Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)
1995-07-11 / 160. szám
1995. július 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Bírálták kormányukat Optimista szocialisták Rendkívüli ülést tartott hétfőn a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja. Meghallgatta Horn Gyula miniszterelnök-pártelnök tájékoztatóját az Alkotmánybíróság döntése nyomán kialakult helyzetről, ám konkrét lépésekben nem foglalt állást. A frakció július 24-én ismét tanácskozik, s akkor Bokros Lajos beszámolója nyomán fogalmazza majd meg ajánlásait a július 26-27-i kormányülésre. A szocialista törvényhozók eredetileg a mostani ülésükön kívántak eszmét cserélni a pénzügyminiszterrel, ám egyeztetési okok miatt elmaradt a konzultáció. A tanácskozáson elhatározták, hogy két hét múlva áttekintik az államháztartási reform eddigi munkálatait, s végiggondolják az idén szükséges teendőket, valamint a jövő évi költségvetés előkészítését. A miniszterelnökkel egybehangzóan úgy ítélték meg: nincs szükség arra, hogy esetleg elhamarkodott döntéseket hozzanak. Az általában optimista hangvételű eszmecserén a képviselők keményen bírálták a kormány ténykedését, munkastílusát. Horn Gyula az észrevételekre válaszolva ígéretet tett a kormányzati munka jobb összefogására. A vízumkényszer következményei Nőhet a csempészforgalom A határőrség technikailag felkészült a vízumkényszer tervezett bevezetésére Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával szemben, de ez jelentősen megnövelné a várakozást a hazánkba érkezők számára - állítja Kőműves József, a Határőrség helyettes szóvivője. A testület jelenleg is ad ki vízumot: a külföldiek az első félévben közel 10 ezer alkalommal igényeltek beutazási engedélyt. Ha döntés születne a vízumkényszer bevezetéséről, akkor a hozzánk érkezőknek lehetőleg saját hazájukban kellene megszerezniük a magyar- országi beutazási engedélyt, mert ezt a munkát képtelen a határőrség felvállalni. Az első félévben a határőrök csaknem 160 ezer olyan külföldi beléptetését tagadták meg, akik nem rendelkeztek a beutazáshoz szükséges feltételekkel. 80 százalékuk román és ukrán állampolgár volt, 10 százalékuk Kis-Jugoszláviából érkezett. Ha megszületik a döntés a vízumkényszer bevezetéséről, és a magyar ellenőrzési rendszert az Európai Unió tagországai is megfelelőnek tartják, felgyorsulhat a magyar-osztrák határállomások forgalma. Mindez feltehetően azzal a következménnyel is jár, hogy az ukrán, a román és a szerb határ- szakaszon jelentősen megnő az illegális forgalom. A csempészek, a feketekereskedők a zöld határon próbálnak majd átjutni. Tagad az ózdi gyermekrablás fővádlottja Megkezdődött a tárgyalás Miskolcon a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Bíróság Nehrer Péter büntetőtanácsa hétfőn reggel 8 órakor megkezdte és - rövid déli pihenővel - csaknem délután 5 óráig folytatta az ózdi gyermekrablók perének tárgyalását. Az ügyész emberrablással vádolja Takács Zoltán, Pohóczky Pál, Pohóczky Péter és Kocsis László ózdi lakosokat. Takács Zoltán elsőrendű vádlottnak az ügy kitervelése, a Horogh Tímea elrablásához szükséges eszközök biztosítása, az akció irányítása miatt, a többieknek a nyolcéves kislány elrablásának végrehajtásáért kell felelnie. Az első napon négy vádlott kihallgatását tervezték, de nyolc óra elteltével csupán az első- és másodrendű vádlott meghallgatásáig jutottak el. A vádbeszéd után Takács Zoltán továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy semmi köze a gyermekrabláshoz, azt Pohóczky Pál és öccse, valamint Kocsis László követték el. Pohócky Pál bűnösnek mondta magát, viszont azt állította: a májusban feltételesen kedvezménnyel szabadult Takács még a börtönben tervelte ki Horogh Tímea elrablását, s a részleteket szabadulása után tőle tudta meg. Ő maga a bűn- cselekményben azért vett részt, mert 2,5 millió forintos tartozása volt, és hitelezői őt és családját is megfenyegették. A tárgyaláson a szembesítési kísérlet eredménytelennek bizonyult. Az ezredfordulón is túlmutató közlekedéspolitikai irányelvek Gyors szállítás, több autópálya Milyen követelményeknek kell eleget tennie a hazai közlekedéspolitikának ahhoz, hogy országunk az egyesülő európai közlekedési rendszer része lehessen? Erről beszélgettünk dr. Lotz Károllyal, a közlekedési, hírközlési és vízügyi tárca vezetőjével.- A tervek és teendők mintegy másfél évtizedre megszabják fejlesztési, gyakorlati felada- tainkat - mondta a miniszter. - Elsősorban - az Európai Unió- hoz való csatlakozás feltételeként - környezetvédelmi és műszaki szempontból alaposan át kell vizsgálnunk a gépjárműállományunkat, figyelembe véve természetesen, hogy belátható időn belül nem tudjuk lecserélni autóparkunkat.- Pontos számításokat kell végeznünk arra, hogy az észak-déli és a kelet-nyugati autópályákat mennyi idő alatt tudjuk megépíteni. Fontos a vasút gyorsforgalmának megteremtése is, amit egyelőre csak a Budapest- Bécs vonalon tervezhetünk meg, körülbelül 1998 végére.-Hasonlóan lényeges köDr. Lotz Károly fotó: feb telezettség az élet, a környezet védelme. Ide tartozik egyebek közt útjaink minősége, a sebességkorlátozás, a környezetvédelmi törvények betartatása. Fel kell ugyanis zárkóznunk egy, a környezetét nálunk sokkal jobban védő társadalom igényeihez.- A keleti országrészek jogos igénye, hogy az áruszállítás jó és biztonságos legyen, tehát szükséges javítani az utak állapotán. Muszáj választ találnunk arra a kérdésre, hogy a vasút miként tudja felvenni a versenyt a közutakkal, lesznek-e olyan áruszállítási módszereink, amelyek az európai versenyszféra követelményeinek megfelelnek. Gondolok például a kamion-vasút kombinált szállítás fejlesztésére. Nekünk, mint tranzitországnak a mai körülmények között nem az az előnyös, ha raktározzuk az árut, hanem, ha gyorsan és biztonságosan továbbítjuk.- Mindez természetesen nem oldható meg máról holnapra. A program sok tekintetben ma még csak az irányt jelzi, amerre haladnunk kell - teljes megvalósulása 2005- 2010 között várható. (Koós) Horn Gyula és Sólyom László találkozója Tehetségesek hátrányban Elfogadhatatlannak tartja a Kereszténydemokrata Néppárt és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, hogy a kormányzat le akar mondani a magyarországi tudományos elitképzésről. A doktoranduszokra vonatkozó tandíjkötelezettséget megfogalmazó kormányrendelet figyelmen kívül hagyja e képzés sajátosságait; az ösztöndíj 10 százalékos csökkentése pedig kontraszelekcióhoz vezethet a tudományos képzésben, és arra szoríthatja a legtehetségesebb fiatalokat, hogy külföldre távozzanak. Készülhet az új kenyér Mától új búzát őrölnek az Első Pesti Hengermalom Részvény- társaságnál. A vállalat százötvenezer tonna búza felvásárlására kötött szerződést a termelőkkel. Minőségtől függően átlagosan tíz-tizenegyezer forintot fizet a gazdálkodóknak a búza tonnájáért. A felvásárolt búza átlagosan 30-as sikértartalmú. Mulasztott a miniszter Döntés előtt normakontroll Horn Gyula miniszterelnök és Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke fotó: feb/diósi imre A miniszterelnök tegnap hivatalában kereste fel Sólyom Lászlót, hogy az Alkotmánybíróság június 30-i döntése után felmerült kérdésekről konzultáljon a legfőbb bírói testület elnökével. A kormányfő hasznosnak nevezte a megbeszélést, s kifejtette: a bírói testület június 30-i döntéseivel nem megakadályozni akarta, csak türelmi időt kívánt biztosítani a kormány in- tézekedések bevezetéséhez. A döntést a kabinet tiszteletben tartja. A jövőben nagy horderejű ügyekben arra is sor kerülhet, hogy a kormányzat kérésére a parlamenti végszavazás előtt a legfőbb bírói testület előzetes normakontrollt végezzen. Sólyom László hangoztatta: az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a meglévő juttatásokból milyen feltételekkel lehet valamit elvenni. A bírák nem a kormány gazdaságpolitikáját, hanem annak kivitelezési módját ítélték el. Horn rámutatott: a kormányt abban nem korlátozza az alkotmány, hogy megtegye a válság- kezeléshez szükséges lépéseket. Ezért fontos, hogy az ezekre vonatkozó alkotmánmybírósági állásfoglalásoknak világos értelmezésük legyen. Sólyom László ehhez hozzáfűzte: a testület a szerzett jogok védelmét bizonyos tekintetben a tulajdonvédelem útjára terelte, mivel kimondta, hogy a tulajdon védelme kiteljed az ellenszolgáltatás fejében szerzett jogokra is. Hétfőn első fokon elmarasztalta Keleti György honvédelmi minisztert és tárcáját a Fővárosi Munkaügyi Bíróság, mert a július elején hatályba lépett közalkalmazotti elbocsátáskor nem adtak időt a szak- szervezetnek a véleménynyilvánításra, és ezzel az együttműködési kötelezettséget is megszegték. Keleti György elmondta: belenyugszik az ítéletbe és nem fellebbez. Veszélyesek a lakott területek Lényegesen nem változott az első fél évben az ország közlekedésbiztonsági helyzete. Hat hónap alatt összesen kilencezer-kilencvenöt közlekedési baleset történt, negyvenkettővel kevesebb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A balesetek hetven százaléka lakott területen történt. Romlott az autópályák biztonsága is. Egyházi párbeszéd Megkezdődött Budapesten a Nemzetközi Keresztény-Zsidó Tanács négynapos konferenciája. Az 1974-ben alapított nemzetközi szervezet mostani rendezvényére öt kontinensről mintegy kétszáz résztvevő érkezett, hogy hozzájáruljon a zsidó és a keresztény felekezetek közötti kapcsolatok elmélyítéséhez. Földi magyarázatok az éghajlatra Nem a napfolttevékenység, hanem a szén-dioxid a ludas A kánikula alaposan próbára tesz mindenkit, s a már-már trópusi hőségben ismét beszédtéma, hogy egyre szélsőségesebb földünk, ezen belül a Kárpát-medence időjárása. A meteorológus nem híve a sommás véleményalkotásnak, már csak azért sem, mert szakmai körökben is vitatéma: kibillent-e évezredes egyensúlyából bolygónk klímája, vagy pusztán rövid távú éghajlati ingadozásokról van-e szó. Dr. Szalai Sándor, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati osztályvezetője szerint a százéves átlagokat figyelembe véve nem vethetünk komolyabb kilengést az „időfelelős” szemére.- A feltételezések, amelyek a rendhagyó klimatikus jelenségeket a világegyetemben végbemenő változásokkal, netán a napfolttevékenység alakulásával vagy a bolygók állásával próbálják magyarázni, nem állják meg a helyüket. Az univerzumban zajló folyamatok éghajlatunkra gyakorolt hatása ugyanis sokkal kiszámíthatóbb, mint az emberi tevékenységeké. Az anomáliák okát nem az égben, hanem a földön kell keresnünk. A levegő szén-dioxid szeny- nyezettségét például mintegy 60 százalékkal kellene csökkenteni vagy a kén-dioxid-kibocsátást drasztikusan visszafogni ahhoz, hogy a légköri viszonyok normalizálódjanak, s hogy bolygónk légtérkincse ne veszítsen értékéből. A jelenlegi kánikula egyébként nem rendhagyó, ennél az elmúlt évtizedekben jóval nagyobb hőhullámok uralták a Kárpát-medencét. Ugyanakkor érdekes, bár messzemenő következtetést korai lenne levonni belőle, hogy a század három legmelegebb nyara közül kettő az utolsó évtizedre, 1992-re és 1994-re esett. S ha a meteorológus nem is vállalkozik szívesen távlati jóslásokra, azt megkockáztatom: jövőre szintén hosszú, forró nyár ígérkezik. Bozsó Bea Döntés előtt a NAT Szeptember elején a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a kormány elé terjeszti a több mint ötéves fejlesztési munka eredményeként megszületett Nemzeti Alaptanterv hatodik változatát. A dokumentumot már elfogadta az Országos Köznevelési Tanács és a pedagógus szakmai szervezetek, szakszervezetek, diákszervezetek, nem önkormányzati iskolafenntartók, szülők és ön- kormányzati iskolafenntartók képviselőiből álló Közoktatáspolitikai Tanács. Fodor Gábor kultuszminiszter reméli, hogy a kormány már szeptember végén jóváhagyja a dokumentumot. A NAT megfelel a 21. század követelményeinek, figyelembe veszi a magyar sajátosságokat, progresszív, gyerekközpontú és nyitott. Apad a Velencei-tó A Velencei-tó nem tartozik a jó minőségű vizeink közé. Állapotának további romlását megakadályozandó született az a kormányhatározat, amely előírja a víz szintjének szabályozását. Eszerint, ha a tó vízszintje száznegyven centiméter alá süllyed, akkor a nyírádi bányákban lévő vízzel pótolni kell. Az erre szánt mennyiség évi tizenkétmillió köbméter.- Szükség lesz-e a tó feltöltésére az idén is? - kérdeztük Poroszlai Józsefnét, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium tanácsosát.- A kánikula eddig még nem okozott problémákat az idén, de mint az elmúlt három évben mindig, valószínűleg most is fel kell frissíteni a tó vizét. Amennyiben nem változik az időjárás, számíthatunk a fokozott párolgásra. A tegnap reggeli vízszint 147 centiméter volt. Ha még egy kicsit apad, akkor a felszíni vízfolyásokon és csőrendszereken keresztül megindítják a bányavizet. Mindig csak any- nyival pótolják, hogy elérje a minimális 140 centimétert. A párolgás az algásodás folyamatát is meggyorsítja, ami ugyancsak veszélyezteti a víz tisztaságát. Sajnos, és nem utolsósorban, a fürdőzők is szennyezik a tó vizét. A sekély, keskeny strandok higiéniája bizony sok kívánnivalót hagy maga után, emiatt sem hagyható el a frissítés. B. B.
