Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-17 / 140. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1995. június 17., szombat Részvények, kárpótlási jegyek heti forgalma A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvénypiacán a múlt héten 799 üzletkötésben árfo­lyam-értéken számolva mint­egy 827,5 millió forintos for­galmat bonyolítottak le. A jegyzett kategóriában a legnépszerűbb részvény az EGIS Rt. papírja volt, ebből 174 üzletet kötöttek, 407,5 millió forint árfolyam-érté­ken. A Pick részvényeiből mintegy 79 millió, a Richter Gedeon Rt. papírjaiból 69,3 millió, a Danubius Rt. rész­vényeiből 3,8 millió forint volt a forgalom. A forgalmazotti kategória „slágerei” a Prímagáz Hungá­ria Rt. és az Inter-Európa Bank Rt. részvényei voltak. A Prímagáz Rt. papírjaiból 43 megállapodás született, 56,6 millió forintról, a bank papír­jaiból pedig 93 üzletet kötöt­tek, 32,4 millió forint érték­ben. A kárpótlási jegyek pia­cán 93 üzlet született és árfo­lyamértéken 106,7 millió fo­rintnyi papír cserélt gazdát. A kárpótlási jegyek átlagára 242 forint volt a múlt héten. Jelen­leg 134 különböző papírra - 38 részvényre, 25 államköt­vényre, 3 vállalati kötvényre, 35 kincstárjegyre, 32 befekte­tési alap jegyeire és kárpótlási jegyre - lehet üzletet kötni, összpiaci értékben mintegy 936 milliárd forintért. Ajándék fűtőelemek Paksnak Várhatóan az év végén érkezik Paksra a greifswaldi erőműnél leállított egy reaktortöltetnyi fűtőelem. A volt NDK terüle­tén lévő atomerőművet a né­met egyesítés után leállították és a fűtőelemet, amelyet csak néhány hétig használtak, Paksnak ajánlották fel. Ez a fű­tőelem semmiben sem tér el at­tól, amelyeket eddig Oroszor­szágból vásároltak. A fűtőele­met várhatóan a jövő évben használja fel a paksi atom­erőmű. 540 millió forint útépítésre A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Földművelésügyi Miniszté­rium, valamint a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium közös pályázati felhívást tesz közzé utak kiépí­tésének támogatására. Olyan összekötő-, vagy bekötőutak- ról van szó, amelyek elsősor­ban a gazdaság általános fej­lesztését szolgálnák a közúti infrastruktúra feltételeinek megteremtésével. Az 540 mil­lió forint keretösszegű támoga­tásra az önkormányzatok pá­lyázhatnak. Tiltakozás a termékdíj ellen Az Országos Kereskedelmi Szövetség tiltakozik, a csoma­golási termékdíjról szóló tör­vényjavaslat ellen. Felkért több országgyűlési képviselőt, tegyenek módosító indítványt a törvény tárgyalásánál. Elfo­gadhatatlan számára az, hogy a kormány által az Országgyű­lésnek benyújtott törvényja­vaslat szerint a jövőben ter­mékdíjat kell fizetni a csoma­golóanyagok, valamint a hűtő­gépek, gumiabroncsok után. Vámosok országos jövedéki-akciója A vám és pénzügyőrség több megyei nyomozó hivatala két­napos akciót tartott a közel­múltban az országos parancs­nokság koordinálásával. Az el­lenőrzések során a pénzügy­őrök kiemelten fontos feladat­ként kezelték a feketegazdaság elleni küzdelmet, a jövedéki termékekkel kapcsolatban el­követett jogsértések felderíté­sét. Bács-Kiskun megyében egy kft. telephelyén felderítet­ték, hogy az alkalmazottak kü­lönböző hideg úton előállított kommersz szeszesitalok pa­lackozását végezték. Kamionokat visznek vasúton Rendszeressé válik Záhony és Munkács között a kamionok vasúti szállítása, és megkez­dődnek a FAK-országaiba ke­rülő „Z”-s rendszámú, használt személygépkocsik vasúti fuva­rozásának előkészületei. Erről a MÁV Rt., az Ukrán Vasutak képviselői emlékeztetőt írtak alá tegnap Budapesten. Küzdelem az egyesítés ellen A Kereskedelmi Minőségel­lenőrző Intézet és a Fogyasz­tóvédelmi Főfelügyelőség ösz- szevonásának gondolata nem szerencsés — Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Elmondta: ez esetben egy túlméretezett csúcsintézmény jönne létre. Mimi ÄLLAMBfrFlB, Kamatozó Kincstári egy 1996/VI. Erős és biztonságos Ha megtakarított pénzét biz­tonságban, magas kamat­tal szeretné gyarapítani, de nem kívánja hosszabb időre lekötni, az Ön befektetése a Kamatozó Kincstárjegy. Kamatozó Kincstárjegy Egy éves futamidejű érték­papír, amely mostantól meg­emelt, évi 29,5%-os ka­matot nyújt, amely erre az időszakra kiemelkedően ked­vező. Természetesen, mint minden Magyar Állampapír, a Kamatozó Kincstárjegy tel­jes biztonságát is az állami garancia nyújtja. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata 1995. június 19-23-ig jegyezhető. A kamatozás kezdődátuma: 1995. június 23. Megemelt évi bruttó kamata 29,5%. A Kamatozó Kincstárjegy tőzsdei forgalmazásra kerül, így a tőzsdén a futamidő alatt napi árfolyamon ad­ható és vehető. Ugyanak­kor Kamatozó Kincstárjegy a futamidő alatt vissza is vált­ható, de ekkor csak a névér­téket fizetik ki Önnek. Erre a befektetésre biztosan szá­míthat, hiszen a Kamatozó Kincstárjegyet minden hónapban kibocsátják. További aktuális informá­ciók: 266-6044 A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Bp., Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széchenyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Tab • Kereskedelmi Bank Rt. (K&H) 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3., Barcs, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab (a K&H Brókerház ügynökeként) • Magyar Hitelbank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7., Nagykanizsa • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. • Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 8. (a New York Bróker Kft. ügynökeként) A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG NÉZŐPONT Bácskai Tamás jegyzete Nem látom, amit hallok A pártállam valóságidegen propagandájának és mindennapjai­nak ellentmondását illusztráló vicc jut eszembe a kormányfő amerikai látogatásával kapcsolatos hírverésről. Kovács sápad­tan kéri az orvost: „Doktor úr, segítsen rajtam, szemfülbajom van.” Az orvos hüledezve válaszolja: „Ilyen bajt nem ismerek. Mik a tünetek?” Kovács: „Nem látom, amit hallok s nem hal­lom, amit látok.” A hivatalos magyar nyilatkozatok azt hangsúlyozták, meny­nyire méltányolja Camdessus úr, a Valutaalap elnöke a magyar gazdaságpolitikát, ám a méltánylás kézzelfogható formája, a készenléti hitelmegállapodás mégsem jött létre. Az amerikai üzleti élet bizalmáról is sok szó esik, ám a ha­zánkba áramló tőke, amely ugyan nemcsak az Egyesült Álla­mokból származik, az idén a tavalyinak az egyötödére, havi félmilliárd dollárról 100 millióra esett vissza. Az összes eddig bejegyzett vegyes illetve külföldi tulajdonú cégnek csak a fele ténylegesen működő vállalkozás, amit nem csupán egyetlen üzlet nyélbeütésére, valamilyen kedvezmény kihasználására alapítottak. így is tekintélyes e vállalatok száma, 12 ezer. Ahhoz, hogy arányuk ne csökkenjen, hanem gyarapod­jon, saját vállunk buzgó veregetése helyett talán kritikusan felül kellene vizsgálni a magyar gazdaságpolitikának a külföldi tőkét taszító vagy kevésbé vonzó vonásait, tanulmányozni illenék az utóbbi időben nálunk ez ügyben sikeresebb országok, pl. Szlo­vénia gyakorlatát, s talán eljött a korrekció ideje. Ne feledjük, nem a külföldi működő tőke versenyez a tőke- importőr országok kegyeiért, hanem megfordítva. És ha a ma­gyar munkaerő kilencszer olcsóbb, mint a német vagy az angol, mégis kihasználatlan marad, akkor nyilván olyan versenytársa­ink vannak, akik hasonló termelékenység mellett olcsóbb egyéb termelési tényezőket kínálnak. Gondoljunk az égig érő ingat­lanárakra, bérleti díjakra. A vonzás és a taszítás közötti versenyt gyakran az adóteher kisebb vagy nagyobb volta dönti el. A befektetőt leginkább az érdekli, mi marad az adófizetés után, mennyi a nettó nyereség. Számos kedvezményt megszüntettünk, s talán ezeket nem el­lensúlyozza semmi. Talán más országok még növelték is az ál­taluk kínált előnyöket. Mindenesetre e téren az elmúlt két esz­tendőben két kormányzat is úgy viselkedett, mintha egyedül volnánk a világon. Tévedtek. Két szerződés közül melyiket szegjük meg? Nem megy a meggy Gondok lesznek a meggy ex­portjával. Nem is a tervezett bevételek nagyságáról van szó - ami mindössze 40 millió dol­lár -, sokkal inkább az ügy nemzetközi vonatkozásairól. A július elsején életbe lépő GATT-megállapodás ugyanis egyetlen árat határoz meg a meggy értékesítésére, amely az étkezésre szánt gyümölcsével azonos. Csakhogy a magyar termelők és a német vevők kö­zött még tavaly megkötött szer­ződés értelmében ipari meggyet szállítunk a németországi fel­dolgozóknak. Ennek ára vi­szont lényegesen alacsonyabb, mint amit a GATT által megál­lapított. így jelenleg két megol­dás közül választhatunk. Vagy az előre elhatározott alacso­nyabb áron szállítjuk ki az or­szágból a gyümölcsöt, vállalva ezzel a büntetés kockázatát, amelynek erkölcsi következ­ményei is szinte beláthatatla- nok egy Európai Unióba készü­lődő ország számára, vagy a német vásárlóktól kérünk szer­ződésmódosítást. Akkor két­szeresére kellene emelni az árat, amit nem biztos, hogy el­fogad a vevő. Bármelyik megoldást vá­lasztjuk, szerződésszegést kö­vetünk el. Az első esetben a GATT-megállapodást sértjük meg, a másodikban kétoldalú megegyezést rúgunk fel rajtunk kívül álló okokból, a körülmé­nyek megváltozása miatt. Az ügy megnyugtató meg­oldásáról már tárgyalások kezdődtek a szerződő felek, a két kormány, illetve az EU il­letékesei között. Az Unió ma­gyar referense mindenesetre lát lehetőséget a helyzet ren­dezésére. Ez egyébként elég sürgős, hiszen a szállítmányok indulásra készen állnak. Akármi is lesz a végkifejlet, a történtek ráirányítják a fi­gyelmet arra, hogy milyen kö­rültekintően kell eljárni a nemzetközi megállapodások aláírásakor, s ugyanakkor mennyire fontos a jogharmo­nizáció. Bánhegyi Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom