Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1995-06-13 / 136. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASÁG 1995. június 13., kedd A szövetségek szövetsége A Magyar Gazdasági Kamara jogutódja a Magyar Munkaadói Szövetség (MMSZ) lett, amely a korábbi szervezet feladatai közül a gazdasági érdekképviseleti, a védelmi, valamint a közvetítő és egyeztető funkciókat tartotta meg. A szövetség pillanatnyilag 64 tagszervezetet tömön't a gazdasági élet különböző szféráiból, ezért a szövetségek szövetségeként is emlegetik. De vajon mi érdeke fűződik egy szakmai szervezetnek ahhoz, hogy belépjen egy másik egyesületbe is? Erről kérdeztük Major Agnesi , az MMSZ szóvivőjét.- A gazdaságban a szűkén vett szakmai szempontokon kívül egy sor olyan pénzügyi, adózási probléma is szóba kerülhet - válaszolta a szóvivő amelyek miatt fontos az együttes fellépés. A szövetség országosan képviseli tagjait az Érdekegyeztető Tanács munkaadói oldalán, és rendszeresen tájékoztatjuk őket a távlati és az időszerű gazdaságpolitikai folyamatokról. Szakértői elemzéseket készítünk, sőt jogszabály-alkotást is kezdeményezünk. A szövetség pártoktól független. Az elnöki posztot dr. Orbán István, az Egis Gyógyszergyár Rt. vezér- igazgatója tölti be. N. Zs. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama június 12-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 198,20 202,08 Ausztrál dollár 89,43 91,23 Belga frank (100) 429,53 438,13 Dán korona 22,60 23,06 Finn márka 28,79 29,37 Francia frank 25,12 25,62 Görög dra. (100) 54,77 55,85 Holland forint 78,93 80,51 ír font 203,02 206,98 Japán yen (100) 147,25 150,17 Kanadai dollár 90,26 92,04 Kuvaiti dinár 415,94 424,20 Német márka 88,30 90,08 Norvég korona 19,84 20,24 Olasz líra (1000) 75,52 77,00 ATS 12,56 12,82 Port. esc. (100) 84,15 85,81 Spanyol pes. (100) 101,95 103,95 Svájci frank 106,99 109,13 Svéd korona 17,13 17,47 USA-dollár 124,35 126,77 ECU 163,08 166,32 Bonyolított építkezés - bajnak sincs gazdája Kemény vita a templomban Se a keresztényi türelemhez, se a felebaráti szeretethez nem illett az, ami tegnap délelőtt zajlott le a marcali Boldog Gi- zella-templomban. A szereplők sokadszor próbálták már a beállítást, a tét is maradt a régi: annak eldöntése, hogy kit terhel az 1993. augusztus 20-án felszentelt templom garanciális hibáinak kijavítása? A generálkivitelezést fölvállaló Revans Kft-t vagy a munkákat ténylegesen elvégző, azóta fölszámolás alatt álló zalaegerszegi céget, a Triumvir 2000 Kft-t? A műszaki bejárás résztvevői ez alkalommal mintha egy hajszállal közelebb kerültek volna a megoldáshoz: 22 millió forint költséggel tető alá hozott templom megmentéséhez. A templom átadása után egy évvel megtörtént a műszaki ellenőrzés, s ez számos fogyatékosságot rögzített jegyzőkönyvbe. A beázásokat, a felfagyott és töredezett járólapokat, az omló vakolatot, a hulló álmennyezetet, a törött nyílászárókat csak részben vagy egyáltalán nem javították ki. Ugyanakkor még az építkezés alatt, olyan szerződésmódosításokat születtek — például a beépített anyagok cseréjére vonatkozóan 1993 májusában — amit a megbízó részéről senki sem látott el kézjegyével... — Én csak bonyolítója voltam ennek a beruházásnak, s írásos bizonyítékaim vannak, hogy az alvállalkozó Triumvirt többször is felszólítottam a hiányok pótlására — hangsúlyozta Kálmán László, a marcali Revans Kft ügyvezetője, aki a cég építésvezetőjével, Arany Attilával érkezett az egyezkedő tárgyalásra. — Az egyház igényét jogosnak tartjuk, de nekem nincs olyan részlegem, amely ezeket a hibákat kijavíthatná, az alvállalkozó pedig nem reagál a megkeresésre. Ezzel együtt hajlandó vagyok 100 ezer forintot átutalni az egyházközségnek, ezen felül viszont nem vagyok köteles fizetni. Akkor inkább a per, de meggyőződésem, hogy engem a bíróság sem kényszeríthet többre... — Matthelyzetben vagyunk — mondta Kiss Iván marcali plébános. — Ha perre mennénk, bizonytalan időre búcsút mondhatnánk a pénzünknek. Magánvéleményem az: ezt a templomot egyszer már kifizettük, s ahogy most kinéz, annak a kijavítása nem fér bele százezer forintba. Ha mégis elfogadjuk az ajánlatot, örök időkre lemondhatunk a garanciális jogról, függetlenül attól, hogy a mai árakon mibe kerül a hibák elhárítása. A napokban összehívjuk az egyházközségi képviselő-testületet, döntése rám nézve is kötelező lesz. Van még egy zavaró mo- memtum: az a félmillió forint, amit a Revans — úgymond — „fájdalomdíj” címén követel az alvállalkozó Triumvir 2000 Kft-től. Ennek a vezetője Farkas Károly viszont azzal érvel: nekik ez a számla az elvégzett, garanciális hibák költségtérítésére érkezett, akkor most milyen munkákat kémek számon rajtuk? Más kérdés, hogy ezt a félmillió forintot — mivel a cég a csőd szélén áll — máig sem egyenlítették ki. Csíky K. Erika A szerves vállalatfejlődés a gyakorlatban Mély vízben a Pharmavit Ami az üzleti sikerhez feltétlenül szükséges Hogyan kell egy vállalkozást kicsiben elkezdeni, a piac igényeihez alkalmazkodva, szép lassan fejleszteni, és hat év múltán már a londoni és a New York-i tőzsdén szerepelni vele? Erre példa a veresegyházi Pharmavit. A közelmúltban új gyárat avattak Veresegyházán, a Pharmavit telephelyén. Az új létesítmény kifejezetten gyógyszer- termékek gyártására épült. A kétszintes, emeletenként 750 négyzetméteres gyártóterületen a technológia lehetővé teszi pezsgőtabletták, normál tabletták, filmtabletták és kapszulák gyártását és csomagolását. A Pharmavit 1988 novemberében alakult egy befektető csoport 66,5 millió forintos alaptőkéjével: kezdeti tulajdonosai magyarok és külföldiek voltak. Az alaptőkén felül a Budapest Bank szervezésében 70 millió forint értékű kötvényt bocsátott ki a vállalat, illetve 1,4 millió svájci frank kölcsönt kapott. Az építkezés hat hónapig tartott, 1989-ben megkezdődött a máig népszerű pezsgő- tabletták gyártása. A dinamikus fejlődésnek köszönhetően 1992-re sikerült a hiteleket visszafizetni, és a semmiből indult vállalat árbevétele már 1,2 milliárd forint. A vállalat életében fordulópontot jelentett, amikor többségi részesedést szerzett a Ge- nerion Pharma nevű osztrák gyógyszergyár - megkezdődhetett tehát Veresegyházán a vényköteles, generikus gyógyszerek gyártása. (Generikus az a gyógyszer, melynek hatóanyagát már nem védi szabadalom, árában nem jelenik meg az új hatóanyag kifejlesztésének és a termék megismertetésének költsége.) 1992-ben az osztrák cég beolvadt a Pharmavitbe, s még ugyanebben az évben megkezdte termékei exportálását. A jó üzletpolitikának köszönhetően 1994-ig négy országban (Lengyelország, Szlovákia, Csehország és Románia) saját vállalatot alapítottak. Az itt, illetve Ausztriában, Oroszországban és Vietnamban elért exportértékesítés 1994-ben megközelítette a 800 millió forintot. A cég árbevétele az alapítás óta évente csaknem 100 százalékos dinamikával nőtt: 1990ben 336 millió, 1994-ben 1621 millió forint. Ezzel párhuzamosan 8-ról 42-re nőtt termékeinek száma. 1995-ben az árbevétel közel 40 százaléka külföldről várható. 1994-ben kiderült: a termék- fejlesztés megnövekedett igényeihez kicsi a fejlesztőkapacitás. Szükség volt tehát a bővítésre, ami viszont jelentős tőkebevonást igényelt. Ezért 1994-ben alaptőke-emelést hajtottak végre, s részvényeik tőzsdei bevezetésével nyilvános részvénytársasággá váltak. Zártkörű értékesítéssel 420 ezer részvényt bocsátottak áruba külföldön: így Londontól New Yorkig megismerhették a cég nevét. Magyarországon 200 ezer darab 100 forintos névértékű új részvényt bocsátottak ki. A jegyzés sikerrel zárult, az alaptőke 176,5 millió forintra emelkedett, s a külföldi jegyzésből jelentős valuta folyt be. A Pharmavit vezetése a külföldi leányvállalatok fejlesztéséhez szükséges tőkeemelést is végrehajtotta, s a szűkös gyártókapacitás bővítésére új üzem építését tűzte ki célul, melyet a napokban adtak át. ősz Katalin Szunyókáló hatóság? Azok a laikus befektetők, akik egy szokatlanul magas hozamú üzlet reményében szerződtek a Lánchíd 2000 elnevezésű, s magát befektetési társaságnak hívó szervezettel, bottal üthetik pénzük nyomát. Úgy látszik, a sok botrány még mindig nem győzött meg egyeseket arról, hogy az átlagosnál sokkal nagyobb kamatokat csak az ígér, aki a tőkét sem szándékozik visszafizetni. Az a kérdés, muszáj-e mindenkinek, aki nem okos, a saját kárán tanulnia? Mert azt ugye tudjuk, hogy az okos a más kárán tanul. Itt vannak a törvényesség védelmére - általában - szolgáló szervezetek, a rendőrség, az ügyészség, és a laikus befektetőket külön védeni hivatott felügyeletek. Hol voltak most ezek? Megérteném, hogy nem sikerült felderíteniük eme veszélyes vállalkozást, ha a társaság mély illegalitásban érintkezett volna a hiszékeny befektetőkkel. Ám mindeddig a lánchidasok nem féltek a fénytől, s most, üres irodáik bizonyítják, nem félnek a ténytől. Keresem a Magyar Pénzügyi és Tőzsdei Almanach 1994-95 évi kiadásában a Lánchíd nevet. Nincs sehol. Akkor viszont miért nem tűnt fel, hogy egy nem létező, nem engedélyezett társaság úton-útfélen hirdet? Vagy talán a hatóság nem látta, mivel az újságrendeléseken is spórolniuk kell? Lehet, hogy nemcsak a kárvallott befektetők, hanem e szervezetek is most tanulják a szakmát? Ha mégis, akkor javaslom, tegyék ki az épületeikre a nagy T betűt. Ez enyhíti a velük szemben alkalmazott kritika élességét. Bácskai Tamás Vállalati béralkuk A számokból ítélve ma még kétséges, hogy tartható lesz- e a 14-15 százalékosra tervezett nominális bérnövekedés az idén. Az Országos Munkaügyi Központ rendszeresen gyűjti a vállalati bérmegállapodások adatait. Az idén az 50-nél több dolgozót foglalkoztató cégeknek elküldött, több mint hétezer kérdőívből az első összesítésig csupán 600 érkezett vissza. Csaknem ezer helyről jelezték, hogy az adott vállalkozónál nincs munkavállalói érdekképviselet. Ezeken a helyeken - főként korábbi mezőgazdasági szövetkezetnél, valamint kisebb társaságoknál - a bérfejlesztésről a vezetők döntenek. A több mint 360 ezer dolgozóra vonatkozó adatok szerint az átlagkereset-növelésre kötött 315 szerződés közül 57 szól 10 százalék alatti mértékről, 10-15 százalék közötti szintet jelöl meg 126. A 15 és 20 százalék közötti mérték 102 helyen szerepel, 20 és 25 százalék már csak 19 megállapodásban, a 25 és 30 százalék közötti átlagkereset-növelést 8 egyezség említi, a 31 százalék feletti átlagkeresetnövelésről pedig három szerződést kötöttek. Vizsgálat a Pillér ingatlanalapok ügyében A Kormányzati Ellenőrzési Iroda (KEI) helyszíni ellenőrzést kezd a Prudent-In- vest Befektetési Alapkezelő Rt.-nél. Az irodának azt kellene tisztáznia, miért nem teljesítette hozamígéretét a Pillér I. alap. Elképzelhető, hogy a KEI szakértői az alapok ingatlanjait is megvizsgálják. Az már biztos, hogy a kezdetben tervezett két-három hét kevés lesz a vizsgálat lezárására. Rendkívül fontos a kellő körültekintés, hiszen a Pillér alapoknak mintegy tizenötezer kisbefektetője van. A KEI áttekinti, mi volt az alapok létrehozásának a célja, ehhez megfelelő eszközök álltak-e rendelkezésükre, jogszerű és gazdaságos volt-e működésük, és az államnak miért kellett pótlólagos anyagi támogatásban részesítenie a Pillér I-et. Ki kell derülnie, jelenleg megfelelő-e az alapok működése, és ha nem, milyen változtatásokat célszerű végrehajtani a kisbefektetők érdekében. , * — Tudjátok, azóta vagyok ellenzéki eb, amióta a gazdám minden megszorító kormányintézkedés után jól megrugdal! ŐSZI ZOLTÁN RAJZA Együttműködés a szaktárcával Együttműködési megállapodást írt alá tegnap Pál László ipari és kereskedelmi miniszter, valamint Havass Miklós, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségi Kamarájának (MTESZ) elnöke az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban. A minisztérium, valamint a MTESZ vezetőinek találkozóján döntöttek arról, hogy a szaktárca és az érdek- képviseleti szervezet a továbbiakban egyeztetett közös tevékenységet folytat. 52 ezer dolgozót érintő szerződés Nem a szakszervezetek vagy a menedzsment, hanem a munkabéke révén biztonságosan működő magyar villamosener- gia-rendszer az igazi nyertese a tegnap aláírt ágazati kollektív szerződésnek, mondta Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Rt. vezérigazgatója az aláírást követő sajtótájékoztatón. 52 ezer munkavállalót érintő kollektív szerződés ugyanis a privatizációt követően is rögzíti a dolgozói érdekképviselet minimumát. Megvásárolták az Expresst A Hebdo Mag.Inc. magyarországi leányvállalata, az Expressz Kiadó Rt. megvásárolta az Expressz című hirdetési lapot, jelentették be az elmúlt héten megkötött üzletet a Hírlapkiadó Rt. és a kanadai cég képviselői közös tegnapi sajtó- tájékoztatójukon. Az üzletrész átadása pénteken megtörtént, a vevő készpénzben, forintban fizette ki mintegy 2 milliárd forintos vételárat. A sajtótájékoztatón elhangzott: a Hebdo a régóta húzódó szerződés megkötésének feltételéül garanciát kért és kapott arra, hogy a Hírlapkiadó lapjainál a hirdetések ne növekedjenek. Telekommunikációs szeminárium A telekommunikációban robbanásszerű fejlődésre lehet számítani az elkövetkezendő években. Egy jól szervezett információs társadalom kialakításáért folyik a küzdelem világszerte, amely a gazdasági működés alapfeltétele. Magyarországnak is igyekeznie kell, hogy elérje a fejlett információs társadalom felé tartó vonatot, jelentette ki Antal Mihály, magyar származású holland professzor az Eurescom Budapesten mától csütörtökig zajló szemináriumának nyitónapján, tegnap. Pénzpiaci börze Kecskeméten A külső egyensúlykezelést továbbra sem elhanyagolva a prioritás az infláció visszafogására terelődött át a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában, a pénzügyi egyensúly ugyanis csak így teremthető meg. Ezt hangsúlyozta Czirják Sándor, az MNB alelnöke a Kecskeméten elkezdődött pénzpiaci börze nyitóelőadásában. Alisca bornapok Szekszárdon A Dél-Dunántúlról több mint 30 országba exportálnak minőségi borokat, ami a kiváló tolnai és baranyai borvidékek gazdáinak sikere, mondta tegnap Szekszárdon Diófási Lajos, a pécsi Dunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója az Alisca bornapokon.
