Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

1995. június 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 „Nem panaszkodom, az sosem volt szokásom...” Egyedül Patcán Zókadoni József né háza előtt fotó: király j. Béla Vakolatlan ház, udvarán deré­kig ér a fű. A ház előtti pádon idős asszony üldögél. Zóka­doni Józsejhé egyedül él patcai házában. — Ez az egyetlen szórako­zásom, hogy ide kiülök. Sok látnivaló ugyan nincs, nagyon csendes ez a falu. Régebben más volt... Igaz, akkor is na­gyon meg kellett dolgozni azért a pénzért... Én is sokat jártam napszámba. Most meg már ép­pen hogy magamat el tudom látni, nyolcvankét éves vagyok. Nem főzök, hideget eszem, nincsenek nagy igényeim. Csak a ház körüli munkákra már nincs erőm. Arra meg, hogy mással végeztessem el, nincs pénzem. A tízezer forintos nyugdíjamból éppenhogy meg­élek valahogy. Pedig be kellene vakolni a házat is, le kellene kaszáltatni a füvet... — Család, gyerekek? — Egy lányom van, de Pes­ten él. Égyszer voltam náluk, de ők nemigen jönnek, nem tudnak segíteni. Nemrég kór­házba kerültem, akkor sem tud­tak meglátogatni, mert sokba kerül a benzin, a vonatjegy. Néha szoktak írni, de mostaná­ban levelet sem kaptam tőlük. Pedig kíváncsi lennék, hogy mi van az unokáimmal, déduno­kámmal. — Hogyan telik egy napja így egyedül? — Néha kiülök ide, nézege- lődni, aztán be-bemegyek a házba, teszek-veszek. Tévém nincs, a szomszédban szoktam megnézni néhány műsort. Az­tán csak eltelik valahogy egyik nap a másik után... Nem pa­naszkodom, az sosem volt szo­kásom. — Mióta él itt? — Harminc éve költöztünk ide. Erdélyben születtem, Er- zsébetbányán, '44-ben jöttem át Magyarországra. A szüleim is, aztán a nevelőszüleim is meg­haltak, senkim sem volt. Meg­szoktam én már az egyedüllé­tet. Semmi pénzért nem köl­töznék el innen. (Jakab) Magyaregresi napok Színes programsorozattal bú­csúztatták a tanévet a múlt hét végén a magyaregresi diákok. A könyvtárban Mesebirodalom címmel zajlott vetélkedő, a helybéliekből verbúválódott Kölkök csapata a Három schne­idig szabólegényke című zenés mesejátékot adta elő. Ezzel a darabbal köszöntötték a fiata­lok a falu időseit is. A klubban technikai és ké­zimunka-kiállítás nyílt; bababál és nosztalgiabál csalogatta az érdeklődőket. A talpalávalót a farsangi banda szolgáltatta. A magyaregresi napokra megje­lent a Kölök című lap új száma is. Az iskola életéből és műso­raiból összeállított felvételek­kel pedig a helyi csatorna nézői ismerkedhettek meg. Nagy loholás címmel hirdet­ték meg azt a versenyfutást, amely az iskolától a focipályáig zajlott. Volt családi és sportve­télkedő is, szombaton este pe­dig diszkó várta a fiatalokat. A négynapos rendezvényso­rozat kerékpártúrával zárult. Somogy faj szra kerekeztek a túra résztvevői. L. S. Igái nagyralátó terve A túlméretezett beruházást felőrli a kamatprés Úgy tetszik, hogy az a bizo­nyos Luca széke is gyorsab­ban elkészül, mint az igali tornaterem és iskolaegyüttes. Az eredeti tervek szerint ugyanis az 1993-ban megkez­dett építkezésből az év kará­csonyára át kellett volna adni a tornatermet, az iskola pedig idén szeptemberre nyitotta volna ki kapuit a rossz kö­rülmények között, három he­lyen tanuló diákok előtt. A késedelem oka — mint annyi­szor — most is a tőkehiány. Ám ez esetben nem csupán az áremelkedések, az áfa- és a kamatköltségek növekedése, a kompenzáció elmaradása kés­leltette a munkát. Az igali iskola jövője a túl­méretezett igények és tervek miatt már születésekor halálra volt ítélve. Ma sem lehet ponto­san körvonalazni, hogy miben is bízott az akkori önkormány­zat. Miért vállalta az egyéb be­ruházásokat is megbénító, ha­talmas kiadást, amit most kö­löncként hurcol magával az új testület. Dr. Jakab Józseftől, Igái új polgármesterétől megtudtuk: tavaly ősz óta egy téglát nem tettek arrébb az építkezésnél. Bár a tornacsarnok tető alatt van s megkezdődtek a belső szerelvényezési, szakipari munkák, még nagyon sok ten­nivaló van hátra a befejezésig. Az iskolaépület csak 20-30 százalékos készültségi fokot ért el. A tornacsarnokra tervezett céltámogatást, mintegy 42 mil­lió forintot már 1993-ban meg­kapta az önkormányzat. Ezt az összeget azonban — a polgár- mester véleménye szerint — azonnal föl kellett volna hasz­nálni, akkor már állna a tornate­rem. Az is igaz, hogy az iskolát 94 millió forint beruházással ter­vezték, de tavaly, a céltámoga­tásra való igény benyújtásánál kiderült: ez az összeg sem tart­ható. Végül 145 millió forintra duzzadt a kiadás.. Csupán az enyhített a gondokon, hogy Ka- zsok és Ráksi — mint ezer lé- lekszám alatti települések s mint akiknek a gyermekei Igalba járnak iskolába — csat­lakozása miatt az állami céltá­mogatásnál nagyobb kedvez­ményt élvezhettek. A tervek szerint e két település „lelakná” a befektetett összeget, így a tu­lajdon Igalé maradna. — Az idei közlönyben már megjelent, hogy céltámogatás­ként valamivel több mint 90,8 millió forintot kapunk. Ehhez kell az 55 millió forintnyi saját erő, amiből Ráksi és Kazsok 5- 5 milliót vállalt magára — mondta a polgármester. — S bár az 1993-ban megkezdett is­kola építéséhez 50 millió forint hitelt igényelt az akkori ön- kormányzat, annak reményé­ben, hogy ezt a következő év­ben meg is kapja, erre nem ke­rült sor. Az iskola falai állnak, ám az adósság növekvő terhe mellett fokozottan számolni kell az ál­lagromlással is. — Ez egy olyan örökség, amit valamilyen módon kezel­nünk kellene, ha volna miből. Az ötven millió forintot ugyanis fölvette az előző ön- kormányzat úgy, hogy 1994- ben öt millió, 1995-ben 15 mil­lió, 1996-97 és 98-ban, 10-10 millió forintot kell most vissza­fizetnünk az esedékes kama­tokkal. De míg 1993-ban 22 százalékos volt a kamatláb, ad­dig idén áprilisban 33-nál tar­tunk. Most a negyedévi kamatfize­tési kötelezettségünk megha­ladja a négymillió forintot. Hogy likviditásunkat megtart­suk, forgalomképes tulajdont kell értékesítenünk. Ezért van szükség arra, hogy jól működ­jön a fürdő, s emelkedjen a tel­kek ára. Ha nem tudunk értéke­síteni önkormányzati vagyont, akkor az év végére csődöt kell jelentenünk. Dr. Jakab József úgy véli: az előző testület a lehetőséget ösz- szekeverte az óhajjal. Ha ebből a mókuskerékből sikerül kike­veredniük, akkor — ígérte — az új testület ebbe a hibába nem eshet bele. Várnai Ágnes Nyugdíj asotthon lesz a kúriából Idősek otthonát szeretnék kialakítani a kercseli- geti Maár-kúria épületében. A hírek szerint a kúria a luxuskörülményeket megfizetni tudó külföldi és magyar nyugdíjasok számára szolgálna otthonul, ahol kényelmesen, szép környe­zetben gondos ápolás mellett tölthetnék az időt. A vidék jó levegője, szépsége, horgász- és kirándulóhelyei miatt gondoltak a tulajdonosok az épület ily módon való kihasználásra. Ideje is lenne hozzákezdeni a felújításnak, mivel az utóbbi években rohamosan romlott az épület állapota. fotó: király j. béla Olaj a tűzre Nagybajomban Májustól megszüntették a HTO-utalványokat, s ezzel szinte kilátástalan helyzetbe került a nagybajomi nevelő- otthon. Áz otthonnak ugyanis több mint 13 ezer li­ter olaj a negyedévi tüzelő­szükséglete, amit eddig 420 ezer forintért kapták. A HTO-utalványok megszűn­tével ezentúl 1 millió 438 ezer forintot kell fizetniük ugyanennyi olajért. Hőgye Mihályné, a nagybajomi csecsemőotthon vezetője elmondta: ha nem kapnak sürgősen segítséget, nem tudnak elegendő tüzelőola­jat vásárolni. A nagybajomi csecsemő- otthon kihasználtsága jóval az országos átlag fölött van, egy gondozónőre 9-10 gyermek jut, ugyanakkor az intézmény az utóbbi három évben kénytelen volt fölélni összes pénztartalékát. Fes­tésre, tatarozásra nincs mód, a napi megélhetésre is kevés a pénz. — A megyétől 102 forint támogatást kapunk gyerme­keként, s ez ilyen burgo­nyaár mellett nyilvánvalóan nem elegendő — mondta az otthon vezetője. — A het­ven kisgyermeknek évente legalább 200 pár cipőt kell vennünk, s ennek ára legke­vesebb 2000 forint. Hasonló a helyzet a ruházkodással. Kiszámítható, hogy ez a pénz mire elég. A gyereklétszám magas, ugyanakkor csak rendkívül nehezen megy az örökbefo­gadás. A gyerekek 90 száza­léka cigány származású, s értük nem tülekednek a ma­gyar örökbe fogadók. Érde­kesség, hogy a külföldiek nem ilyen válogatósak: nemrég Dániába és Német­országba is adtak örökbe Nagybajomból cigánygye­rekeket. A visszajelzések szerint ezeknek az örökbe­fogadásoknak mindegyike sikeres volt. (Nagy) Nagyberki támogatás tankönyvvásárlásra A nagyberki önkormányzat az iskola 147 tanulója részére tankönyvvásárlási támogatást nyújtott, összesen 320 ezer fo­rint értékben. A szülőknek így a tankönyvek árának egyhar- madát kell csak kifizetni. A korábbi években a tankönyv- segélyt szeptemberben kapták meg a szülők, az idén azonban — a támogatás mostani kifize­tésével —- lehetővé vált, hogy az iskola a nyári hónapokban, egyszerre tudja megrendelni a tankönyveket. Munkanélküliek járadéka Göllében Harminckilenc munkanélkülit tartanak nyilván Göllében a Somogy Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint. Közü­lük tizenöten munkanélküli já­radékot kapnak jelenleg, hár­man részesülnek a pályakez­dők munkanélküli segélyében és tizennyolcán jövedelem- pótló támogatásban. Ezek kifi­zetésére az önkormányzat több mint ötvenezer forintot szán havonta a költségvetéséből. / Érdemérem az iskolaigazgatónak Nyugdíjba vonulása alkalmá­ból Pedagógiai Szolgálati Ér­demérmet adományozott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Horváth Ádám- nénak, a magyaratádi általános iskola igazgatójának. Az er­kölcsi elismerés mellé az ön- kormányzat pénzjutalomban részesítette a tanárnőt, aki harminc éven át oktatta a ma­gyaratádi gyerekeket. Az ok­levelet és az önkormányzat ju­talmát a hétvégi iskolai tanév­zárón Baán János polgármes­ter nyújtotta át az igazgatónő­nek. Kézművestábor kezdődött Bányán Harminc gyereket lát vendégül ezen a héten a falu közösségi házában a Bányai Panoráma Egyesület. A táborban délelőt­tönként a kaposvári Kézműves Egyesület tagjai foglalkoznak a diákokkal: bevezetik őket a fazekas mesterség rejtelmeibe, megtanítják a fafaragás alap­jait, és játékokat készítenek. Gázra várnak a kazsokiak is Kazsok távlati terveiben sze­repel a gáz bevezetése. Még ebben a költségvetési ciklus­ban szeretnék bekötni a gázt Baté vagy Patalom felől. A költségek kétmillió forintot emésztenének föl, de mert Ka­zsok a hátrányos helyzetű te­lepüléseknek járó kedvez­ményben is részesedik, 960 ezer forintot sikerült szerez­niük az elmúlt évben. Új iskolapadok Zimányban Több mint 100 ezer forintért új padokat vásároltak a zimányi iskolába. Bevezették a gázt is, teljes komfort várja az 1-2 és 3-4 összevont osztály tanulóit. Sajnos a tanulók létszáma is apad: évente egy-két nebuló­val kevesebb koptatja az isko­lapadokat. A fogyó gyermek­létszám ellenére sem csökken­tek a költségek. A intézményre fordítható összeg 80 százalé­kát a bérekre fizeti ki az ön- kormányzat. Szórakozni szeretnének Göllében az ifjúsági klub zárt ajtaja előtt fiatalok beszélget­nek.- Milyen szórakozási lehe­tőségek vannak itt a környé­ken? - kérdezem.- Szinte semmi - mondja Keresztény Katalin elsős szakközépiskolás. - Sajnos, Kaposvárig kell mennünk, ha szórakozni szeretnénk. Kevés a fiatal, a kedvükért nem éri meg működtetni mozit, disz­kót, klubokat. Én harmadikos koromban voltam itt utoljára moziban, mert már régen be van zárva.- Itt van ez az ifjúsági klub...- Ide inkább idősebbek, huszonévesek járnak. Vol­tunk már bent, de olyan bi­zalmatlanul méregettek min­ket, mintha azt kérdeznék: mit keresünk itt... Pedig jó hely, programok is vannak, csak nem a mi korosztályunknak.- Mivel töltitek majd a nyarat?- Ahogyan eddig is: vagyis sehogy. Itt, a faluban hogyan tölthetnénk? - mondja Ke­resztény Gyula. - Hamar elte­lik ez a két hónap. Néha át­megyünk az igali fürdőbe, ki­rándulunk, ez minden.- Nekem két hétre már biz­tos a programom, mert tá­borba megyek Fonyódligetre - teszi hozzá a hetedikes Varga János. - De ezenkívül én sem tudom, hogy mivel töltöm a nyarat... Összejö­vünk néha, beszélgetünk... Más szórakozási lehetőség nincs. J. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom