Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-31 / 126. szám

1995. május 31., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Telefonra várnak Őrei lakosai Egyensúly, hitel nélkül — Bár hitelt nem kellett föl­vennünk és egyensúlyban tud­tuk tartani a gazdálkodásunkat, mégis kimerülőben vannak a készleteink — mondta Kimmel József, Őrei jegyzője. — Az ál­lami támogatás egy jottányit sem emelkedett, s nem tudunk lépést tartani a növekvő inflá­cióval. Nálunk is az intézmé­nyek fönntartása és a munkabér viszi el a legtöbbet a kasszából. Igaz, hogy az 1-4. osztályok­ban összevont, alsótagozatos iskola működtetése ráfizetéses, de a képviselő-testület — fő­ként érzelmi alapon — az idén még úgy döntött: nem zárja be az intézményt a 17 nebuló előtt. Annak ellenére sem, hogy egyre több szülő hordja gyer­mekét a toponári és kaposvári általános iskolákba. Az intézmények fönntartása mindenütt sokba kerül, de mint azt az őrei példa is mutatja, ha hiányzik például az óvoda, an­nak is meg kell fizetni az árát. Nemrégiben kapta meg az ön- kormányzat az értesítést Topo- nárról: egy-egy apróság után évente 65 ezer 900 forintot kell majd átutalniuk. A 18 óvodás Az eddei iskola csupán egy osztályból áll: első, második és harmadik összevonva. Az „osztálylétszám” így is mind­össze hét tanuló. Feldéné Molnár Mária tanítónő sze­rint „szegény falu szegény gyerekei”, közepes képessé­gekkel. — Előnyei és hátrányai is vannak a kis létszámú osztály­nak. Lehetőségünk van a játé­kos tanulásra. Mi itt nem ismer­jük a ki- és becsengetést, a tan­órák hosszát a gyerekek „hatá­rozzák meg” — mondta. — Az első három óra rendszerint ma­tematika, magyar vagy kömye­után ez is meglehetősen szép summa. Áldoznának helyben is egy óvodára, de az erre a célra kiszemelt pedagógus szolgálati lakás ügye még a bírósági ak­tákban szunnyad. — Nagyobb beruházásként a telefonhálózat bővítését szeret­nénk megvalósítani — mondta a jegyző. — Gondot jelent azonban, hogy a település egyetlen nyilvános fülkéjében háromnaponként javíttatni kell a telefont. Szükség lenne egy új, kártyás készülékre, és több — a zimányiakkal együtt mint­egy száz — család is igényelné a bekötést. Sajnos, a Matáv egyelőre nem támogatja az el­képzeléseinket. Reményünk sincs arra, hogy a közeljövőben Kaposvár közelében az igény szerint bővítsük a hálózatot. Némi derűlátásra ad okot, hogy az 514 lakosú faluban mindössze három munkanélkü­linek kell jövedelempótló tá­mogatást fizetni. A kaposvári üzemek azonban nem sok jóval kecsegtetnek. Rövidesen Orci- ban is számolni kell az újabb munkanélküliekkel. (Várnai) zetismeret, az utolsó kettő a készségtárgyaké. Több idő jut az egyéni foglalkozásokra. A gyengébb képességűek felzár­kóztatása könnyebb így. Min­den évben indulnak tanulóink szavalóversenyeken, az idén ketten is szép eredményt értek el. Az osztályban a játszósarok és a rengeteg játék olyan han­gulatot teremt, mintha nem is tanteremben járnánk. Az önkormányzattól minden támogatást megkapunk, mégis félünk a központi intézkedések hatásától. Nem szeretnénk, ha lehetetlen helyzetbe kerülnének a kis létszámú iskolák. (Jakab) Heten egy osztályban Kötetlen órák, családias hangulat az eddei iskolában Feldéné Molnár Mária kis tanítványaival fotó: lang Róbert Ahol a tej, ott a pénz Biztos megélhetést ad a kazsoki tehenészet A jó gazdáknak mindig kézre áll a munka FOTÓ: LANG RÓBERT Békésen fekszenek a félig föl­ázott karámban a kazsoki tehe­nészet marhái. Alul a nedves föld hűti, fölülről a tűző májusi napsugár melegíti őket. A kora délutáni csöndben fiatalembe­rek tüsténkednek körülöttük. Előkerül a stíhlfűrész és a fú­rógép, kezük nyomán formáló­dik újjá a rakoncátlan állatok által meggörbített kapu. — Egész télen kint voltak a marhák, és már nem lehetett betenni, meg kinyitni a kapu­kat, mert úgy tönkretették. Most megjavítjuk — mondja Jámbor István műszakvezető. A fiatalember — társaival egyetemben — már kora hajnal óta gondozza az állatokat a te­lepen. — Itt mindig van mit tenni. Nem megyünk a szomszédba ha valamit meg kell javítani. A hegesztő szakmát tanultam ki, de nagyon szerettem az álla­tokkal foglalkozni, ezért is vál­laltam munkát 1993-ban a te­henészetben. Nekem is voltak marháim a háztájiban, a nehéz években azonban fölszámol­tam őket. Most már csak disz­nót meg kacsát tartok. — Májustól emelkedett a tej ára... — Hiába. A háztájiban már nem lehet újjáéleszteni az ál­lományt. 1986-ban még 30-35 ezer forintért tudtam venni egy vemhes üszőt. Most 120 ezer forintot is elkérnek érte. Ki tudná ezt megfizetni? — Azt mondják, manapság a fiatalok nem vállalják az ál­lattartás emberpróbáló mun­káját. Itt mégis sok a fiatal. — Ezek az emberek — mu­tat körbe — hajnali négykor kelnek, és még délután is etet­nek. Négy óra után szabadul­nak, aztán a háztájiban dolgoz­nak: disznót nevelnek. Igaz, most még nem éri meg nekik, de azért tartják, mert pár év múlva már lesz rajta haszon. Úgy gondolom, szeretik az ál­latokat, és most már jól össze­szokott a brigád. Ez meglátszik az állományon is; a 440 tehén­ből 170-et fejünk naponta, és 3500 liter tejet nyerünk. Ez na­gyon jó hozam. Persze nem sajnáljuk a jó takarmányt, a zöldet meg a silót sem. Jámbor István feleségével és két iskoláskorú gyermekével él Kazsokon. A család nettó havi jövedelme 28 000 forint, erre jön a családi pótlék. Társai nettó 16 ezer forintot visznek haza havonta. A tehenészet té- len-nyáron húsz kazsokinak ad a megélhetést. Az idén 21 vemhes üszőt vásároltak; házi­lag fölújították a boíjúnevelőt és a karámot. — Ha nem emelkedett volna a tej ára, akkor is megvesszük az üszőket, mert mindenki tudja, hogy egy ilyen kis szö­vetkezet nagyon rossz helyzet­ben van. Csak úgy léphetünk előre, ha több lesz a tej. S ha lesz tej, lesz pénz is — mondja. — A család bizonyára sze­reti a frissen fejt tejet... — Innen egy csepp tejet sem lehet elvinni, és kedvezmény sincs. Ha mégis innánk, hát megvesszük a zacskósat vagy elmegyünk egy olyan házhoz, ahol még tartanak teheneket. Várnai Ágnes Önvédelmi csoport alakul Jákóban Kivágták a jákói-somogysárdi út szélén levő fákat. A közel­múltban derült ki: a tulajdonos jákói önkormányzat munkatár­sai hiába terveztek jó előre, mi­szerint ez a famennyiség két- három évre elegendő lenne a jákói óvoda és az iskola fűté­sére, mások keresztülhúzták számításaikat. Kivágták, majd legallyazták a tettesek a nyolc-tíz teherautó­nyi fát, s — nagy pénzt remélve —, így adtak túl rajta. A rend­őrség most nyomoz az ügyben. Bakó László, Jákó polgár- mestere elmondta: a fakivágá­son kívül a tyúklopás, a kerék­párlopás a leggyakoribb a tele­pülésen, de néhány betörés is volt az utóbbi időben. Ezért tervezik, hogy szerveznek egy önvédelmi csoportot, amely rendszeresen felügyeli a falut. Szerencsére már van jó pár ön­kéntes, aki mindenféle ellen­szolgáltatás nélkül vállalkozik a rend biztosítására, a vagyon­védelemre. L. S. Szentbenedeki letelepülők Az utóbbi években egyre több fiatal család vert tanyát Kaposz- szentbenedeken. A kis zselici te­lepülés olcsó házakat kínált. Igaz, jócskán fel kellett újítani, hogy kényelmes otthonokká vál­janak. Van, aki telket vett, hogy felépítse házát. Hetesiék felújításra vállalkoz­tak inkább. Mint mondták: új ház építésére nem telett volna. — Szüleim eladták a régi, ka­posvári családi házat — meséli Hetesiné Villányi Éva, miköz­ben pudingot főz óvodás kislá­nyának. — Azt az összeget, ami nekünk jutott, jócskán ki kellett még egészíteni. Hitelt vettünk fel, amit még törlesztünk. A fiatalasszonytól, aki az OTP főelőadója, megtudom: jó pár házat megnéztek, mielőtt emellett voksoltak. Kaposz- szentbenedek nyugalmas falu, csábít a Zselic, és közel van a városhoz. Ezért döntöttek úgy: megveszik az egykori tanítóla­kot. Három éve élnek a felújított házban, amelyet délceg fenyők vigyáznak. A két szoba, konyha, tágas előtér berendezé­sekor a praktikum volt a leg­főbb szempont. A házhoz nagy kert tartozik. A városból jött házaspárnak nem idegen a vetés, a kapálás vagy a kaszálás. A jó földben megterem minden, ami a konyha körül kell. — Állattartásra már nem jutna időnk —jegyzi meg a férj, Hetesi Zoltán, a Sefag gépko­csivezetője. — Most úgy dön­töttünk: nem veszünk még egy nyűgöt a nyakunkba, hiszen fo­lyamatos gondoskodást igényel minden állat. A ház ura nem tett le végleg az állattartásról, de most még nem vállalkozik rá. Mint mondja: most azon fő a feje, miből fizetik ki a gázbeszere­lést, ugyanis a cső már ott van a házfalon. Bár az önkormányzat támogatta a gázbekötés, a kon­vektorok tetemes összeget visz­nek el. A cserépkályha azért megmarad. Örülnek a gáznak, s ha jön a telefon, arra is igent mondanak majd. (Lőrincz) Eddei segélyekre nyolcszázezer forint Eddén a munkanélküliek ará­nya eléri a huszonöt százalé­kot, közülük tizenketten része­sülnek jövedelempótló támo­gatásban. Nevelési segélyt nyolcán kapnak, rendszeres szociális segélyben négy fő ré­szesül. Ezek kifizetésére mint­egy nyolcszázezer forintot szán az önkormányzat. Pünkösdi napok Szennában A szennai önkormányzat a fa­lumúzeum területén szervezi meg a hét végén a pünkösdi napok rendezvényeit. A prog­ramok közül kiemelkedő a megye öt nemzetiségi néptán­cegyüttesének — köztük a szennai néptáncegyüttesnek — a műsora, melyet a helyi ön­kormányzat és a helyi kisebb­ségi önkormányzat szervez. A műsor után a település kultúr- házában táncházat tartanak. Taszári nyugdíjasok kirándulása A taszári önkormányzat és a helyi nyugdíjasház kirándulást szervez a falu idősei számára. Kilencven nyugdíjas utazik két autóbusszal Kalocsára, ahol a megtekintik a környék neveze­tességeit, többek között a pap­rikamúzeumot és a dómot. A kirándulás költségeit az ön- kormányzat fedezi. Egészséges ivóvíz a kazsokiaknak is A magas nitráttartalmú és kü­lönösen a csecsemőknek káros kazsoki kútvíz helyett — egy három éves program keretében megvalósított beruházás révén — egészséges folyóvízhez ju­tott a falu. Az 1992-ben meg­kezdett munka és a pályázaton igényelt 29 millió forint előte­remtésének feltétele volt az önerős kút fúrása. A közkifo­lyók és a vízhálózat építésének befejezése júniusra várható. A kút, tavaly augusztus 30-a óta már egészséges vizet szolgál­tat; a rendszer teljes kiépítésé­hez csupán az utómunkálatok vannak vissza. Sántosiak a Fővárosi Operettszínházban Negyvenegy sántosi vett részt vasárnap a Fővárosi Operett Színházban A vígözvegy című előadáson, majd a Csepelen lévő Holland vidámparkba lá­togattak el. A színházjegyeket az önkormányzat vásárolta meg az érdeklődőknek. Antwerpeni oklevél Magyaregresre Vágyaim, álmaim címmel hir­detett rajzpályázatot egy Ant­werpen melletti iskola. A ma­gyaregresi diákok két tucatnyi alkotást küldtek el. Gerencsér Diána Családi fészek, Simon István Életet mentek című al­kotásáért kapott egy-egy dí­szes oklevelet. Környezetünkért, gyermekeinkért Ez a címe a bárdudvarnoki Pe- törke-völgyben szombaton rendezendő játékos sportvetél­kedőnek. Horgász- futó- és fő­zőverseny, lovasbemutató, és kispályás labdarúgótorna vál­takoznak — többek között — a gyermekeknek és szüleiknek összeállított programban, amely szabadtéri bállal zárul. A háborút idézik a nagybajomi múzeumban. Világhá­borús emlékek is megtalálhatók a helytörténeti gyűjte­ményben, a Gyergyai-hagyaték és a Sárközy-relikviák „tár­saságában”. A budapesti Hadtörténeti Múzeum jóvoltából kerültek ezek a tárgyak Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai, Sárközy István és Gyergyai falujába. fotó: kovács tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom