Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-24 / 146. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. június 24., szombat Válasszon IGÉNYEINEK MEGFELELŐEN! Értékpapírok Kamatmértéke Aquincum Értékjegy I/A (lekötési idő 2 év) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 20 % Összesen évi 30 % Aquincum Értékjegy II/A (lekötési idő 366 nap) Garantált kamat Kamatprémium évi 10 % évi 18 % Összesen évi 28 % Takarékjegy A/l Lekötési idő 3 hónap évi 26 % Takarékjegy B/l Lekötési idő 6 hónap évi 27 % Lakossági betétek Kamatmértéke Látra szóló bankszámla évi 13% Lekötési idő évi kamat 1 hó 22-25 % 2 hó 23-25,5 % 3 hó 24-26,5 % 6 hó 25-27 % 9 hó 25-27 % 12 hó 25,5-28 % 18 hó 25,5-28 % A fenti kamatmértékek az 1995. április 20. után lekötött betétekre érvényesek. A kamat mértéke a lekötött összeg nagyságától függ. Budapest Bank Rt. Csapó János Somogy ötödik nagydoktora Sikeres disszertációk Újabb, ezúttal kettős tudomá­nyos sikernek örülhetnek a Pannon Agrártudományi Egye­tem Kaposvári Karán. Tegnap Budapesten sikerrel védte meg nagydoktori disszertációját Csapó János egyetemi docens, és ugyancsak kiválóra értékel­ték Sugár László tudományos főmunkatárs kandidátusi érte­kezését a bírálók. Csapó János tizenöt év kuta­tómunkájának eredményéből született a Kérődző háziállata­ink kolosztrum- és tejösszeté­tele, és néhány összetevő anali­tikája című doktori értekezés. Az elmúl huszonöt év alatt ha­zánkban kialakított szarvas­marha-fajták tejének összetéte­lérő hiányosak voltak az isme­retek. Az utóbbi időben meg­élénkült a juh- és kecsketej iránti kereslet, és ezek összeté­teléről sem voltak megbízható adatok. A kutató célja tehát az volt, hogy a keresztezéssel elő­állított szarvasmarha fajták, a hazánkban tenyésztett kecske- és juhfajták, majd a tenyész­tésbe vett szarvas, őz és dám­szarvas tejösszetételét megha­tározza. Mindehhez olyan ké­miai-analitikai módszereket Balatonszemesen évadnyitó találkozást rendez ma dél­után 5 órakor a Térffy-ke- resztnél a Balatonszemesi FürdőegyesUlet. Hasonló rendezvényekkel szinte vala­mennyi tóparti település üdü­lőtulajdonosai jelentkeznek. Dr. Dobozy Dániel nemcsak a szemesi, hanem a Balaton parti Fürdőegyesületek Szövet­ségének is elnöke, aki képviseli szervezetét a Társadalmi Ka­marában. Többnyire a százade­lőn alakult üdülői szervezetek 1989-ben éledtek újjá és a re­gionális szervezetek, mint a Ba­latoni Szövetség, Balatoni Re­gionális Tanács, adták az ötle­tet, az egyesületek szövetségbe tömörüléséhez három eszten­deje. így lehetnek tárgyalóké­pes partnerei nemcsak a régiós GOMBASZEZON! A gyilkos galóca: nyári és őszi gomba, júniustól október-no­vemberig terem lomberdőben, vegyes erdőben, leginkább töl­gyesekben; magányosan, és „csokrosan” (6-8 gomba egy bokorban) egyaránt előfordul. Jellemzés: közepesen nagy termetű. Tönkjén lelógó gallér, alul félig a földben jól fejlett „bocskor” van. Lemezei fehé­rek, nem színeződnek! Húsa is fehér, nyomásra sem változnak. Kalap: gömb, félgömb alak­ból domború, végül kiterülő. Színe fehéres, sárgászöld, olaj­zöld, világos zöldesbama, a széle felé világosabb, sugaras rajzolattal, selymesen fénylő, szálas, bőre lehúzható. Lemezei: sűrűn állók, nem le­futók, hófehérek, ritkán (idő­sebb gombán) zöldes árnyalat­tal. Tönk: karcsú, lefelé vasta­godó, alul gumósán megvasta­godott, nagy fehér, a tönktől el­álló „bocskorban” ül, ami sze­déskor gyakran a földbe szakad. Húsa: puha, vizenyős, fehér, színét nem változtatja! Szag és íz: jellegzetes, kissé a nyers burgonyára emlékeztető különös illat, amely lehet éde­sen émelygős is. A fiatal gom­bán a szag alig érezhető, íze nyersen is, főzve is jó. (Saj­nos!). kellett kifejlesztenie, amelyek a kapott adatok megbízhatóságát növelik, és amelyekkel alapve­tően jobb eredményeket lehet elérni, illetve eddig nem vizs­gált komponenseket lehet ana­lizálni. Hazai és külföldi labo­ratóriumokban egyébként már rutinszerűen alkalmazzák Csapó János módszerét. A kísérletsorozat sikerrel járt, amit a bírálóbizottság is el­ismert. Csapó János a lehetsé­ges 18 pontból 18-at kapott munkájára, megszerezve nagy­doktori címét, ami az ötödik ilyen fokozat Somogy megyé­ben, ám kémikusként az első. Sugár László már 1972 óta foglalkozik vadbiológiával, fő­ként a parazitológia területén. Ebből született a Szarvasok és parazitáik című kandidátusi ér­tekezése, melyet tegnap védett meg az Akadémián. Vizsgálata­inak célja az volt, hogy a kuta­tók és a gyakorlati szakembe­rek minél teljesebb és reálisabb képet kapjanak az őz, a gím- és dámszarvasok élősködőiről, és a megelőzés lehetőségeiről. Másik célként azt fogalmazta meg a kutató, hogy a parazitás fertőzöttség, illetve egyes élős­testületeknek, hanem a kor­mánynak is. A fürdőegyesüle­tek szövetsége 20-30 ezer em­bert képvisel. — A szövetség legfontosabb célja, hogy rendes tagja lehes­sen a Balatoni Regionális Ta­nácsnak. Eddig a hat állandó meghívott között szerepelt, amelyek többsége már megsze­rezhette a tagságot - mondta az elnök. — Miért fontos ez? — Elvi kérdés: az üdülőterü­leten az üdülők vannak kire­kesztve. Nagy csalódás lenne számomra, ha ez nem változna. Az önkormányzatoknak fel kel­lene ismerniük, hogy nekünk kart karba öltve kellene együtt dolgozni a közös érdekekért, hiszen ők is azért élnek jobban minden nehézség ellenére, mert a vízparton vannak, üdülőterü­ködők okoznak-e károsodást az állatnak, s ha igen szükséges-e a beavatkozás? A hosszas vizsgálatok kiderí­tették: a parazitákat egyszerűen együttélő partnereknek és nem kórokozóloiak kell tekinteni a szarvasfélék esetében. Az élős­ködők elszaporodása másodla­gos, ezért inkább a hajlamosító, kiváltó tényezőket kell felderí­teni és megszüntetni. Erre jó példa a „kerítés-stressz” , ami­kor a szarvasok bőgéskor beug­ranak az elkerített erdőré­szekbe, de ki már nem jutnak, akár napok alatt elpusztulhat­nak, annyira legyengül a szer­vezetük. Ezért nincs is szükség a vadon élő állatok gyógyszeres kezelésére, ezt azonban inten­zív tenyésztéskor alkalmazni kell. Erre egyébként kidolgozta a kutató a megfelelő módszert is. őzeknél a parazitáik meny- nyiségéből következtetni lehet az állomány egészségi állapo­tára, ami igen fontos a megelő­zés szempontjából. A kutatásokat a bíráló bizott­ság 17 ponttal jutalmazta, ami egy ponttal marad el a maximá­listól, vagyis ez a disszertáció is sikeresnek bizonyult. V. O. letekkel rendelkeznek. A parti településeken átlagos arány, hogy az üdülők száma kétsze­rese az állandó lakosokénak. — Az egyesületek sokáig re­ménykedtek a választói jogo­sultság megszerzésében. — Kidolgoztuk a törvény- módosítás tervezetünket, részt vettünk az illetékes parlamenti bizottság munkájában is, de az önkormányzatok tiltakozásán bukott meg, illetve az önkor­mányzati törvény lényegi mó­dosítását elhalasztották. Azóta semmit nem hallani a kormány ígéretéről a generális átalakítá­sát illetően. Egyébként a tóparti önkormányzatok bevételének 90 százaléka az üdülőktől jön. Legalább az üdülőterületekkel kapcsolatos kérdésekbe szeret­nénk beleszólni. G. M. íme a gyilkos galóca A fiatal gomba: teljesen bu­rokban van, tojáshoz hasonló. (Összetéveszthető a fiatal őz­lábbal, ezért azt csak akkor szedjük, ha idősebb felismer­hető példányok társaságában ta­láljuk.) Kettévágva a kalap és a vastagabb bunkós tönk már fel­ismerhető. Mérgezés: igen súlyosan, ha­lálosan mérgező! — A halálos mérgezések 80-90 százalékát okozza. Hasonló fajok: a se­lyemgomba, a citromgalóca, de összetévesztik az erődszéli csi­perkével is. A fiatal burokba zárt galóca a bimbós pöfeteggel téveszthető össze, de annak belső állománya szivacsszerűen egységes. A mérgezés tünetei: csak hosszabb lappangási idő (6-36 óra), legtöbbször mintegy 10 óra múlva jelentkeznek az első tünetek, amikor már felszí­vódva a méreganyag az agysej­tekhez kapcsolódik. (A belek­ből gyorsan felszívódik, de a bélfalat nem izgatja, nem vált ki tüneteket, — éppen ebben rejlik a veszélyessége!) A mér­gezés első tünetei: hirtelen kez­dődő, fokozódó, szinte csilla­píthatatlan hányás, hasmenés. Görcsös kólikás fájdalom je­lentkezik, sok híg széklet ürül, ezzel a beteg sok vizet, és vele sókat veszít, szinte kiszárad. Egyidejűleg a szívműködés gyengül, és a beteg gyakran eb­ben az időszakban hal meg, kü­lönösen, ha nagy a méregadag. Mivel a méreganyag az emész­tőrendszerből már eltávozott, felszívódott, a beteget hány- tatni nem szabad! Sőt, igye­kezni kell a hányingert csök­kenteni. (A heves hányás csak fokozza a bajt!) A mérgezés első időszakát átmeneti javulás követi, de né­hány nap után a második fázis­ban a májártalom kerül elő­térbe; sárgasággal, vese- és szívszövődményekkel. Mivel a gyilkos galóca sejt­mérgei a májra, az agy idegsej­tekre, és enzimekre hatnak, eredményes segítséget csak kórházi ápolástól lehet remélni. Gyilkos galóca mérgezés gya­nújakor egyetlen és legfonto­sabb teendő' a beteg azonnali kórházba szállítása! A nem teljes tökéletességgel felismert, azonosított gombát (főleg ha több fajtát gyűjtünk) leghelyesebb vizsgázott szakér­tőnek megmutatni, aki kiválo­gatja a mérgezőt, vagy gyanú­sat. (A vásárcsarnokban min­den reggel díjtalanul megvizs­gálják a gyűjtött gombát). Gál Mózes Közös üdülőhelyi érdekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom