Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-22 / 144. szám
1995. június 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Fogyókúrára fogták a hadsereget is Százezer honvéd (Tudósítónktól) Mintha kedden nem csaptak volna magasra az indulatok, s a négy ellenzéki párt kivonulása mindennapos esemény lenne, tegnap a szokványos mederben, hat frakció részvételével ülésezett a parlament. A honvédelmi törvény szerint az Országgyűlésnek kell meghatároznia a fegyveres erők létszámát, mégpedig részletes bontásban. De a honvédelmi bizottságban sem tudták eldönteni a honatyák, hogy született-e erre állásfoglalás, ami pedig a költségvetés kialakítása és a haderőreform szempontjából is fontos. Wachsler Tamás (Fidesz) önálló indítványában most azt javasolta, hogy rögzítsék: békeidőszakban a honvédség összlétszáma 95 875; ebből tiszt 16 321, tiszthelyettes és zászlós 10 682, sorállományú 43 964, honvédségi közalkalmazott, köztisztviselő 24 908 fő. A határőrség összlétszáma 18 319 lenne. Az indítványról tegnap kezdődött meg a vita. Ezután a képviselők zárt ülésen, a nyilvánosság teljes kizárásával tárgyaltak a honvédség távlati fejlesztéséről. Vajúdó törvényhozás A rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezetet általános vitára alkalmasnak találta tegnapi ülésén az Országgyűlés alkotmányügyi, valamint emberi jogi bizottsága. A kormánypárti képviselők többsége igennel, az ellenzékiek pedig nemmel szavaztak. Szabó Zoltán, a művelődési minisztérium politikai államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy három éve nem tud eleget tenni az Országgyűlés az Alkotmánybíróság határozatának. Az államtitkár szerint az előterjesztők tudják, hogy e törvény túlzottan jelenidejű, mert nem számol, mert nem is számolhat a digitális-, a kábel- és műholdas technika robbanásszerű fejlődésével. A rádió- és tv-törvény emberi jogi bizottsági vitájában Gellért Kis Gábor (MSZP) kifejtette: a politikai bizalmatlanságnak azon a fokán, ami a jelenlegi parlamentben uralkodik, nem lát lehetőséget hatpárti megegyezésre: ugyanakkor a hosz- szantartó alkotmánysértő állapot miatt nem lehetséges, hogy ez a törvény ne szülessék meg. Tirtsch Tamás (Fidesz) nem sok jót jósol e törvény vitájának, mert szerinte a kormány meg sem próbált valamiféle egységre jutni az ellenzékkel. Még mindig sok a szabálytalanság Kereszteződés-lesben Alig ötven vasúti átjáróra terjedt ki az Országos Rendőrfőkapitányság és a MÁV Rt kétnapos közös ellenőrzése, mégis lehangoló tapasztalatokat hozott. Csaknem 700 szabálytalanságot fedeztek fel a forgalmat figyelemmel kísérő szakemberek: 364-en a tiltó jelzés ellenére hajtottak át a síneken, 71-en a vasúti átjárókra, 262-en a közúti közlekedésre vonatkozó egyéb szabályokat sértettek meg, sokak életét, testi épségét veszélyeztetve. A MÁV jelentős összegeket költ a közút-vasúti kereszteződések biztonságára. Ám nem rajta múlik, hogy 1994 hasonló időszakához képest 1995 első öt hónapjában 73 százalékkal nőtt a vasúti berendezéseket szándékosan rongáló cselekmények aránya. Koós Tamás A miUecentenárium ( Tudósítónktól) Országgyűlési képviselők kezdeményezésére tegnap mille- centenáriumi albizottság alakult a parlamentben, hogy segítse a honfoglalás 1100. évfordulójától az államalapítás 1000. évfordulójáig (1996- 2000-ig) tartó ünnepségsorozat előkészítését. A testület szerepet vállal a költségvetési és a támogatóktól eredő pénzfedezet biztosításában, az 1996-os esztendő szellemi üzenetének kidolgozásában és közvetítésében, a társadalom figyelmének felkeltésében, támogatásának megnyerésében. Feladatának tekinti annak előmozdítását, hogy az évfordulókhoz kapcsolódóan - elsősorban a rádió és a tv közreműködésével - országos önismereti és kulturális mozgalom bontakozzék ki. Időnként vékonyabb lesz a boríték szeptember 1-je után Fizetés szabadság idejére A munka törvénykönyvének legutóbbi módosításával részben megváltozott a szabadság idejére és a munkából távol töltött időre megállapított díjazás szabálya is. Szeptember 1-jétől a munkavállalók ezekre a napokra úgynevezett távolléti díjat kapnak. A távolléti díj az esedékessége idején érvényes személyi alapbér és a rendszeres (például hónapról hónapra fizetett) pótlékok együttes összegének a távoliét időszakára jutó része. Többműszakos, illetve folytonos munkarend esetén a személyi alapbér 15, illetve 20 százalékát is figyelembe kell venni megállapításánál. Ugyancsak beleszámítják a túlmunkapótlék meghatározott százalékát akkor, ha az érintett munkavállaló az előző évben több mint ötven túlórát teljesített. Meg kell növelni az érvényes személyi alapbért, ha az a távolléti díj megállapításakor kisebb, mint amekkora a megelőző évben elért egy órára jutó tényleges teljesítménybér volt. Az új szabályozás szerint szeptember 1- jétől a távolléti díj 75 százaléka jár a betegszabadság idejére. Szerdán kihallgatásokkal folytatódott az évtized pere A másodrendű vádlott tagad A fővárosi bíróságon tegnap kihallgatásokkal folytatódott Magda Marinko és társai büntetőpere. Először a másodrendű vádlott, a szegedi 26 éves Tamasi Attila válaszolt a bíróság kérdéseire. Következetesen tagadta, hogy felbujtóként része lett volna a bestiális gyilkosságokban. Állítása szerint Marinkéhoz fűződő kapcsolata arra szorítkozott, hogy bőrdzsekit rendelt tőle. Néhányszor megfordult lakásán is, de csak a dzsekiügyletről tárgyaltak. Amikor rendőrségi vallomásával szembesítették, zavarba jött. Aszerint ugyanis Marinkéval gazdag családok kifosztásáról folyt az eszmecsere. A kihallgatás végén Magda is kérdéseket tehetett föl Tamásinak. Élt a lehetőséggel: legalább 20 nevet sorolt föl, kérdezve, ismerősek-e bűntársának. Többnyire nemleges volt a válasz, de Marinko fölfrissítette Tamasi memóriáját: ő hozta a „tuti” címeket, hogy szervezze meg a rablásokat. Dobnik János harmadrendű vádlott elismerte bűnösségét a lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélésben. (Németh) Rendezett Bábel Európában Televíziós műsor 25 nyelven: műholdról sugároz majd az Alfa Tv Lerakták az Alfa Park alapkövét a nemzetközi tévéalapítvány kezdeményezői fotó: diósi imre Tegnap megalakult az Alfa Nemzetközi Együttműködés Alapítvány Budapesten. Célja, hogy két év alatt megteremtse Közép- és Kelet-Európa közös műholdas televíziós adását Az Alfa Tv a térség 25 országának lakói számára anyanyelvi fordításban sugározza műsorát Az alapító okirat aláírását szakmai tanácskozás előzte meg Rendezett Bábel címmel. Ezen a térség 24 országának kimagasló kulturális személyiségei jelentek meg, köztük JiríMenzel és Elem Klimov. Az alapítvány kuratóriumának tiszteletbeli elnöke, Josef von Ferenczy müncheni médiamenedzser megnyitó előadásában kifejtette: ,Európát immár 241 műholdas adás veszi célba. Ebből csak tizenkét csatorna irányul Kelet-Euiópára. Ha térségünk be akar kapcsolódni az európai integrációs folyamatba, meg kell teremteni a párbeszéd legkorszerűbb eszközét.” Az együttműködés jelképeként a konferencia résztvevői a Gellért-hegyen Alfa Parkot telepítettek. Horn Gyula miniszterelnök személyesen köszöntötte az alapítványt, Helmuth Kohl levélben fejezte ki jókívánságait. Kétnapos ülést tart a kormány a héten. Csütörtökön egyebek között a kincstár létrehozásáról és a felső- oktatási tandíjakról szóló előteijesztést vitatják meg, míg pénteken, a rendkívüli ülésnapon, a jövő évi költségvetés irányelveiről tárgyalnak a miniszterek. Munkához kezdett az adós és bankkonszolidáció tisztázására létrehozott országgyűlési vizsgálóbizottság. Szerdán úgy határozott: Varga Mihályt, a Fidesz országgyűlési képviselőjét jelöli elnökének és Keller László MSZP-s képviselőt alelnökének. Ezenkívül áttekintette a vizsgálandó kérdések körét. Mind a 13 kisebbségnek lehetősége van hazánkban anyanyelvű képzésre. A Nemzeti Alaptanterv ugyanis előírja a kisebbségi népismeret oktatását - hangzott el az MSZP Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Tagozatának ülésén. Tisztújító közgyűlést tartott tegnap a Magyar Külügyi Társaság. A részvevők elnökké újra Kosáry Domokos történészt, a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, főtitkárrá pedig Valki Lászlót, az ELTE Nemzetközi Jogi Tanszékének vezetőjét választották. Alkotmánybírósághoz fordul 130 ezer kisiparos képviseletében az Ipartestületek Országos Szövetsége, valamint 33 kulturális területen tevékenykedő szervezet is. Valamennyien a stabilizációs törvénycsomag egyes pontjainak megsemmisítését kérték. Befejeződtek a Nemzetközi Valautaalap küldöttsége és a magyar kormány, illetve a Magyar Nemzeti Bank közötti tárgyalások, amelyek a múlt hét óta zajlottak Budapesten. A Valutaalap képviselői üdvözölték a márciusban meghirdetett stabilizációs program folytatására vonatkozó szándékokat és elképzeléseket. Elodázhatatlan az energiaárak hozzáigazítása a piaci szinthez, és erre hamarosan sort kell keríteni, mert csak így lehet eredményes az energiatermelő ágazat privatizációja. Minderről Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszélt szerdán az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának tanácskozásán. MINDENNAPI PERPATVARAINK A JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasónk édesanyja öröklési szerződést kötött egy idős férfival arra, hogy - eltartás, gondozás fejében - örökösévé teszi. A sors úgy hozta, hogy édesanyám előbb hunyt el, mint az idős bácsi. Mi lesz a szerződéssel; örökölhetek-e majd én utána, édesanyám helyett - kérdezi olvasónk. A végintézkedésen alapuló öröklés több formáját ismeri a polgári törvénykönyv. Szabályozza a végrendelet és a halál esetére szóló ajándékozás mellett a szerződéssel történő öröklést is. Lényege az, hogy az örökhagyó még életében kötelezi magát: a vele szerződő felet - tartás vagy életjáradék ellenében - örökösévé teszi. A szerződés csak írásban érvényes, s annak alapján például a lekötött ingatlanra - a szerződéses örökös javára - elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. A szerződéssel megterhelt vagyonról ugyanis később már nem rendelkezhet. S miként a végrendeletnél, e szerződésnél is feltétele az öröklésnek, hogy a szerződő fél túlélje az örökhagyót. Ez a feltétel hiányzik. Méltánytalan lenne azonban, ha az elhunyt szerződő fél által az idős bácsinak nyújtott tartás ellenszolgáltatás nélkül maradna. Ezért a kialakult bírósági gyakorlat szerint a szerződéses örökös halála nem jelenti a szerződés megszűnését. A tartási, gondozási kötelezettség viszont csak akkor száll át a jogutódra, ha a jogelőd - esetünkben az elhunyt édesanya - által nyújtottak értéke még nem érte el az úgynevezett hagyatéki váromány értékét. Tudni kell, hogy a tartási és életjáradéki szerződés módosítására és megszűnésére vonatkozó szabályok az öröklési szerződésre is irányadóak. Ezért azt tanácsolom olvasónknak, hogy keresettel kéije a bíróságtól a szerződés módosítását. Ehhez hagyatékátadó végzéssel igazolnia kell édesanyja utáni jogutódlását. A módosítással ő került a tartásra kötelezett helyzetébe, ő lesz a szerződéses örökös. Dr. Lajer Erika Autók ,»repülnek” a repülőtéren. A hét végén kamionok, motorok, versenyautók veszik birtokukba a debreceni repülőteret. Roncsderbitől a modellbemutatóig számos látványos vetélkedő szórakoztatja majd a közönséget. fotó: feb/bodó Gábor Örökölhető öröklési szerződés?
