Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-21 / 143. szám

1995. június 21., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Szabási felújítás Magányos gazdák - tőke nélkül Amerikai gazdaságról álmodnak Göllében A lakodalom és a temetés ösz- szehozza a falusi embereket. Az utóbbira gyülekeztek Kis- gyalánban is a jégverést köve­tően. Az elhunyt — mondták — jó ember volt, sokan osz­toztak a gyászban; Gölléből, Büssüből is érkeztek az isme­rősök. A férfiak összejöttek egy kis beszélgetésre. Mi más­ról lehetett szó, mint a gazda­ságról. A jégről, ami mindent letarolt, a göllei szőlőhegyet is. Biztosítása kévésüknek volt. Azt mondták: olyan sokat kellene fizetni érte, hogy nem éri meg. Azért elismerik: most jól jönne egy kis segítség, mert 400-500 ezer forintot is elér egy-egy gazda kára. — Nem iszunk annyi bort — nyugtázta Deák Lajos kis- gyaláni mezőőr, amúgy kő­műves. Szerinte csöndben fo­lyik a privatizáció, de nem éri meg kivenni a földeket. Job­bára a téesznek adják bérbe. Cserébe, aranykoronánként 18 kilogramm búzát vagy ezer fo­rintot kapnak. — Gép még csak lenne, de javítani kéne, a fiatalok meg mind elmentek — mondta. — A sofőrök és a szerelők is az osztrák vállalkozóhoz pártol­tak. ő vette meg a nyugdíja­sok földjeit, a kisgyaláni bir­toknak mintegy a felét. Nekem van egy kertem, másfél hol­dam, nem kell a föld. A gabo­nát meg lehet venni, csak fo­rint legyen rá. A 11 hektáron gazdálkodó göllei Szakály Lajos kukoricá­ját 7,5 hektáron verte el a jég. Sovány vigasz, hogy a tavaszi árpát némileg megvédte egy fasor. A göllei gazdakör el­Sok szó esik a gazdaságról nöke birtokba vette az ősi jus- sot. Mint mondta: a faluban némelyik gazda 20-30 hektá­ron is gazdálkodik. Jó termés esetén 20-25 ezer forint a ha­szon hektáronként, de tavaly, az aszály miatt örültek, hogy nem kellett ráfizetni. — Göllében egyébként — nagy csaták révén — ketté­szakadt a téesz. Lett egy Ko­rona meg egy Béke elneve­zésű — mondta. — A gazda­körbe, amit másfél éve alakí­tottunk, tizenketten társultunk. Annak idején Tamás Károly fölkarolta ezt a kezdeménye­zést, de most egy kicsit leült a dolog. A semmi és a kamara között kellett volna biztosítani a körnek az érdekvédelmet, pénz nélkül. Segítségre volna szükségünk, mert nagyon egyedül vagyunk. Meg hi­telre...Tőke nélkül nem húzza ki még egy generáció. Az elavult gépekkel, idős, munkában megfáradt embe­FOTÓ: KOVÁCS TIBOR rekkel dolgozó gazdakör úgy segít magán ahogy tud. Kisebb csoportokba verődve, egymást támogatva próbálnak talpon maradni. Viszonossági alapon, önköltséggel gazdálkodnak. A tizenhárom évig raktárvezető­ként dolgozó Szakály Lajos megpróbálja betölteni a me­nedzser szerepét, ő végzi a pi­ackutatást, szervezi a beszer­zést, igyekszik támogatást sze­rezni. Legutóbb a mezőgazda- sági hivataltól kértek segítsé­get. Hiányolja a piac szerve­zettségét és a támogatást. Azt mondja: ma még jórészt a régi kapcsolatokra építve lehet csak újat találni. Egy amerikai típusú gazdasági társulásról álmodik. Egyelőre azonban a talponmaradásért küzdenek. — Még egy 69 éves ma­gángazdálkodót is bevettünk a körbe — mondja. — A mun­kából mindenki a teherbírásá­nak megfelelően veszi ki a ré­szét. Várnai Ágnes Borúlátó kényszer-kocsmáros A pedagógus szolgálati lakás felújítási munkái miatt áthe­lyezték a buszvárót Szabáson. Az elköltöztetett kis építmény­hez járdát is készítenek az ön- kormányzat alkalmazottai, ne­hogy sárt taposva kelljen meg­közelíteniük az utazni szándé­kozóknak. Az önkormányzati tervek között szerepel, hogy hamarosan a régi buszváró bó­dét is új esőbeállóra cseréljék. A pedagógus szolgálati lakás felújításával hamarosan — a tervek szerint még e hónap vé­gére — végeznek az iparosok. Gyerekzsivajtól volt hangos egy hétig a bányai közösségi ház, ahol az általános iskolá­soknak szerveztek kézműves­tábort. A harminc diáknak délelőttönként a Kaposvári Kézműves-egyesület tagjai tartottak foglalkozásokat. Keramikus segítette őket az agyagfigurák formálásában, a korongozásban, megismerték a batikolás technikáját, mókás kukacot formáltak a textilgom­bócokból. A faluban élő Borbás Zoltán fafaragó naphosszat ott dolgozott egy asztalnál, s min­dig volt körülötte néhány fiú, aki a motívumok kibontását fi­gyelte. Ha az éles szerszámok nem is kerülhettek a kezükbe, a mesterség titkait elleshették. Lukács Tímea most végezte az általános iskolát, s nyár eleji lazításként gyerekfelügyelőnek szegődött. A Csipet csapat tag­jai hamar megszerették, de tü­relmét is próbára tették. Az is­A kétszobás lakás rendbetéte­lének költsége több mint nyolc- százezer forintra rúg. A felújí­tásra azért került sor, mert a tervek szerint a nyugdíjba vo­nuló pedagógus helyett egy ta­nárházaspárt szeretett volna oda költöztetni a község ön- kormányzata. Ez az elképzelés csak annyiban módosult: hogy Nagyatádról fog kijárni Sza­básra szeptembertől egy peda­gógus. Hogy mire fogják hasz­nálni a rendelkezésre álló ingat­lant, arról még nem döntött a szabási képviselő-testület. kola befejezésével, bizony, nagy energiák szabadultak fel. — A fiúkkal kicsit több a gond, szerencsére hozzám nem sok tartozik. A kézműves-fog­lalkozásokat nagyon élvezem, délután a közeli erdőket baran­goljuk be, este vetélkedővel kötjük le a gyerekeket. Bögöly Gyula ősszel megy negyedikbe, a bizonyítványa már hagyományosan kitűnő. — Ezeket a mesterségeket eddig nem ismertem, pedig szí­vesen csinálok mindent, amihez kézügyesség kell. Érdekes él­mény volt az agyag tapintása, kissé furcsa érzés, hogy csuk­lóig sáros lehetek. Ha megszá­rad a tál amit készítettem, akkor a többi munkámmal együtt haza viszem. Mint minden valamire való táborban, itt is volt bográcsban főzés, erdei túra, tábortűz, lám­paoltás utáni cseverészés, no és pityergés is. Mert a honvágy nagy úr. (Izményi) Amikor már italra sincs pénze a magyarnak, akkor valóban rossz világ van. A kisgyaláni kocsmáros szerint ez a mostani ilyen világ, merthogy — mint mondta — az a réteg, amelyből a kocsmák élhetnének, tökéle­tesen elszegényedett. — Nem jó üzlet ez már, hi­szen sosem telik meg igazán a kocsma. Ha némi átmenőforga­lom nem volna, be is csukhat­nánk a boltot — mondta Nagy István kocsmáros. — Az a réteg fogyasztana leginkább italt, amelyiknek a legkevesebb pénze van. Az a kevés persze — a szociális pótlék és a segé­lyek nagy része — a kocsmába vándorol, de ez nem igazán elegendő egy vállalkozás alap­jának. Arra viszont igen elég, hogy a kocsmáros naponta lásson drámákat. — Sok családban in­kább nem esznek, de italra jut­nia kell. Gyakori az is, hogy a férj azért kezd el inni, mert nincs munkája. Nemcsak Kis- gyalánban van ez így. Ismerjük jól egymást a térség falusi kocsmárosaival, és mindegyi­kük ugyanezekről a problémák­ról beszél. Nagy István két éve bérli a kisgyaláni kocsmát. Nem azért vágott bele, mert szenzációs üz­letet remélt. Mint mondta, ma már nemhogy gyorsan, de se­hogy sem lehet meggazdagodni a kocsmából. Faluhelyen külö­nösen nem. — Többé-kevésbé kényszer­ből vágtunk bele. Más munka- lehetőségem ugyanis nem volt, hát bérbe vettem a kocsmát az áfésztől. Fizetőképes fogyasztó alig, annál több viszont a ga­rázdaság, randalírozás. Nem csoda, hiszen nagyon el vannak keseredve a népek. És azt már nem bírja el az üzlet, hogy ha­vonta csináltassak új kocsma­ablakot. (Nagy) Mikén igény van a nyitva tartásra Óvoda egész nyáron át Egy rövid takarítási szünet kivételével egész nyáron üzemel a mikei óvoda. A fa­luban élő szülők nagy része igényli a nyári nyitvatartási. — 31 óvodásunk van jelen­leg, a számuk ugyan a nyári időszakban némiképp lecsök­ken, de még úgy is marad 18—20 csöppségünk, akik számára szükséges üzemeltetni az óvodát — tájékoztatott Rák Szilvia óvodapedagógus. Sok községben gyakorlat a családoknál, hogy ha a szülők egyike, vagy ne adj isten mind­egyike munkanélküli, otthon tartják a gyerekeket is, így spó­rolva meg az óvodai díjat. Mi­kén a munkaképes koruaknak több mint egynegyede munka- nélküli, ennek ellenére nem jel­lemző, hogy otthon tartanák a gyerekeket. — Feltehetően ez amiatt van így, mert a háztáji leköti a munkanélküli családok idejét — mondta el az óvónő. — Ugyanis csak úgy tudnak a munkanélküli segély mellett megélni, ha egyszerre több disznót is hizlalnak, nagy konyhakertet tartanak. Ez pedig sok időt leköt. Természetesen az is szempont lehet, hogy az óvodai díjak Mikén alacsonyak — támogatja az önkormányzat —, és akkor jönnek ki olcsób­ban a családok, ha beadják a gyerekeket az óvodába. Sokak­nál az is szempont, hogy itt kö­zösségben van a gyerek, foglal­koznak vele... Júliusban lesz az óvodai beí- ratás. Kilencen mennek isko­lába, előreláthatóan ugyaneny- nyi kisember érkezik is majd az óvodába. Továbbra is maximális ki­használtsággal működhet tehát az intézmény. Bár nyári szüne­tük igen rövidre sikerül, arra azért elegendő lesz, hogy kifes­tessenek. Mint mondták, némi felújítás is ráférne a tetőre és a padlózatra, erre azonban még egy kicsit várni kell. (Nagy) Bányán a népi mesterségekről Sároskezű táborozok Herczog Szilvia bábkészítő mestersége fortélyait mutatja a gyerekeknek. Formálódik a textilkukac Út- és járdaépítő somogyi nyertesek A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium a Bel­ügyminisztériummal, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériummal kö­zösen meghirdetett, az önkor­mányzati törzsvagyonhoz tar­tozó közúthálózat és járdák építésének idei, első félévi pá­lyázatának több somogyi nyer­tese is van. A meghirdetők tá­mogatásában részesül Kapos- szerdahely, Magyaratád, Őrei, Rinyakovácsi, továbbá Szabás. Fesztiválra készül Nagybajom Fesztivál helyszíne lesz a hét végén Nagybajom. A község­ben már hagyományosan meg­rendezésre kerülő falunapokon bohócparádé, labdarúgó-mér­kőzés, hangverseny várja egyebek között az érdeklődő­ket. Emellett a nagybajomi kö­zönség láthat munkakutya­bemutatót, részt vehet ökörsü­tésen, kézművesek kirakodó­vásárán, és befejezésül majd utcabálon is mulathatnak. Gyereknap és bál Bőszénfán Mintegy százezer forint jött össze azon a hétvégi jótékony- sági bálon, amelyet a leendő bőszénfai óvoda javára szer­vezett a község önkormány­zata. A tervek elkészítésére fordítják az összeget. A jóté­konysági bál mellett gyerek­napot is tartottak. A mintegy 100 gyermeknek a helyi vál­lalkozók szállították az édes­séget és a fagylaltot, az anyu­kák készítette süteményből pedig még a bálra is maradt. A gyerekek számára rendezett vetélkedőn a legnagyobb si­kert a lisztfújó és a zsákban- futó verseny aratta. Vótán új ebédlőt készítettek Kétszáz személyes ebédlőt is épít az evangéliumi pünkösdi közösség a vótai ifjúsági tá­borban. A korszerű konyhából és étkezdéből már csak a föl­szerelés hiányzik. Új hellyek- kel is bővítik majd a tábort; a missziós sátor mellé most még egyet kapnak Németországból. Másfélszáz új krosszbar telefon A kutasi, a belegi, a kisbajomi, a nagykorpádi és a szabási régi telefon-előfizetők hétfő dél­utántól már krosszbar készülé­ket használhatnak. Tegnaptól a kadarkúti előfizetők telefon­gondjai is enyhültek valame­lyest, ma pedig a memyei régi előfizetők készülékeit kötik be a Matáv telefonhálózatába. A hét településen így mintegy másfélszáz otthonban lett a ko­rábbinál könnyebb a távhívás. Templomfelújítás Kisbajomban Az elmúlt évben a templom­tornyot, idén a templomhajót újítják fel Kisbajomban. A fel­újítás költsége 250 ezer forint, amely a hívek adományaiból, és az egyházkerület támogatá­sából jött össze. A megye 50 ezer forinttal támogatta a fel­újítást. A műemléképület rendkívül rossz állapotban volt, ezért vált szükségessé a helyreállítás. A beavatkozás­nak köszönhetően az épület ál­laga tovább már nem romlik. Jákó segíti fiataljait- Az iskola a község költség- vetésében mindig prioritást élvez; minden mást csak ez­után veszünk figyelembe - mondta Bakó László, Jákó polgármestere. A jákói születésű, Nagyba­jomban élő tanárember is jól tudja: a falu ereje az iskolájá­ban rejlik. Nem csoda, hogy a képviselő-testülettel egyet­értve eltökélték: a jákói lur­kókat - és az ifjakat is - ahol csak tudják, segítik.- Nem segélyeket fizetünk a rászoruló családoknak - tá­jékoztatott a polgármester hanem inkább természetben próbálunk enyhíteni a kiadá­sokon. Eddig a tanulók étkez­tetési költségeinek a 80-90 százalékát vállaltuk át, a tan­könyveket is ingyen biztosí­tottuk a gyerekeknek. Egy adag ebéd Jákóban 125 fo­rintba kerül; ebből azonban csak hatvannégy forintot fi­zetnek az óvodások, az isko­lások pedig hatvannyolcat. Jól fölszerelt iskolája van a 740 lelkes Jákónak. Hogy vá­rosi kortársaiktól a falusi gye­rekek se maradjanak le, széles az oktatástechnikai eszközök skálája. A kis iskola pedagó­gusai sokat tettek azért, hogy korszerű körülmények között tanuljanak a nebulók. Az önkormányzat azt ter­vezi, hogy az ősszel tudomá­nyos ismeretterjesztő elő­adássorozatot szerveznek a serdültebb fiataloknak, s a régóta kihasználatlanul álló művelődési házba is életet akarnak vinni. (Lőrincz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom