja Kocsis Tamás a cég egyik ügyvezetője. — Tölgy, kőris és cserfából készült parkettafrízt, valamint bútorlécet szállítunk a skandináv piacokra, valamint Olaszországba, Ausztriába és Németországba. Elsősorban ennek köszönhetjük, hogy még mindig talpon vagyunk, no és annak a 14 millió forintnyi forgóeszköz hitelnek, amit külföldön vettünk fel amikor átvettük az üzemet. Azóta egyébként már kamatostul visszafizettük. A privatizáció még nem fejeződött be, hisz a telepet még ma is úgy bérlik a Sefagtól. A gépeket azonban már megvásárolták. A tulajdonosok természetesen szeretnék ha az egész a saját tulajdonukba kerülne, s úgy tűnik, erre reális lehetőség nyílik a közeljövőben. — Előrehaladott tárgyalásokat folytatunk a Sefag Rt-vel, s a reményeink szerint ősszel megtörténhet a végleges tulajdonosváltás. A pénzügyi feltételek mindenkinek megfelelőek, nekünk azért is, mert nem lesz több a törlesztés, mint amennyi most a bérleti díj. Természetesen, ahogy ez lezárul, azonnal fejleszteni kell, hisz ezekkel a gépekkel nem tudunk előrébb lépni. Elsőként modem fűrészipari gépeket vásárolunk, majd egy szárítót. Nagy fegyverténynek tartjuk, hogy négy éve tartani tudjuk a 35 fős dolgozói létszámot, és ezt szeretnénk ha továbbra is FOTÓ: LANG RÓBERT így lenne. A marcali üzem évente 60-70 millió forintnyi árbevétellel gazdálkodik. Idén, az első félév alapján akár több is lehet, hisz a hatodik hónapban már 42 millió forint folyt be a számlájukra. Az export mellett a belföldi megrendeléseket is komolyan veszik, olyannyira, hogy jó hírük miatt ma már csak egy hónapos előjegyzéssel fogadnak munkát. — Az üzemnagyságból adódóan igen rugalmasak vagyunk. Ha egy építkező hozzánk jön, gyakorlatilag minden faanyagot a zsalutól a tetőlécig megkap, mégpedig a kívánt méretben. Alvállalkozóink is vannak, akik hajópadlót, lambériát gyártanak. Ugyanakkor az árszintűnket igyekszünk egy kicsivel az átlag alatt tartani. Kisebb, de biztosabb így a nyereség. Az öreg gatteren közben már a sokadik rönk megy át. Neki nem kell tartania a munkanélküliségtől, bár ha megérkezik a tervezett új keretfűrész, lehet, hogy egy kicsit kevesebbet kell dolgoznia. Varga Ottó • • Önerős fejlesztés Somogyváron Az egy hete itt megjelent Lovat patkóinak — hintót is építenek című cikkben Kiss Vince a Somogyzsitfa — Szőcsénypusztai Erdészeti Szakmunkásképző Iskola igazgatója, többek között arról is nyilatkozott, hogy az önkormányzat képviselő- testületének június 29-ei ülésére beterjesztett Marcali munkaerőhelyzetét elemző tájékoztató rájuk vonatkozó része —, finoman fogalmazva — nem felel meg a valóságnak. Az intézmény igazgatója sajnos, csak részinformációkkal rendelkezett, ugyanis a testületi ülésen a szóbeli kiegészítésben elhangzott, hogy a tájékoztatóban leírtak egy korábbi helyzetfelmérés adatai. A napra kész adatok, melyeket az intézmény igazgatóhelyettese adott, némiképp másképp alakulnak. De az eredmény sajnos, ez szerint is lesújtó, hiszen a végzett 78 főből így is 29,3 százalék (23 fő) a pályakezdők munkanélküli segélyére vár. Ők világosan látják — hiszen már a ki- rendeltség nyilvántartásában szerepelnek —, hogy nem patkóinak lovat, nem építenek hintót, nem művelnek erdőt, nem kezelnek darut. Az ember és a környezete az állandó témája annak a honismereti foglalkozás-sorozatnak, amelyet 1987 óta minden nyáron megrendeznek Meszteg- nyőn. A Faluház lelke, s a népművészet jeles hagyományainak átörökítőjeként közismert Kövesdi Tiborné az idén is mozgalmas táboréletről gondoskodott a községben. Június végén, július elején hetvenhá- rom leilei, budapesti, kaposvári, bábolnai és taszári általános iskolás ismerkedett a kézművesség fortélyaival, a néptánc és népzene kiapadhatatlan kincsestárával. A mozgásos játékok mellett kiemelt szerephez jutott a szövés; a gyerekek négy szövőszék és hét szövőállvány segítségével csodálatos tarisznya és térítő-kompozíciókkal örvendeztették meg egymást és lelkes oktatóikat. 1991 óta az irodalmi-történelmi tradíciók ápolása a határainkon túli magyarok ifjúsági találkozójával egészül ki. Szlovákia, Erdély, Kárpátalja, és a Vajdaság fiataljai adnak egymásnak találkát a vendégszeretetéről híres Faluházban. Tavaly volt olyan résztvevő, aki Az a summázott vélemény, amely a szakképzésben résztvevők elhelyezkedési esélyeit gátló tényezőket taglalja általában a szakképzésre vonatkozik, mellyel a megnyilatkoztatott munkáltatók, a Megyei Munkaügyi Tanács, valamint az országos munkaügyi szervek is egyetértenek. Természetesen, hogy mint az egész részeként az erdészeti szakmunkásképzőre is vonatkozhat. A kirendeltség napi gyakorlatában többször olvassuk a pályakezdők elutasításának indokaként: — nem rendelkezik megfelelő szakmai gyakorlattal — egyszerű rajzon, ábrán, műveleti terven nem tud eligazodni — nem kíván elhelyezkedni, hiszen az állam fél évig ingyen eltartja. Természetesen itt is — mint az élet megannyi területén — tisztelet a kivételnek. Egyébként a tájékoztató előzetes elemzés alapján készült, a tények igazolására csak példaként emeltük ki az Erdészeti Szakmunkásképző Iskolát. Zeke Miklós A megyei munkaügyi központ marcali kirendeltségének vezetője egyenest a háború dübörgő poklából érkezett a nyári csendbe süppedt somogyi tájra — feledni a felejthetetlent. Július 20-án Csantavérről vár vendégeket a táborvezetőség; a vajdasági kisváros mostani lakóinak őseit egykoron So- mogyból telepítették ki. A szervezők hite szerint összetartozás érzése, s az anyanyelv megtartó ereje vezérli ezt a tíznapos találkozót. Szállásról és étkezésről a Faluház, valamint az intézményt patronáló mesz- tegnyői Honismereti és Természetvédő Egyesület gondoskodik. Ők szponzorálják — az Országos Honismereti, valamint a Somogy Megyei Ifjúsági Szövetséggel karöltve — azt az augusztus közepén nyíló egyhetes tábort is, amelyre a szlovákiai Léváról és a lengyel Gorlicéről hívtak csoportokat. A lengyel olajbányászok odahaza régi jó néptáncos múlttal dicsekedhetnek; ez a társaság, pontosabban ennek elődje ápolja, közel nyolcvan esztendeje a Gorlice melletti népek temetőjében a magyar katonasírokat. Csíky K. Erika Az országban egyedülálló módon, önerős fejlesztés formájában kívánnak telefonhoz jutni Somogyvár lakói. A nemrégiben automatizált rendszerre újabb, százas nagyságrendű előfizetői hálózat kíván rákapcsolódni. A helyi önkormányzat legutóbb olyan megállapodásra jutott a Matávval, hogy amikor együtt lesz a családonkénti 50 ezer forintos hozzájárulás — ebből tízezer letelefonálható —, a cég azonnal nekilát a kivitelezésnek. Ezzel a szerződéssel jelentős időelőnyhöz jut a falu, hiszen az eredetileg 1997 nyarára tervezett beruházás már idén ősszel realizálódik. Marcali képviselők Künzelsau-ban A testvérvárosi kapcsolatokat erősítendő, többnapos hivatalos látogatásra a németországi Kün- zelsau-ba utazott a marcali ön- kormányzat képviselőinek egy csoportja. A delegációt vezető polgármester, Sütő László, a két város gazdasági és kulturális együttműködéséről, valamint a civil szférát érintő kérdésekről tárgyal vendéglátóival. A tanácsnokokkal együtt utaztak a marcali gimnázium diákjai is. Adóról — másképpen 1996 január elsejével lép életbe Marcali Város Ónkormányzatának a helyi adókra vonatkozó módosító rendelete. A legutóbbi testületi ülésen fogadták el a rendelkezést, amely három területen ró ki kötelező adót. így az építmény-, a kommunális, valamint a helyi iparűzési adókötelezettség az ingatlantulajdonra, és az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra, a munkaerő foglalkoztatására és a gazdasági tevékenységre teljed ki. Somogyfajsz gázt tervez Az 540 lélekszámú kistelepülés, — Somogyfajsz — tervezi a gázvezeték kiépítését. A helyi önkormányzat ezekben a napokban tájékoztatja a lakosságot a kivitelezési költségekről, mely előreláthatólag a 30 ezer forintot nem haladja meg. Az előzetes felmérések azt mutatják, hogy a kétszáz családból száz vállalja a gázbekötést. A beruházást ez év decemberéig szeretnék megvalósítani. Útkarbantartás Holládon A település aránytalanul hosszú hegyi utakkal rendelkezik. A helyi önkormányzat a Marcali Közúti Útfenntartó Kff-t bízta meg ezek rendbetételére, karbantartására, kátyúzására. A kivitelezéshez az Erdészeti Rt. a nagyteljesítményű munkagépeit ingyen bocsájtja rendelkezésre, így a fenntartási költség nem haladja meg az 50 ezer forintot. Táborélet Mesztegnyőn Somogyszentpáli iskolaváltó Máriái Nyár A műfaji sokszínűség és a változatosságra való törekvés jellemzi az idei, már negyedik alkalommal megrendezendő Máriái Nyár eseménysorozatát. A balatonke- resztúri és a máriafürdői ön- kormányzat ezúttal fele-fele arányban vállalta a költségeket; az ötnapos, fúvószenei találkozóval, ejtőernyős bemutatóval, tűzijátékkal, sváb-bállal, könnyű- és komolyzenei koncertekkel fűszerezett program-folyam több mint egymillió forintos kiadást jelent. A július 26-án templomi hangversennyel kezdődő, hivatalos nevén Nyár ’95 Bala- tonmária-Balatonkeresztúr népünnepély nagy attrakciójának a Fővárosi Operettszínház műsora ígérkezik. A kilencvenes évek megye- szerte dúló vagyonperéből a két szomszédos község, Két- hely és Somogyszentpál ön- kormányzata is kivette a részét. Az 1-8 osztályos általános iskolát — a lakosság arányában — 70-30 százalékban megosztó tulajdonjog lehetővé teszi, hogy a szentpáli igényekre Kéthelyen bármikor fogadóképesek legyenek. A bármikor most van, pontosabban szeptemberben — lehet. Nagy Gábomé jegyzőnőt ugyanis hivatalosan még nem keresték meg az ügyben, annyi azonban már hozzá is eljutott, hogy a somogyszentpáli pol- gáremseteri hivatal iskolabusz elnyerésére nyújtott be pályázatot a Belügyminisztériumhoz. — Beszélgetés szinten tart a dolog, mindenesetre jó lenne mielőbb tisztázni; átjönnek-e az alsósok is, avagy sem? A meglévő osztályok létszámát, az esetleges csoportbontást és a pedagógusok beosztását egyaránt érintő változásra időben fel kell készülni. A két önkormányzat között született korábbi megállapodás értelmében mi csak az állami normatívát vesszük alapul, egyéb költséget — éppen a vagyonjogi helyzetből fakadóan — nem szándékozunk felszámolni. Harminc somogyszentpáli felsős egyébként is Kéthelyen birkózik a tudomnyokkal; s ha az alsósok is csatlakoznak, vagy harminc-negyven fővel tovább duzzad a mostanság 260 tanulót számláló kéthelyi iskola. A tetőtérbeépítéssel bővült intézményben minden tantárgynak külön szaktanterme van — az ideális tanításhoz úgy a tárgyi, mint a személyi feltételek biztosítottak. — Nekünk jól felfogott érdekünk, hogy minél több kisdiák iratkozzon be az iskolába — teszi hozzá a jegyzőnő. — Szentpálon jelenleg összevont 1-3 és 2-A osztályok működnek, s létezik egy kisegítő csoport is. Utóbbi — az átszervezést követően — valószínű a Marcali Petőfi utcai iskolába kerülne, mivel Kéthelyen az oktatásnak ehhez a típusához nincs kialakított háttér. Cs. K. E. Apa és leánya közös tárlata Marcaliban A nyári kánikula hervasztó hőségében, nem kis szerencséjére a marcaliaknak, akad egy hely a városban, amely igaz felüdülést nyújt az oda látogatóknak. A Bernáth Emlékmúzeum ez a hely, ahol dr. Sütő László polgármester nemrégiben nyitotta meg az itt született festőművész, Marcali Kiss József s az ő nyomdokaiba lépett leánya, Marcali Kiss Melitta közös tárlatát. A .szebbnél szebb, mély gondolatiságot s emelkedett humánumot sugalló alkotások megkapó szépsége azok számára is emberközelbe hózza az alkotókat, akik személy szerint nem ismerhetik őket. A teljesség igénye nélkül említhetjük ehelyt M. Kiss J. Káprázat, Meditáció vagy Viharban című alkotását, s a szintén érett és tudatos művész megannyi erényét fedezhetjük fel leánya, Melitta műveiben. Aktjait a lélek ünnepi csendje hatja át, de más képeiből, így pl. a Bárka címűből is - mintha mélyen átélt, halk ima szólna. Mindannyiunkért. A tárlat alighanem a legsikeresebbek egyike azok közül, melyeket Marcali értő közönsége az utóbbi években láthatott, s láthat augusztus közepéig. (K. G. T.)
