Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-15 / 138. szám

1995. június 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Alapítvány a község kulturális fejlődéséért Segesd biztos segítsége Nagycsoportosok avatták föl a sziágyi iskolát Óvodások a lábodi erdőben Jól érezték magukat a gyerekek az óvodában Nemrég adták át Lábod köze­lében az első erdei iskolát. Első birtokba vevői a nagy­atádi óvodások voltak. Az Al­kotmány utcai kiscsoportosok is kirándultak ide, a vadász­házhoz, a „nagyok” viszont három napot töltöttek az erdő közepén. Az óvodapedagógusok ter­veiben is szerepel a közvetlen környezet megismertetése, s a természet védelmére igyekez­nek nevelni a kicsiket. S jól szolgálta ezt ez a három nap. — Kiemelt feladatnak te­kintjük környezeti kultúránk fejlesztését; erre már az óvo­dában el kell kezdeni a neve­lést — mondta Mohácsi And­rásáé vezető óvónő. — Régi vágyunk teljesült azzal, hogy a nagycsoportosoknak meg tud­tuk szervezni a háromnapos erdei óvodát, minden rendsza­bályával és gazdag program­jával. Huszonkét gyerek felejthe­tetlen emlékekkel tért haza er­ről a kirándulásról. Sokat segí­tettek nekik a fenntartók, il­letve az óvoda közössége és a szülők. — Szeretnénk elérni, hogy szakmai központtá váljék az erdei óvoda. A további műkö­déshez eddigi támogatóink se­gítségén túl még több minden is kell; ezért pályázunk a Földművelési Minisztérium­hoz is — mondta Mohácsi Andrásné. — A gyerekek játszva komoly gyűjtőmunkát is végeztek az erdőben, így gyarapították ismereteiket. Leveleket szedtek, nagyítóval nézték erezetét, majd leprésel­ték (így egész kis gyűjtemé­nyük van már), s vadnyomo­kat is megfigyeltek. A terep­szemlét barangolás követte, s fára is másztak az apróságok. A kedves események között szerepelt az étkezések meg­szervezése. A táborlakók ugyanis önellátók voltak. Va­rázsa volt a szalonnasütésnek, gyertyafény világított csak este, s reggel zenés ébresztő következett... A vezető óvónő elmondta még, hogy a szakmai munka- közösségnek is van még ta- nulnivalója, s igyekeznek bő­víteni ismereteiket. Bíznak abban is, hogy lesznek köve­tőik, s tapasztalataikat szíve­sen átadják másoknak. Németh István Bodvicai találkozó 54 év után Harmincegy magánszemély és kilenc gazdálkodó szervezet támogatja már a Segesdért Alapítványt, amit négy éve hoztak létre harminc alapító taggal. A 1,6 millió forintos alaptőkével rendelkező alapít­vány az idén már négyszázezer forinttal támogatja a község előbbre jutását. A héttagú kura­tórium folyamatosan dönt a támogatásokról. Öt diák része­sül havi háromezer forintos ösztöndíjban - egyikük az idén végez az egyetemen. A segesdi sportkör munkáját is 200 ezer forinttal segítették az utóbbi négy év során. Kulturális ren­Érettségi vizsgát tartanak a nagyatádi Ady Endre Gimná­ziumban; az egészségügyiek a sikeres gyakorlat után most szóbeliznek. Lukács Sándorné gyakorlatvezető mellett Ma­jor Lászlóné és Bencze Lász- lóné szakoktató készítette fel őket a vizsgákra. — Kétféle egészségügyi képzés is van ebben a középis­kolában — mondta Szabó Er­zsébet igazgatóhelyettes. — A négyéves alapképzésen az idén harmincöt végzős tanuló szer­zett általános ápolói és asszisz­tensi végzettséget. Erre a ko­rábbi képzési formára alapozva az idén — első alkalommal — felnőtt szakápolókat is képe­zünk. Ez utóbbiban csak azok vehetnek részt, akik már elvé­gezték az egészségügyi szak- középiskolát. Az ötödik évfo­lyamos képzés iskolai rend­szerben folyik; most nyolcán végeznek. A következő évre már tizenhármán jelentkeztek az ötödik évfolyamra; számuk esetleg más iskolákban tett si­kertelen felvételi folytán azon­ban őszig még növekedhet. A szakközepesek alsó évfo­dezvényekhez, a helyi újság kiadásához is hozzájárultak. A kuratórium már nemcsak a be­érkező kérelmekkel foglalko­zik, hanem már pályázatot is kiírt — legutóbb az általános iskolások részére. A Segesdért Alapítvány mostani közgyűlésén dr. Móhr Tamás, a kuratórium elnöke számolt be az pénzek fölhasz­nálásáról; elmondta azt is, hogy a helyi önkormányzat semmilyen formában nem tá­mogatja. A közgyűlés azonban elégedett az egyre jobb anyagi háttérrel rendelkező alapítvány munkájával. lyamai számára a jövő héten kezdődnek a nyári gyakorlatok. Az első évfolyamot végzettek két hétre bölcsődébe mennek, a másodikosok a kórházban töl­tenek három hetet. Négy hétig ugyanott gyakorolnak a harma­dik évfolyamosok. — Szükség van erre a kép­zésre — mondta Szabó Erzsé­bet. — Diákjaink már több ál­lásajánlatot is kapnak, mert vi­déken, háziorvosok mellett is eredményes munkát végezhet­nek. Korábban sokan helyez­kedtek el a kórház különböző osztályain. Az általános fel­nőttképzés keretében is esélyük van végzőseinknek. A képzés költségeit az ön- kormányzat biztosítja. Az idén a végzősök között több lesz az egészségügyis, mint az általá­nos gimnazista, jövőre azonban újra változik az arányuk. Az igazgatóhelyettes el­mondta még, hogy az angol szakos osztályokban többen középfokú nyelvvizsgát tettek. Az amerikából tavaly érkezett nyelvtanárt — akinek szerző­dése az év végén lejár — újabb angoltanár váltja fel. Németh István Több mint fél évszázad után látták egymást újra a bodvicai hatosztályos elemi iskola 1941- ben végzett tanulói. A ma már nagymama és nagypapa korú „öregdiákok” közül huszonhe­ten jöttek el a találkozóra, az ország minden részéből. — Szeretettel gondoltunk vissza igazgató tanítónkra Ruttner Lajosra. Első dolgunk az volt, hogy sírjára virágot vi­gyünk — mondta Kaiser Já­nosáé, a találkozó egyik szer­vezője, s közben együtt el­mondták az egyik verset, amit tanítójuk annak idején megtaní­tott nekik. — Nem feledkez­tünk meg igazgatónk feleségé­ről sem — aki ma is él, hálais­tennek —; őt is köszöntöttük... Ebben az iskolában mi voltunk az utolsó végzős osztály — fűzte hozzá Kaiser Jánosné. — Utána óvoda lett belőle, a bod­vicai iskolások meg Atádra jár­tak be... Eljött a találkozóra az egy­kori igazgató lánya, Csere Vil- mosné Ruttner Gabriella taní­tónő lett. Nagy szeretettel be­szélt szüleiről és az egykori is­koláról. Hardig Béla, a találkozó má­sik szervezője Pécsről érkezett. — Ezt a diófát mi ültettük 1939-ben — mutatott az egy­kori iskola udvarán álló hatal­mas koronájú fára. — Nem pusztult el, pedig a következő télen olyan hideg volt, hogy je­gessé fagyott zsebemben a po­gácsa, míg az iskolába értem... Kibírt minden viszontagságot. Nem úgy, mint közülünk néhá- nyan, akik már nem lehetnek velünk — tette hozzá. Az egyik, a társaik közül nemrégiben elhunyt Horváth Imréné sírjára is vittek virágot a bodvicai temetőbe. Az egész napos találkozó keretében láto­gatást tettek még a szoborpark­ban, a város nevezetességeivel ismerkedtek, majd délután egymásnak mesélték emlékei­ket. (Németh) Háromfai hittérítő Kalányos József, a háromfai hittérítő ördögűző, kártyavető és jós egyszemélyben. Leg­alábbis ő annak tartja magát. Környezetéből egyre többen keresik fel segítségért. — Tavaly csoda történt ve­lem — mondta Kalányos Jó­zsef. — Szívbeteg voltam, időnként a testem föltellett víz­zel. Nagy meglepetésre kigyó­gyultam ebből a betegségből. Kalányos József és társa Azóta sok mindenben hisz. Abban is, hogy nincs gyógyít­hatatlan betegség, és a legtöb­bet — szerinte — műtét nélkül is lehet gyógyítani. Csak bele­néz az illető szemébe vagy megvizsgálja a tenyerét, és máris kész a „diagnózissal”. — Az emberek szeme sok mindent elárul. Látom, hogy van-e valamilyen betegségük vagy csak idegesek — mondta. — Kanizsán, Kaposváron, Pé­csen és Barcson is ismernek már; több mint kétezer ember­rel foglalkoztam eddig. A fiatalember, cserébe szol­gáltatásaiért, ételt-italt kap. Pénzre amúgy sincs igazán szüksége, mert — mint mondta — jómódú családból szárma­zik. Ráér, bebarangolhatja a környéket. Találkozásunkkor is több kilométert gyalogolt már, s ilyenkor van ideje gondol­kodni a világ dolgairól... Útjain mindig van társa is: az öreg harmonika. Ettől — mint mondta — semmi pénzért nem válna meg. H. M. Gyakorlati vizsgán a végzős szakközépiskolások fotő: török anett Nagyatádi érettségi, szakképzés, gyakorlatok Vizsgázó egészségügyisek Búcsúzó iskolások Nagyatádon Százhetvenhét általános isko­lás akasztotta vállára a diákta­risznyát Nagyatádon; a leg­többen a 2. számú iskolától búcsúztak: 70-en. Két tanuló- csoport hagyta el a Babay és a Bárdos iskolát, s tizenkilencen végeztek a speciális iskolában. A szakképzőben százötvenha- tan ballagtak, félszázan kaptak végbizonyítványt a kereske­delmi szakközépiskolában. Az egészségügyi szakközépisko­lában 35-en, a gimnáziumban negyvenegyen érettségiznek. Eltérő vélemények a hősök ünnepéről Többségi szavazat hiányában nem született döntés a nagy­atádi képviselő-testület ülésén abban a kérdésben, hogy mi­kor legyen a hősök és mártírok ünnepe. A helyi KDNP-szer- vezet azt javasolta, hogy jú­nius 19-én tartsák meg, de más vélemények miatt nem tudtak megegyezni az I. és II. világ- háborús emlékműveknél ter­vezett megemlékezés napjá­ban. A képviselő-testület vé­leménye viszont megoszlott; ezt a megemlékezést egyéb­ként országszerte már május utolsó hetében megtartották. Rinyaszentkirály feladatterve A legfontosabb kérdésként ke­zeli a rinyaszentkirályi ön- kormányzat a következő négy évben a rá háruló intézmény­fenntartási feladatokat, az eléggé sajátos összetételű va­gyon kezelését, a község arcu­latának alakítását és a szociális feladatok ellátását. Erre a kép­viselő-testület ciklusprogra­mot dolgozott ki, és részlete­sen felsorolja a tennivalókat is. Próbák Kispusztán lécfeldolgozásra Jól haladnak a kispusztai Diófa kft üzemében a hossz­toldott bútorlécek előállítására folytatott kísérleti munkák. A korszerű ragasztógépen olyan gyenge minőségű diórönköket dolgoznak föl - olyanokat, amilyet máshol már nem hasz­nosíthatnak. A kft új terméke­it Olaszországban értékesítik. Táborozó kisdiákok Tarany közelében Csaknem 30 általános iskolás kisdiák kezdte meg a hét ele­jén a táborozást a Tarany alatti erdei táborban. A nagyatádi Babay iskola hagyományos táborát évről évre egyre töb­ben keresik föl. Az idén három turnusban mintegy százhúsz gyerek cserkészkedhet itt tíz pedagógus felügyelete mellett. Horvát turisták bevásárlásai Jelentősen megnőtt a horvát bevásárló turisták száma Nagyatádon, s ez főképpen pi­aci napokon látható. Az utóbbi hetekben százával érkeznek autón és autóbuszokkal déli szomszédaink; ezeken a napo­kon a nagyatádi piac és kör­nyéke annyira zsúfolt, hogy a tömegben egy gombostűt sem lehetne leejteni. A parkolók is zsúfolva vannak járművekkel. A bevásárló külföldiek első­sorban élelmiszert, háztartási cikkeket és lakásfelszerelési tárgyakat vesznek, valamint építkezéshez kellő anyagokat. Otvöskónyi első lépései Több rendeletet is alkotott a képviselő-testület - tudtuk meg Pintér Rezső otvöskónyi jegy­zőtől. - Döntött a vagyonme­gosztásról, a közterület-haszná­latáról, s rendelete a mezőgaz­daságilag művelhető ingatlanok bérleti díjának megállapításáról útmutató lesz a továbbiakban. Az önállóvá vált község ön- kormányzata megtette az első lépéseket, s ebben a jegyző se­gítette, 25 év közigazgatási ta­pasztalatával. Pintér Rezső előtte Nagyatádon volt osztály- vezető; szakkönyvet írt. Most - mint mondta - azt tartja szem előtt, hogy Otvöskónyi lakói érezzék: értük van ez a hivatal.- Pályázatot nyújtottunk be mint önhibáján kívül hátrányos helyzetű település - mondta. - Csaknem 3,5 millió forintra van nagy szüksége a munkáját nem­rég kezdő önkormányzatnak. A kisebbségi önkormányzat és a cigányszervezetek műkö­déséhez a feltételeket megte­remtette az önkormányzat, és számít az együttműködésükre is. A pénzhiánnyal küszködő Otvöskónyi minden lehetőséget megragad a különböző pályáza­tok elnyerésére. Havonta 700 ezer forintot fizetnek ki ugyanis rendszeresen segélyként, s ez az évi költségvetés egyhar- mada. Nagyobb részét a cigány lakosság kapja. Mint megtud­tuk: a nyáron megalkotják a zártkerti ingatlanok építménya­dójáról szóló rendeletüket, va­lamint szervezeti és működési szabályzatukat. Ez a testület alaptörvénye lesz, és alapos munkát igényel. (Németh) FOTÓ: TÖRÖK ANETT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom