Somogyi Hírlap, 1995. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1995-06-13 / 136. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1995. június 13., kedd Felgyorsul a földkijelölés Somogybán csaknem 7 ezer hektár állami földet készítet­tek elő árverésre. A megyei földhivatal munkatársai fo­lyamatosan végzik a kárpót­lási törvénnyel kapcsolatos kijelölési feladatokat. Az utóbbi hetekben felgyorsult a szövetkezeti földek árverési előkészítése. Berényi András, a Sohogy megyei földhivatal vezetője elmondta: leginkább a kárpót­lással kapcsolatos munka köti le dolgozóikat. Sok időt kíván az árverésre szánt táblák előké­szítése. A jelentős mennyiségű munka feldolgozását meg­könnyíti számítógépes hálóza­tuk. — A számítógépes feldolgo­zásnál általában több tucat ada­tot rögzítünk. De hivatali mun­kánk során előfordult olyan eset is, hogy több száz adatot vittünk gépre —- mondta Beré­nyi András. — Bonyolítja a munkánkat az is, ha egy adott területnek több töréspontja van. Ilyenkor többféle egyeztető munkát kell elvégeznünk. Ez alapos ellenőrzést is jelent. A földhivatal szakemberei most az árverés előkészítésén dolgoznak. A szövetkezeti földalapok előkészítését azok­nál a községeknél végzik el, amelyeknél bírósági eljárásban nem tudtak egyezséget kötni. Egyedül a balatonszárszói szö­vetkezet ügye van hátra: itt ki­lenc községgel volt jogi vita. Időközben nyolc községgel si­került egyezségre jutni, s a terü­let 80 százalékát elárverezték. A másik meghatározó munka az állami földek árverési előké­szítése. Somogybán eddig 6871 hektárt készítettek elő, vagyis a vitás esetek kivételével majd­nem mindet. Az állami terüle­teknek 80 százalékát — mint megtudtuk — helybeliek vehe­tik meg, húsz százalékát az or­szág bármely részéből a saját jogon kapott kárpótlási jeggyel rendelkezők. Az elkelt földek kitűzésén je­lenleg is dolgoznak, s jó ütem­ben halad ezeknek a területek­nek a birtokba adása. 21 ezer 82 igényt kell kielégíteni. Ennek több mint felével, vagyis 50 ezer hektár területen elvégezték a kitűzést és birtokba adást. A kitűzési munkát nehezíti, hogy ezt csak a hivatal dolgo­zói végzik. Korábban lehetőség volt külső földmérők segítsé­gének igénybe vételére is, ezt most a költségvetési pénzek el­osztása nem teszi lehetővé. Be­rényi András hangsúlyozta: a határidők pontos betartása mi­att fontos lenne, ha megfelelő külső segítséget is igénybe ve­hetnének. Harsányi Miklós A vállalkozók többsége csak eladni akar Cégalapítási láz Somogybán Somogybán tovább tart a cégalapítási láz. A vállalko­zók többsége betéti társasá­got, illetve korlátolt felelős­ségű társaságot hoz létre. A megyei cégbíróság kimuta­tása szerint májusban tíz erdő­birtokossági társaságot és há­rom részvénytársaságot alapí­tottak. A hivatal munkatársai két egyéni céget és közkere­seti társaság bejegyzési ké­relmét is megvizsgáltak. Má­jusban sem okozott meglepe­tést, hogy legtöbben betéti tár­saságot kívántak alapítani: összesen 57-t. A vállalkozók 36 kft alapítási kérelmet juttat­tak el. Megtudtuk, a somogyi vállalkozások közel háromne­gyede a szolgáltatással, illetve kereskedéssel foglalkozik. A gazdasági folyamat hosszabb ideje tart. Annak ellenére, hogy a kereskedelmi cégek meghatározó hányada a meg­alakulás után első illetve má­sodik évet sem éri meg. (Harsányi) Ritkán jönnek készületlenül a somogyi érettségizők Agytoma a pontokért A magyar tételnél gyakran forgatták a végzősök a szöveggyűjteményt fotó: török anett Somogy szakközépiskoláiban és gimnáziumaiban 2290 vég­zős diák szóbelizik ezekben a napokban. Kaposváron 430 gimnazista és 685 szakközépis­kolás. A maturandusok néme­lyike körmét rágja izgalmában, míg többségük meglehetősen nagy nyugalommal foglal he­lyet a vizsgabizottság előtt. A kaposvári Táncsics gim­náziumban érettségizők hangu­latát nem zavarta a mennydör­géssel jött zivatar. Horváth Je- nőné jegyzőként vesz részt az érettségin; 1972 óta hallgatja a fiatalokat. Szerinte a mostani ifjak felkészültebbek, mint ré­gebben, és jobb a beszédkész­ségük is. Gulyásné Lőrinci Ilona tíz éve elnökösködik a szóbeli vizsgákon. — Ha érzik, hogy az írásbeli nem sikerült olyan fényesen, akkor ráhajtanak a szóbelin — mondja. — Ha pedig már az írásbelin is könnyen vették az akadályokat, akkor itt is tartják a színvonalat. Ritkán jönnek készületlenül a tanulók. Bulecza Renáta magyar iro­dalomból József Attila költé­szetéről elmélkedett, nyelv­tanból pedig a mozaikszavak­ról beszélt. Történelemből a Rákóczi-szabadságharcot és a jognyilatkozatot húzta. A föld­rajz és a német még hátra van. Renáta a tanítóképző kommu­nikációs szakára jelentkezik. Abban bízik, hogy hamarosan kollégák leszünk. Az építészmérnöknek ké­szülő Vadas Tamás legtöbb idejét a történelem tanulására szánta. A Budapesti Műszaki Egyetemen már biztos a helye a magas pontszám miatt. Gerde Mátyás nyelvtanból a társalgási stílust húzta. A vizs­gabizottság tagjai remek tár­salkodóknak bizonyultak. Iro­dalomból a XIX. századi re­gény és Balzac Goriot apójá­nak elemzéséért közepesre számít, történelemből pedig - szerinte - biztos a jeles a re­formációról szóló feleletéért. A programozónak készülő fiatal­ember több országos tanulmá­nyi verseny díjazottja; közös írásbeli-felvételi dolgozatával megszerezte a maximum 100 pontot. S hogy mit csinál, ha leveti magáról az elegáns öltönyt és a nyakkendőt? Visszaviszi a zseblámpát, amit évfolyam­társnőjétől kért kölcsön egy éj­szakai kerékpártúrához. (Lőrincz) A Kárpát-medencében élő magyarokért Határtalan gazdaság Új kézfogás néven közalapít­ványt hozott létre a kormány, ezzel is segíteni akarja a ha­táron túli magyarok támoga­tási rendszerének korszerűsí­tését. A gazdasági megsegítés koncepciójának kialakítását széleskörű szakértői konzul­táció előzte meg. Ennek az eredményeiről kérdeztük Jákli Péter megyei főjegyzőt, a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány társelnökét.- A határon túl élő honfitársa­ink megsegítésében a szép sza­vak már nem sokat számítanak, a jövőben a gazdasági jellegű támogatásokra kell fektetni a nagyobb hangsúlyt - mondta Jákli Péter. - Ennek a támoga­tásnak egyaránt szolgálni kell a hazai és a külföldön élő ma­gyarság érdekeit, a szomszéd országokkal való politikai-gaz­dasági együttműködést, amely­nek új, nemzetközileg is elfo­gadható formát kell ölteni. En­nek a feltételnek a szomszédos országok határmenti térségeivel kialakítandó regionális gazda­sági együttműködés felel meg. A gazdasági segélynyújtás ha­tékonyságát növelheti az a tár­caközi bizottság, amely a hatá­ron túli kisebbségek speciális érdekeit is megjeleníti.- A kisebbségi lét, a kulturá­lis fennmaradás alapkérdése lett a gazdasági fölemelkedés lehetősége...- A rendszerváltozással kap­csolatos gazdasági nehézségek új társadalmi feszültségeket hoztak a felszínre. Megjelent az etnikai színezetű gazdasági diszkrimináció is. A privatizá­ció során elszenvedett hátrá­nyok viszont tovább élezik az ellentéteket.- A gazdasági támogatásnak figyelmen kívül kell hagynia a gazdaságon kívüli szemponto­kat...- Ez így van! Etnikai alapon nincs gazdasági segítségnyúj­tás, hiszen ez nem egyeztethető össze a piacgazdaság belső tör­vényeivel. A magyarság gazda­sági fölemelkedése közvetve, az általános gazdasági környe­zet részeként, a vállalkozások fejlődését szolgáló külső felté­telek - képzés, kapcsolatrend­szer, gazdasági információk - biztosítása útján jöhet létre. Ez csak a nemzetközileg elismert és alkalmazott gazdaság- és ke­reskedelemfejlesztési technikák alkalmazásával képzelhető el. A támogatások során a szakmai megalapozottságot, a haté­konyságot, a pártatlanságot, az átláthatóságot és ellenőrizhető­séget kell érvényesíteni.- Milyen szerepe lehet a gazdasági kapcsolatokban a testvérvárosi kapcsolatoknak?- E kapcsolatok, mint alulról Jákli Péter megyei főjegyző, az alapítvány társelnöke FOTÓ: KOVÁCS TIBOR jövő kezdeményezések hozzá­járulhatnak a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. Ehhez szükség van a megyei kereskedelmi iparkamarák se­gítségére is. Egyébként a kis­vállalkozások megjelenése új irányt szabott a határmenti kap­csolatoknak. A kereskedelmi vállalkozások indultak be elő­ször. Ez minimális tőkével is sikerre vezetett a határmenti régióban. Ma már megjelent a tőkehiány, s szinte mindenütt fejlesztésre szorulnak a pénz­ügyi kapcsolatok. A határmenti régiók közötti áruforgalmat akadályozza az elégtelen infra­struktúra, a közlekedési és táv­közlési hálózatok kiépítetlen- sége, a határátkelésben tapasz­talható mindennapos zsúfolt­ság. A fő cél mindezek ellenére a határmenti magyarlakta régi­ókkal a közvetlen gazdasági kapcsolatok fejlesztése.- Vannak-e az együttműkö­désnek kedvezményezettjei?- A kedvezményezettek a kis- és középvállalkozások. Az induló feltételek e vállalkozási forma számára kedvezőek a ha­tármenti térségekben, ugyan­akkor támogatásra is szorulnak. A foglalkoztatottság növeke­dése a kisvállalkozások eseté­ben várható a leggyorsabban és a legkisebb ráfordítással. A cé­lok elérése azonban kétoldalú kormányszintű megalapozást feltételez.- Mi a legsürgetőbb feladat?- A regionális gazdasági együttműködés fejlesztéshez több fontos csomóponton ke­resztül vezet az út. Ilyen a sok­oldalú információs bázis kiala­kítása, az oktatás és ezen belül a menedzserképzés, az infra­struktúra fejlesztése, a kereske­delemfejlesztés és a tőkehiány mérséklése, amelyhez nélkü­lözhetetlen a kereskedelmi bankok szerepvállalása. Lengyel János Zene korhatár nélkül Véget ért az első tanév a ka­posvári Vikár Béla Magánze­neiskolában. A tanévzáró ün­nepségen mintegy ötven diák vette át bizonyítványát. A hangszeres és kamaraművek mellett a rendezvény utolsó műsorszámaként egy közös ritmusjátékkal búcsúztak a gyerekek tanáraiktól a szep­temberi viszontlátásig. — Mindenkit fogadunk, aki zenét szeretne tanulni — mondta Kis Jenőné dr. Kené­sei Éva tanszékvezető, az is­kola alapítója. — Bár a létszám viszonylag kötött, már arra is gondoltunk, hogy a későbbiek­ben felnőtteknek is megadjuk a lehetőséget, mert volt már ér­deklődés. Nyugaton számos példa van ilyenre. Kötöttünk egy közoktatási megállapodást a városi önkormányzattal, s en­nek feltételei vannak. A tandíj havonta ezer forint, ezzel egé­szül ki a normatív támogatás, ami nélkül nem tudnánk mű­ködni. A tanítóképző főiskola tantermeiben tanítunk, s min­dent úgy bériünk az oktatáshoz. Több hangszeren - zongorán, furulyán, hegedűn, csellón és gitáron - tanulnak a gyerekek, de a zongora a legkeresettebb. A kis létszámból adódóan itt a csoportos foglalkozásokon is kevesen vannak, s rugalmas időbeosztással alkalmazkodnak a szülők és a diákok igényei­hez. A tananyag megegyezik az államilag elfogadottal, de a könnyedebb műfajból is igye­keznek adni valamit. Erre kü­lönösen kamaszoknak van igé­nyük. (Boldizsár) Nágocsi meseírók versengése A nágocsi általános iskola által meghirdetett vers- és meseíró pályázat győzteseinek a na­pokban adta át a könyvjutal­makat Boldizsár Imre igaz­gató. 24 diák és három felnőtt adott be alkotást. A három ka­tegória győztesei: Szunyogh Adrien és Pap Bence alsótago­zatosok, Szalai Tibor 7. osztá­lyos tanuló, illetve a felnőtt ka­tegóriában dr. Pap Imre. A dí­jakat az „Alapítvány Nágo- csért” biztosította. Állásajánlat munkanélkülieknek A somogyi munkaügyi köz­pont siófoki kirendeltségén az alábbi állásajánlatokkal várják a munkanélkülieket: 20 fel­szolgálót, 20 szakácsot, 20 konyhai dolgozót, 20 takarító­nőt, 1 autószerelőt, 1 ívhegesz­tőt, egy lánghegesztő- targon­cavezetőt, 1 vasbetonszerelőt, 1 épületbádogost, 8 bolti el­adót, 2 villamosmérnököt, 1 áruforgalmi értékesítési veze­tőt, 5 ügynököt, 2 adminisztrá­tort és tejipari termékfeldolgo­zóhoz vezetőt keresnek a megüresedett helyekre. Somogyi vízfestő bemutatkozása Farkas Béla somogyi képző­művész, mint a Magyar Víz­festők Társaságának tagja, több — a társaság által szerve­zett — tárlaton szerepelt alko­tásaival a közelmúltban. A sárvári Nádasdy-várban ren­dezett bemutatkozást követően legutóbb szintén a vízfestőkkel közösen mutatkozott be műve­ivel a Csepel Galériában. Támogatások Bélaváron Bélaváron jelenleg tizenketten részesülnek jövedelempótló támogatásban. A faluban húsz munkanélküli él. A Dráva- menti településen kevés az el­helyezkedési esély. Az állás- nélküliek helyzetét nehezíti az is, hogy a környék falvait sújtja a munkanélküliség. Alapítványi nívódíj a hallgatónak Az országos szakmai tanulmá­nyi versenyen harmadik he­lyezést ért el Bacsa György, a kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépis­kola ötödéves hallgatója. A zamárdi diák így felvételi nél­kül bejutott a Pannon Agrártu­dományi Egyetem kaposvári Állattenyésztési Karára. Dol­gozatát ötvenezer forintos ní­vódíjjal ismerte el a Fáy And­rás Alapítvány. Felkészítőta­nára Sárközy György volt. Lelki napok az egyházmegyében Egyházmegyés papi lelki nap kezdődött tegnap Kaposváron. Brückner Ákos ciszter szerze­tes rendi, budapesti plébános volt a kaposvári püspökség vendége. Étteremben lopták el a táskáját Gyanútlanul tette le maga mellé a táskáját egy kaposvári lakos a leilei Dallas étterem­ben. A mintegy 354 ezer forin­tot „rejtő” táskát ismeretlen tettes ellopta. A Fonyódi Rendőrkapitányság indított nyomozást a tolvaj ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom