Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1995. jún. 17., szombat A saláta és a tölgyfa Dr. Szíjártó István: Bebizonyítottuk, hogy állami támogatás nélkül is tudunk működni Könyveket ajánlunk LENGYEL BALÁZS Két Róma Néhány élesen megrajzolt, kitűnő portré a magyar és a világirodalomból, dokumen­tumok, mint az a levélcsomó, amelyből Nemes Nagy Ág­nes, Lengyel Balázs, Vas Ist­ván polémiája bontakozik ki, s egy nagylélegzetű esszé, a címadó Két Róma - Lengyel Balázs irodalomtörténész új kötete. (Balassi - 380 Ft) RUDNAI GÁBOR Kriszta könyve A költő 30 éve publikál. A „nagy generáció”-hoz tarto­zik, írásai rendszeresen meg­jelennek. Bölcsészdoktori disszertációját „Csontvári a költészetben” címmel írta. Kriszta könyvének 18 versé­ből egy szabálytalanul viha­ros szerelem, modem Dante- Beatrice kapcsolat bontako­zik ki. (Művészetbarátok) ELDA LANZA Rapszódia A velencei hegedűművész­nőt, Normát a szerelmi betel­jesüléshez türelme segíti hozzá. De a vonzó hősnő alakját titok árnyékolja. A könyv középpontjában a ni- koszi halász ókori szobor el­tűnése áll. A világ nagyváro­saiban játszódik a fordulatos regény. (Falukönyv, 590 Ft) EVELYN ANTHONY Végzet Az izgalmas, fordulatos bűnügyi történet a szépséges Toscanába visz bennünket - egy titokzatos kastélyba, ahol lélegzetelállító dolgok történek. (Kossuth - 405 Ft) — Én hiszek abban, hogy egy alkalmi tanfolyamnál sokkal többet ér egy iskolarend­szerű, szisztematikus képzés­ben való részvétel, ahol a ne­velőerő dominál — mondta Szíjártó István irodalomtör­ténész, a vörösberényi Bala­ton Akadémia igazgatója. — Négy szemeszteren van­nak túl a diákjaink — folytatta. — A hetven-nyolcvan fős újabb évfolyam számára talán tovább tudjuk javítani a tárgyi feltételeket. Remélem, hogy őszre a somogyi kampusokat is létre tudjuk hozni, így az or­szágban több helyen indulhat a képzés a Balaton Akadémia programja alapján. Ebből a programból nőtt ki a Magyarok Világszövetségének Akadémi­ája is, amelynek Pozsgay Imre a rektora, ő a Semmelweis utcai központi épületben szeretné folytatni az oktatást. — A kormány oktatók elbo­csátásával, létszámcsökkentés­sel látja megoldhatónak a gondokat. A Balaton Akadé­mia hallgatóinak száma az őszre megközelíti a 150-et... — Ez, szerintem, rossz meg­oldás; újabb diákezreket, tízez­reket kellene felvenni az okta­tásba. Ez felel meg az európai Baksay, Baksay Sándor, a csurgói Alma Mater legnagyobb diákja volt. Mikor a Belső-somogyi Refor­mátus Egyházmegye a gimná­zium parkjában az 1930-as években Somogyi Panteont ala­pozott meg Matoltsy Sándor ügybuzgalmával, akkor állítot­ták föl a Csokonai-padot, s az ő mellszobrát is. A szép Baksay- emlékmű idekerülésének okáról azonban kevesebbet tud a láto­gató. Való igaz, amikor 1939- ben Aprily Lajos fölavatta a Ju­lies Ernő szobrászművész ado­mányozta művet, többet tudtak még Baksay Sándorról, mint manapság, de újrafelfedezése megkezdődött, s június 18-án, halálának 80. évfordulóján Csurgó is tudatosabban épít egykori diákja emlékére. Baksay Sándorról az is sokat mond, hogy lefordította az Ili­ászt és csaknem végig az Odüsz- szeiát. A múlt század második felének közismert novellistája normáknak, Magyarországon pedig javítaná a felsőoktatás­ban résztvevők jelenleg kicsi arányát. A főiskolai, egyetemi létszámemelésnek felpörgetése volna a legfontosabb. Éppen azért, mert gazdasági bajaink vannak. Sok politikus és szak­értő is úgy vélekedik, hogy eb­ben a helyzetben kellene a leg­többet áldozni a tudományra. Széchenyi szerint — ahogy a Hitelben is megfogalmazta — a salátatermesztés ugyan gyor­sabban hoz eredményt, mint a tölgyfa, hiszen tizenöt év múlva is csak egy husáng még, de nem emlékszünk arra, hogy 1830- ban a salátatermesztők tiltakoz­tak volna ez ellen. A pénzügy- miniszter csomagja és a rest- rukció nevetségesen kicsi meg­takarítást eredményezhet a tu­dományban, az oktatásban. — Kapnak már állami tá­mogatást? — Az állandóan cserélődő miniszterek, államtitkárok és - helyettesek miatt eléggé bi­zonytalan a helyzet a miniszté­riumban. Talán a fejkvótát megkapjuk majd. Bebizonyít­juk: állami támogatás nélkül is lesz akadémia. Ä két év alatt hatezer órát tanítottunk nem­zetközi tekintélyekkel. Az okta­tás nálunk olyan kihívás, ahol volt; az Ispéró és a Nagymama karácsonya című elbeszélésének helyszíne Csurgó. A legszebb emléket a csurgói gimnáziumról mégis „A csodálatos történet” ál­lítja. Az 1840-es évek csurgói diákviseletét is megismerhetjük: „Az Ákháb gyerekek közül már a második is Debrecenbe került, és helyette az ötödik vitetett a paskuti gimnáziumba, jó erős szatingló felöltő, pukovai posztó télikabát, kis katonás sipka és kettős talpú borjúbőr csizmával együtt.” A Paskút vagy Basakút Csurgó törökkori emléke - itt a várossal azonosul. A másfél év­századdal ezelőtti iskolai élet is megelevenedik: „Ákhábné ez időtől fogva nyugodtan élt Paskúton. Ezt a vá­rost az Isten rendelte lakhelyül sok szegény özvegy papnénak... Sok szegény aggódó atya biza­lommal adhatja hozzájuk gyer­mekét. Felfogadják olcsón, mert diák, szülő, polgármester és ta­nár egy cél érdekében együtt tud dolgozni. Sikerült magun­kat pártoktól, ideológiai türel­metlenségtől távol tartani. A Balaton Akadémia iskola, ahol egyedüli mérce a tisztesség, a tehetség, ajellem, a szorgalom. — Miből finanszírozzák az oktatást? — Bevételeink ötven száza­léka származik épületünk nyári kiadásából. Év közben a kony­hánk is hoz pénzt: szociális, is­kolai étkeztetést vállaltunk. Kö­rülbelül 25 százalékot jelent a tandíjbevétel. Háromszáznál több magánszemély, szervezet, alapítvány adott pénzt a műkö­désünkhöz: ezer forinttól há­rommillió forintig. — A hallgatók egyharmada somogyi. Innen elszármazott vagy itt élő neves tanárok is ok­tatnak az akadémián. Mi őrzi még a somogyiságot? — A megyei és a kaposvári önkormányzat támogatását is élvezzük a Balatont érintő ki­adványainknál, de a somogyi- ság tovább fokozódik, ha létre­hozzuk a megyében a kampu­sokat. Több települést megke­restünk; a megyében két helyen mutattak erre hajlandóságot. Most folynak a tárgyalások. Lőrincz Sándor nyerészkedni nem akarnak... Ákhábné tudta magáról, hogy szegény szülőktől nem telik bő­ven: de gondja volt a gyerekek­nek testükre, lelkűkre, felügyelt rájuk, hogy tanuljanak. Még maga is kikérdezte a leckét: a deklinációt, a konjugációt, a frá­zisokat.” Noha Baksay Sándor élete utolsó fél évszázadát már nem a Dunántúlon élte, közismert író, nagy tekintélyű püspök lett - ő temette Jókait, novelláskötetéhez Mikszáth írt előszót mindig visszanyúlt a Dunántúlhoz, Csurgóhoz. A Kecskemét mellett játszódó Pusztai találkozás fő­hőseit így nevezi: Ihárosi, Pát- rói. Nyolcvan éve Kunszentmik- lóson halt meg, ott helyezték örök nyugalomra. Csurgó azzal is hű akar lenni „legnagyobb di­ákja” emlékéhez, hogy a refor­mátus gimnáziumban húsz év után ismét tanítani kívánják a la­tin nyelvet. Horváth József a hű csurgói diák Lipics figurái Lipics Zsolt - Raszkolnyikovként fotó: török anett A szárnyas majmok királya volt az Ózban, a Végjáték­ban egy öregembert ját­szott, Bezerédi rá osztotta Raszkolnyikovot, Georg Malvius pedig a szállodatu­lajdonost az Elvira Madi- gen-ben. A múlt évadban négy jó szerep talált rá Li­pics Zsoltra, a kaposvári Csiky Gergely Színház fia­tal színészére. — Azt a fajta színészetet szeretném művelni, amelyben a nézők előbb látják a figurát és csak később azt, hogy ki játssza — mondta. — Alap­vonásokat természetesen mindenkinek a játékában fel lehet ismemi, de én arra tö­rekszem, hogy ez csak mini­mális legyen. Úgy érzem, sokféle dolgot tudok csinálni, így minden szerepben más akarok lenni. A közönség ak­kor mondhatja csak: nini, ab­ban milyen drámai volt, eb­ben meg milyen vidám! Rendkívül izgalmas az, ha naponta más szerepben mehe­tek a színpadra. Ha vissza­gondolok például a Bűn és bűnhődés Raszkolnyikovjára, akkor érzem: lenne mit javí­tani még. Amerikai világsztá­rok is gyakran mondják egy- egy film után, hogy ezt vagy azt a jelenetet máshogy ját- szanák. — A magánéletében szíve­sen lenne szállodatulajdonos? — Nem. Sok pénzt én is akarok. Aki azt mondja, hogy őt nem izgatja a pénz, az ha­zudik. Nekem is jó volna egy úszómedencés ház, egy nyu­gati kocsi és egy külön terep­járó, amellyel csak kirándulni mennék, ám azoktól az érté­kektől, amelyek megfogal­mazódtak bennem a világról, nem akarok teljesen elrugasz­kodni. Természetesen próbál­kozom, hogy az életkörülmé­nyeimet jobbá tegyem. Szál­lodavezetést akkor vállalnék esetleg, ha úgy írhatnám alá a szerződésemet, hogy amikor akarok elmehetek próbálni egy darabban. — Hogy telik a nyár? — Hetente kétszer műsort vezetek a Dráva rádióban. Még bele kell tanulnom ebbe a műfajba; rettenetesen érde­kel. Izgalmas, de nehéz. A te­levíziós műsorvezetést is sze­retném megtanulni. Kisko­romban rádióbemondó akar­tam lenne, azért indultam a Kazinczy versenyen. A tele­vízióban a Tíz-órai-ban olva­sok fel jegyzeteket. A görög tengerparta készülök a barát­nőmmel. Leginkább egy hó­napra mennék, de nem tudom, összejön-e. A tenger meg­nyugtat: minden stresszt kiűz belőlem. Lőrincz Sándor 26 kislány, mindegyik neve Anna, az amszter­dami Anna Frank ház előtt. A kislányok megnyerték orszá­gaikban azt a versenyt, amely az Anna Frankról szóló leg­jobb dolgozatot jutalmazta fotó: feb-reuters Zenés tárlatnyitás Balatonbogláron A balatonboglári vörös kápol­nában ma este 7 órakor nyitják meg Kárpáti József festőmű­vész kiállítását, Fehér Judit és a Kreolsikoly együttes közremű­ködésével. A kiállító művész ugyanis kiváló zenész, s így a tárlatra érkező közönség a ká­polnák előtti szabadtéri szín­padnál ebből is ízelítőt kap. Egyébként ez az egyik magyar együttes, amelynek klipje sze­repelt az MTV zenei műsorán. Néprajzi kiállítás az együttélésről Beszélő tárgyak címmel nép­rajzi kiállítás nyílt Szeghalmon. A sárréti múzeum Arad, Békés és Bihar megye együttélő népe­inek hagyományos tárgyalkotó művészetét, a viharsarki ma­gyar, román és szlovák népmű­vészet jelrendszerének sajátos­ságait és azonosságait mutatja be, a jelképek „vándorlását” szemlélteti. A tárlat anyagát Harangozó Imre néprajzi író­nak a gyűjtéséből válogatták. Waterlooról látványos megemlékezések Kétszázezer látogatót várnak e hét végén arra a rendezvényso­rozatra, melyen kosztümös csa­tajelenetekkel, díszes felvonu­lással, lézerbemutatóval, ha­talmas tűzijátékkal emlékeznek meg a waterloo-i csata 180. év­fordulójáról. A Brüsszel kör­nyéki csatatéren vasárnap 3000 kosztümös statiszta mutatja be a csata legdrámaibb fordulatait, de kivontatnak 200 ágyút is, és 800 kiló lőport fognak eldur- rogtatni. Előző este 150 méter hosszú és 7 méter széles óriás­vásznon 12 képmezőre 200 ve­títővel képkavalkádot varázsol­nak. A becslések szerint mint­egy 25 millió belga frankot emészt föl ez a kétnapos show. Technikatörténeti bemutató Pécsen Országosra tervezett vándorki­állítás bemutatóját nyitotta meg Pécsen a Technikai Múzeum alapítvány a vasutas művelő­dési házában. Bíró György, a gyűjtemény megalapozója az országos vándorkiállítással tá­mogatókat szeretne toborozni a hazánkban még hiányzó tech­nikai múzeum létrehozásához. Pavarotti parfüm már Párizsban is Miután van már Pavarotti-ró- zsa, pezsgő, sőt Pavarotti-moz- dony is, most újabb darabbal bővült a híres olasz énekes ne­vét viselő termékek listája: megjelent a férfiaknak szánt Pavarotti kölni. Ezt Franciaor­szágban most mutatták be, a művész részvételével. Az éne­kes csak annyit mondott: illata „igen tetszik a nőknek”. A ha­tóanyaga egyebek között pézs­mából, ámbrából és mézből áll. Királyfinak útlevél csak elismerésért A volt görög király és családja csak akkor kaphat görög útleve­let, ha mond címéről, s elfo­gadja az „átlag” görög állam- polgárságot - jelentette be az athéni kormányszóvivő. Az ex- király fia, Pavlosz herceg ugyanis július 1-jén Londonban oltár elé vezet egy amerikai mil­liomoslányt, és nászútját a gö­rög szigetek közötti hajózással szeretné tölteni. Ehhez kellene a görög útlevél. A trónfosztott ki­rályi család minden görög parla­menti párt képviselőjét meghív­ta Pavlosz herceg esküvőjére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom