Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-22 / 144. szám

1995. június 22., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Álmot őrző ágyneműk toliból, gyapjúból, szintetikus töltetből és poliészter töltetű mosható anyagból készítik a paplanokat a Agrárkutató és Kereskedelmi Részvénytársa­ság sántosi paplanüzemében. Ehhez a vegyileg tisztított, mosott gyajút Győrből vásárolja, az elkészült termékeit pe­dig az egész ország területén értékesíti a vállalkozás FOTÓ: LANG RÓBERT SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Hársvirág Virágzik a hárs. Vágják is az ágát rendesen. A gyűjtők közül a kaposvári bevezető utak mentén szinte minden fa alá jut egy családra való. Az ügyesebbje hosszú nyélre szerelt ollóval vágja a kisebb ágakat, a „kezdők” pedig egyszerűen fűrésszel, ameddig elérik. Mind a két módszerrel csonkítják rendesen az elmúlt évek­ben már amúgy is megcsonkított fákat. Rendőrt, vagy útőrt per­sze nem lehet látni. Igaz, azt sem tudom, hogy tilos-e vagy sza­bad csonkítani a fákat. Csak azt, hogy évek óta felháborodik a közvélemény, és minden marad a régiben. Nem tudom mit lehet tenni a fák védelme érdekében. Merthogy a hársvirágra — gyógynövényként —- szükség van. Azt azonban kétségbe vo­nom, hogy éppen az országutak mentén virágzó hársra van iga­zán szükség. Azt mondják az állattenyésztők, hogy az utak mentén termett füvet nem etetik jó szívvel takarmányként. Nem tudom, hogy az utak mentén gyűjtött hársvirág milyen szolgála­tot tesz a köhögős-náthás beteg embernek. Ront, vagy javít az állapotán. Azt tudom csak, hogy a hársvirágra szükség van. Akkor pe­dig meg kellene szervezni a gyűjtését oly módon, amely nem háborítja fel a közvéleményt, amely nem teszi tönkre a fá­kat, de amely mégis kereseti lehetőséget teremt azoknak, akik ebből (is) élnek. Megtenni ezt pedig annak kell, akinek hársfája van. Mi, akiknek nincs, legfeljebb háboroghatunk a vandalizmu­son. Tenni ellene azonban nem tudunk. És így lesz ez jövőre is. A terv még távlati, de a cél világos Egyetemi kar lesz a főiskola — Heteken belül a Pécsi Orvostudományi Egyetem egészségtudományi főiskolája lesz — egyetemi karként — az egészségügyi főiskola. — Ami eddig rendszertelen volt, az törvényesen beillesztve az egyetem egészébe megala­pozza a főiskola önállóbb szakmai szervezetét — mondta erre dr. Kelényi Gábor, a Pécsi Orvostudományi Egyetem rek­tora a Somogyi Hírlapnak. Hozzátette: — A távlati tervek között szerepel a háromszintű képzés kialakítása, ami a vilá­gon mindenütt velejárója egy kar működésének. Három, il­letve egy ötéves képzés, ezt kö­vetően pedig úgynevezett szak­orvosi vagy tudósképzés kap teret az egyetemen. Ezeket a változtatásokat apró lépések­ben, mintegy tíz év alatt lehet megvalósítani. A főiskolai kép­zést háromról négy évre emel­tük. Ez azonban nemzetközileg nem illeszthető be a rendszerbe, hanem csak az ötéves, ami azonban már egyetemi szintet jelent. Kerényi Gábor szerint azért, hogy a négy városban — Pé­csett, Kaposváron, Zalaeger­szegen és Szombathelyen — egységes legyen a képzés és az orvostudományi karra, esetleg a tudományegyetem biológus szakára választási lehetőséggel és ne szűréssel kerüljenek a fia­talok, azt terveztük, hogy a négy tagozat hallgatói egy kö­zös évet töltsenek el Pécsen a Janus Pannonius Tudomány- egyetem biológus szakára je­lentkezőkkel, valamit az orvos- tanhallgatókkal. Itt dőlne el, hogy orvos, dietetikus, bioló­gus tanár, netán gyógytornász kíván-e lenni a hallgató. Ezzel megszűnne az a gond, hogy a fölvételi vizsga a hall­gató életének legnagyobb ese­ménye, és se előtte, se utána nem érdekli más és 14 éves ko­rától már csak biológiát és ké­miát tanul, mert az orvosi egye­temre készül. E lehetetlen, torz „kinövések” feltételei szűnné­nek ezzel meg. Persze ehhez kollégiumi helyek is kellenek. Olyan medical centert (orvosi központot) hoznak létre, amelynek részei a karok, és amely illeszkedik a nemzetközi normához. A rektor, aki a pécsi orvos- egyetem patológus professzora azt mondja: lelkes hallgatókkal találkozott. Egy-egy négyórás előadást követően is ugyan­olyan lelkesedéssel vettek részt a munkában, mint annak előtte. Véleménye szerint mindenkép­pen fejleszteni kell a képzést. Elismerte azt is, hogy sokat kell még tenni azért, hogy egyetemi szintűvé váljon a képzés, de a cél világos. Várnai Ágnes Állattenyésztők államvizsgája Dr. Holló István: Sokan elemezték az elmúlt évek gazdasági változásait Tegnap befejeződtek a záró­vizsgák a kaposvári állatte­nyésztési karon. A nappali ta­gozaton 38, a levelezőn 40 ag­rármérnök-jelölt, a főiskolai szintű képzés nappali és leve­lező tagozatán pedig 42 állatte­nyésztő mérnök adott számot tudásáról a diploma előtt. A nappali tagozaton 34, a leve­lező tagozaton 42 százalékos volt a lemorzsolódás az évek alatt. — A záróvizsga egy ökonó­miai kalkulációs feladatból, egy szóbeli komplex tételből és a diplomadolgozat megvédéséből állt — mondta dr. Holló István oktatási dékánhelyettes. Majd hozzátette: — A diplomadol­gozatok témája nagyon széles­körű. Az azonban megállapít­ható, hogy egyre több a kör­nyezetvédelemmel, valamint az ökonómiai kérdések vizsgála­tával foglalkozó dolgozat. So­kan választották az ökonómia tárgykörén belül az elmúlt évekre jellemző gazdasági vál­tozások elemzését, egy-egy üzem feltérképezését. A tudást számon kérő bizott­sághoz a dolgozatok témája alapján kerülnek a hallgatók. Ez valószínűleg még alaposabb felkészülést kíván a diploma- munkák megvédésekor. — Az államvizsga tapaszta­latait évente értékeljük és a vizsga módszerét ennek alapján korszerűsítjük. Ez egyben a há­rom illetve öt éves oktatói munka megmérettetése is — ál­lítja a dékánhelyettes. Azt is, hogy az elmúlt évekhez viszo­nyítva nőtt az álláshely-kínálat, biztosító társaságok valamint az élelmiszeripari vállalatok ajánlatain kívül egyre több ter­melőüzem keres fiatal szakem­bereket. Boldizsár Beáta Segíteni akarnak a munkanélkülieken és az öregeken Cigány házi-beteggondozók Házi beteggondozói hálózat ki­építését kezdte el a megyei ci­gányszövetség. Kompák György, a szövetség megyei titkára elmondta, hogy ezzel egyszerre próbálnak segíteni az idős, elsősorban cigány, egye­dül élő és állandó ápolásra szo­ruló embereken, akik nagy számban vannak az elöregedett somogyi falvakban, és a leg­több helyen gondozásuk nem megoldott, valamint a munka­képes korú cigányokon, akik ennek a révén juthatnának munkához. A megyei beteggondozói há­lózat kiépítéséhez és a beteg­gondozók képzéséhez a Nem­zeti Egészségvédelmi Intézet támogatását nyerték el. Ezzel a pénzzel, valamint a Somogy megyei munkaügyi központ közreműködésével két, egyen­ként húsz hallgatóból álló osz­tálynak az indítására van lehe­tőség. A négy hónapos képzést várhatóan az egészségügyi szakközépiskolában szervezik meg. Az itt képzettek szociális munkások lesznek, és 5-10 idős ember ápolását láthatják el. Megtanulják az egyszerűbb ápolói munkát, de ezen felül a gyógyszerkiváltástól a tüzelő beszerzéséig sok más is beletar­tozik majd a munkakörükbe. Naponta látogatniuk kell az időseket. A megyei munkaügyi köz­pont a közhasznú munkások számára megállapított munka­bért fizeti ki a szociális mun­kásnak, a települési önkor­mányzatoknak a munkabérek 30 százalékát kellene magukra vállalniuk. A megyei cigányszövetség elsősorban azoknak a települé­seknek az együttműködésére számít, ahol a lakosság nagy ré­sze cigány nemzetiségű. (Nagy) Nem szűnt meg, csak eladják... — Nem szűnik meg a sió­foki Sió-Kem Kft bábony- megyeri faipari üzeme — mondta a Somogyi Hírlap kérdésére válaszolva Sze­rencsés István, az orosz-magyar vegyestulaj­donú társaság ügyvezető­igazgatója. — Az viszont tény, hogy tervezzük az üzem értékesítését. Rövid időn belül meghirdetjük ha­zai és külföldi cégek ré­szére, úgy, hogy a profil megmaradjon és a dolgozó­kat is foglalkoztassák. A közelmúltban Tabon és Bábonymegyeren is felröp­pent a hír: megszűnik a Sió- Kem Kft faipari üzeme, me­lyet a korlátolt felelősségű társaság 1993. augusztusá­ban vett meg a tabi Béke szövetkezettől. A cég Szibé­riából szállított fa alap­anyag, illetve feldolgozott árú értékesítésével foglal­kozik, de készárút és fél­késztermékeket (tetőlécet, gerendákat, padlót) is előál­lít. — Tavaly 2000 köbméter fát dolgoztunk föl — mondta Berky György üzemvezető. — Ebből saj­nos csak loo köbméter volt az asztalosárú. Zömmel egyéni megrendelésre készí­tettünk komplett tetőanya­got, de a kiüti Csarnok-Piac Kft árusító pavilonsora, ke­rítése is itt készült. Éves ár­bevételünk elérte a 21 millió forintot, s mintegy 5-6 mil­lió forintot forgattunk vissza az üzem fejlesztésére. A cég gépeket vásárolt, il­letve hozzálátott a szociális helyiségek, a kazánház, va­lamint kisebb raktárak meg­építéséhez. A múlt évben a saját beruházásaikhoz egyedi nyílászárókat készí­tettek, az idén pedig a Sió­fokon épülő fa irodaházuk­hoz is legyártják a szüksé­ges anyagokat. Az üzemve­zető elmondta: az idén szin­tén 21 milliós árbevételt terveztek, ami 2-2,5 ezer köbméter fa feldolgozását és értékesítését jelenti. Nye­reségre is számítanak, ám azt ismét visszaforgatják a termelésbe. A kazánházi fej­lesztés, valamint a szociális blokk befejezését is erre az évre tervezték. További be­ruházást már nem kezdenek, az nem indokolt. — Mindössze 1500-2000 köbméter földmunka elvég­zése van vissza — így az üzemvezető —, hogy egy rakodóteret kialakítsunk. — Itt csaknem ezerötszáz köbméter fa tárolását ter­vezzük. Krutek József Aratásra készítik a gépeket Aratásra készítik a kombájno­kat a mikei Mezőgazdasági Termékelőállító és Kereske­delmi Szolgáltató Szövetkezet­ben, ahol 550 hektáron termesz­tenek árpát, rozsot, tritikálét és zabot értékesítésre. A kilenc, tíz és tizenkét éves három ara­tógép feljavítására egymillió kétszázezer forintot költött a gazdaság. Cukorbeteg gyerekek Ausztriában Kétszáznegyvenezer forintot nyertek az Országos Egészség- biztosítási Pénztár pályázatán a Kaposi Mór Megyei Kórház gyermekosztályán kezelt diabé- teszes gyermekek. A pályázatot dr. Kisgyura Attiláné segítsé­gével dr. Dósa Magdolna ad­junktus nyújtotta be. A jelentős összeg révén negyven gyer­meknek szerveztek szép kirán­dulást Kőszegre, ahonnan két­szer, Ausztrába is ellátogattak. A szülők, gyermekek és ápolók első ízben tölthettek együtt él­ményben gazdag napokat a Sa­fari parkban és a Semmeringen az emlékezetes kiránduláson. Kaposvári iskola tárlata Budapesten Négy év négy szak címmel a budapesti Tölgyfa galériában nyílik ma kiállítás a kaposvári Iparművészati Szakközépiskola és Ipari Szakmunkásképző In­tézet tanulóinak munkáiból. A somogyi intézmény 25 éves fennállásának jubileuma alkal­mából rendezett tárlat az iskola eddigi működésének teljes ke­resztmetszetét adja. A hatvan legjobb művet az alkalmazott grafika, a kerámia, a ruhater­vező és a textilrajzoló szak érettségi munkáiból, valamint a tanév közben készült felada­tokból válogatták ki. A tárlatot Kéri Ádám festőművész nyitja meg és július 6-ig látható. Új út épült Kaposhomokon Elkészült Kaposhomokon a falu új útja. Az út építési költ­sége több mint hétszázezer fo­rint volt. A temetőhöz vezető csaknem háromszáz méteres útszakaszt látták el kőburkolat­tal. Az építési munkák egy hétig tartottak és tegnap feje­ződtek be. Szakmunkások szakközépiskolája Az átlagnál jobb eredményt ért el az érettségin tegnap a szak­munkások szakközépiskolájá­nak idei évfolyama a Kinizsi Pál élelmiszeripari szakközép­iskolában. A negyvenhat diák a három éves szakmunkásképző elvégzése után további két év tanulással szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A két év alatt a közismereti tárgyak mellett számítógéppel is meg­ismerkedtek, és alapfokú nyelv- ismeretet is szerezhettek a diá­kok. Etnikai fesztivál Babócsán Etnikai és nemzetiségi feszti­vált rendez Babócsán a helyi etnikai és nemzetiségi szerve­zet. Négy megyéből — Zala, Tolna, Baranya és Somogy — vátják Babócsára a cigány, horvát, sváb és magyar hagyo­mányőrző együtteseket. A folk­lórfesztivált támogatja a Soros Alapítvány és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány. A rendezvényen százötven elő­adó lép fel. Csíkszeredái barátság A pécsi székhelyű Magyar- Román Baráti Társaság mint­egy ezer tagot számlál, nagy részük Romániában él. A tár­saság tizenegy filiáléja közül csupán kettő magyarországi: Pécsen és Budapesten műkö­dik. Kaposváron is megkez­dődött egy — Somogy, Tolna és Zala megyét összefogó — filiálé szervezése. Az alapító tagok között van Szász Endre, aki maga is Csíkszereda szü­lötte. Bejczi László, a társaság kaposvári ügyvivője vállalta a szervezés feladatát. — A kaposvári fiüálénak eddig 15 tagja van. Mi nem politizálni szeretnénk, hanem a megbékélés és a tolerancia jegyében a két ország közti bizalmatlanságot feloldani egymás életének, megismeré­sével, megkeresni azokat a közös pontokat, amelyek a jó­szomszédi viszony kialakítá­sát szolgálnák. Szeretnénk megkeresni azokat, akik ezért a célért hajlandók tenni. A kaposvári filiálé — remélhe­tőleg — hamarosan megtart­hatja alakuló ülését. Szeret­nénk kapcsolatot teremteni a megyében élő román nemze­tiségű emberekkel is, s a két ország közti sportrendezvé­nyekkel, irodalmi versenyek, előadások szervezésével segí­teni egymás megismerését. A leendő kaposvári filiálé tagjai, Bejczi László és Fejes István képviselték megyénket a társaság nemrég „A mi ba­rátságunk” címmel Csíksze­redán megtartott fórumán. (Jakab)

Next

/
Oldalképek
Tartalom