Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-07 / 131. szám

1995. június 7., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Világbajnoknak nőtt a fenyő Böhönyén A fenyőüzlet egyben az egyik legjobb szociológiai vizsgálat is. Karácsonykor ugyanis külö­nösen jól láthatók a társadalom változásai: a kereskedő saját bőrén tapasztalhatja, hogy mennyire megfogyatkozott már az úgynevezett középréteg, s hogy ma már csak gazdagok vannak meg nagyon szegények. A szegény már egy szebb luc­fenyőt sem tud megfizetni, a gazdag pedig már nem elégszik meg a luccal: drágábbat és szebbet akar. S Pesten sok a gazdag ember — erre a felismerésre egyre többen alapoznak vállalkozást. Például a böhönyei Mutz János is, akitől a fenyőárak iránt ér­deklődtünk. — Az ezüstfenyőért, a nor­mán jegenyefenyőért vagy pél­dául a szerb lucfenyőért, ami­nek a tűlevele alul kék és fölül zöld, a pesti kereskedő kará­csony előtt 1500 forintot is megad. Egy szépen fejlett, hat­éves normán jegenye akár két­ezret is megér neki. Kitalálható, hogy ez a fővárosi vásárlónak már mégegyszer ennyibe kerül. Persze az igazán igényesek ennek a tízszeresét sem sajnál­ják a karácsonyi fenyőért. Egerszegi Krisztinának például Böhönyéről ennyiért vettek ka­rácsonyfát. Ilyet, persze, csak alig néhányat visznek föl egy­szerre, és azokat is kifejezetten megrendelésre — mondta el a vállalkozó. A nemesfenyőüzletbe bele­vágni persze csak annak érde­mes, aki tud hat évet várni az első generációra. Ez pedig a mai tőkeszegény világban nem kis teljesítmény. (Nagy) A szegénység évfordulója Patcán Öt éve vásárolták az utolsó ruhadarabot Ha nem is örömteli, minden­esetre emlékezetes esemény évfordulójáról emlékeztek meg a napokban a patcai So­modon Lászlóék. Éppen öt éve vásároltak utoljára ma­guknak ruhaneműt. Persze nem szabad azt gon­dolni, hogy ez alatt az öt év alatt egy-egy pólóra, zoknira nem futotta, de jelentősebb be­ruházást igénylő ruhadara­bokra: nadrágra, kabátra vagy éppen cipőre nemigen gondol­hattak. Öt év óta munkanélküli a férj és rokkantnyugdíjas a felesége. Azóta havi nyolcezer-négyszáz forintból élnek. Télen tüzelőre sem volt pénzük. — Szüléink szerencsére ab­ban a helyzetben vannak, hogy segíthetnek egy keveset. Ha nem tennék, már régen éhen haltunk volna. Segélyt, azt nem kapunk. Tudja, nekünk nem jár, mert vannak nálunk rosszabb helyzetben élők is — mondják Somodoriék. Somodori László szakmáját tekintve tetőfedő. Arra, hogy munkát találjon, nem sok kilá­tása van. — Ha találnék, sem igazán érné meg a Kaposvárra bejárás — mondja —, hiszen egyik cég sem térít útiköltséget. — A tetőfedőket sehol sem fi­zetik kimagaslóan, és a havi négyezer forintos bérlet mellett el kell gondolkodni: megéri-e egyáltalán munkába állni? A kérdés költői. Hat éve telepedtek le Somo­Nehéz a lét 8400 forintból doriék Somogy legkisebb falu­jában. Örököltek némi pénzt, s így végre kaposvári albérletük­ből sajátba költözhettek. Kevés pénzükből, persze, városi ott­honra nem is gondolhattak. —■ Sokat számít a családi ház — mondja az asszony. — Itt meg­terem a krumpli, a cukorborsó, a paprika, szóval mindenből egy kicsi. A kaposvári albérlet­ben a muskátli lehetett a maxi­mum. Gyerek? Az nincs — mond­ják, aztán rövid csönd lesz. — Ugyan miből tartanánk el? Hi­szen ma is hitelben vásároltunk. Hogyan mondanánk a gyerek­nek: ma nem ehetsz... (Nagy) A német vendégek is kedvelik Igáit Szögesdrót helyett Napfény A törzsvendégek visszatérnek Igalba — Tizenhét Ifával szállítottuk el a szemetet a szezon előtt. Elképzelheti, hogy mi volt itt — mutat körbe az igali fürdőn Cz.i/nmerman Árpád, az új ügyvezető igazgató. A terve­zőmérnökből kereskedővé, majd fürdőrész-tulajdonossá lett fiatalembernek, úgy tet­szik, nem kell a szomszédba mennie egy kis önbizalomért. Azt vallja: ha egy közösség­ben nem derül ki róla azonnal, hogy ő a vezető, akkor nem is való annak. Az igali múltját tekintve valószínűleg szükség is lesz határozottságára, lele­ményességére. — Kényszerpályán vagyok — mondta. — A Napfény Termál kft tulajdonosai olyan embert akartak megbízni a fürdő üzemeltetésével, aki tiszta képet alakít ki a lehető­ségekről, a bevételekről és a kiadásokról. A nagykanizsai sörgyár kaposvári kirendelt- ségvezetőjeként 94 beosztottal dolgoztam, van némi tapaszta­latom a szervezésben, és tudok bánni az emberekkel. A sör más folyadék, mint a víz, de az is csővezetékeken megy to­vább, s hasonló vegyszeres kezelést igényel. A tisztaság nagyon fontos. Eddig mintegy ötmillió forintot költöttünk a hibák kijavítására, de az én ér­tékrendem szerint, ez még nemigen látszik. Megtudom: a fürdő bezá­rása nemcsak a hírnevét csor­bította, de súlyos, milliókban mérhető károkat is okozott. Két medence megsínylette a téli fagyokat. Bár harminchat- ezer forintból ideiglenesen használhatóvá tették a fóliá­zott medencét, az ősszel újabb 1,5 millió forintot kell rá köl­teni. A nagy úszómedencében kettétört a töltővezeték, de mert ötmillió forint kiegyenlí­tetlen számlát hagytak utána az elődök, most nem vállalják a garanciális javítást. — Miben bízik az újsütetű ügyvezető igazgató? — Két napja nagyon opti­mista vagyok. Amikor nyerő pozícióba kerültem, komoly marketingmunkába kezdtem: megpróbáltam föleleveníteni a régi kapcsolatokat. Orosz, német, lengyel, román csopor­tokat várunk. A jelenlegi ven­dégeinknek is több mint nyolcvan százaléka német; többségükben visszatérők, bérletesek. Jó pár gyermek- és nyugdíjascsoport jelezte érke­zését. Nekik kedvezményt is adunk. A tavaly júliusban megállapított árakkal dolgo­FOTÓ: LANG RÓBERT zunk, s ezen nem is kívánunk változtatni. így naponta — a szeszélyes idő ellenére — 300-400 vendég élvezi a fürdő kellemes vizét. Czimmerman Árpád jórészt a régi dolgozókkal, de új, szi­gorúbb regulával üzemelteti a fürdőt. Két étterem, büfé, pa­vilonsor és lacikonyha szol­gálja a vendégeket. Büféko­csikat nem enged a fürdő terü­letére. Tervei között szerepel egy német jellegű kávézó, egy elektromos kisautópálya és egy ugrálóvár kialakítása. A vendégek rövidesen birtokba vehetik a hárompályás, verse­nyekre is alkalmas hullám- óriáscsúszdát. — Novemberben derül ki, hogy megérte-e — mondja. — Nekem ez kihívás. S ígérem, az idén nem lesz kerítéshá­ború. Ugyanezt ígéri Németh Lajos, a kft egyik tulajdonosa, a Napfény étterem vezetője. Abban is reménykedik, hogy a mostani 30 százalékos tulaj­doni részesedése decemberig 100 százalékossá alakul. — Mi a múlttal nem foglal­kozunk, csak a jövővel — mondja. S délidőben az étte­rem egyik ajtaját gondosan bezárja, ő tudja, hogy miért. Várnai Ágnes Osztrák gyerekek Somogyjádon Három napra húsz diák és ki­lenc kísérő érkezett a múlt héten Somogyjádra a Grác mel­letti Fernitzből. Az osztrák vendégekről a helybéli csalá­dok gondoskodtak; az önkor­mányzat és az Illyés Gyula Ál­talános Iskola közösen szerve­zett programokat számukra. Az osztrák testvértelepülés­ről érkezett vendégek lovas ko­csin járták be a falut, és Alsó- bogátot is megtekintették. Ellá­togattak Kaposvárra, ahol a megye földtörténetét és élővi­lágát bemutató múzeumi kiállí­tás nyerte meg legjobban tet­szésüket. Szennába is betértek, hogy megnézzék a szabadtéri néprajzi gyűjteményt. Várdán, Tóth György portáján minden gyerek lóra pattant. Az utolsó nap délelőttjén a Challenge Day programjain vettek részt. A magyarországi látogatás ba­latoni hajóúttal és badacsonyi sétakocsikázással zárult. Szüret előtt a hegyközség Kaposszerdahelyen a falu­képhez tartozik az utak men­tén kaszáló, sövényeket nyíró közhasznú munkások látvá­nya. Az ő kezüket dicsérik a gondozott közterületek — az itt lakók megelégedésére. Kaposszerdahelyen a na­gyobb esők után sár folyik le a vízmosásokból, s azt szintén e köztisztasági brigád takarítja. Öt közhasznú munkás alkotja a csapatot, amellyel az önkor­mányzat szerződést kötött. A falu munkaképes lakosságának nyolc százaléka munkanélküli — legalábbis erről a 35 ember­ről tud az önkormányzat. Van­nak olyanok is, akik nem tartják a kapcsolatot a központtal, csak időnként jelentkeznek segé­lyért. 2,5 millió forint a szociális alap — tudtuk meg Balogh Jó­zsef polgármestertől. Ebből leg­többet a rendszeres nevelési se­gélyre és a lakhatási támoga­tásra költenek. Az előbbit 23 gyereknek adják, s összegét a képviselő-testület mindig az önkormányzat lehetőségeihez mérten állapítja meg. Ez most havonta 1700 forint. Lakás- fenntartási támogatást 17 csa­lád kap, ennek változó az ösz- szege. Akkor lehet kérni, ha a havi rezsi meghaladja a család bruttó jövedelmének 35 száza­lékát. Rendszeres szociális tá­mogatás csak egy jogcímen ve­hető igénybe, ám az év bizo­nyos időszakaiban rendkívüli segítséget is adnak: az idősek tűzifát, a rászoruló gyerekek a beiskolázáshoz kapnak pénzt. Szerdahelyen hegyközséget szeretnének létrehozni. Ez a társulás karbantarthatná a hét­végi telkek útjait, s alkalmaz­hatna mezőőrt is. Sok városi embernek van itt kertje — jó lenne, ha a gyümölcsfákat vi­gyázó szem figyelné, hogy ne avatatlan kezek végezzék a szü­retet. Ilyesmire az önkormány­zatnak nincs pénze, s a 25 mil­lió forint tervezett kiadással amúgyis csak 22 millió forintos várt bevétel áll szemben. A kü- lönbözetet pályázatokkal te­remtik elő. (Izményi) Simonfán önvédelmi csoport működik Helyi lakosokból, valamint ka­posvári kerttulajdonosokból alakult önvédelmi csoport a kö­zelmúltban Simonfán. A 35 tagú csoport önként vállalta, hogy minden ellenszolgáltatás nélkül rendszeresen felügyeli a falut — a rend biztosítása érde­kében. A rendőrség CB rádió­val is segíti az önvédelmi cso­port sikeres működését. Gyerekek ünnepe Batéban is A batéi iskolaszék színes prog­ramsorozatot szervezett a köz­ség gyerekeinek a hét végén. A rendezvénynek — ahogy ennek szervezői is hangsúlyozták —, az volt a célja, hogy az egész falu megmozduljon és végre valódi közösség jöjjön létre. Az iskolaszék azt is tervezi, hogy hagyományt teremt ezekkel a gyermeknapi programokkal. A bodrogi otthon koncertsorozata A bodrogi Menedék Alapítvány Védett Otthonának gyermekei keresztyén koncertsorozaton mutatkoztak be. A diákok He­tesen, Osztopánban, Kaposvá­ron és Bodrogon léptek a kö­zönség elé az elmúlt napokban. A műsorban nemcsak az ott­hon növendékei, hanem ezek­nek néhány barátja is föllépett. A zselici betyárt is megfaragják Bányán Robrhöch Jenő irányításával kezdődik fafaragó-tábor holnap a bányai faluházban. A nagy- kanizsai fafaragó hat társával együtt környezetbarát gyerekjá­tékokat készít, s megfaragják a Zselici betyár című szobrot is, amelyet a bányai Panoráma Egyesület területén állítanak föl. A június 17-ig tartó faragó­tábort a Foglaljunk hont prog­ramsorozat jegyében rendezték. Tűzoltó-egyesület alakul Jákóban A jákói önkormányzat azt ter­vezi, hogy az önvédelmi cso­port mellett a faluban megalakí­tanak egy önkéntes tűzoltó­egyesületet is. A falu lakói és az önkormányzat is egyetértett abban: szüksége van a telepü­lésnek egy önkéntes tűzoltó­egyesületre. A jákói önkor­mányzat — lehetőségei szerint — anyagilag is támogatja majd ezt az egyesületet. Befejeződött már a villamosítás Épül-szépül a Petörke-völgy. Mintegy száz telektulajdonos vert tanyát a bárdudvarnoki Pe- törke völgyben, amely kedvelt helyszíne a különféle kulturális és sportrendezvényeknek. A közelmúltban befejeződött az üdülőövezet villamosítása. A bárdudvarnoki önkormányzat a vizet is bevezetteti, és hamaro­san szilárd útburkolatot is kié­pítenek majd erre a területre is. Kaposgyarmat, a gyöngyszem Színes fotókkal illusztrálva je­lent meg a Családi ház legújabb, május-júniusi számában dr. L. Szabó Tünde cikke Kaposgyar- matról. A megyei főépítész Ka­posgyarmat, gyöngyszem a Zse- licben címmel egy teljes oldalon értekezik a település múltjáról, építészeti hagyományairól, na­gyító alá veszi.a példaértékű fa­luszépítő tevékenységet, vala­mint a közelmúltban alakult fa­luszépítő kör működését. Faluház negyvenmillióért Tizenhat település központja Bárdudvarnokon Ez év tavaszán kezdődött a fa­luház építése Bárdudvarno­kon. Az óvoda fölött, pano­rámás helyen fogtak hozzá az alapozáshoz és a falazáshoz. A beruházás várható költsége közelít majd a negyvenmillió forinthoz. Forintos László, Bárdud­varnok polgármestere el­mondta: csak részben van még meg a fedezet a falu­házra, de hozzáfogtak az épít­kezéshez. A munkára ajánl­kozott a lakosság apraja- nagyja. A tizenhat zselici te­lepülés lakói szorgalmaz­ták: jó volna egy központi, többfunkciós faluházat épí­teni. Az önkormányzat öt köz­hasznú munkása is sokat dol­gozik az építkezésen. A pol­gármester szerint ebben az évben már a fedémszerkezet is rákerülhet a falakra. Azt tervezik, hogy idegenfor­galmi centrumként működne majd a faluház, s a kulturális élet eseményeinek is helyet adna. így a településeken élő fiatalok előtt is megnyílna a lehetőség. Amolyan bázis­helyről álmodnak, ahová bárki bármikor betérhet. S hogy mikor készül el végleg? A tervek szerint — kellő anyagi háttérrel —jövőre már fogadhatja vendégeit a bárd­udvarnoki faluház. (Lőrincz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom