Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-14 / 137. szám
1995. június 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 „Nem panaszkodom, az sosem volt szokásom...” Egyedül Patcán Zókadoni József né háza előtt fotó: király j. Béla Vakolatlan ház, udvarán derékig ér a fű. A ház előtti pádon idős asszony üldögél. Zókadoni Józsejhé egyedül él patcai házában. — Ez az egyetlen szórakozásom, hogy ide kiülök. Sok látnivaló ugyan nincs, nagyon csendes ez a falu. Régebben más volt... Igaz, akkor is nagyon meg kellett dolgozni azért a pénzért... Én is sokat jártam napszámba. Most meg már éppen hogy magamat el tudom látni, nyolcvankét éves vagyok. Nem főzök, hideget eszem, nincsenek nagy igényeim. Csak a ház körüli munkákra már nincs erőm. Arra meg, hogy mással végeztessem el, nincs pénzem. A tízezer forintos nyugdíjamból éppenhogy megélek valahogy. Pedig be kellene vakolni a házat is, le kellene kaszáltatni a füvet... — Család, gyerekek? — Egy lányom van, de Pesten él. Égyszer voltam náluk, de ők nemigen jönnek, nem tudnak segíteni. Nemrég kórházba kerültem, akkor sem tudtak meglátogatni, mert sokba kerül a benzin, a vonatjegy. Néha szoktak írni, de mostanában levelet sem kaptam tőlük. Pedig kíváncsi lennék, hogy mi van az unokáimmal, dédunokámmal. — Hogyan telik egy napja így egyedül? — Néha kiülök ide, nézege- lődni, aztán be-bemegyek a házba, teszek-veszek. Tévém nincs, a szomszédban szoktam megnézni néhány műsort. Aztán csak eltelik valahogy egyik nap a másik után... Nem panaszkodom, az sosem volt szokásom. — Mióta él itt? — Harminc éve költöztünk ide. Erdélyben születtem, Er- zsébetbányán, '44-ben jöttem át Magyarországra. A szüleim is, aztán a nevelőszüleim is meghaltak, senkim sem volt. Megszoktam én már az egyedüllétet. Semmi pénzért nem költöznék el innen. (Jakab) Magyaregresi napok Színes programsorozattal búcsúztatták a tanévet a múlt hét végén a magyaregresi diákok. A könyvtárban Mesebirodalom címmel zajlott vetélkedő, a helybéliekből verbúválódott Kölkök csapata a Három schneidig szabólegényke című zenés mesejátékot adta elő. Ezzel a darabbal köszöntötték a fiatalok a falu időseit is. A klubban technikai és kézimunka-kiállítás nyílt; bababál és nosztalgiabál csalogatta az érdeklődőket. A talpalávalót a farsangi banda szolgáltatta. A magyaregresi napokra megjelent a Kölök című lap új száma is. Az iskola életéből és műsoraiból összeállított felvételekkel pedig a helyi csatorna nézői ismerkedhettek meg. Nagy loholás címmel hirdették meg azt a versenyfutást, amely az iskolától a focipályáig zajlott. Volt családi és sportvetélkedő is, szombaton este pedig diszkó várta a fiatalokat. A négynapos rendezvénysorozat kerékpártúrával zárult. Somogy faj szra kerekeztek a túra résztvevői. L. S. Igái nagyralátó terve A túlméretezett beruházást felőrli a kamatprés Úgy tetszik, hogy az a bizonyos Luca széke is gyorsabban elkészül, mint az igali tornaterem és iskolaegyüttes. Az eredeti tervek szerint ugyanis az 1993-ban megkezdett építkezésből az év karácsonyára át kellett volna adni a tornatermet, az iskola pedig idén szeptemberre nyitotta volna ki kapuit a rossz körülmények között, három helyen tanuló diákok előtt. A késedelem oka — mint annyiszor — most is a tőkehiány. Ám ez esetben nem csupán az áremelkedések, az áfa- és a kamatköltségek növekedése, a kompenzáció elmaradása késleltette a munkát. Az igali iskola jövője a túlméretezett igények és tervek miatt már születésekor halálra volt ítélve. Ma sem lehet pontosan körvonalazni, hogy miben is bízott az akkori önkormányzat. Miért vállalta az egyéb beruházásokat is megbénító, hatalmas kiadást, amit most kölöncként hurcol magával az új testület. Dr. Jakab Józseftől, Igái új polgármesterétől megtudtuk: tavaly ősz óta egy téglát nem tettek arrébb az építkezésnél. Bár a tornacsarnok tető alatt van s megkezdődtek a belső szerelvényezési, szakipari munkák, még nagyon sok tennivaló van hátra a befejezésig. Az iskolaépület csak 20-30 százalékos készültségi fokot ért el. A tornacsarnokra tervezett céltámogatást, mintegy 42 millió forintot már 1993-ban megkapta az önkormányzat. Ezt az összeget azonban — a polgár- mester véleménye szerint — azonnal föl kellett volna használni, akkor már állna a tornaterem. Az is igaz, hogy az iskolát 94 millió forint beruházással tervezték, de tavaly, a céltámogatásra való igény benyújtásánál kiderült: ez az összeg sem tartható. Végül 145 millió forintra duzzadt a kiadás.. Csupán az enyhített a gondokon, hogy Ka- zsok és Ráksi — mint ezer lé- lekszám alatti települések s mint akiknek a gyermekei Igalba járnak iskolába — csatlakozása miatt az állami céltámogatásnál nagyobb kedvezményt élvezhettek. A tervek szerint e két település „lelakná” a befektetett összeget, így a tulajdon Igalé maradna. — Az idei közlönyben már megjelent, hogy céltámogatásként valamivel több mint 90,8 millió forintot kapunk. Ehhez kell az 55 millió forintnyi saját erő, amiből Ráksi és Kazsok 5- 5 milliót vállalt magára — mondta a polgármester. — S bár az 1993-ban megkezdett iskola építéséhez 50 millió forint hitelt igényelt az akkori ön- kormányzat, annak reményében, hogy ezt a következő évben meg is kapja, erre nem került sor. Az iskola falai állnak, ám az adósság növekvő terhe mellett fokozottan számolni kell az állagromlással is. — Ez egy olyan örökség, amit valamilyen módon kezelnünk kellene, ha volna miből. Az ötven millió forintot ugyanis fölvette az előző ön- kormányzat úgy, hogy 1994- ben öt millió, 1995-ben 15 millió, 1996-97 és 98-ban, 10-10 millió forintot kell most visszafizetnünk az esedékes kamatokkal. De míg 1993-ban 22 százalékos volt a kamatláb, addig idén áprilisban 33-nál tartunk. Most a negyedévi kamatfizetési kötelezettségünk meghaladja a négymillió forintot. Hogy likviditásunkat megtartsuk, forgalomképes tulajdont kell értékesítenünk. Ezért van szükség arra, hogy jól működjön a fürdő, s emelkedjen a telkek ára. Ha nem tudunk értékesíteni önkormányzati vagyont, akkor az év végére csődöt kell jelentenünk. Dr. Jakab József úgy véli: az előző testület a lehetőséget ösz- szekeverte az óhajjal. Ha ebből a mókuskerékből sikerül kikeveredniük, akkor — ígérte — az új testület ebbe a hibába nem eshet bele. Várnai Ágnes Nyugdíj asotthon lesz a kúriából Idősek otthonát szeretnék kialakítani a kercseli- geti Maár-kúria épületében. A hírek szerint a kúria a luxuskörülményeket megfizetni tudó külföldi és magyar nyugdíjasok számára szolgálna otthonul, ahol kényelmesen, szép környezetben gondos ápolás mellett tölthetnék az időt. A vidék jó levegője, szépsége, horgász- és kirándulóhelyei miatt gondoltak a tulajdonosok az épület ily módon való kihasználásra. Ideje is lenne hozzákezdeni a felújításnak, mivel az utóbbi években rohamosan romlott az épület állapota. fotó: király j. béla Olaj a tűzre Nagybajomban Májustól megszüntették a HTO-utalványokat, s ezzel szinte kilátástalan helyzetbe került a nagybajomi nevelő- otthon. Áz otthonnak ugyanis több mint 13 ezer liter olaj a negyedévi tüzelőszükséglete, amit eddig 420 ezer forintért kapták. A HTO-utalványok megszűntével ezentúl 1 millió 438 ezer forintot kell fizetniük ugyanennyi olajért. Hőgye Mihályné, a nagybajomi csecsemőotthon vezetője elmondta: ha nem kapnak sürgősen segítséget, nem tudnak elegendő tüzelőolajat vásárolni. A nagybajomi csecsemő- otthon kihasználtsága jóval az országos átlag fölött van, egy gondozónőre 9-10 gyermek jut, ugyanakkor az intézmény az utóbbi három évben kénytelen volt fölélni összes pénztartalékát. Festésre, tatarozásra nincs mód, a napi megélhetésre is kevés a pénz. — A megyétől 102 forint támogatást kapunk gyermekeként, s ez ilyen burgonyaár mellett nyilvánvalóan nem elegendő — mondta az otthon vezetője. — A hetven kisgyermeknek évente legalább 200 pár cipőt kell vennünk, s ennek ára legkevesebb 2000 forint. Hasonló a helyzet a ruházkodással. Kiszámítható, hogy ez a pénz mire elég. A gyereklétszám magas, ugyanakkor csak rendkívül nehezen megy az örökbefogadás. A gyerekek 90 százaléka cigány származású, s értük nem tülekednek a magyar örökbe fogadók. Érdekesség, hogy a külföldiek nem ilyen válogatósak: nemrég Dániába és Németországba is adtak örökbe Nagybajomból cigánygyerekeket. A visszajelzések szerint ezeknek az örökbefogadásoknak mindegyike sikeres volt. (Nagy) Nagyberki támogatás tankönyvvásárlásra A nagyberki önkormányzat az iskola 147 tanulója részére tankönyvvásárlási támogatást nyújtott, összesen 320 ezer forint értékben. A szülőknek így a tankönyvek árának egyhar- madát kell csak kifizetni. A korábbi években a tankönyv- segélyt szeptemberben kapták meg a szülők, az idén azonban — a támogatás mostani kifizetésével —- lehetővé vált, hogy az iskola a nyári hónapokban, egyszerre tudja megrendelni a tankönyveket. Munkanélküliek járadéka Göllében Harminckilenc munkanélkülit tartanak nyilván Göllében a Somogy Megyei Munkaügyi Központ adatai szerint. Közülük tizenöten munkanélküli járadékot kapnak jelenleg, hárman részesülnek a pályakezdők munkanélküli segélyében és tizennyolcán jövedelem- pótló támogatásban. Ezek kifizetésére az önkormányzat több mint ötvenezer forintot szán havonta a költségvetéséből. / Érdemérem az iskolaigazgatónak Nyugdíjba vonulása alkalmából Pedagógiai Szolgálati Érdemérmet adományozott a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Horváth Ádám- nénak, a magyaratádi általános iskola igazgatójának. Az erkölcsi elismerés mellé az ön- kormányzat pénzjutalomban részesítette a tanárnőt, aki harminc éven át oktatta a magyaratádi gyerekeket. Az oklevelet és az önkormányzat jutalmát a hétvégi iskolai tanévzárón Baán János polgármester nyújtotta át az igazgatónőnek. Kézművestábor kezdődött Bányán Harminc gyereket lát vendégül ezen a héten a falu közösségi házában a Bányai Panoráma Egyesület. A táborban délelőttönként a kaposvári Kézműves Egyesület tagjai foglalkoznak a diákokkal: bevezetik őket a fazekas mesterség rejtelmeibe, megtanítják a fafaragás alapjait, és játékokat készítenek. Gázra várnak a kazsokiak is Kazsok távlati terveiben szerepel a gáz bevezetése. Még ebben a költségvetési ciklusban szeretnék bekötni a gázt Baté vagy Patalom felől. A költségek kétmillió forintot emésztenének föl, de mert Kazsok a hátrányos helyzetű településeknek járó kedvezményben is részesedik, 960 ezer forintot sikerült szerezniük az elmúlt évben. Új iskolapadok Zimányban Több mint 100 ezer forintért új padokat vásároltak a zimányi iskolába. Bevezették a gázt is, teljes komfort várja az 1-2 és 3-4 összevont osztály tanulóit. Sajnos a tanulók létszáma is apad: évente egy-két nebulóval kevesebb koptatja az iskolapadokat. A fogyó gyermeklétszám ellenére sem csökkentek a költségek. A intézményre fordítható összeg 80 százalékát a bérekre fizeti ki az ön- kormányzat. Szórakozni szeretnének Göllében az ifjúsági klub zárt ajtaja előtt fiatalok beszélgetnek.- Milyen szórakozási lehetőségek vannak itt a környéken? - kérdezem.- Szinte semmi - mondja Keresztény Katalin elsős szakközépiskolás. - Sajnos, Kaposvárig kell mennünk, ha szórakozni szeretnénk. Kevés a fiatal, a kedvükért nem éri meg működtetni mozit, diszkót, klubokat. Én harmadikos koromban voltam itt utoljára moziban, mert már régen be van zárva.- Itt van ez az ifjúsági klub...- Ide inkább idősebbek, huszonévesek járnak. Voltunk már bent, de olyan bizalmatlanul méregettek minket, mintha azt kérdeznék: mit keresünk itt... Pedig jó hely, programok is vannak, csak nem a mi korosztályunknak.- Mivel töltitek majd a nyarat?- Ahogyan eddig is: vagyis sehogy. Itt, a faluban hogyan tölthetnénk? - mondja Keresztény Gyula. - Hamar eltelik ez a két hónap. Néha átmegyünk az igali fürdőbe, kirándulunk, ez minden.- Nekem két hétre már biztos a programom, mert táborba megyek Fonyódligetre - teszi hozzá a hetedikes Varga János. - De ezenkívül én sem tudom, hogy mivel töltöm a nyarat... Összejövünk néha, beszélgetünk... Más szórakozási lehetőség nincs. J. E.
