Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-12 / 161. szám
1995. július 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Fejlődő gyógyidegenforgalom Gunarason Több a vendég, mégis veszteséges a fürdő Egyre kedveltebb a gunarasi fürdő fotó: kovács tibor Az önkormányzat szűkös forrásai alig adnak megoldást • • Ot falu egészsége a tét Évente, lélekszámarányosan nyolcszázezer forinttal járul hozzá a somogyjádi, alsóbogán és várdai önkormányzat a háziorvosi körzet működtetéséhez. Ezen túlmenően, 1992- ben arról is megállapodott kötött a három település önkormányzata, hogy a készenlétet és a munkaidőn túli ügyeletet is biztosítják a településen élő 2547 lakosnak. Az 1993-ban átadott korszerű egészségház működtetése azonban meglehetősen nagy feladatot ró az önkormányzatra. Az egészségbiztosítótól kapott pénz ugyanis egyre kevésbé elég a praxis működtetésére. Eddig mintegy 2 millió forintot költöttek új műszerek vásárlására. Az egészségház mellett működő fogorvosi körzethez az előbbieken kívül Edde és Osztopán is csatlakozott, s így mintegy 3700 lakost kell ellátnia dr. Farkas Éva fogorvosnak. A települések eddig 300 ezer forinttal támogatták ezt a szolgáltatást. A fogorvosi ellátás térítéskötelessé tételével párhuzamosan azonban az egészségbiztosítás csökkentette a finanszírozás mértékét. Eddig, havonta 130 ezer forintba került a fogorvosi ellátás működtetése, ugyanakkor júliustól csak 70 ezer forint lesz a támogatás. Ez az összeg Somogyjád polgármestere, Lőrinczné Kiss Ilona szerint még a bért és a járulékot sem fedezi. Ezért is kérte dr. Farkas Éva, hogy december 31- éig közalkalmazotti munkaviszonyban dolgozhasson. — Reményünk sincs arra, hogy a közeljövőben számottevő bevételhez jusson a fogorvos, mert az emberek nem tudják igénybe venni a drága szolgáltatást mondta a polgármesterasszony. Pedig mindent megtettünk a jó ellátás biztosítása érdekében: a legkorszerűbb finn kezelőgép és szék áll a betegek szolgálatába. A privatizáció során nem adjuk el a rendelőt, csak bérleti díjat kérünk érte. Mindannyiunk érdeke, hogy amíg lehet fönntartsuk a szolgáltatást. (Várnai) Geofízikusék a kutasi árokparton Három gyerekkel két keréken Teljes az „összkomfort” a négy biciklin FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA A somogyiak körében is egyre kedveltebb a gunarasi fürdő. Hétköznapokon másfélezren, hét végén három és félezren keresik fel az üdülőkomplexumot. Bőr Nagy Adám ügyvezetőtől megtudtuk: nagyobb a forgalmuk, mint a tavaly, ennek ellenére számos gonddal küzd az intézmény. — Mint mindenütt, nálunk is veszteséges a fürdő üzemeltetése. Az elmúlt évben a hiányunk mintegy huszonegymillió forint volt. Jelenleg nem lehet más célunk, mint hogy ezt a veszteséget minimálisra csökkentsük. Éppen ezért szigorító intézkedésekre volt szükség: negyven százalékkal emeltük fel a belépőjegyek árát, elkerülhetetlen volt a létszám racionalizálása és takarékosabb technológiák alkalmazása. Most épül a vízvisszaforgató berendezés, amely a vízfelhasználásunkat nagy mértékben csökkenti. A kilencmilliós beKadarkúton magas, mintegy 140 a nyilvántartott állástalanok száma. És ez a szám korábban még magasabb volt — tájékoztatott Takács János kadarkúti jegyző. A számuk most sem azért csökkent, mert tömegesen munkához jutottak volna, hanem azért, mert egyre nagyobb számban már nem jogosultak a munkanélküli segélyre. A munkanélküliség először a vidéket érte el, és mivel a falusiak kerültek be legkorábban munkanélküliek közé, természetesen ők vesztik el legkorábban a jogosultságukat is a járadékra. Kadarkúton jelenleg ruházás költségeit a fürdő üzemeltetője, a Gunaras Önkormányzati Fürdő és Gyógyide- genforgalmi Kft vállalta. Várhatóan a hónap végén helyezzük üzembe a berendezést. Évente tizenötezer vendég fordul meg itt, ennek egyhar- mada külföldi. — A tavalyi évhez képest igyekeztünk bővíteni a szolgáltatások számát: a kerékpárkölcsönzéstől kirándulások szervezéséig mindennel foglalkozunk. A kórháztól is átvettünk feladatokat, többek között a fi- zioterápiás kezeléseket. A legfontosabb, hogy minél zökkenőmentesebben és minél kisebb veszteséggel üzemeljen a fürdő. Az erre az évre tervezett veszteségünk már „csak” hét és félmillió forint. Tervünk hogy részvénytársasággá alakulunk. A tulajdonjog egy részét a dombóvári önkormányzat átadná befektetőknek. (Jakab) 62-en kapnak jövedelempótló támogatást, ami havonta 410 ezer forint költséget jelent a kifizető önkormányzatnak. A munkanélküliek nagy száma azzal magyarázható, hogy Kadarkút már kívül esik a bűvös 25 kilométeres határon, amelyen belül még alkalmazzák a vidékieket a kaposvári munkáltatók. A helyi szövetkezet szintén egyre kevesebb embernek jelent munkalehetőséget. Megszaporodott viszont a számuk a faluban a vállalkozóknak, akiknek zöme azonban úgynevezett kényszervállalkozó. N. L. Három nap alatt 100 kilométert pedálozott végig Somogybán a fővárosi Czeller István és népes családja. Feleségével és három kislányával Kutas közelében éppen a következő állomást igyekeztek betájolni, amikor rájuk találtunk. — Úgy döntött a családi tanács, hogy idén az évi rendes szabadságunkat Dél-Somogy tájain töltjük — mondja a családfő. — Szeretjük ezt a vidéket, változatosak az itteni tájak. Tavaly másfelé — az őrségben — bicikliztünk, úgyhogy idén mindenképpen Somogy volt soron. Magyarkesziben van egy kis tanyánk, ilyenkor az a főhadiszállásunk, onnét indulunk, és oda érkezünk. Lassan hagyomány, hogy a szabadságunk idején kerékpárra ülünk. Vidéken még jó a levegő, a nap is szépen süt, miért ne tennénk? Legalább ilyenkor nyáron szeretnénk otthagyni a pesti bűzt. Ezért ülünk családilag biciklire. A fémvázak rendesen meg vannak pakolva, Czelleréknél szinte teljes az összkomfort a két keréken. Kell is, hiszen a legkisebb leányzó, Ildikó mindössze két éves. Kérdésünkre, hogy nagyobb vihar esetén mihez kezdenek, hogyan óvják a kicsiket, az asz- szony elmondta, hogy a tavalyi kirándulásukon már volt szerencséjük ilyesmihez. — Az Őrségben elkapott egy kiadós vihar, de szerencsére volt a közelben egy vendégszerető család, akik befogadtak. Reméljük, hogy a somogyiak is hasonlóan vendégszeretők, mert panzióra, szállodára nincsen pénzünk. Kisebb vihar pedig a sátrunkban nem tud kárt tenni. Eddig legalábbis kitartott fölöttünk, és nem ázott be. (Nagy) Ingyentábor Sántoson Befejeződött a sántosi önkormányzat támogatásával egy hónapon át működő, ingyenes nyári gyermektábor. Az ifjúsági klubban naponta 8-16 óráig, Csíkvár Tímea népművelő vezetésével mintegy 25 gyermek élvezhette a nyár örömeit. A napi játékos és alkotó programok mellett fonyódi-badacso- nyi kirándulásra, Sántos környéki biciklitúrára is mód nyílt. A más táborokban nyaralóknak ezer forintos támogatást adott az önkormányzat. Ösztöndíjak Bárdudvarnokon Egy új ösztöndíjrendszer beindításán fáradozik a Goszthonyi Mária festő és keramikusművész nevéhez kapcsolódó alapítvány. A bárdudvamoki Goszthonyi-kúria szép környezete alkotásra inspirálja a pályakezdő művészeket, s számukra kívánják lehetővé tenni a kísérleti alkotómunkát. Létre hoznának egy olyan kelet-európai adatbázist, amelynek alapján meghívják a művészeket, s a pályázatok nyerteseit. Kadarkúti támogatások A kadarkúti képviselőtestület döntött arról, hogy a község általános iskolásainak őszi tankönyvköltségeit teljes egészében átvállalják. Azok a kadarkúti diákok, akik már közép- illetve felsőfokú iskolában végzik a tanulmányaikat — az iskola jellegétől függetlenül — egyaránt ötezer forintos támogatásban részesülnek. 150 ezer az iskolásokra Diákonként 150 ezer forintot kell költenie a várdai önkormányzatnak a helyi iskola fenntartására, és a somogyjádi körzeti iskola fenntartásához szükséges hozzájárulásként. A kisközségből 36 iskolás korú gyermek jár a somogyjádi iskolába, Várdán pedig egy 1—3 évfolyamos összevont kisiskola működik, ahol 9-en tanulnak. Kadarkút munka nélkül Kevesebb gabona A nagyberki Kapos Völgye Termelőszövetkezetben befejeződött az őszi árpa betakarítása. Parrag Imre elnöktől megtudtuk, hogy 120 hektárról mintegy 4 tonna őszi árpát takarítottak be hektáronként, s ez fél tonnával marad el a tavalyi átlagtól. A gyenge termés a tápanyaghiánynak tulajdonítható, mivel a szűkös pénzügyi keretek miatt évek óta nincs lehetőség a tápanyag pótlására. A búza betakarítása tegnap kezdődött, hat kombájn dolgozik a földeken, s ez ötszáz hektáros területnek megfelelő kapacitást jelent. 4,5-5 tonna közti hektáronkénti termésátlagra számítanak, ami szintén rosszabb, mint az előző években. (Jakab) Huszonhat család álmok nélkül, a senki földjén Szentivánpuszta a Somogy és Tolna határán fekvő apró település, mindössze huszonhat család lakja, közülük is nagyon kevés a fiatal. Helyzetük szinte kilátástalan. Papp István már négy éve munkanélküli, azóta hiába próbál elhelyezkedni. — Régebben a termelőszövetkezetben dolgoztam, de aztán ott is létszámleépítés volt, az utcára kerültem. Feleségem szintén munkanélküli, három gyereket nevelünk alig több mint húszezer forintból. Egyik hónapról a másikra élünk, csak a legszükségesebb dolgokra jut. Szerencse, hogy van egy kis földünk, ahol minden megterem. Ott dolgozunk, meg állatokat tartunk. Nincs más választásunk, ha ez sem lenne, még enni sem lenne mit. Itt, a világtól elzárva nincs semmi reményünk arra, hogy jobbra fordul a sorunk... Jó lenne beköltözni Dombóvárra, talán ott köny- nyebb lenne. Fia, a tízéves István szintén kiveszi a részét a munkából: szünidejét azzal tölti, hogy a kertben segít édesapjának. Csak néha jut idő biciklizésre, játékra. Nyaralásról pedig nem is igen álmodhatnak. Sorsuk nem egyedi a pusztán: mindenki úgy él meg, ahogyan tud. Molnár György hetven éve lakik a településen, Nyugdíjas, a pihenés éveit azonban ő is munkával tölti. — Van egy kis kertünk, feleségemmel ott dolgozunk. Abból élünk, ami ott megterem. Az idén disznaink is voltak, de jövőre már azt sem tudunk tartani, mert nincs miből etetni... Egyre rosszabb a szentiván- pusztaiak helyzete. Félek, hogy el fog néptelenedni ez a település, mert akik csak tehetik, elköltöznek. Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen olyan ez a terület, mintha a senki földje lenne. Nincs boltunk, nincs telefon a környéken, Dombóvárra vagy Kaposvárra kell utazni mindenért. Ez viszont nem könnyű, mert szinte megközelíthetetlen a puszta: ritkán jár erre busz, ünnepeken és hét végén pedig egyáltalán nem. Nincs képviselőnk, én vállaltam, hogy az itt élők ügyes-bajos dolgait elintézem. Mert abból viszont van éppen elég... Nekünk itt már álmaink sem lehetnek... (Jakab) Papp Istvánék nem is álmodhatnak nyaralásról fotó: kovács tibor
