Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1995. június 17., szombat Műgyűjtő Igáiban Giay László műgyűjtő - Gyarmaty Tihamér festménye Stációk Bogláron Egy idő után már valameny- nyi festményen Károlyfi Zsófia szemeit láttam, mi­után Horváth Ali bácsi, a neves bogiári helytörténész, a kék kápolna odaadó te­remőre a Tavasz című kép­nél felhívta a figyelmet a ha­sonlóságra, a művésznő vonzó arcára. S a látogató is könnyen belátja, van ebben valami csodálatosan jelké­pes, különösen, ha tudjuk, milyen sokat megélt fiatal tárulkozik föl a képeken. A tárlat rendezői gondoskod­tak róla, hogy az érdeklő­dőkhöz eljussanak ezek az ismeretek. S az is remény­keltőén jelképes, hogy Kiss Zoltán, Zamárdi polgármes­tere eljött Balatonboglárra a falu szülöttének a kiállítását ajánlani a nagyérdeműnek. Károlyfi Zsófia megjárta az élet stációit: hamar kez­dődött országjárása. Almá- din, Rákospalotán keresztül jutott a fővárosba. Dolgozott laboránsként, gyermekfelü­gyelőként, statisztaként; el­végezte a Képzőművészeti Főiskolát, ahol Somogyi Jó­zsef ébresztette fel benne a természet szeretetet. Aztán vidékre költözött, hogy kul- túrházigazgató, állatte­nyésztő meg paplanvarró le­gyen. Ma a zalai Karkakuta- son dolgozik. Pfeiffer Tibor pécsi restaurátortól tanulta a templomi szobrok felújítá­sát. Valószínűleg mindez meghatározó, hogy szívesen fest stációkat. A kilimáni új templomba készültet állí­totta ki Bogláron is. Három dimenzióban láthatjuk Jézus szenvedéseit, a tövist festett fából ragasztotta a képekre - meglepő hatást keltve. Mivel nem talált rövid szöveget a stációkhoz, maga írta a verseket s egyéb köl­teményeit is kitette fára írva vagy kis füzetekben. így senki sem csodálkozott, mi­kor a megnyitón szerényen megjegyezte, „lehet, hogy nem fogok mindig festeni”. Valóban, vele minden meg­történhet. (Gáldonyi) Két fiatalember telepedett le a nagy gazdasági válság idején 1928-29-ben Igáiban, s azonnal hozzáláttak a művészeti élet ki­alakításához. Baumgartner Sándor banktisztviselő házába hívta nyaralni a pályakezdő fes­tőket, irodalmárokat, Giay László tanító pedig szalonzene- kart alapított. Kettőjük lelkesült művészetpártolása vonzotta oda Iványi Grünwald Bélát, Aba Novák Vilmost, Patkó Ká­rolyt, Bemáth Aurélt, Márffy Ödönt, Hincz Gyulát, Barcsay Jenőt, Mattioni Esztert és má­sokat. Már rég meghalt a tisztviselő is, a tanító is, de fennmaradt utánuk két becses műgyűjte­mény. Közülük az egyik idén a múzeumba került. íme, egy nem mindennapos végrendelet! „Utolsó kérésem és kívánsá­gom! Drága jó Feleségem halála után, műgyűjteményem legyen a kaposvári Rippl-Rónai Mú­zeumé! Gyönyörködjenek benne késői generációk, legyen mindenkié, azoké is, akiket az alkotóművészet hatalma és szépsége még nem hódított meg. Igái, 1972. szeptember 21- én. Giay László ped. műgyűjtő. (Ezzel az utolsó kívánsá­gommal azt is akarom, hogy egy szorgalmas élet — áldoza­tot és sokszor nélkülözést je­lentő — értékes eredménye ve­szendőbe ne menjen, szét ne hulljon.)” A 65 képből álló gyűjte­ményt Giay László özvegye a végrendelet szellemében ideje­korán átadta a Rippl-Rónai Múzeumnak. Pedagógusi nyugdíjából él szűkösen, ma­gányosan, de a férje végakara­tának teljesítése jobban nyo­masztotta, mint az egyre nehe­zebbé váló életvitele. Sürgette az átadást, nehogy a féltett gyűjteményt valami baj érje. Hihetetlen, de a 65 kép egy szoba falán zsúfolódott, hogy egy ültőhelyből végigtekinthető legyen. A szobában áll még egy fekete zongora, amelyen a mű­gyűjtő zeneórákat adott egykor. Az iskolai tanítástól politikai okból eltiltották 1945 után; alkalmi munkákat vállalt, s raktárosként vonult nyugdíjba. Az apránként befolyó zenei óradíjak teremtették meg a mű­gyűjtői szenvedélyének feltéte­lét. Lehetőleg részletre vásá­rolt. A gyűjteményi leltárfüze­tének hátsó lapjain vezette tar­tozásait. A műtárgyjegyzéken nem a kép vételárát, hanem az eszmei értékét jegyezte föl, mint a múzeumok. Van egy minősítő rovata is a leltározott műveknek, ebben ilyenek ol­vashatók: kiváló alkotás, gyö­nyörű színek, jó alkotás stb. A festmények java kortárs művészek alkotása. A hatvanas évek magyar festőinek modem irányzatokat elkerülő híve, me­cénása volt Giay László. Az al­földi szellemű művészektől kapta a gyűjtemény a fő jelleg­zetességét. Ám egy-egy kis mű vagy rajz a klasszikustól is fel­csillan. Az előbbi csoport mű­vészei nem teljes felsorolással: Gádor Emil, Baranyó Sándor, Botos Sándor, Kurucz D. Ist­ván, Lóránt János, Ruisz György. Az utóbbiak: Deák Éb- ner Lajos, Rippl-Rónai József, Szlányi Lajos, Czóbel Béla, Edvi Illés Aladár, Bemáth Au­rél, Vass Elemér, Szőnyi István, Iványi Grünwald Béla és Nagy István. Külön történet egy-egy kép megszerzése, amit a gyűjtő va­laha szívesen elbeszélt bárki­nek, mert ez jelentette életének értelmét. A hivalkodás azonban távol állt tőle. A szerénységgel már fiatalon megalkudott, ami­kor az Igáiban megforduló fes­tők munkái láttán ő maga abba­hagyta a festegetést. Inkább ze­nélt, dalolt. Édesapja Vízváron volt öt- gyermekes igazgató-tanító. Az olaszos név származására utal. Neve összeforrt Igái kultúrtör­ténetével, a somogyi művészet­pártolással. Horváth János Bartók-hangverseny, zenei napok Filmjubileum A mozgófilm születésének 100. évfordulójára emléke­zik a tatai Páneurópai Cent­rum. Egy hétig 2 forintos be­lépőjegyet árusítanak a mozi előadásaira. Napi három ve­títésen régi és mai sikerfil­meket mutatnak be: a Mág­nás Miskát, a Liliomfit... Bartók-hangversennyel kezdő­dik ma, s július 12-én a nem­zetközi kürtkurzus záróestjével fejeződik be a XIX. békéstar- hosi zenei napok ünnepi ese­ménysorozata. A nyitó dísz- hangversenyen a debreceni fil­harmonikusok és az ütőhang­szeres együttes szólaltatja meg a „Magyar képek”, a III. zongo­raverseny és a Zene húros hangszerekre... című Bartók- műveket. Szólistaként Lantos István zongoraművész lép föl. Az első napon kezdődik a Bar­tók Béla és a Kadosa Pál emlé­kére meghirdetett szakközépis­kolai zongoraverseny is, a jövő héten pedig az egyhetes vonós- zenekari diáktábor, július elején az énekegyüttesek találkozója. Július 3—9-ig tartják Tarhoson a Szép magyar beszéd nyelvmű­velő előadássorozatát, s Béké­sen a nemzetközi kürtkurzust. Békésen a református műem­lék templomban Elekes Zsuzsa tart orgonahangversenyt; a záró koncerten pedig a nemzetközi kürtiskola művészei lépnek föl. f jelenleg a legolcsóbban! \ m 30 kg töltó'sújra 50x80 cm-es méretben, 1 ■ 27,5 kg töltó'sújra 48x73 cm-es méretben; ’ ■ burgonya, hagyma, paprika és egyéb zöldségféle tárolására, ■ a terményhez igazodó színben és méretben; ■ 25 éves gyártási tapasztalattal kiváló minőségben ajánlja a gyártó. ELSŐ MAGYAR KENDERFONÓ RT, Szeged, Londoni krt. 3. Tel.: (62) 487-287 TANÁROK, MEZŐGAZDÁSZOK, MŰSZAKIAK FIGYELEM! Kettő év alatt új szakmát szerezhet Székesfehérváron, ha jelentkezik a Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) kihelyezett Pénzügyi Szakos Vállalkozási SZAKKÖZGAZDÁSZ képzésére. A jelentkezéshez csak felsőfokú intézményben szerzett oklevél szükséges! a főiskola megbízásából. Megcímzett, felbélyegzett válaszboríték küldése esetén részletes tájékoztatást küldünk. Cím: 8000 Székesfehérvár, Móri út 16. Telefon/fax: (22) 317-977 munkanapokon 9-17 óra között jelentkezési határidő: 1995. június 30. £ szakon pénzügyi tanácsadó képesítést is szerezhet!!! Szirmay Endre Villogó nyárelő Buzdít, biztat, ösztökél, noszogat — tegyem tűzre a gyötrő gondokat... hozzád és tőlem biztos út vezet szakadékokon át — az emlékezet... Fürödtem fényben, szándékokban mégis bénultan csonka voltam bánatok görcsében fuldokoltam fülledt szavakkal hát nem szóltam; hiszen a fény, a láz, az öröm mind perzselt, lobogott, égetett, tüzelt sajgó sejtjeim fülledt rendszerében varázslatos jelekkel úgy üzent hogy a nyár, a láng, a vibráló meleg égre sziszegő lángokat lövellt és reményeink gyémánt-ragyogását visszacsillogták a bús utcakövek. Rigey: Homokdomb Jó pár éve Sidney Lumet ame­rikai rendező „A domb” című világhírű filmje nálunk is nagy sikert aratott. A Filmle­xikon szerint „egy angol ka­tonai büntetőtábor gyilkos légkörét ábrázolja sokkoló re­alizmussal.” így igaz! A néző sohasem felejti Wilson fő­törzsőrmester őrjöngő üvölté­seit (Harry Andrews játssza, lenyűgözően), s Roberts, a le­fokozott fogoly törzsőrmester harcát az igazságért. (Sean Connery ebben a szerepben mutatkozott be a magyar né­zőknek.) Miért a filmmel kezdjük? Mert - szokatlan módon - megelőzte a köny­vet. Ray Rigby amerikai író azonos című regénye csak egy évvel a film bemutatása után jelent meg (1967). A domb: kőből, homokból épült, egy Tripoli melletti angol büntető- táborban, a II. világháború idején. S az agylágyító me­legben a foglyok verejtéke ön­tözte. Építésekor és akkor is, amikor a felügyelők végigfut­tatják őket rajta. Ez a domb Wilson főtörzsőrmester talál­mánya, szerinte legjobb esz­köz a foglyok megtöréséhez. A dombot minden reggel Wilson főtörzsőrmester is megmássza: komótosan, ké­nyelmesen. S tetejéről büsz­kén tekint birodalmára. Az A, B, C, D barakkokra, ahonnan rövidesen kitódulnak a fog­lyok, ordítozó felügyelőkkel. A „Homokdomb” - bár ön­álló, külön regénynek is te­kinthető - mégis „A domb” szerves folytatása. Ott kezdi a történetet, ahol A domb-ban befejeződik. Stevens, a fiatal fogoly már nincs az élők sorá­ban; a legkegyetlenebb smasszer, Williams halálra hajszolta a dombon. De nem él már Williams sem: a skót fenegyerek McGrath s a néger Bokumbo intézte el, mielőtt Robertset is megölte volna... A „Homokdomb” talán ke­vésbé filmforgatókönyv-sze­rű, mint „A domb.” Az író szélesebb ecsetvonásokkal dolgozik. Plasztikus képet ka­punk a regény minden fősze­replőjéről, a felügyelőkről és rabokról egyaránt. Az író újra és újra visszatér Wilson alak­jához. Roberts mellett ő a re­gény másik „főhőse.” De le- het-e hős olyan ember, akinek legfőbb célja az emberi akarat megtörése? Nem, nem lehet. Ahogy a kiszálló vizsgálóbi­zottság - amely Stevens és Williams halálát nyomozza - egyre inkább felfedi a tábor el­lentmondásait, Wilson, a ma­gát mintakatonának tartó, két lábon járó szolgálati szabály­zat egyre gyarlóbb, sőt meg­vesztegethető emberré válik... A „Homokdomb” a tábor kegyetlenül őrlő napjait sok­szor oldja föl lírai jelenetek­kel. Az egyik legmeghatóbb jelenetsor egy fogoly felesé­gének legyőzöttséget nem is­merő utánjárása a foglyok ér­dekében - parlamenti képvise­lője segítségével. S elérke­zünk a „Homokdomb” végé­hez. Olyan meglepő, drámai fordulatokkal, amely az egész könyvön átsugárzik. A vizsgá­lat végén Roberts, McGrath és Bokumbo csak pár éves bünte­tést kap. Wilsont kényszer- szabadságra küldik. Á fő­törzsőrmester úgy hajtat ki a táborból, hogy hátra sem néz. Minden elveszett számára, ami fontos volt. Az autó már messze jár. Wilson nem látja az őrült kavargást, ahogy a fellázadt rabok megtagadják a futást és nekiesnek a felügye­lőknek. őrjöngés és a homok kavargása. A domb még áll. De már nem sokáig... Dr. Sípos Csaba A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Részvénytársaság, székhelye: 7400 Kaposvár, Dombóvári u. 3. Igazgatósága 1995. július 21-én 16.00 órára rendkívüli közgyűlést hív össze. A közgyűlés helye: Kaposvár, Dombóvári u. 3. SÜTÉV RT. központi tanácsterme. A közgyűlés napirendi pontjai: 1. Az 1994. évi könyvvizsgálói jelentés megtárgyalása. 2. A Somogy Megyei Sütő- és Édesipari Részvénytársaság alapszabályának módosítása. Minden részvény egy szavazatra jogosít. A részvényes részvényei, vagy a részvények őrzésével megbízott pénzintézet által kiállított letéti jegy átadása ellenében a részvényeiről a közgyűlés megkezdése előtt szavazatjegyet kap. A szavazati jog gyakorlása személyesen vagy képviselő útján, nyílt szavazással, a közgyűlés elnöke által megjelölt időpontban történik. A képviseleti meghatalmazást a közgyűlés megkezdése előtt a közgyűlés elnökének át kell adni. A közgyűlés összehívója kéri a tisztelt részvényeseket, hogy a közgyűlést megelőző regisztráció érdekében a közgyűlés helyszínén 15.30 órától szíveskedjenek jelentkezni. SÜTÉV RT IGAZGATÓSÁGA (85855)

Next

/
Oldalképek
Tartalom