Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. június 13., kedd A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Ka­mara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a ko­rábbi szervezet feladatai kö­zül a gazdasági érdekképvi­seleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funk­ciókat tartotta meg. A szö­vetség pillanatnyilag 64 tag­szervezetet tömön't a gazda­sági élet különböző szférái­ból, ezért a szövetségek szö­vetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűző­dik egy szakmai szervezet­nek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Ag­nesi , az MMSZ szóvivőjét.- A gazdaságban a szű­kén vett szakmai szempon­tokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba kerülhet - vála­szolta a szóvivő amelyek miatt fontos az együttes fel­lépés. A szövetség országo­san képviseli tagjait az Ér­dekegyeztető Tanács mun­kaadói oldalán, és rendsze­resen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazda­ságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket ké­szítünk, sőt jogszabály-al­kotást is kezdeményezünk. A szövetség pártoktól füg­getlen. Az elnöki posztot dr. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezér- igazgatója tölti be. N. Zs. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama június 12-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 198,20 202,08 Ausztrál dollár 89,43 91,23 Belga frank (100) 429,53 438,13 Dán korona 22,60 23,06 Finn márka 28,79 29,37 Francia frank 25,12 25,62 Görög dra. (100) 54,77 55,85 Holland forint 78,93 80,51 ír font 203,02 206,98 Japán yen (100) 147,25 150,17 Kanadai dollár 90,26 92,04 Kuvaiti dinár 415,94 424,20 Német márka 88,30 90,08 Norvég korona 19,84 20,24 Olasz líra (1000) 75,52 77,00 ATS 12,56 12,82 Port. esc. (100) 84,15 85,81 Spanyol pes. (100) 101,95 103,95 Svájci frank 106,99 109,13 Svéd korona 17,13 17,47 USA-dollár 124,35 126,77 ECU 163,08 166,32 Bonyolított építkezés - bajnak sincs gazdája Kemény vita a templomban Se a keresztényi türelemhez, se a felebaráti szeretethez nem il­lett az, ami tegnap délelőtt zaj­lott le a marcali Boldog Gi- zella-templomban. A szereplők sokadszor próbálták már a beál­lítást, a tét is maradt a régi: an­nak eldöntése, hogy kit terhel az 1993. augusztus 20-án fel­szentelt templom garanciális hibáinak kijavítása? A generál­kivitelezést fölvállaló Revans Kft-t vagy a munkákat tényle­gesen elvégző, azóta fölszámo­lás alatt álló zalaegerszegi cé­get, a Triumvir 2000 Kft-t? A műszaki bejárás résztvevői ez alkalommal mintha egy hajszál­lal közelebb kerültek volna a megoldáshoz: 22 millió forint költséggel tető alá hozott temp­lom megmentéséhez. A templom átadása után egy évvel megtörtént a műszaki el­lenőrzés, s ez számos fogyaté­kosságot rögzített jegyző­könyvbe. A beázásokat, a fel­fagyott és töredezett járólapo­kat, az omló vakolatot, a hulló álmennyezetet, a törött nyílás­zárókat csak részben vagy egy­általán nem javították ki. Ugyanakkor még az építkezés alatt, olyan szerződésmódosítá­sokat születtek — például a be­épített anyagok cseréjére vo­natkozóan 1993 májusában — amit a megbízó részéről senki sem látott el kézjegyével... — Én csak bonyolítója vol­tam ennek a beruházásnak, s írásos bizonyítékaim vannak, hogy az alvállalkozó Triumvirt többször is felszólítottam a hiá­nyok pótlására — hangsúlyozta Kálmán László, a marcali Re­vans Kft ügyvezetője, aki a cég építésvezetőjével, Arany Atti­lával érkezett az egyezkedő tár­gyalásra. — Az egyház igényét jogosnak tartjuk, de nekem nincs olyan részlegem, amely ezeket a hibákat kijavíthatná, az alvállalkozó pedig nem reagál a megkeresésre. Ezzel együtt haj­landó vagyok 100 ezer forintot átutalni az egyházközségnek, ezen felül viszont nem vagyok köteles fizetni. Akkor inkább a per, de meggyőződésem, hogy engem a bíróság sem kénysze­ríthet többre... — Matthelyzetben vagyunk — mondta Kiss Iván marcali plébános. — Ha perre men­nénk, bizonytalan időre búcsút mondhatnánk a pénzünknek. Magánvéleményem az: ezt a templomot egyszer már kifizet­tük, s ahogy most kinéz, annak a kijavítása nem fér bele száz­ezer forintba. Ha mégis elfo­gadjuk az ajánlatot, örök időkre lemondhatunk a garanciális jogról, függetlenül attól, hogy a mai árakon mibe kerül a hibák elhárítása. A napokban össze­hívjuk az egyházközségi képvi­selő-testületet, döntése rám nézve is kötelező lesz. Van még egy zavaró mo- memtum: az a félmillió forint, amit a Revans — úgymond — „fájdalomdíj” címén követel az alvállalkozó Triumvir 2000 Kft-től. Ennek a vezetője Far­kas Károly viszont azzal érvel: nekik ez a számla az elvégzett, garanciális hibák költségtéríté­sére érkezett, akkor most mi­lyen munkákat kémek számon rajtuk? Más kérdés, hogy ezt a félmillió forintot — mivel a cég a csőd szélén áll — máig sem egyenlítették ki. Csíky K. Erika A szerves vállalatfejlődés a gyakorlatban Mély vízben a Pharmavit Ami az üzleti sikerhez feltétlenül szükséges Hogyan kell egy vállalkozást kicsiben elkezdeni, a piac igé­nyeihez alkalmazkodva, szép lassan fejleszteni, és hat év múltán már a londoni és a New York-i tőzsdén szere­pelni vele? Erre példa a vere­segyházi Pharmavit. A közelmúltban új gyárat avat­tak Veresegyházán, a Pharma­vit telephelyén. Az új létesít­mény kifejezetten gyógyszer- termékek gyártására épült. A kétszintes, emeletenként 750 négyzetméteres gyártóterületen a technológia lehetővé teszi pezsgőtabletták, normál tablet­ták, filmtabletták és kapszulák gyártását és csomagolását. A Pharmavit 1988 novembe­rében alakult egy befektető cso­port 66,5 millió forintos alaptő­kéjével: kezdeti tulajdonosai magyarok és külföldiek voltak. Az alaptőkén felül a Budapest Bank szervezésében 70 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a vállalat, illetve 1,4 millió svájci frank kölcsönt kapott. Az építkezés hat hónapig tartott, 1989-ben megkezdő­dött a máig népszerű pezsgő- tabletták gyártása. A dinami­kus fejlődésnek köszönhetően 1992-re sikerült a hiteleket visszafizetni, és a semmiből in­dult vállalat árbevétele már 1,2 milliárd forint. A vállalat életében forduló­pontot jelentett, amikor több­ségi részesedést szerzett a Ge- nerion Pharma nevű osztrák gyógyszergyár - megkezdődhe­tett tehát Veresegyházán a vényköteles, generikus gyógy­szerek gyártása. (Generikus az a gyógyszer, melynek ható­anyagát már nem védi szaba­dalom, árában nem jelenik meg az új hatóanyag kifejlesz­tésének és a termék megismer­tetésének költsége.) 1992-ben az osztrák cég beolvadt a Pharmavitbe, s még ugyaneb­ben az évben megkezdte ter­mékei exportálását. A jó üzletpolitikának kö­szönhetően 1994-ig négy or­szágban (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Ro­mánia) saját vállalatot alapítot­tak. Az itt, illetve Ausztriában, Oroszországban és Vietnam­ban elért exportértékesítés 1994-ben megközelítette a 800 millió forintot. A cég árbevétele az alapítás óta évente csaknem 100 száza­lékos dinamikával nőtt: 1990­ben 336 millió, 1994-ben 1621 millió forint. Ezzel párhuzamo­san 8-ról 42-re nőtt termékei­nek száma. 1995-ben az árbevé­tel közel 40 százaléka külföld­ről várható. 1994-ben kiderült: a termék- fejlesztés megnövekedett igé­nyeihez kicsi a fejlesztőkapaci­tás. Szükség volt tehát a bőví­tésre, ami viszont jelentős tő­kebevonást igényelt. Ezért 1994-ben alaptőke-emelést haj­tottak végre, s részvényeik tőzsdei bevezetésével nyilvá­nos részvénytársasággá váltak. Zártkörű értékesítéssel 420 ezer részvényt bocsátottak áruba külföldön: így Londontól New Yorkig megismerhették a cég nevét. Magyarországon 200 ezer darab 100 forintos névér­tékű új részvényt bocsátottak ki. A jegyzés sikerrel zárult, az alaptőke 176,5 millió forintra emelkedett, s a külföldi jegy­zésből jelentős valuta folyt be. A Pharmavit vezetése a kül­földi leányvállalatok fejleszté­séhez szükséges tőkeemelést is végrehajtotta, s a szűkös gyár­tókapacitás bővítésére új üzem építését tűzte ki célul, melyet a napokban adtak át. ősz Katalin Szunyókáló hatóság? Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas hozamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elnevezésű, s ma­gát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bottal üthetik pén­zük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal nagyobb kama­tokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visszafizetni. Az a kérdés, muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját ká­rán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más kárán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általában - szol­gáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, és a laikus befekte­tőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíteniük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegalitásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Ám mindeddig a lánchidasok nem fél­tek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyítják, nem félnek a tény­től. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95 évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Akkor viszont mi­ért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem engedélyezett társa­ság úton-útfélen hirdet? Vagy talán a hatóság nem látta, mivel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szerve­zetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűt. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott kritika élességét. Bácskai Tamás Vállalati béralkuk A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz- e a 14-15 százalékosra ter­vezett nominális bérnöve­kedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érke­zett vissza. Csaknem ezer helyről je­lezték, hogy az adott vállal­kozónál nincs munkavállalói érdekképviselet. Ezeken a he­lyeken - főként korábbi me­zőgazdasági szövetkezetnél, valamint kisebb társaságoknál - a bérfejlesztésről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dol­gozóra vonatkozó adatok sze­rint az átlagkereset-növelésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mérték­ről, 10-15 százalék közötti szintet jelöl meg 126. A 15 és 20 százalék közötti mérték 102 helyen szerepel, 20 és 25 százalék már csak 19 megál­lapodásban, a 25 és 30 száza­lék közötti átlagkereset-növe­lést 8 egyezség említi, a 31 százalék feletti átlagkereset­növelésről pedig három szer­ződést kötöttek. Vizsgálat a Pillér ingatlanalapok ügyében A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellen­őrzést kezd a Prudent-In- vest Befektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kel­lene tisztáznia, miért nem teljesítette hozamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlan­jait is megvizsgálják. Az már biztos, hogy a kezdetben ter­vezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő körültekintés, hiszen a Pillér alapoknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI át­tekinti, mi volt az alapok lét­rehozásának a célja, ehhez megfelelő eszközök álltak-e rendelkezésükre, jogszerű és gazdaságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótlólagos anyagi támogatás­ban részesítenie a Pillér I-et. Ki kell derülnie, jelenleg meg­felelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatá­sokat célszerű végrehajtani a kisbefektetők érdekében. , * — Tudjátok, azóta vagyok ellenzéki eb, amióta a gazdám minden megszorító kormányintézkedés után jól megrug­dal! ŐSZI ZOLTÁN RAJZA Együttműködés a szaktárcával Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, vala­mint Havass Miklós, a Műszaki és Természettudományi Egye­sületek Szövetségi Kamarájá­nak (MTESZ) elnöke az Ipari és Kereskedelmi Minisztéri­umban. A minisztérium, vala­mint a MTESZ vezetőinek ta­lálkozóján döntöttek arról, hogy a szaktárca és az érdek- képviseleti szervezet a további­akban egyeztetett közös tevé­kenységet folytat. 52 ezer dolgozót érintő szerződés Nem a szakszervezetek vagy a menedzsment, hanem a mun­kabéke révén biztonságosan működő magyar villamosener- gia-rendszer az igazi nyertese a tegnap aláírt ágazati kollektív szerződésnek, mondta Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Mű­vek Rt. vezérigazgatója az alá­írást követő sajtótájékoztatón. 52 ezer munkavállalót érintő kollektív szerződés ugyanis a privatizációt követően is rögzíti a dolgozói érdekképviselet mi­nimumát. Megvásárolták az Expresst A Hebdo Mag.Inc. magyaror­szági leányvállalata, az Ex­pressz Kiadó Rt. megvásárolta az Expressz című hirdetési la­pot, jelentették be az elmúlt héten megkötött üzletet a Hír­lapkiadó Rt. és a kanadai cég képviselői közös tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. Az üzletrész átadása pénteken megtörtént, a vevő készpénzben, forintban fi­zette ki mintegy 2 milliárd fo­rintos vételárat. A sajtótájékoz­tatón elhangzott: a Hebdo a régóta húzódó szerződés meg­kötésének feltételéül garanciát kért és kapott arra, hogy a Hír­lapkiadó lapjainál a hirdetések ne növekedjenek. Telekommunikációs szeminárium A telekommunikációban rob­banásszerű fejlődésre lehet számítani az elkövetkezendő években. Egy jól szervezett in­formációs társadalom kialakítá­sáért folyik a küzdelem világ­szerte, amely a gazdasági mű­ködés alapfeltétele. Magyaror­szágnak is igyekeznie kell, hogy elérje a fejlett információs társadalom felé tartó vonatot, jelentette ki Antal Mihály, ma­gyar származású holland pro­fesszor az Eurescom Budapes­ten mától csütörtökig zajló szemináriumának nyitónapján, tegnap. Pénzpiaci börze Kecskeméten A külső egyensúlykezelést to­vábbra sem elhanyagolva a pri­oritás az infláció visszafogására terelődött át a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában, a pénzügyi egyensúly ugyanis csak így teremthető meg. Ezt hangsúlyozta Czirják Sándor, az MNB alelnöke a Kecskemé­ten elkezdődött pénzpiaci börze nyitóelőadásában. Alisca bornapok Szekszárdon A Dél-Dunántúlról több mint 30 országba exportálnak minő­ségi borokat, ami a kiváló tol­nai és baranyai borvidékek gazdáinak sikere, mondta teg­nap Szekszárdon Diófási Lajos, a pécsi Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igaz­gatója az Alisca bornapokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom