Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-26 / 122. szám

1995. május 26., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 ■NeSia»... ‘ §• Önkormányzati válság Balatonbogláron A Balaton vize 2000 után A terv szerint 2005-re a tóparti településeken és a vízgyűjtő városaiban 95 százalékos, a többi településen 60 százalékos csatornahálózatot kell elérni. A kutatások szerint a tó nyugati felének vízminősége csak akkor javul számottevően, ha csökken a belső terhelés. Ennek érdekében a Keszthe­lyi-medence 38 négyzetkilo­méterének mintegy 24 négy­zetkilométeres területén el kell végezni az iszap felső, 15-20 centiméteres, foszforban gaz­dag és algaspórával erősen szennyezett rétegének kotrását. Ez csak akkor lehet hatékony, ha befejezése az ezredfordu­lóig, a Kis-balatoni szűrő üzembehelyezésével egyidejű­leg megvalósul. Gondot okoz­hat már jövőre, hogy két és fél­három millió köbméter iszap­nak a parton nem találnak he­lyet. A balatoni szennyeződé­sek egyharmada a tóba ömlő vízfolyásokon érkezik. A Bala- ton-part 40 településén össze­sen 952 kilométer vízelvezető csapadékhálózat épült ki, amelynek 63 százaléka sürgős rendbetételt igényel. Idén 130 millió, 2010-ig 2 milliárd 600 millió forintot terveznek a rendszer kiépítésére. A beszélgetésen elhangzott még: tavasszal 150 millió köbméter vizet engedtek le a Sión — a csatorna állapotán amúgy javítani szükséges. A tópart több szakaszán összesen 2.5 kilométer hosszú védőmű­vet építenek, hogy evvel meg­szüntessenek szennyzugokat, véglegesítsenek ideiglenes partvédő műveket, illetve véd­jék az üdülési célokat szolgáló kikötőket, strandokat. Idén a négymilliárd forintos szükség­lettel szemben 2,4 milliárd fo­rintnyi összeget jut (az állam­tól, önkormányzatoktól és ál­lampolgároktól) vízgazdálko­dási feladatokra. A tanulmány felmérése alapján 2010-ig a mai áron számolva 47 milliár- dot kellene a Balaton vízminő­ségének védelmére fordítani. Czene Attila A kínai Gansu tartomány küldöttsége és a kínai nagykövetség tanácsosa a me­gyei önkormányzat vezetőivel és somogyi üzletemberekkel találkozott tegnap Kaposváron. A 23 millió lakosú ásványi anyagokban rendkívül gazdag elsősorban ipari tevékenységgel fog­lalkozó tartomány és megyénk gazdasági együttműködési lehetőségeiről tárgyaltak. A ta­nácskozáson elhangzott, hogy főleg a mezőgazdaság — ezen belül különösen a növényter­mesztés —, a kézműipar és a textilipar területén látnak lehetőséget kínai és magyar cégek közötti együttműködésre. A delegációt a jövő hónapban hat fős kormányküldöttség követi, amely együttműködési szándéknyilatkozatot ír alá a somogyi vezetőkkel. fotó: török anett • • Üdülés a cigány gyerekeknek Június 12-én rendkívüli ülést tart a balatonboglári önkor­mányzat, amelyen az önfel­oszlatásról dönt a testület. Ezt tegnap Holper László alpol­gármester jelentette be azzal, hogy négy önkormányzati képviselő dr. Sziberth László, Zics Imre, Madarász Ferenc és dr. Pánczél Sarolta írásban kérte a rendkívüli testületi ülés összehívását. Dr. Sziberth László azt mondta: dr. Kovács Miklós pol­gármester menesztésével mély bizalmi válság alakult ki Boglá­ron, amely megosztotta magát a várost is. Az „ellenségeskedés” tettlegességgel való fenyege­téssé fajult, s néhány képviselő biztonsága érdekében rendőri védelmet kért. Ezt Sziberth László ugyan indokolatlannak tartotta, és azt hangsúlyozta: aki eleget tett ígéreteinek, nem kell a fenyegetésektől tartania. Mindemellett elítélte az atroci­tásokat és azoktól elhatárolta magát. A képviselő azt is hang­súlyozta: a bogiáriak csak úgy oldhatják meg a válságot, ha az önkormányzat feloszlatja ön­magát és lehetőséget ad új tes­tület választására. Az új válasz­tás nem jelent a városnak plusz költséget, mivel polgármester­re mindenképpen voksolni kell. A polgármester nélkül ülé­sező bogiári városatyák több más kérdésben is döntöttek: módosították a költségvetést, amelyből az is kiderül, hogy 15 millió forintot szánnak tornate­rem-építésre, amelynek ugyan még nincs meg a helyszíne. Meghallgatták a közüzemek és kommunális szolgáltatások helyzetéről szóló beszámolót, amelyből az is kiderült, hogy Bogláron is sok a kintlevőség. Vitatkoztak arról, hogy a lakás­célú támogatás a meglévő gyermekek után járjon-e, avagy megelégedjenek a gyermekek puszta vállalásával. A már gyermekesek javára döntöttek. A bogiári városatyák úgy döntöttek, hogy ezentúl a for­galmi érték alapján állapítják meg az önkormányzati lakások lakbérét, amelyet hamarosan át­lagosan száz százalékkal emel­nek majd. Arról is döntöttek, hogy 3,5 millió forintért bővítik a szőlőskislaki óvodát. Este 9 óra előtt személyi kérdésekkel kapcsolatos szemé­lyeskedésektől és vádaskodá­soktól sem mentes vita kezdő- tött amely még a 10 órakor is tartott. Lapzártáig ez ügyben ál­lásfoglalás nem született. (Lengyel) A kaposvári cigány kisebbségi önkormányzat jóvoltából a hát­rányos helyzetű gyermekek üdü­lésére nyílik lehetőség a Bala- ton-parton. A táborozásra a Mó­ricz Zsigmond Művelődési Ház által szervezett olvasótáborral együtt kerül sor Balatonfenyve­sén, június 25-től július 4-ig. A táborba június 1-ig jelentkezhet­nek a felső tagozatos cigány gyerekek. A cigány kisebbségi önkormányzat és a művelődési ház közösen állja a táborozás költségeit. A Fő utca 63. szám alatt jog­segélyszolgálati irodát működtet a kisebbségi önkormányzat, minden hétfőn és csütörtökön 16-tól 18 óráig. Mivel ezt a szol­gáltatást csak kevesen veszik igénybe, a testületi ülésen felme­rült az időpont módosítása. A képviselők úgy határoztak, hogy szórólapokon is tájékoztatják a cigányokat erről a lehetőségről és a június 15-i ülésen visszatér­nek a témára. Határoztak a kép­viselők abban is, hogy a Nyugdí­jas Egyesülettel közösen részt vesznek egy felmérés lebonyolí­tásában, melynek tapasztalatai alapján bővebb ismereteket kap­hatnak a cigány lakosság életkö­rülményeiről. Dr. Fazekas Sándomé, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatóságának tevékenységé­ről tájékoztatta a testületet. Mi­vel a cigányok között is óriási gondot jelent a lakáshoz jutás, a képviselők arra kérték a telepü­lési önkormányzatot, teremtse meg a feltételeket telkek kialakí­tásához, ahol önerős építés kere­tében tudnának a rászorulók szociális lakásokat építeni. S. P. G. Megy-e a középfok? Fonyódi dilemma A fonyódi képviselő-testület tegnapi ülésén másodszor tűzte napirendre a város kö­zépfokú oktatási intézményei­nek átadását a megyei önkor­mányzatnak. Decemberben már egyszer voksoltak a kép­viselők, hogy nem adják át az iskolákat. Ezúttal arról dön­töttek, hogy nem döntenek, vagyis a törvény által rendel­kezésükre álló két hétben egy ad hoc bizottságot küldenek tárgyalásra a megyéhez és a most ismertnél számukra elfo­gadhatóbb megállapodás ter­vezetről kívánnak határozni rendkívüli ülésen. A két órás, néhol érzelmektől sem mentes vita mégsem volt hiábavaló, mert Fonyód dilem­mája valóban nagy. A város költségvetését és várható anyagi lehetőségeit ismerve a képvise­lőknek szembe kell nézniük a ténnyel, hogy nem tudják vál­lalni a településük gazdasági ere­jéhez képest nagy intézményi hálózat fenntartását. Ennek az intézményhálózatnak a három középiskolája ugyanakkor regi­onális feladatokat lát el, vagyis Fonyód több településre mérhető terhet hordoz egyedül. A finan­szírozáshoz, illetve az iskolák jobb körülményeinek érdekében keres tehát partnert. S ez adott is az önkormányzati törvényből, amely a középfokot a megyék kötelező feladatai közé sorolja, vagyis e szerint most a megye kötelező feladatát látja el Fo­nyód önként vállalva. A finanszírozásban kellene a partner, de a fonyódi képviselők aggódnak a pedagógusaik jövő­jéért, egzisztenciájáért, egyálta­lán az intézmények működőké­pességéért, a város gyerekeinek iskoláztatásáért. A megyei ön­kormányzat érthetően nagyobb léptéket tekint át, számára ezek a gondok nem így jelentkeznek. S ha hozzátesszük, hogy a várost és a megyét egyaránt foglalkoz­tatják a ma még nem ismert, mondhatni bizonytalan, az okta­tást érintő törvénykezések és várható átalakítások, akkor iga­zán érhető, hogy a fonyódi kép­viselők dilemmája milyen nagy, hiszen elképzelhető, hogy ma­guk is olyan határozatokra kény­szerülnek, amelyektől most az iskolákat féltik. A kérdés szá­mukra most az, hogy tudnak-e a megyével olyan megállapodást kötni, amelyben garanciát kap­nak az intézmények működőké­pességére? agy például anyagi­lag megerősödve visszavehe- tik-e a feladatot, miközben addig is a szemüket az iskolákon tart­ják, és minden igyekezetükkel segítik őket? G. M. SOMOGYI HÍRLAP Jakab Edit jegyzete Vaságyas turizmus A nullával minden matematikai művelet elvégezhető, ám az eredmény mindig nulla. Sarkítva ez a somogyi kistelepülések többségére is igaz. Kivívták az önállóságot, a hajdani székhely­község nem vonja el fejlesztési erejüket; igaz, nem is nagyon lenne mit elvonni. Lassan szertefoszlik a könnyen osztogatott pályázati pénzek illúziója is. Valamiben azonban mégiscsak kell reménykedni. Az elszántságnak, a lelkes lokálpatriotiz­musnak cselekvési terep kell... Edde is mindent megpróbál, hogy talpon maradjon, s a szű­kös költségvetést némi pluszbevétellel egészítse ki. Alapítványt hoztak létre, hogy szükséges beruházásokat meg tudják valósí­tani, s most a falusi turizmussal is megpróbálkoznak. De — ahogy mondják — szegény ember vízzel főz: megle­hetősen szerény körülményeket tudnak csak biztosítani a ven­dégeknek. Egy volt szolgálati lakást újítanak fel, ahol az összes bútor két vaságy és egy szekrény. A Vöröskereszttől kaptak né­hány takarót és ágyneműt. Fürdőszoba és konyha ugyan tarto­zik a lakáshoz, de onnan minden felszerelés hiányzik. A pénz pedig fogytán van... Tiszteletreméltó ez az elszántság, s egy kicsit tragikus. Egyre több, jövőéért küzdő kistelepülés végső mentsvára a falusi tu­rizmus, vagy inkább csak annak illúziója. Ez persze valóban jó lehetőségeket kínál, föltéve, hogy senki nem gondolja: elég hozzá a madárfütty és a jó levegő, netán egypár, szekérhúzóból hátassá előlépett ló. Még egy kényelmes panzió és hozzá étterem sem elég. Ter­mészeti kuriózumok, turistacsalogató látványosságok sora is kell. Úgy, mint jónéhány, Balaton- és Dráva-közeli településen és a Zselici falvakban. Hasonlók híján elfecsérlődhet a lelkes tenniakarás, mely egy kevésbé nagyralátó, ám megalapozottabb tervet sikerre segíthet. Országos szakmai verseny Tabon Kétnapos országos tanulmányi versenyt rendeztek Tabon a Rudnay Gyula középiskolá­ban. A mezőgazdasági gépsze­relő képzéssel foglalkozó isko­lák csapatai ma délelőtt négy­órás szóbelivel folytatták az országos vetélkedőt. Toldis diákok a bányai faluházban A kaposvári Toldi általános iskola és gimnázium drámape­dagógiai tagozatos diákjai egy hetet töltenek a bányai falu­házban. A fiataloknak többek között a Csiky Gergely Szín­ház neves színművészei tarta­nak foglalkozásokat; szituá­ciós- és helyzetgyakorlatok so­rán próbálják bővíteni tudásu­kat. Tegnap este hét órától a gyerekek szülőknek, nevelők­nek és az érdeklődőknek adtak műsort a faluházban. Somogyi siker az OKTV-n Sikerrel szerepelt az OKTV országos fizika tanulmányi versenyen a kaposvári Eötvös Loránd műszaki szakközépis­kola harmadik osztályos tanu­lója. Bognár Zsolt kilencedik helyezést ért el, és ezzel jövőre nem kell felvételit tennie fizi­kából. A felkészítő tanára Szabó Lászlóné. Arcképek és önarcképek Arcképek és önarcképek cím­mel Szirmayné Bayer Erzsébet festményeiből nyílt kiállítás a glindei iskolaközpontban. Az amerikai, német, finn és fran­cia alkotókkal közös kiállítást június elejéig tekintheti meg a német közönség. Gyereknap a terráriumbán Nem kell belépő díjat fizetniük a kaposvári terráriumbán a 16 éven aluliaknak szombaton a gyereknap alkalmából. A Pro­fil kft. pedig 100 ezer forint ér­tékben ingyen végezte el a ket­recek átépítési munkáit, hogy a gyereknapon megújulva fo­gadhassák a látogatókat. Jelzőtáblákat loptak Közlekedésbiztonság elleni bűntett miatt rendelt el nyo­mozást a Kaposvári Rendőr- kapitányság ismeretlen tettes ellen. A tolvaj a Csoma-Sza- badi-Baté közötti vasúti pálya­testről fénysorompóra szerel­hető és egyéb jelzőtáblákat lo­pott el. Aranylakodalom Kisasszondon 50. házassági évfordulóját ün­nepli május 26-án Kisasszon­don Zsobrák János és felesége, Mészár Irma. Szeretettel kö­szöntik őket gyerekeik. Irodalmi csevegő Takáts Gyula Kossuth-díjas költő volt a vendége tegnap a várpalotai kulturális és hu­mánszolgáltató igazgatóság in­tézményében, a Nagy Gyula Galériában rendezett művé­szeti estnek. Az „Irodalmi cse­vegő” sorozatban a kortárs magyar irodalomról és mun­kásságáról beszélt. A harmadikosok kérdezték: mi lesz a barátommal? A Petőfi sorsa, a diákok sorsa Katedrára állították tegnap a kaposvári Petőfi Általános Iskola harmadik osztályosai Szita Károly polgármestert. A téma az iskola sorsa volt. Azt követően, hogy nyilvá­nosságra került: a megyeszék­helynek döntenie kell egy nyár közepi csőd, vagy a Petőfi is­kola megszüntetése között. Szita Károly 12 levelet kapott az iskola harmadik osztályosai­tól, és 17-et a negyedikesektől. Minden levélben ugyanazt kö­zölték a polgármesterrel — fél­ünk —, és ugyanazokat a kér­déseket tették fel — mi lesz a barátunkkal? Mi lesz a taná­rokkal? A polgármester úgy ítélte meg, hogy minderre vála­szolnia kell, s mivel a harmadik osztályosok nemcsak kérdez­tek, hanem meg is hívták teg­nap szabálytalan osztályfőnöki órán ő állt a katedrára. Azt mondta az iskola sorsáért ag­gódó apróságoknak, hogy munkatársaival együtt szeretne olyan megoldást találni, amely­nek révén megmenekülhet, és megmaradhat a Petőfi iskola, és a város se kerüljön csődbe. Arra azonban, hogy végül is van-e ilyen biztos megoldás, a polgármester az érdeklődő diá­koknak sem tudott biztosat mondani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom