Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-14 / 137. szám

1995. június 14., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Hónapok munkáját tette tönkre percek alatt a jég Terméssirató Somogybán (Folytatás az L oldalról) A jégeső a kiskerteket sem kímélte. A Kaposvár környéki kisgazdaságok is szinte teljesen tönkrementek. Kovács János 25 éve dolgozik kaposhomoki szőlőjében, nyugdíjas, a kert nemcsak szórakozást, hanem megélhetést is biztosított csa­ládja számára. — Nem emlékszem, hogy húsz év alatt lett volna példa hasonló nagyságú kárra. A fá­kon szinte nem maradt levél, a gyümölcsfák termése mind egy szemig a fák alatt van. Evek fognak eltelni, mire kiheveri ezt a csapást ez a föld. — Hónapok, évek munkája ment tönkre néhány perc alatt — mondta Csiker Gyuláné. — Ebben az évben semmink sem terem... Pedig talán még soha­sem volt olyan gyönyörű és ígéretes a termés, mint az idén. Hatezer forintot hagytunk ott most a permetszerekért és a pa­lántákért, és ki tudja, hogy mi lesz belőle. Biztosításunk nincs a termésre, mert nem tudnánk fizetni. Ez volt a megélheté­sünk, és most mindennek csak a helye van... (Jakab) Bóna József a Somogy Me­gyei Területi Agrárkamara al- elnöke, a Sefag Rt vezérigazga­tója találkozott tegnap Balaton- lellén a nyolc települést össze­fogó gazdajegyzői körzet pol­gármestereivel, akiket a július 1-től felállítandó agrárszolgál­tatásokról tájékoztatott, illetve véleményezték a gazdajegyzői pályázatra érkezett jelentkezé­seket. Ismert, hogy július 1-től a korábbi falugazdász hálózat he­lyett a gazdajegyzők veszik át az agrárügyek körzeti feladatait az Agrárkamara működtetésé­vel. Lellén is nehezményezték a polgármesterek a megalapo­zott döntésekre rendelkezésre álló rövid időt, különösen, hogy ehhez néhány jogszabályi háttér is hiányzik. Ugyanakkor az állami költségvetés csak ez évre határozta meg a szolgálta­tás finanszírozását, miközben a kamara lélekszámarányosan támogatásra számít a települé­sektől is. Ahogy tegnap kide­rült, Viszen, Somogytúron és Somogybabodon, ahol a lakos­ság zöme a kisgazdaságból él, nélkülözhetetlen a szakmai se­gítség, de éppen kisközség mi­voltuk miatt még a jelképes támogatás is nehézséget okoz. Ráadásul nem tudni, hogy jö­vőre ki és hogyan finanszírozza a falugazdász hálózatot. Eköz­ben tegnap véleményt alkottak a beérkezett pályázatokról. A gazdajegyzők — So­mogybán a korábbi 37 körzetet 31-re csökkentették — számos hatósági jogosítvánnyal ren­delkeznek, amelyek a gazdál­kodók jövedelmét is érintik. G. M. SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Jegyzett gazdák Amikor annak idején kitalálták a falugazdász hálózatot sokan há- borogtak, hogy újabb hivatalt hoznak létre az egyre szaporodó kormányintézmények mellé. Hogy az új kormány elhatározása el­lenére sem tudta megszüntetni, annak egyszerű oka van: időköz­ben a körzetekben dolgozó agrárszakemberek bizonyítottak, mint például a bogiári területen is. Sokan nélkülözhetetlenné tették magukat a kisgazdaságok számára: télen körmölték az adóbeval­lásokat, szervezték a képzéseket, felkutattak minden lehetséges pénzt hozó pályázatot, partnert kerestek, aki készpénzben fizet. Ezek voltak az igazi „hivatalok”: ott működtek a földeken, az állattartó telepeken, ahol a legnagyobb szükségük volt rájuk. Ezt a színvonalat ígéri most az Agrárkamara, amint átvette a feladatot a földművelési tárcától. S miért ne bíznánk abban, hogy a kamarai szervezetben valóban szolgálnak majd az állami alkalmazottként dolgozó gazdajegyzők? Az önkormányzatok önérzetét, és pénz­tárcáját viszont jogosan sérti, hogy „megint kitaláltak valamit, amihez pénzt kémek tőlük.” A kamara azonban a támogatásért beleszólást ad az önkormányzatoknak, nélkülük például nem ne­veznek ki senkit a posztokra. Ez új típusú kapcsolatot sejtet a „hi­vatal-szervezésben”, ha engedik működtetni, az állampolgárok lesznek a nyertesei. Nem oszlatta fel magát a bogiári képviselő-testület (Folytatás az 1. oldalról) Bár ezúttal is, korábban is so­kan gerjesztett indulatokról, szélsőségesekről szónokoltak, tegnap este a lapzártakor bekö­vetkezett szavazásig igencsak úgy tűnt, hogy Balatonboglár lakossága igen békés, jámbor nép. Hétfőn este a több száz fős tömeg 11 óráig várta, hogy a testületi ülésre törvényesen meghívott képviselők távolma­radt hét tagja a hívó szóra mégis megjelenik. Hiszen dr. Lövey László országgyűlési képviselő próbált közvetíteni a választópolgárok és képvise­lőik között, de mindhiába. Az emberek a rendőrség, a tűzoltók és a közterület-felügyelők óvó kíséretében levonultak a város­házára, ahol kisebb társaság még az éjjel a rendőrségnél be­jelentett és a hivatal működését nem akadályozó demonstrációt kezdett a testület újbóli össze­hívására. Mindezek ellenére tegnap este ugyancsak zsúfolá­sig megtelt a Lengyel-Magyar Barátság Háza és a választók semmilyen érdemi magyaráza­tot nem kaptak a távolmara­dásra. A hét képviselő közül jó taktikai érzékkel megjelent há­rom, ami elegendő volt a testü­let határozatképességének ki­mondásához... Miután több képviselő bead­ványában alkotmányossági ag­gályait fogalmazta meg a népi kezdeményezéssel kapcsolat­ban is, a Somogyi Hírlap meg­kérdezte Hack Pétert, a parla­ment alkotmányügyi bizottsá­gának elnökét: volt-e joga népi kezdeményezést indítványozni a bogiári állampolgároknak a célból, hogy a testületet felkér­jék a törvényi előírások szerint nyilvános ülésen mondja ki fel­oszlását? Hack Péter eímondta, jogszabályi értelemben nincs kötelező ereje a kezdeménye­zésnek, de vitathatatlan, hogy a testület foglalkozzon vele, és politikailag mérlegelje. Az ál­lampolgároknak ugyanis joga van véleményt nyilvánítani az általuk választott testület mun­kájáról, amelynek következ­ményeit a képviselőknek vál­lalniuk kell. Bogláron így vál­lalták. G. M. Átalakul a kaposvári intézmények szerkezete Egy év haladék a Petőfinek (Folytatás az 1. oldalról) Az intézményrendszer korsze­rűsítése, racionalizálása érde­kében hozott intézkedések va­lamennyi területet érintik, bele­értve a polgármesteri hivatalt és a városgondnokságot is. Mint várható volt, a legna­gyobb polémiát az oktatáspoli­tikai koncepció váltotta ki. Az alapelvekkel egyetértettek a képviselők, a viták középpont­jába az általános iskolák, ezen belül is Petőfi iskola helyzete került. Az iskola igazgatója, a szülők, a pedagógusok és a szakszervezet képviselői az in­tézmény fennmaradása mellett érveltek. Az általános iskolák­ban az elmúlt években jelentő­sen — több mint kétezerrel — csökkent a tanulók létszáma, s még további csökkenés vár­ható. Három alternatíva közül választhattak a képviselők: el­fogadják a jelenlegi tanulólét­számot és nem lesz átszervezés, vagy állást foglalnak abban, hogy szükség van egy általános iskola kivételére az oktatási rendszerből, illetve, majd csak az oktatási törvény módosítása után döntenek a kérdésben. Név szerinti szavazással, a város­atyák közül 19-en az iskolabe­zárás mellett voksoltak. Ellene szavaztak Baka József, Haász Mihály, Bank Tiborné, dr. Gye- nesei István, dr. Gyócsi János, Szabó Arpádné és Csizi László képviselők. Mint dr. Gyenesei István fogalmazott: egy iskola bezárásával a pénz oltárán ál­doznák fel a tudást. Máshonnan is el lehetne vonni a hiányzó összeget, például az illetékbe­vételekből vagy a Kapos Tévé egy részének értékesítéséből. Ugyancsak név szerinti szava­zással döntöttek a képviselők arról, hogy 1996. augusztus 31- től megszüntetik a Petőfi isko­lát. Az idén szeptemberben már nem indulhat első osztály az in­tézményben. Ebben az évben még a Petőfi iskolához tartozik a kaposfüredi 1-4. osztályos tagiskola, az itt lakó szülőknek, az önálló iskolává alakításra vonatkozó kérelméről később döntenek. Kovács Zoltán, a Petőfi is­kola igazgatója kérdésünkre elmondta: talán még nem visz- szafordíthatatlan a dolog, az ok­tatási törvény hozhat pozitív változásokat. Szakmai szem­pontból is nehéz helyzetbe ke­rült a tantestület. A pedagógu­sokat nyilvánvalóan az foglal­koztatja: az egy év leteltével lesz-e munkahelyük? A város­ban nem tudnak elhelyezkedni a nevelők, hiszen a többi isko­lában is leépítés várható. A rendkívüli közgyűlés lap­zártakor még tartott. (S. Pap) Nincs döntés Kapos TV-ügyben A tegnapi maratoni közgyűlésen a városatyák levették a napi­rendről a Kapos Televízió és Rádió Szervezeti és Működési Szabályzatának módosításáról szóló előterjesztést. A közgyűlés május 16-i ülé­sén a bizalmatlansági indítványt vizsgáló ad hoc bizottság javas­latára utasította a jegyzőt, hogy a tegnapi ülésre terjessze be a szervezeti és működési szabály­zat módosítását. A dr. Kéki Zol­tán által elkészített új tervezet két lényegesebb pontban java­solt módosításokat: egyrészt a vállalkozási tevékenység szabá­lyozásának egyértelműsítésé­ben, a munkatársak közalkalma­zotti törvénnyel összehangolt munkavégzésében, másrészt a vezetési rendszer és az intéz­mény struktúrájának átalakítá­sában. A javaslat szerint az in­tézmény élére menedzser típusú vezető kerülne igazgatói stá­tuszban, a két média élére pedig főszerkesztőket nevezne ki az igazgató. A módosítást a televí­zió főszerkesztője, Varga István nem fogadta el, a szakszervezeti alapszervezet igen. A tegnapi közgyűlésen Bank Tiborné képviselő indítvá­nyozta, hogy ne tárgyalja a kép­viselőtestület ezt a napirendi pontot. Annak ellenére, hogy Szita Károly polgármester fel­hívta a képviselők figyelmét arra, hogy a két dolog között ne keressenek összefüggéseket, s nem jelent megoldást, ha el­odázzák a döntést, a városatyák az előterjesztést levették a napi­rendről. (Jakab) Aláírásgyűjtés a bölcsődékért A Népjóléti Minisztérium il­letékes főosztálya szerint nem minden pontban egyezik a szociális törvénnyel a siófoki képviselő-testület közelmúlt­ban elfogadott „böl- csőde-rendelete”. A város­atyák döntése értelmében ugyanis a jövőben csak a szo­ciálisan rászorultak részére biztosít az önkormányzat böl­csődei férőhelyet. Jelenleg száz kisgyermek részesül eb­ben az ellátásban, júliustól ez a szám negyvenre csökken azzal, hogy csak a Fő utcai bölcsőde működik tovább. A Foki-hegyi megszűnik, a kili- tit pedig vállalkozásba kíván­ják adni (A megszüntetés mi­att 17 dolgozónak mondtak fel, az ő végkielégítésük 6,5 millió forintra rúg). A rende­let megváltoztatására aláírás- gyűjtési akció is kezdődött a városban. 650 aláírás gyűlt össze az elmúlt hétvégéig azt követően, hogy az érintett szülők megkapták az önkor­mányzat „szívhez szóló” leve­lét. Ebben közlik velük: 60 napon belül felülvizsgálják a rászorultságot, s aki az új el­veknek nem felel meg, annak az ellátása július 31-én meg­szűnik. Az új rendelet értel­mében nemcsak a szülők jö­vedelmét veszik alapul a fel­vételnél — hogy ki járhat bölcsődébe, azt önkormány­zati bizottság dönti el —, ha­nem megvizsgálják egyéb anyagi körülményeiket is. Aki például gépkocsi-tulajdonnal rendelkezik, az Siófokon nem számít rászorulónak... A Nép­jóléti Minisztériumnak az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Siófoki alap­szervezetéhez címzett értel­mezése pedig éppen azt mondja ki, hogy biztosítani kell a napközbeni ellátást többek közt akkor is, ha a szülő, nevelő munkavégzése miatt ezt nem tudja megtenni. Kérdés, milyen hatása lesz ennek a minisztériumi állás- foglalásnak, miként az is, hogy a kiüti városrészből in­dult aláírásgyűjtéssel elér­nek-e valamit a szülők. Vajon jogos a szülők aggo­dalma? — kérdeztük dr. Pongor Tamás jegyzőtől, aki elmondta: a testületi határozat értelmében Siófokon negyven férőhelyet biztosítanak, ez akkor lehet hússzal több, ha a kiüti bölcsőde üzemeltetésére lesz vállalkozó. A közeli na­pokban kiírják a pályázatot. Ha szeptemberig nem tudnak szerződést kötni senkivel, ak­kor a városrész bölcsőde nél­kül marad... Fónai Imre Katonasiker a Ki mit tud?-on A csillebérci szabadidő- és ifjú­sági központban rendezték meg a határőrség országos Ki mit tud? vetélkedőjét, amelyen a Nagykanizsai Határőr Igazga­tóságot képviselő versenyzők szép sikert értek el. Vers- és prózamondó kategóriában Sza- kony György őrmester első, Ekmánn József tizedes pedig második lett. A színpadi tánc kategóriában a marcali sorka­tona, Vinkó József tizedes és polgári társai: Bulka Róbert, Kasteczki Ferenc és a soproni Stánicz Zoltán alkotta break- tánc-csoport lett az első. Perselyfosztogató Bárdudvarnokon Több mint százezer forint volt abban a templomi perselyben, amelyet Bárdudvarnokon, a Kaposszentbenedek 23. szám alatti református lelkészlakás­ból elloptak. A lopás bűntetté­vel alaposan gyanúsítható egy zselickisfaludi lakos. Meggátolták a gázrobbanást Ötvöskónyiban hétfőn egy családi ház udvarán égett egy gázpalack. A kiérkező nagy­atádi tűzoltók lehűtötték a fel- hevült palackot, s ezzel meg­akadályozták a robbanást. Öregdiák-találkozó Csombárdon Harminc-negyven éve, a csombárdi általános iskolában végzett öregdiákok adnak egy­másnak találkozót szombaton a faluban. A településen élők mellett vendégül látják a Csombárdról elszármazott haj­dani diákokat is, köztük több diplomást. A találkozó meg­rendezéséhez a helybeli ön- kormányzat adott támogatást. Zenés bemutatót rendeztek Mernyén Már hagyományossá vált az általános iskolások ünnepélyes bemutatkozása Mernyén. A legutóbbi összejövetelen fellé­pett az iskola énekkara, jazz-ba- lett csoportja és az irodalmi színpad. A német szakkörösök egy német mesét adtak elő, a hetedik osztályosok jelenettel kedveskedtek. Beethoven Örömódáját Csepregi Adél zongorán interpretálta, ezt kö­vetően quantry tánc zárta a jó hangulatú estet. Négy tervet tárgyalt a tervtanács Tegnap tartotta havi ülését a Somogy megyei és a kaposvári területi, területrendezési és épí­tészeti tervtanács. Ezen Kőrös­hegy általános rendezési tervé­nek programját (tervező: Stad­ler József), Patalom községren­dezési előírásait (Balázs La­jos—Balázs Péter), A 70-es főút és a Kőröshegyi út csomó­pontja környékének részletes rendezési tervét (Planner kft), valamint a kaposvári Berzsenyi utca nyugati oldalának beépí­tési tervét (Studio KHK) véle­ményezték a somogyi, tolnai és baranyai szakemberek. Fórumot rendeztek Hargitafürdőn A pécsi Magyar-román Baráti Társaság Csíkszeredái filiáléja A mi barátságunk gondolatkö­réhez kapcsolódva fórumot tar­tott június 9-11 között Hargita­fürdőn. A társaság küldöttei között ott volt a szerveződő ka­posvári filiálé két tagja is. Csúcs Csokonyavisontán Talán az idő teszi,' de a kedvelt melegvizes gyógyfürdőt az elmúlt öt hónapban töb­ben keresték fel, mint tavaly ilyenkor. Naponta 5-600 ven­dég fordul meg itt, többnyire Németországból, Ausztriából és Horvátországból érkeznek. fotó: török anett Gazdajegyző lesz Lellén

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom