Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-15 / 138. szám

1995. június 15., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Vevőre vár a gyár A lakatosüzem tegnap még termelt fotó: török anett (Folytatás az L oldalról) Felvettük a kapcsolatot a vevővel — mondta Varga Jó­zsef igazgató — és ha a végső tárgyalások is eredményre vezetnek, akkor megválunk a Pécsi utcai telepünktől. Az ott dolgozó szakembereket és gépeket pedig a központi — Guba Sándor utcai — gyárba telepítjük át. A hírek szerint a gyár veze­tői felkészültek az adásvételi szerződés aláírására, a köz­ponti telepen lévő üzemcsar­nokokat már előkészítették az áttelepülő lakatosüzem foga­dására. A Pécsi utcai üzem­ben — annak ellenére, hogy a KVGY-nél szívesen megvál­nának a teleptől — jelenleg is zavartalanul folyik a munka. A gyáregységben jelenleg mintegy ötvenen dolgoznak nagyrészt azon, hogy a kft termékeit, a kapcsolószekré­nyek burkolatát és az elekt­romos berendezések vasszer­kezetét készre gyártsák. — Addig, amíg alá nem ír­juk a szerződést, magunk hasznosítjuk a telepet. Ha ugyanis feladnánk az ott folyó munkát, rövid idő alatt jelen tősen értéktelenedne a telep, amit reményeink szerint ma még jó kondíciókkal tudunk eladni. Kezdetben a közös üzemeltetésen is gondolkod­tunk, ma azonban elsősorban túladni szeretnék a központi gyáregységtől távolabb fekvő pécsi utcai gyártelepen. B.Zs. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Adakozunk A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint Somogy fel­nőtt lakosságának kétharmada — 199 ezer ember — támogatott pénzzel, természetbeni adományokkal és önkéntes munkával magánszemélyeket, illetve szervezeteket. Amíg Somogybán 1990 végén még csak 860 nonprofit szervezet működött, tavaly már 1764 különféle egyházi szervezet, alapítvány, egyesület, baráti társaság, baráti kör létezett. És Somogy még nem is éri el az országos átlagot. Főleg az alapítványok és az egyesületek szaporodtak, ami részben azzal is magyarázható, hogy a közcélokat szolgáló ala­pítványok és egyesületek az adótörvények értelmében bizonyos adókedvezményeket élveznek. Kizárólag ezzel magyarázni azonban gombamód szaporodásukat igazságtalanság lenne. Hiszen nem az igazán jómódúak, hanem legtöbbször olyanok érzik feladatuknak a rászorulók támogatását, akik maguk is tá­mogatásra szorulnának, saját bőrükön is érezték már nem egy­szer, milyen a szegénység. Nyugdíjasok a néhány száz forintju­kat, többgyerekesek a kinőtt ruháikat adják oda a mégrosszabb helyzetben lévőknek. Mivel nincs igazi — klasszikusan vett — polgári réteg, amely feladatának tartaná a rendszeres jótékonykodást, főként a kisembereknek köszönhető, hogy létezik jótékonykodás. So­mogybán csakúgy, mint az egész országban. Törődnek is ők adókedvezménnyel. Sikeres rajt a Siótoumál Június 3-án fordult kedvezőre a vendégforgalom a Siótour szál­láshelyein, addig a tavalyinál 27 százalékkal éjszakáztak ke­vesebben náluk. 4-én 140, 5-én már 176 százalékkal többen fi­zettek szolgáltatásaikért, mint egy évvel korábban, ugyaneze­ken a napokon. A többletforga­lom azóta is megmaradt, bár a számok nem ostromolnak az előbb említetthez hasonló re­kordokat. Dr. Kovács Miklós vezér- igazgató arról is beszélt: külö­nösen jó forgalmat bonyolított a szemesi Vadvirág kemping. Két éve korszerűsítették hat­vanmillió forintért a vizesblok­kokat, s az eredmény már ta­valy megmutatkozott. Ebben a szezonban pedig háromszor annyian foglaltak itt szállást maguknak, mint egy évvel ko­rábban! — A szájpropaganda is segíti a munkánkat, a vendégek, akik jól érezték magukat, visszatér­nek és hozzák magukkal roko­naikat, barátaikat is — mondta dr. Kovács Miklós. — Ez biztat bennünket arra, hogy a fejlesz­téseket folytatnunk kell. Az idei nyárra a zamárdi Autós I. kempinget modernizáltuk; már most ötven százalékkal többen érkeztek ide, mint korábban. Ha eredményes szezont zárunk, javasolni fogom, hogy fektes­sünk pénzt a siófoki Aranypart nyaralótelep fejlesztésébe is. Akkor elmondhatjuk: három legszínvonalasabb, fekvését te­kintve a legjobb vendégváró egységünkben eleget tettünk az üzletileg tőlünk elvárható gon­doskodásnak. Érdekességként: kirándu­lásszervezést annyian rendeltek tőlük, mint tavaly (külső és sa­ját vendégeknek), de idén jóval több a csoportokban a gyermek és kevesebb a felnőtt! Még sikeresebb lehetne ez az üzletág, ha a konkurenciának is olyan kötött szabályok szerint kellene dolgoznia, mint nekik. A Siótour egyébként a maga eszközeivel igyekszik meg­nyújtani az egyre rövidebb idő­szakra zsugorodott szezont. Ennek érdekében az előszezon­ban huszonöt, illetve harmincöt százalékos kedvezményt adnak áraikból a fő- és csúcsszezon­hoz képest. A belföldiek pedig ezen túl harmincöt-negyven százalékos engedményt kapnak a külföldiekkel szemben. Dr. Kovács Miklós azt mondja az utóbbiról: vissza kell csalogatni a hazai turistákat, mert ha ők nem jönnek, előbb-utóbb a kül­földiek is elkopnak... Czene Attila Takaréklángon a Masterfil — Az utóbbi néhány napban ti­zenöt százalékkal esett vissza a termelésünk — mondta Bodosi Tamás, a Masterfil Rt kapos­vári gyárának igazgató-főmér­nöke. — A csökkenésre időben felkészültünk. Huszonkét dol­gozónk szakmai tanfolyamon vesz részt. A fonodák — s ez nemcsak hazai sajátosság — októberben és április környékén állítják elő a legtöbb árut: a mélypont tél végén, illetve nyár közepén van. Ilyenkor a termelés jelen­tősen visszaesik, most lényege­sen kevesebb fonalat használ­nak fel a könnyűipari cégek. A kaposvári fonodában az év nagy részében átlagosan napi 16 tonna fonalat állítanak elő. Jelenleg 13 tonnát. — Kevesebb fonalat vesz át a Masterfil nagyatádi egysége, de csökkentek a külföldi szállí­tások is. Júniusban várhatóan 300 tonna árut termelünk. Harmadát olasz kereskedők vá­sárolják meg, míg 90 tonnát az atádiak. Júniusig 2000 tonna fonal előállításával számoltak a Mas- terfilnél. Ezt — a jelenlegi pan­gás ellenére — csaknem 70 tonnával felülmúlják. Az első félévben várhatóan 800 millió forint bevételt könyvelhetnek el, szemben a tavalyi hatszáz­millióval. A cég igazgató-főmérnöke beszámolt arról, hogy augusz­tusban két hétre teljesen leállít­ják a termelést. Ekkor végzik el a legfontosabb karbantartói munkálatokat is. Megtudtuk: je­lenleg egy olasz cég képviselő­jével tárgyalnak egy ötvenmil­lió forint értékű bérmunka lehe­tőségéről. A napokban ausztrál üzletemberek is megkeresték a gyárat. A gyapottermelő cég amerikai piacra szánt áruját a kaposváriakkal készíttetné el. Harsányi Miklós Hatszázmillió forintnyi pótkárpótlás Somogybán (Folytatás az 1. oldalról) A pótkárpótlási ügyek elbírálá­sakor sok esetben gondot oko­zott a jogszabályok hiányos is­merete. Sokan már az első il­letve a második kárpótlási tör­vény életbe lépésekor érvénye­sítették jogaikat, ám közülük több ezren a pótkárpótlásnál is szerencsét próbáltak. A kárren­dezési hivatal vezetője szerint az ügyek döntő hányadában nem rosszhiszeműségből tették ezt, hanem az érintettek félreér­telmezték a jogszabályt. Volt olyan jelentkező is, akinek a ví­zimalmát 1944-ben felrobban­tották a németek. Az illető alig­hogy rendbe tette az épületet, '45 tavaszán az oroszok lőtték szét. A jelentkező nem kapott kárpótlást: a háborús esemé­nyek miatt bekövetkezett kárra nem fizetnek. A két vagyoni kárpótlási tör­vény keretében 2,4 milliárd fo­rint értékű kárpótlási jegyet osztottak szét megyénkben. A kárpótlás több mint 30 ezer somogyi embert érintett: ügyükben 54 ezer határozat született. A tegnap nyilvánosságra ho­zott adatok szerint a pótkárpót­lás során több mint hatszázmil­lió forint értékű kárpótlási je­gyet adtak ki. Az érdekeltek át­lagosan harmincezer forint ér­tékű jegyet kaptak kézhez: ez alig egyharmada annak az ösz- szegnek, amit az első kárpótlási törvény során adtak a jogosul­taknak. Jelenleg is folyik az állami tulajdonú földalapok kijelölési előkészítése. A kárrendezési hivatal dolgozói a munkálato­kat közösen végzik a megyei földhivatal munkatársaival. Az első árveréseket júliusban kez­dik meg. Megyénkben 100 ezer aranykoronányi területet érté­kesítenek ily módon. H. M. Százhatvan szakember fóruma Fenyvesen Felkarolják a rászoruló gyermekeket Dr. Orbán István a kamara, egyben a 160 szervezetet tömörítő Szociális Tanács elnöke elmondta, hogy leg­főbb céljuk szakmai hátteret adni a készülő gyermek- és ifjúságvédelmi törvényhez, amelyhez a kormány már kialakította koncepcióját. Bár nem igényel törvényi hátteret, elegendő lenne a népjóléti miniszteri rendelet módosítása is ahhoz a tö­rekvéshez, amelyet a szak­mai szervezet rendkívül fon­tosnak tart: az intézeti gyám osztatlan jogkörének meg­szerzését. A gyermekeknek országosan 2,2 milliárd fo­rintját tartják az OTP-ben 24 százalékos kamattal. Azonban a jogosítvány megszerzésével ennek több­szöröséhez juttathatnák gondozottaikat, ha bármely bankkal szerződhetnének, ha forgathatnák ezt a va­gyont a jó szülő gondossá­gával. Hiszen előfordult, hogy a 18 éves ifjú 3 óra alatt elköltötte azt a 300 ezer forintot, amit 12 évig gyűjtöttek neki. Segíthetné­nek tehát akár lakásvásár­lással, más hasznos dolog­gal a mostaninál jóval haté­konyabban. Ebben jó part­nerek lennének a konferen­cián megjelent biztosító tár­saságok is. A szakma emellett azért is küzd, hogy a 12 500 gyermeket gondozó 5800 nevelőszülő kapjon munka- viszonyt, a bűnmegelőzés hatékonyabb szervezése ér­dekében a pártfogói fel­ügyelet egységéért száll síkra, míg az örökbefoga­dásnál az európai színvo­nalú szabályozást szorgal­mazza. Az intézményháló­zatban olcsóbb rendszerért és a jobban megfizetett szakemberekért dolgozik a kamara. Ehhez jelentős elő­relépés a képzés területén, hogy szeptembertől több hazai főiskolán, egyetemen megkezdik a szociálpeda- gógus képzést, amelyhez dr. Orbán István most megje­lent jegyzetének harmadik kötete jelentős szakmai hát­tér. Dr. Lamperth Mónika or­szággyűlési képviselőt hív­ták meg a tegnap esti politi­kai-szakmai party háziasz- szonyának, míg ma közös állásfoglalást forgalmaznak meg és juttatnak el a törvény­hozóknak. G. M. Pro-Caritate a védőnőknek A Védőnői Szolgálat nyolcvan éves jubileumi kongresszusán az ország tizennyolc védőnője részesült a Pro-Caritate kitünte­tésben. Somogyból Halbucker Vilmosné közel két évtizedes buzsáki szakmai munkássága elismeréseként részesült a meg­tisztelő kitüntetésben, amelyet Budapesten dr. Kökény Mi- hálytól, a Népjóléti Miniszté­rium államtitkárától vehetett át. Rendcsinálók a Kis-Balatonnál Rendet tettek a horgászok a Kis-Balatonon, a Kányavári- szigeten. A böhönyei általános iskola harminc horgászszakkö- rös kisdiákja egy napot dolgo­zott itt Gaál Ferencnek, a me­gyei szövetség ifjúsági és okta­tási felelősének vezetésével, és negyvenhat műanyag zsákot töltött meg az összegyűjtött hulladékkal. Ezt a Balatoni Halgazdaság Rt szállíttatta el. Az ifi horgászok környezetvé­delmi akcióját a megyei szövet­ség finanszírozta. Szolgáltatóház Kadarkúton Kadarkút központjában Stadler József tervei alapján új szolgál­tatási üzlethálózat épült, mely­nek első két egységét az elmúlt napokban adták át. A hat üzlet közül már üzemel az elektroni­kai szaküzlet és a vegyesbolt. Ellopták a temetőkaput Leszerelte és elvitte egy isme­retlen tettes a kutasi temetőka­put. A helyi polgármesteri hiva­tal feljelentése alapján május 26-án vagy 27-én tűnt el a te­mető kétszámyú bejárati ka­puja. Az ügyben a Nagyatádi Rendőrkapitányság rendelt el nyomozást. Tárolt termények védelmében Az aratás előtti terménybetáro­lás növényvédelmi feladatairól tárgyaltak a szakemberek teg­nap Somogyaszalóban. A ta­nácskozás témái között kiemelt fontossággal szerepelt a tárolók feltöltését megelőző tisztítás, fertőtlenítés, illetve a betárolás előtti terménykezelés. Végeztek a gazdaasszonyok Huszonhatan végeztek a nagy­atádi 2. számú Általános Iskola gazdaasszonyképző speciális szakiskolájában. Az elméleti és gyakorlati vizsgán számot ad­tak főzési, egészségügyi, sza­bás-varrási és mezőgazdasági ismereteikről. A diákok nyáron egy hónapos gyakorlaton vesz­nek részt a kertészetben és az állatgazdaságban. A következő tanévre eddig huszonhármán iratkoztak be. Az idén tizen­hármán tettek először varró­szakmunkás-vizsgát. Marcali vezetők svájci útja A magyar származású, svájci állampolgár, Viki Molnár meg­hívására a napokban dr. Sütő László polgármester vezetésé­vel öt tagú marcali küldöttség utazott a zürichi kantonban fekvő Wallisellen városába. Az előzetes információk szerint a szombatig tartó látogatás során több területet érintő megbeszé­léseket folytatnak a marcaliak, melyeken tovább szeretnék mé­lyíteni a két város között kiala­kultjó kapcsolatokat. Egyetlen jelölt a polgármesteri székért Zimány választás előtt Időközi választásra készül Zi­mány. Mivel a decemberi vá­lasztáson nem született döntés a polgármester személyéről, — a három jelölt közül ketten, Farkas Imre és Hideg László egyenlő számú szavazatot kap­tak — a választási bizottság június 18-ra írta ki az újabb szavazást. Mint dr. Resits Pál jegyzőtől megtudtuk, már megérkeztek a szavazócédu­lák, de a 437 szavazásra jogo­sult legfeljebb harminc száza­lékának megjelenésére számí­tanak. Néhány napja már az sem okoz fejtörést a zimányi- aknak, hogy kire adják le vok- sukat a vasárnapi választáson, mivel az egyik jelölt, Hideg László az utolsó pillanatban visszavonta jelölését. Döntését azzal indokolta, hogy számos elfoglaltsága mellett nem tudná felelősséggel ellátni a polgármesteri feladatokat. így egyetlen jelölt van a polgármesteri tisztség betölté­sére, Farkas Imre, aki huszonöt éve áll a falu élén. Mint el­mondta: váratlanul érte Hideg László döntése, hisz egyenlő esélyekkel indultak volna a vá­lasztáson. — A magam részéről 70-75 százalékos részvételre számí­tok, — mondta Farkas Imre — annak ellenére, hogy egyetlen jelöltként indulok. A magas megjelenési arány elsősorban erkölcsi megerősítést jelentene számomra. (Jakab)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom