Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-10 / 159. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. július 10., hétfő Többet fizetünk az örökség és az ajándékozás után Illetékhivatali csúcs Háromszorosára nőtt a forga­lom a megyei illetékhivatal­ban. Előkerülnek a fiókokból a szerződések, s az emberek igyekeznek még ebben a hó­napban leróni az illetéket az örökség vagy a vásárolt ingat­lan után. Július 31-től ugyanis — a Bokros csomag szigorító intézkedéseinek részeként — emelkednek az illetékkulcsok. Dr. Fenyő Árpád, a Somogy Megyei Illetékhivatal igazga­tója elmondta: szinte minden területen módosultak az ille­tékkulcsok, néhány esetben pe­dig megszűnt az illetékmentes- ség: Üdülők és egyéb nem lakás célú ingatlanok vásárlása és cseréje esetén a korábbi általá­nos illetékkulcs 8-ról 10 száza­lékra emelkedik. Ha örökség vagy ajándékozás során jut va­laki üdülőhöz vagy más, nem lakás célú ingatlanhoz, akkor egy százalékkal fizet magasabb illetéket a korábbinál. Közeli hozzátartozó öröklésekor 11 százalékra, testvér, nagyszülő vagy unoka öröklésekor 15 százalékra, távolabbi hozzátar­tozó öröklésekor 21 százalékra módosulnak az illetékkulcsok. Lakásvásárlásnál és cserénél nem változnak az illetékkul­csok: négy millió forintos for­galmi értékig 2 százalék, e fe­lett 6 százalék illetéket kell fi­zetni. Maradtak a régi illeték- kulcsok a lakás öröklése és ajándékozása esetén is. A vállalkozóknak némi ked­vezményt hoznak a változások: a gazdasági társaság tagját megillető üzletrész öröklése vagy ajándékozása illetékmen­tessé vált. Lakáscserénél eddig a két la­kás forgalmi értéke közötti kü­lönbözet után kellett illetéket fizetni. A törvénymódosítás szerint: ha nem másik lakásra, hanem például üdülőre cserélik a lakást, akkor mindegyik után le kell róni az illetéket. A la­kásépítéssel foglalkozó társa­ságok idáig illetékmentesen ér­tékesíthették az új lakásokat. Ezentúl 2 százalék illetékkel sújtja a törvény az eladást, kivé­tel ez alól az állami tulajdonú és az önkormányzati lakások érté­kesítése. Július 31. után már nem lesz illetékmentes az új autók vásár­lása sem. Kivéve, ha forgalma­zásra jogosult személy vagy társaság vásárolja a gépkocsit. Tulajdonosváltás esetén (örök­lés, ajándékozás, adás-vétel) a járművek után az eddigi 6 he­lyett 8 százalékot kell fizetni. Az államigazgatási eljárások illetéke 500-ról 800 forintra változik. Ha felügyeleti szerv­hez fordul valaki panasszal, ah­hoz ötezer forintos illetékbé­lyeg szükségeltetik. Az útlevé­lért ezer forint helyett háromez­ret kell fizetni - kivéve a 18 év alattiakat és a 70 év felettieket. (S. Pap) Somogyi faáru Szlovéniába A hazai értékesítés mellett, megkezdte Szlovén piacra is a faárú értékesítését a Sió-Kern Kft. A bábonymegyeri faipari üzeméből eddig 43 köbméter pallót értékesítettek, de a megkötött szerződés értelmé­ben további havi 100 köbmé­ter feldolgozott fát szállítanak ki. Az év folyamán — a piaci igényektől függően — várha­tóan eléri az ezer köbmétert az asztalos és építőipari fenyőárú kiszállítása Szlovéniába. Oktatáson spóroló vállalatok Somogy megyében 110 cégnél összesen 1460 szakmunkásta­nuló gyakorlati oktatását biz­tosítják. Mindkét szám azon­ban csökkenő tendenciát mu­tat, mert a nagyvállalatok szétválásával, a gazdasági forma változásával a szak­munkástanulók gyakorlati képzését a munkáltatók jelen­tős része nem biztosítja, több­nyire költségkímélés miatt. Arányaiban legtöbb a szak­munkástanuló a feldolgozói­parban, ezen belül az élelmi­szer, a ruházati és a textilipar­ban, valamint a kereskede­lemben. Nyereségre számít a szántódi erdészet A Sefag Rt szántódi erdésze­ténél tavaly mintegy 16 ezer köbméter tölgyet vágtak ki: az idei terv ennek csak a fele. Jú­nius végén időarányosan telje­sítették a fakitermelési tervet, s az előzetes adatok alapján valamennyi ágazatuk; a fa­használat, a feldolgozás és az erdőművelés is megfelelt az elvárásoknak, ami reményt ad az 1995-ös év nyereséges zá­rására. Korszerűsítik a csurgói bútorboltot Másfél millió forintos ráfordí­tással korszerűsíti a Csurgó és Vidéke Áfész a városközpont­ban levő bútorboltját. A 170 négyzetméter alapterületű üz­let kívül-belül megújul, való­ban városi színvonalú lesz. a munka befejezéséig az udva­ron folyik az árusítás. Jádi idősek Igáiban Igalba kirándult a jádi idősek klubjának 45 tagja. Az idős emberek tavaly Debrecenbe utaztak, de most úgy döntöt­tek, az igali fürdő jót tesz fáj­dalmas tagjaiknak. A kirándu­láshoz a somogyjádi önkor­mányzat ingyen biztosította a buszt. Berzencei támogatások A berzencei önkormányzat je­lentős összeget fordít a nehéz sorban élők támogatására. Rendszeres szociális segélyt hat személynek utalnak ki, ápolási díjban pedig heten ré­szesülnek a településen. Át­meneti segélyt huszonhárom rászorulónak nyújtottak Ber- zencén. Akció a Westel Rádiótelefon Kft. iro­dáiban! Június 26-tól iúlius 7-ig há­rom, óriási teljesítményű (15 Wattos) mobiltelefont törpe áron vásárolhat meg. Az árengedmény mindhárom készülék esetében 30.000 Ft+áfa! BENEFON CLASS ULTRA MOTOROLA ASSOCIATE MAXON CARRYPHONE Es ez még nem minden! Folytatódik a Westel óriási sikerű kamatmenteshitel-akciója, amely­nek keretében 30%-os, törpe kezdő- részlettel vásárolhat mobiltelefont. Sőt, a hitelakció a három törpe árú készülékre is vonatkozik! Hát nem óriási? Általános tájékoztatással 24 órás telefonos ügyfélszolgálatunk NMT mobiltelefonról a 03-as ingyen hívható számon, vezetékes telefonról a 265-8000 telefonszámon készséggel áll rendelkezésére. WESTEL IRODA: PÉCS, 7621 RÁKÓCZI U. 19.. TEL.: (06 721225-111, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 327-900 KÉRÉSÉRE ÜZLETKÖTŐNK FELKERESI ÖNT: KUNICS GÁBOR TEL.: (06 60) 327-930, PEIDL NORBERT TEL: (06 60) 327-153, SZALAI LÁSZLÓ TEL: (06 60) 327-778 WESTEL FORGALMAZÓK: • MARCALI, FÉNYLŐ-PONT KFT., 8700 RÁKÓCZI F. ÚT 7., TEL: 106 85) 311 -301 • KAPOSVÁR, POLÁR KFT.. 7400 HONVÉD U. 10.. TEL: (06 82) 420-765, RÁDIÓTELEFON: (06 60) 361-711 TÖRPE Borsos Miklós kisplasztikái Siófokon Afrodité az ablakban A meleg ellenére is érdeklődőt vonz a kiállítás íme: Afrodité márvány torzója, mely századok sodrából emel­kedik föl, s olyan finoman csi­szolt, mint egy szépséges ka­vics, amit — mielőtt fölszik­rázhat a napfényben —, a folyó sötét mélységeiben görget az idő. Egy gyönyörűséges fehér kavics, mondjuk a Kis-Duna hullámterében, a révfalusi „Vargakőnél”, ahol a fiatal Borsos Miklós, a győri rézmet­sző fia strandolt ifjú nejével va­lamikor a harmincas években, mielőtt a város ösztöndíjával el­indultak Itália felé; vagy Czi- gány György költő, szerkesztő (aki a siófoki tárlatot megnyi­totta) ugyanakkor, gimnazista­ként, vagy a 60-as években e sorok írója, aki huszonéves zsurnalisztaként — egy tihanyi Borsos-kiállítás élménye után- félkolumnás beszámolót írt a mester első, nagyszabású győri tárlatáról. És most - csaknem 20 esz­tendei siófoki szolgálat után - meg kell állapítanom, hogy Egry mellett talán a legjellege- zetesebben balatoni képzőmű­vész, akinek reneszánsz lénye Itália mediterrán lelkét érezte a tihanyi félsziget paradicsom­kertjében, a tó hajnali és esti le­heletében - egyszer sem hozta műveit a Déli-part híres-hírhedt városába. Pedig sokszor megírt- Európa-szerte is ismertté vált- szép környezetű otthona, mű­terme „toronyiránt”, vízi úton talán 25-30 kilométernyire sem lehet innen. Örvendetes tény viszont, hogy ezúttal - a mester halálának ötödik évfordulóján - a Kálmán Imre múzeum helyet adott kisplasztikáinak és toll- rajzainak, amelyek között olyan munkái is akadnak, amelyek még sohasem voltak nyilvános­ság előtt. Borsos nagyméretű munkáira, híres portréira, ön­törvényű realizmusának teret, levegőt igénylő márvány-kom­pozícióira, érthető módon nem gondolhatott a rendező, hiszen a múzeum két lakószobányi he­lyiséget bocsáthat csupán ren­delkezésre; annál inkább „ké­zenfekvőnek” bizonyult az in- timebb kisplasztika, amelynek Borsos ugyancsak műfaj meg­újító, zseniális művelője volt. Szigorú követelményeknek él­vezettel megfelelve az egyedül lehetséges formát megtalálni, a más módon kifejezhetetlen mondanivalóhoz, - vérbeli mű­vészhez méltó kihívás. Tenyér­nyi érmén torzonborz bronz- szakállba, homlokredőbe, le- biggyent ajakba sűríteni egy életmű lényegét az alkotó em­ber megjelenítésekor - ponto­san, tőmondatokban fogal­mazni a legbonyolultabb gon­dolatokról, érzésekről - ez a borsosi kisplasztika. Üdítő él­ményt nyújt a kiállítás grafika anyaga is, mely a reneszánsz mesterek rajztudására és Szabó Lőrinc szonettjeire emlékeztet­nek. Czigány György — aki a ze­nekultúra terjesztőjeként is ér­demeket szerzett — Borsos Miklósról, a „reneszánsz em­berről” is szólt. A Kossuth-dí- jas szobrászművész, a kitűnő grafikus életéhez a zene és az irodalom is hozzátartozott. Mesterhegedűjét szívesen meg­szólaltatta tihanyi házában, ba­ráti körben, s íróként is mara­dandót alkotott. Két könyve közül a Visszanéztem félutam- ból című a magyar emlékiratok legjobbjai közé tartozik.) Afrodité — az egyetlen már­ványszobor (torzó) — a mú­zeum ablakában áll, háttal a forgalomnak, a bazársornak. Háttal Siófoknak. Szapudi András

Next

/
Oldalképek
Tartalom