Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-30 / 151. szám

1995. június 30., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Bogiári képviselők kockázatos garanciája Gárdos Zoltánnét bízta meg augusztus 1-től öt évre a bala- tonboglári általános és zene­iskola vezetésével a város képviselő-testülete. Ugyan­akkor az intézmény előző ve­zetőjét Bolla Lászlót címzetes igazgatóvá nevezték ki. A két órás zárt ajtók mö­götti tanácskozás után a rend­őrség beszámolója kapcsán vetette fel dr. Sziberth László az ügyrendi bizottság elnöke a rendőrőrs ügyét, miután a tágas környéken Boglár az egyetlen város, ahol nem mű­ködik. Doma János rendőrőr­nagy fonyódi városi kapitány szerint az anyagiak hiányában erre nincs is reális lehetőség. A testület azonban úgy foglalt állást, hogy felteijesztéssel él az ORFK-hoz a rendőrőrs lé­tesítésének ügyében. A Platán strand és környé­kének rendezése sokadszor került napirendre, úgy tűnt tegnapra a szerződéskötés marad a VeszprémBer Rt-vel. Madarász Ferenc a pénzügyi bizottság tagja azonban igen aggályosnak ítélte a módosí­tott szerződés-tervezetet is, kizárólag a pénzügyi szem­pontokat figyelembe véve: számításai szerint az 1800 négyzetméteres terület 4000 forint/négyzetméterenkénti eladási ára az önkormányzat számára 12-13 milliós bevé­telt, a szerződő partnernek 6 milliós nyereséget hoz, hiszen az elképzelés szerint a beru­házás hasznából fele-fele arányban osztoznának. Más árkonstrukciót javasolt, il­letve további hozzászólásai­ban kifejtette, hogy miután nem ismertek a piaci igények és ezáltal kalkulálható árak, csak bonyolítói szerződést kössenek a céggel a beruhá­zás pályáztatásáig, utána gon­dolják végig az együttműkö­dés feltételeit. Pór József, a városfejlesztési és idegenfor­galmi bizottság elnökeként jó konstrukciónak tartotta a megoldást, mert garanciát lá­tott arra, hogy a beruházást mindvégig kézben tarthatja a város. A vitában elhangzott az is, hogy miközben a szerződő partner nyereséges munkához jut, a város talán megkapja a telkek árát. A jelenlévő állampolgárok pedig a már megvalósult Premier Üzletházra gondol­tak, amelyet a helyi vállalko­zók építőközössége magas színvonalon valósított meg. Miért nem lehet ugyanígy a Platán strandnál is? Ráadásul a hivatal vállalkozói csoportja képes lebonyolítani a pályáz­tatást. És van olyan lebontásra váró pavilon itt, amelynek bérlője négyzetméterenként 10 000(!) forintot fizet. A tes­tület egyelőre a bonyolítási feladattal bízta meg a veszp­rémi céget, és a további napi­rendek között foglalkozott az itt meglévő pavilonok, illetve vállalkozók ügyével szintén sokadszor. G. M. SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Dicsérendő értékeink A nyári testületi munka szünete előtt a képviselők mindenütt igyekeznek odaítélni a települések díszpolgári címeit és egyéb kitüntető díjait, hogy aztán ünnepélyes alkalmakkor dicsérhes­sék közösségük értékeit. Tették ezt a héten többek között Bog­láron és Lellén is. Mindig nagyra becsültem a balatonlellei kép­viselő-testület nyitottságát, amellyel az információk közérdekét helyezte előtérbe. Mégis úgy tűnik, hogy a város kitüntető cí­meinek odaítélését most szerencsésebb lett volna zárt ülésen tárgyalni. Különös tekintettek arra, hogy az önkormányzati tör­vény 12. paragrafusa erre kötelez. A javasolt személyek tudtak- e erről a megmérettetésről? Kényes kérdés akkor, amikor az egyik képviselő például tiltakozott az ellen, hogy az általa nagyra becsült név a javasoltak listáján szerepeljen... Az érzelmekben gazdag vita egyébként is nyilvánvalóvá tette, milyen nehéz egy közösségnek meghatározni értékeit. A legtöbb település körültekintő rendeletet alkotott e tárgyban, ám Lellén is kiderült, hogy a paragrafusok mondatai mögött többfélét értenek azon: mi a városért végzett kiemelkedő tevé­kenység? Mi ad valódi megbecsülést a helyi kitüntetéseknek? Olyan eldöntendő kérdések ezek, amelyeket valószínűleg a te­lepülések közösségei előbb-utóbb megvitatnak, hogy legyen megegyezésen alapuló mérce a javaslatokhoz. Hogy legyen va­lódi dicsérete az értéket alkotóknak. A sok tulajdonostól alig látni az erdőt Megújul az erdőfelügyelőség Nádas József az erdőfelügyelőség új igazgatója fotó: kovács (Folytatás az 1. oldalról) Munkámban azt tartom szem előtt — folytatta Nádas József igazgató —, hogy azok az em­berek, akiknek nincs erdejük, ugyanúgy szeretnének jó leve­gőt és tiszta vizet kapni, mint azok akiknek van. Az állam, el­sőfokú hatóságként bennünket bízott meg azzal, hogy biztosít­suk számukra ezt, az alkotmá­nyos jogban garantált életkö­rülményt. — A tulajdon fölaprózódása miatt megnövekedett munkához kapcsolódnak-e korszerű esz­közök? — Csökkentett létszámmal kell megoldanunk a feladatokat. Az év hátralévő részében az FM tárcához tartozó több mint tíz­ezer dolgozónak mintegy a 8-10 százalékát le kell építeni, meg kell fiatalítani az állományt. Az új szerveződés új módszereket kíván az emberi kapcsolatokban is. Az erdőfelügyelőségen szá­mítunk a régi szakemberek munkájára, de kissé felgyorsul a munkaerőváltás. Az erdőtulaj­donosokkal való kapcsolatban sok gondot okoz a tulajdon ren­dezetlensége. Gond a tényleges tulajdonosok és erdőkezelők föl- lelése. A nagyobb erdőtömbök esetében a társult gazdálkodást szorgalmazzuk, mert csak így (Folytatás az 1. oldalról) Elsőként dr. Lovászy Csaba az FM helyettes államtitkára tartott előadást a termőföld-törvény és a kárpótlási törvények módosí­tási javaslatairól, majd dr. Fe­nyő György főosztályvezető a földhivatalok és földművelés- ügyi hivatalok feladatairól szólt, végül dr. Nagy Ferenc az Or­szágos Kárrendezési Hivatal el­nöke a kárpótlási földárverések helyzetéről számolt be. Dr. Lovászy Csaba helyettes államtitkár elmondta: a termő­föld-törvény módosítási javasla­tai már a szakértői bizottságok előtt vannak. Azért kell, hogy minden lehetséges fórum meg­tárgyalja, mert olyan változtatá­sokról van szó, amiket csak megalapozottan lehet végrehaj­tani. Ilyen a földvédelem kér­dése, és a tulajdonszerzéssel kapcsolatos változás. Ez utóbbi azért is fontos, mert a tapaszta­lat azt mutatja, gyakoriak a „zsebszerződések” ami azt je­lenti, hogy a hatályos jogsza­bályt kijátszva vásárolnak ter­mőföldet többek közt külföl­diek. Számukra ez jó üzlet, hisz az átlag 80 ezer forintos hektá­tudunk kiadni művelési enge­délyt, fizetni az erdőfenntartási alapból, és telepítéseket finan­szírozni a kormányzati beruhá­zásokból. Somogybán durván 70 ezer hektárnyi terület kerül ma­gánkézbe. Már alakult és alaku­lóban van egy csomó erdőbirto­kossági társulás. A cégbíróságon eddig 38 erdőbirtokossági társu­lat, 5 erdőszövetkezet, 4 közös képviselővel megalakult társa­ság, 9 gazdasági társulás, 10 bérlő és több mint 1500 olyan magánszemély van, aki hat hek­tárnál kisebb erdőterülettel ren­ronkénti ár töredéke a nyugati földáraknak. A baj csupán az, hogy ez számukra befektetés, és a legtöbb esetben nem is műve­lik meg a földet. Dr. Fenyő György a kárpótlás földtulajdon, illetve a részarány­tulajdon példáján át ismertette a földhivatalok működését. El­mondta: a munka sokszorosára emelkedett, amit az alig megnö­velt apparátus nem bír határ­időre teljesíteni. Hogy ez az ál­lapot megszűnjön segítségre van szükség, meg kell erősíteni a földhivatalokat. Ez a földvé­delmi alapból lehetséges, vagy a kárpótlási hivatalok felszaba­duló eszközeinek átcsoportosí­tásával, esetleg a hivatalok adat­szolgáltatási díját kell e célra fordítani. Mindezek ellenére or­szágosan nem állnak rosszul a kárpótlási földek kitűzési mun­káival, átlagosan 70 százalékos a készültség, és várhatóan ez év végére befejeződhet. Nem voltak ilyen optimisták a tanácskozáson részt vevő so­mogyi hivatalvezetők. Lukács Zoltán az FM hivatal, Berényi András a földhivatal és Matusik Walter a kárrendezési hivatal delkezik. Számukra, a fásítási és egyéb kötelezettségek betartásá­val — önálló erdőkezelést enge­délyeztünk. — Milyennek látja a somogyi erdők jövőjét? — Ez a fajta tulajdonosváltás ténylegesen visszalépést jelent a magánerdők tekintetében. Annyi haszna van, hogy az erdőfelü­gyelőség, csak olyan területekre ad ki fakitermelési engedélyt, ahol rendezett a használat, annak érdekében hogy ne legyen jogta­lan tőkekivonás az erdőbők Várnai Ágnes vezetője ecsetelte a problémákat az albizottság tagjainak. Hozzá­szólásukból kitűnt: segítség nél­kül Somogybán sem tudnak vé­gezni a feladatokkal a törvény­szabta határidőig. Ugyanez volt a véleménye az országos helyze­tet elemezve Nagy Ferenc cím­zetes államtitkárnak, aki el­mondta: a visszalévő kitűzések elvégzéséhez 10 ezer munka­napra lenne szüksége az appará­tusnak, éppen ezért elkerülhetet­len, hogy további erőket csopor­tosítsanak át erre a feladatra. Az albizottság tegnapi kapos­vári ülését értékelve Pásztohy András kifejtette: egységes vé­leménye a munkacsoportnak, hogy a kárpótlási folyamatot ha­ladéktalanul fel kell gyorsítani. — Csak tisztázott tulajdonvi­szonyok közt lehet eredménye­sen gazdálkodni— mondta. — Éppen ezért született meg az az állásfoglalás, hogy javaslatot tesznek a kárpótlást lezáró tör­vény sürgősségi tárgyalására. Az ülés végén az albizottság tagjai megtekintették az állate- nyésztési kar létesítményeit, majd határszemlén vettek rész a toponári szövetkezetben. V. O. Tüskés Tibor köszöntése Tüskés Tibor írót, a Somogy folyóirat főszerkesztőjét 65. születésnapja alkalmából levélben köszöntötte dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke. Marcaliak a folyami flottilánál A Marcali Bajtársi Egyesü­let meglátogatta a Magyar Honvédség fennállásának 50. évfordulóját ünneplő, honvéd folyami flottiláját. A látogatáson résztvevők — zömében szárazföldi csapa­toknál szolgált — nyugál­lományú katonák, megte­kintették a magasabb egy­ség harci technikáját és megismerték a csapat alap- rendeltetését. A látogatás a csapathagyományok és a bajtársiasság jegyében zaj­lott. A Áthelyezik a buszmegállót Rövidesen megkezdődik a 65-ös számú főútvonal Da- ránypuszta és Som közötti szakaszának felújítása a Közúti Igazgatóság kivite­lezésében. Ennek során a nagyberényi bekötőútnál levő balesetveszélyes buszmegállókat is áthelye­zik. Százötven -kétszáz mé­terrel beljebb, azaz a somi helységjelző táblán belül, lakott területre teszik a buszmegállót, ahol megfe­lelő a közvilágítás és gyalo­gosjárda szolgálja a bizton­ságos közlekedést. Iharosberényi történelmi esték Történelmi esték címmel szép kiállítású könyvben je­lentette meg az Iharosberé­nyi Krónika Baráti Kör Ma­ries József berzencei plébá­nosnak, a magyar történe­lem sorsfordulóiról szóló előadássorozatát. A kötet­ben helytörténeti írások mu­tatják be Iharos, Somogy- csicsó és Pogányszentpéter múltját. A kiadvány illuszt­rációit G. Frank Edit csurgói tanárnő készítette. Somogyiak az erdészeti fórumon Tizenhat küldött képviseli megyénket az Országos Er­dészeti Egyesület idei ván­dorgyűlésén. A pécsi ren­dezvényen terepi bemutatót tartanak az erdészeknek és szakmai megbeszélésre is sor kerül. A kétnapos ván­dorgyűlést a Mecseki Erdé­szet rendezi. Parlamenti albizottsági ülés Kaposváron Gyorsított kárpótlást A rendőrök önbetörésre gyanakszanak Kirabolták a postahivatalt Kálmáncsán A rendőrség feltételezése sze­rint önbetörés volt a kálmán- csai postarablás, amit néhány napja jelentett be a postahi­vatal vezetője. Erre enged következtetni, hogy az állító­lagos betörés idején a helybé­liek közül többen is a posta közelében tartózkodtak, és semmi gyanússal nem talál­koztak. A rendőrség feltételezése sze­rint a postahivatal vezetője a felelős a betörésért: szerintük Maráv Józsefné ezen a módon próbált a tetemes hiányától megszabadulni. A barcsi rendőrség sikkasz­tás gyanúja miatt eljárást kez­deményezett vele szemben. A hiányzó összeg nagyságáról nem adtak tájékoztatást, Kál­máncsán a legszelídebb becslé­sek is nyolcszázezer forintról, a vérmesebbek pedig 1 millió ki- lencszázezerről szólnak. — Amikor megtudtam, hogy mivel gyanúsítják a lányomat, úgy éreztem, hogy összero­gyok — mondja könnyek kö­zött Maráv Józsefné édesanyja. — Én itt születtem Kálmán­csán, és most nem merek vé­gigmenni az utcán, nem merek az emberek szemébe nézni. Eddig büszke voltam a lá­nyomra, rendben tartotta a pos­tahivatalt, ezt akárki meg­mondhatja. Egyszerűen nem értem, hogy mi üthetett bele. Könnyelmű volt mindig, de hogy ilyesmit csináljon, ál­momban sem gondoltam volna. Én is pénzzel dolgoztam 16 éven keresztül, de soha egy fil­lér hiányom sem volt. Bennem nem csalódott senki, nekem vi­szont csalódnom kellett a saját lányomban. — A betörés ellenére nem zártuk be a postahivatalt, és a kézbesítések is a szokott rend­ben folynak — mondta Píron László a hivatal új vezetője, akit a betörésügy óta — bízták meg a posta vezetésével. Ko­rábban Lakócsán dolgozott. A postahivatalban találkoztunk Marávné húgával is, aki kézbe­sítőként dolgozik itt. Csak annyit mondott: nővére nyolc éven át vezette a kálmáncsai postahivatalt, és soha semmi panasz nem volt a munkájára. — Jómódban éltek, megvolt mindenük, érthetetlen, hogy mi vihette rá mégis. A posta nem fizetett rosszul. Engem is ő szerzett ide kézbesítőnek, és meg vagyok elégedve azzal a pénzzel, amit itt keresek. A kálmáncsaiak pedig — bármit is tudnak az ügyről — hallgatnak. Van elég baja most annak az asszonynak, nem akarnak még ők is ártani neki — mondták, bárkit is kérdez­tem az ügyről. Lapunk termé­szetesen megkereste a postahi­vatal vezetőjét is, Maráv Jó­zsefné azonban nem kívánt nyi­latkozni. (Nagy) Elmulasztott bevallások Helyi adók Tabon A tabi önkormányzat tegnap kötelezte a jegyzőt, hogy vé­gezze el a helyszíni adóelle­nőrzésre kijelölt vállalkozók­nál az ellenőrzést. Arra is, hogy az adófizetésre kötelez­hető magánszemélyeket de­rítse föl és kötelezze őket az adó megfizetésére. Tabon 1991-ben 3586 adó­zót tartottak nyílván. Tavaly már 4250 adófizető volt a vá­rosban. A bevétel az 5,7 millió forintról 29,2 millióra nőtt eb­ben az időszakban. Igaz, ta­valy már 1214 gépjárműadót fizető is szerepelt a kimutatás­ban. Az első félévben lefolyta­tott vizsgálat egy adózónál mutatott ki eltérést az 1993. évi könyvelt bevétel összege és a bevallásban feltüntetett adóalap között. A adókülön­bözet csupán 252 forint volt . Az ellenőrzések tapasztalata hogy a vállalkozók könyvelé­sükben a bevételüket időrendi sorrendben kibocsátott szám­lák és nyugták tartalmával egyezően tüntették föl. Januárban a kommunális adó fizetésére kötelezett ma­gánszemélyeknél végeztek át­fogó felmérést: 96 adóalany­nál állapították meg, hogy el­mulasztották a bevallást be­nyújtani. A pótlólagos beval­lás alapján 106 ezer forint kommunális adót szabtak ki, de bírságot nem állapítottak meg. A gépjárműtulajdono­soknak pedig 10 százaléka a határidő után tett eleget beval­lási kötelezettségének. K. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom