Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-31 / 126. szám
1995. május 31., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Telefonra várnak Őrei lakosai Egyensúly, hitel nélkül — Bár hitelt nem kellett fölvennünk és egyensúlyban tudtuk tartani a gazdálkodásunkat, mégis kimerülőben vannak a készleteink — mondta Kimmel József, Őrei jegyzője. — Az állami támogatás egy jottányit sem emelkedett, s nem tudunk lépést tartani a növekvő inflációval. Nálunk is az intézmények fönntartása és a munkabér viszi el a legtöbbet a kasszából. Igaz, hogy az 1-4. osztályokban összevont, alsótagozatos iskola működtetése ráfizetéses, de a képviselő-testület — főként érzelmi alapon — az idén még úgy döntött: nem zárja be az intézményt a 17 nebuló előtt. Annak ellenére sem, hogy egyre több szülő hordja gyermekét a toponári és kaposvári általános iskolákba. Az intézmények fönntartása mindenütt sokba kerül, de mint azt az őrei példa is mutatja, ha hiányzik például az óvoda, annak is meg kell fizetni az árát. Nemrégiben kapta meg az ön- kormányzat az értesítést Topo- nárról: egy-egy apróság után évente 65 ezer 900 forintot kell majd átutalniuk. A 18 óvodás Az eddei iskola csupán egy osztályból áll: első, második és harmadik összevonva. Az „osztálylétszám” így is mindössze hét tanuló. Feldéné Molnár Mária tanítónő szerint „szegény falu szegény gyerekei”, közepes képességekkel. — Előnyei és hátrányai is vannak a kis létszámú osztálynak. Lehetőségünk van a játékos tanulásra. Mi itt nem ismerjük a ki- és becsengetést, a tanórák hosszát a gyerekek „határozzák meg” — mondta. — Az első három óra rendszerint matematika, magyar vagy kömyeután ez is meglehetősen szép summa. Áldoznának helyben is egy óvodára, de az erre a célra kiszemelt pedagógus szolgálati lakás ügye még a bírósági aktákban szunnyad. — Nagyobb beruházásként a telefonhálózat bővítését szeretnénk megvalósítani — mondta a jegyző. — Gondot jelent azonban, hogy a település egyetlen nyilvános fülkéjében háromnaponként javíttatni kell a telefont. Szükség lenne egy új, kártyás készülékre, és több — a zimányiakkal együtt mintegy száz — család is igényelné a bekötést. Sajnos, a Matáv egyelőre nem támogatja az elképzeléseinket. Reményünk sincs arra, hogy a közeljövőben Kaposvár közelében az igény szerint bővítsük a hálózatot. Némi derűlátásra ad okot, hogy az 514 lakosú faluban mindössze három munkanélkülinek kell jövedelempótló támogatást fizetni. A kaposvári üzemek azonban nem sok jóval kecsegtetnek. Rövidesen Orci- ban is számolni kell az újabb munkanélküliekkel. (Várnai) zetismeret, az utolsó kettő a készségtárgyaké. Több idő jut az egyéni foglalkozásokra. A gyengébb képességűek felzárkóztatása könnyebb így. Minden évben indulnak tanulóink szavalóversenyeken, az idén ketten is szép eredményt értek el. Az osztályban a játszósarok és a rengeteg játék olyan hangulatot teremt, mintha nem is tanteremben járnánk. Az önkormányzattól minden támogatást megkapunk, mégis félünk a központi intézkedések hatásától. Nem szeretnénk, ha lehetetlen helyzetbe kerülnének a kis létszámú iskolák. (Jakab) Heten egy osztályban Kötetlen órák, családias hangulat az eddei iskolában Feldéné Molnár Mária kis tanítványaival fotó: lang Róbert Ahol a tej, ott a pénz Biztos megélhetést ad a kazsoki tehenészet A jó gazdáknak mindig kézre áll a munka FOTÓ: LANG RÓBERT Békésen fekszenek a félig fölázott karámban a kazsoki tehenészet marhái. Alul a nedves föld hűti, fölülről a tűző májusi napsugár melegíti őket. A kora délutáni csöndben fiatalemberek tüsténkednek körülöttük. Előkerül a stíhlfűrész és a fúrógép, kezük nyomán formálódik újjá a rakoncátlan állatok által meggörbített kapu. — Egész télen kint voltak a marhák, és már nem lehetett betenni, meg kinyitni a kapukat, mert úgy tönkretették. Most megjavítjuk — mondja Jámbor István műszakvezető. A fiatalember — társaival egyetemben — már kora hajnal óta gondozza az állatokat a telepen. — Itt mindig van mit tenni. Nem megyünk a szomszédba ha valamit meg kell javítani. A hegesztő szakmát tanultam ki, de nagyon szerettem az állatokkal foglalkozni, ezért is vállaltam munkát 1993-ban a tehenészetben. Nekem is voltak marháim a háztájiban, a nehéz években azonban fölszámoltam őket. Most már csak disznót meg kacsát tartok. — Májustól emelkedett a tej ára... — Hiába. A háztájiban már nem lehet újjáéleszteni az állományt. 1986-ban még 30-35 ezer forintért tudtam venni egy vemhes üszőt. Most 120 ezer forintot is elkérnek érte. Ki tudná ezt megfizetni? — Azt mondják, manapság a fiatalok nem vállalják az állattartás emberpróbáló munkáját. Itt mégis sok a fiatal. — Ezek az emberek — mutat körbe — hajnali négykor kelnek, és még délután is etetnek. Négy óra után szabadulnak, aztán a háztájiban dolgoznak: disznót nevelnek. Igaz, most még nem éri meg nekik, de azért tartják, mert pár év múlva már lesz rajta haszon. Úgy gondolom, szeretik az állatokat, és most már jól összeszokott a brigád. Ez meglátszik az állományon is; a 440 tehénből 170-et fejünk naponta, és 3500 liter tejet nyerünk. Ez nagyon jó hozam. Persze nem sajnáljuk a jó takarmányt, a zöldet meg a silót sem. Jámbor István feleségével és két iskoláskorú gyermekével él Kazsokon. A család nettó havi jövedelme 28 000 forint, erre jön a családi pótlék. Társai nettó 16 ezer forintot visznek haza havonta. A tehenészet té- len-nyáron húsz kazsokinak ad a megélhetést. Az idén 21 vemhes üszőt vásároltak; házilag fölújították a boíjúnevelőt és a karámot. — Ha nem emelkedett volna a tej ára, akkor is megvesszük az üszőket, mert mindenki tudja, hogy egy ilyen kis szövetkezet nagyon rossz helyzetben van. Csak úgy léphetünk előre, ha több lesz a tej. S ha lesz tej, lesz pénz is — mondja. — A család bizonyára szereti a frissen fejt tejet... — Innen egy csepp tejet sem lehet elvinni, és kedvezmény sincs. Ha mégis innánk, hát megvesszük a zacskósat vagy elmegyünk egy olyan házhoz, ahol még tartanak teheneket. Várnai Ágnes Önvédelmi csoport alakul Jákóban Kivágták a jákói-somogysárdi út szélén levő fákat. A közelmúltban derült ki: a tulajdonos jákói önkormányzat munkatársai hiába terveztek jó előre, miszerint ez a famennyiség két- három évre elegendő lenne a jákói óvoda és az iskola fűtésére, mások keresztülhúzták számításaikat. Kivágták, majd legallyazták a tettesek a nyolc-tíz teherautónyi fát, s — nagy pénzt remélve —, így adtak túl rajta. A rendőrség most nyomoz az ügyben. Bakó László, Jákó polgár- mestere elmondta: a fakivágáson kívül a tyúklopás, a kerékpárlopás a leggyakoribb a településen, de néhány betörés is volt az utóbbi időben. Ezért tervezik, hogy szerveznek egy önvédelmi csoportot, amely rendszeresen felügyeli a falut. Szerencsére már van jó pár önkéntes, aki mindenféle ellenszolgáltatás nélkül vállalkozik a rend biztosítására, a vagyonvédelemre. L. S. Szentbenedeki letelepülők Az utóbbi években egyre több fiatal család vert tanyát Kaposz- szentbenedeken. A kis zselici település olcsó házakat kínált. Igaz, jócskán fel kellett újítani, hogy kényelmes otthonokká váljanak. Van, aki telket vett, hogy felépítse házát. Hetesiék felújításra vállalkoztak inkább. Mint mondták: új ház építésére nem telett volna. — Szüleim eladták a régi, kaposvári családi házat — meséli Hetesiné Villányi Éva, miközben pudingot főz óvodás kislányának. — Azt az összeget, ami nekünk jutott, jócskán ki kellett még egészíteni. Hitelt vettünk fel, amit még törlesztünk. A fiatalasszonytól, aki az OTP főelőadója, megtudom: jó pár házat megnéztek, mielőtt emellett voksoltak. Kaposz- szentbenedek nyugalmas falu, csábít a Zselic, és közel van a városhoz. Ezért döntöttek úgy: megveszik az egykori tanítólakot. Három éve élnek a felújított házban, amelyet délceg fenyők vigyáznak. A két szoba, konyha, tágas előtér berendezésekor a praktikum volt a legfőbb szempont. A házhoz nagy kert tartozik. A városból jött házaspárnak nem idegen a vetés, a kapálás vagy a kaszálás. A jó földben megterem minden, ami a konyha körül kell. — Állattartásra már nem jutna időnk —jegyzi meg a férj, Hetesi Zoltán, a Sefag gépkocsivezetője. — Most úgy döntöttünk: nem veszünk még egy nyűgöt a nyakunkba, hiszen folyamatos gondoskodást igényel minden állat. A ház ura nem tett le végleg az állattartásról, de most még nem vállalkozik rá. Mint mondja: most azon fő a feje, miből fizetik ki a gázbeszerelést, ugyanis a cső már ott van a házfalon. Bár az önkormányzat támogatta a gázbekötés, a konvektorok tetemes összeget visznek el. A cserépkályha azért megmarad. Örülnek a gáznak, s ha jön a telefon, arra is igent mondanak majd. (Lőrincz) Eddei segélyekre nyolcszázezer forint Eddén a munkanélküliek aránya eléri a huszonöt százalékot, közülük tizenketten részesülnek jövedelempótló támogatásban. Nevelési segélyt nyolcán kapnak, rendszeres szociális segélyben négy fő részesül. Ezek kifizetésére mintegy nyolcszázezer forintot szán az önkormányzat. Pünkösdi napok Szennában A szennai önkormányzat a falumúzeum területén szervezi meg a hét végén a pünkösdi napok rendezvényeit. A programok közül kiemelkedő a megye öt nemzetiségi néptáncegyüttesének — köztük a szennai néptáncegyüttesnek — a műsora, melyet a helyi önkormányzat és a helyi kisebbségi önkormányzat szervez. A műsor után a település kultúr- házában táncházat tartanak. Taszári nyugdíjasok kirándulása A taszári önkormányzat és a helyi nyugdíjasház kirándulást szervez a falu idősei számára. Kilencven nyugdíjas utazik két autóbusszal Kalocsára, ahol a megtekintik a környék nevezetességeit, többek között a paprikamúzeumot és a dómot. A kirándulás költségeit az ön- kormányzat fedezi. Egészséges ivóvíz a kazsokiaknak is A magas nitráttartalmú és különösen a csecsemőknek káros kazsoki kútvíz helyett — egy három éves program keretében megvalósított beruházás révén — egészséges folyóvízhez jutott a falu. Az 1992-ben megkezdett munka és a pályázaton igényelt 29 millió forint előteremtésének feltétele volt az önerős kút fúrása. A közkifolyók és a vízhálózat építésének befejezése júniusra várható. A kút, tavaly augusztus 30-a óta már egészséges vizet szolgáltat; a rendszer teljes kiépítéséhez csupán az utómunkálatok vannak vissza. Sántosiak a Fővárosi Operettszínházban Negyvenegy sántosi vett részt vasárnap a Fővárosi Operett Színházban A vígözvegy című előadáson, majd a Csepelen lévő Holland vidámparkba látogattak el. A színházjegyeket az önkormányzat vásárolta meg az érdeklődőknek. Antwerpeni oklevél Magyaregresre Vágyaim, álmaim címmel hirdetett rajzpályázatot egy Antwerpen melletti iskola. A magyaregresi diákok két tucatnyi alkotást küldtek el. Gerencsér Diána Családi fészek, Simon István Életet mentek című alkotásáért kapott egy-egy díszes oklevelet. Környezetünkért, gyermekeinkért Ez a címe a bárdudvarnoki Pe- törke-völgyben szombaton rendezendő játékos sportvetélkedőnek. Horgász- futó- és főzőverseny, lovasbemutató, és kispályás labdarúgótorna váltakoznak — többek között — a gyermekeknek és szüleiknek összeállított programban, amely szabadtéri bállal zárul. A háborút idézik a nagybajomi múzeumban. Világháborús emlékek is megtalálhatók a helytörténeti gyűjteményben, a Gyergyai-hagyaték és a Sárközy-relikviák „társaságában”. A budapesti Hadtörténeti Múzeum jóvoltából kerültek ezek a tárgyak Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai, Sárközy István és Gyergyai falujába. fotó: kovács tibor
