Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-25 / 121. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP NYUGDÍJASOK 1995. május 25., csütörtök Komiósdi idősek hétköznapjai Jóleső érdeklődés — Kártyacsata, kézimunka az otthonban A komiósdi nyugdíjasok szabadidejüket többnyire az idősek otthonában töltik. Be­szélgetnek, közben régi tör­téneteket elevenítenek föl, máskor olvasnak vagy kár­tyáznak. Van, aki ritkábban jön, sokan viszont minden­napos vendégek itt. Ami az ottani barátságos légkört te­kintve ez nem csoda. — Pontosan már nem em­lékszem, hogy mióta is járok ide. De az biztos: van már vagy tíz esztendeje — mondta Jankovics Istvánná. — A ma­gamfajta idős embernek már nincs más szórakozása. Itt mindent megkapunk, amire szükségünk van. Jó, hogy van ez az otthon. A nyugdíjas asszony már betöltötte a 75. évét. Látására még most sem panaszkodhat, hiszen kedvenc elfoglaltsága a kézimunkázás. Térítői, kispár­nái megvarrásával olykor órá­kat is eltölt. — Az a jó, hogy itt mind­annyian ismerjük egymást — mondja. — Tisztában vagyunk a gondokkal, s megbeszélünk mindent: a családi dolgokat is. Sokszor viszont újságokat, ké­peslapokat böngészünk. Szinte mindennap végigolvassuk a Somogyi Hírlapot, olykor meg filmeket nézünk a televízió­ban. — Én leginkább kártyázni szeretek — mondta Tarsoly Sándorné. — Főleg snapszere- zünk, de néha más játékot is kipróbálunk. Tarsoly Sándorné egyedül él, a férje huszonhat éve meg­halt. Mivel a ház körül kevés Tarsoly Sándorné és Jankovics Istvánné az otthonban elfoglaltsága akad, gyakran a nap nagy részét az otthonban tölti. — Jobban szeretek kár­tyázni, mint kapálni — tette hozzá mosolyogva. — Egész életemben sokat dolgoztam, jólesik most a pihenés. Itt meg­találunk mindent, hogy gond­talanul kikapcsolódhassunk. Sőt, volt mikor még kirándu­lást meg színház látogatást is szerveztek. — Huszonketten járnak ott­honunkba rendszeresen — mondta Bódisné Mihály Mária, az intézmény vezetője. — Le­hetőségeinkhez képest érdekes programokat igyekszünk ösz- szeállítani. Egyre kevesebb azonban a pénz. Néhány éve még telt arra is, hogy távolabbi városokat keressenek föl. A kiszámított forintok ellenére azért be­csempésztek néhány rövidebb kirándulást. így nézték meg a közelmúltban a kaposvári színházban a Csárdáskirály­nőt.-— Igyekszünk minél jobban beosztani a működésre fordít­ható másfél millió forintot. Nem könnyű, de megoldható. FOTÓ: HARSÁNY] MIKLÓS Tudunk jó pár napi- és hetila­pot is járatni, s nehézség nél­kül működik az otthon. Na­gyon fontosnak tartom, hogy jól érezzék magukat az idős emberek. A nyugdíjasok ellátását se­gíti Szabadi Miklósáé kisegítő gondozónő és Magyar János falugazda is. Gondoskodnak arról, hogy az időseknek akkor is legyen ebédjük és gyógysze­rük, ha betegen fekszenek ott­hon. S az otthont látogatók kö­zösen is fölkeresik hiányzó társukat. (Harsányi) Átmeneti járadékra való jogosultság, megváltozott munkaképesség A nők korkedvezménye, az előnyugdíj Már 1993-ban, a nők nyug­díjkorhatára emelésére vo­natkozó törvény elfogadása­kor egyértelművé vált, hogy a korkedvezményre jogot szer­zett nőket nemcsak 1995-től, hanem már 1993. március 1-jétől, a hatályba lépés idő­pontjától érinti... Az Országgyűlés döntése szerint az a nő, aki 3 év kor- kedvezményre szerzett jogot — vagyis legalább 12 évet dolgo­zott korkedvezményre jogosító munkahelyen, munkakörben — továbbra is 55. életévéhez vi­szonyítva veheti igénybe a kor­kedvezményes öregségi nyugdi­jat, a korengedményes nyugdí­jat, az előnyugdíjat, továbbá az átmeneti járadékot. 1994-ben a rendelkezés úgy módosult, hogy a korkedvezményre való jogosultság önmagában meg­alapozza az 55. életév alapul vételét a korkedvezményes öregségi nyugdíj igénybe véte­lénél. Az a nő is jogosult az 55. éle­tévhez viszonyított korked­vezményes öregségi nyugdíjra, aki legalább 8 évet dolgozott korkedvezményre jogosító munkakörben. Az Országgyűlés arról is döntött, hogy annak a nőnek, aki korengedményes nyugdíjra, előnyugdíjra vagy átmeneti já­radékra szerzett jogot, szintén 55. életévéhez viszonyítva kell a korengedményes nyugdíját, előnyugdíját, illetőleg átmeneti járadékát megállapítani, annak ellenére, hogy az öregségi nyugdíjra nem 55. életéve be­töltésétől, hanem magasabb életkorban lesz jogosult. Munkanélküli — az egyéb feltételek fennállása esetén is — előnyugdíjra akkor jogosult, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt 3 éven belül betölti, tehát a férfi munkanélkülit az 57., a nőt az 52. életévétől illeti meg ez az ellátás. A megváltozott munkaké­pességű dolgozók foglalkozta­tásáról és szociális ellátásáról szóló rendelet szerint átmeneti járadékra az egyéb feltételek fennállása esetén is az a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozó jogo­sult, aki az öregségi nyugdíj- korhatárt 5 éven belül betölti. Az átmeneti járadékra való jo­gosultság szempontjából is az 55. életévet kell a nőknél öreg­ségi nyugdíjkorhatárnak tekin­teni. (Á Tb-tanácsadó folyóirat alapján) Elnéptelenedő Gadács — Jöjjön be! Van mit mesélni — hív Bányai Jánosné, a gadá- csi faluvég tornácos házának magányos lakója. Két bottal igyekszik a kertből a konyhába, s panaszolja: már a veteményt sem tudja megművelni. — Kikopott a térdem, a csí­pőízületem, megroppant a ge­rincem; a nyolcvanhetedikben vagyok — mondja. — Itt szü­lettem a falu másik végén. Va­lamikor svábok laktak Gadá- cson, de ma már csak az én csa­ládom, a fiam meg a menyem beszél németül. A kiskonyhában a tűzhelyen híg vegetaleves. Bányainé lassú mozdulatokkal éleszti a ham­vadó tüzet. A maga fonta szé­ken nyitott könyv, mellette az okuláré. — A Szentírást olvasom. Meg a verseket, amiket a lá­nyom küldött Kanadából. Oda ment férjhez, már van két szép unokám is. Kétszer is megláto­gattam azóta. Repülővel utaz­tam egyedül, de nem féltem... A tisztaszobából előkerülnek a színes fotók. A tengeren túl élő leszármazottak apraja, nagyja mosolyog. Csak az idős asszony szájaíze keserű. — Valamikor 42 holdon gazdálkodtunk — mondja —; hajnali háromkor keltem, aztán mentem már kapálni... Azóta | két férjemet temettem el. Bá­nyai Jánossal szeszfőzdét ve­zettünk Somogyszilban. Volt j jószágunk: tehén, disznó, liba, | kacsa. Akkor még telt min­denre. Egyszer akkorát emel­tem, hogy megroppant a gerin­cem. Hat éve meg már kutyám j sincs; nem jutna neki abból a kis ételből, amit hoz a fiam. Knoch János rokkantnyugdí­jas, Bányai Jánosné fia toppan be. Panaszkodik. Bányainé az idén nem tudta megművelni a kiskertet — Ez a falu tönkrement. Az­előtt csupa sváb élt itt, és mind­össze egy magyar család. A svábokat kitelepítették Német­országba. Mi Igáiban vészeltük | át a nehéz éveket. 1950-ben jöt­tünk vissza, a nagyapám házát kellett bérbe venni, hogy tető legyen a fejünk fölött. Akkorra már lebontották az istállókat. Jó föld volt itt, magas sikértar­talmú búza termett. Ma már csak három család dolgozik a somogyszili téeszben, tehenet csak egy gazda nevel. Gadács a nyugdíjasok faluja lett. Knoch János unokái Kapos­váron élnek, s nem beszélik már az ősök nyelvét. Az 1900-as években épült gadácsi templomot 6 éve a németek se­gítségével újították föl. A papot nem sikerült megtartani. — A fiatalok nem maradnak meg itt, az öregek meg lassan mind elmennek — mondja el­keseredetten Knoch János; Várnai Ágnes Intézményes támogatás 1100 rászorulóval foglalkozik rendszeresen a kaposvári Szociális Gondozási Központ, melynek tevékenységére 53 millió forintot szán idén a vá­rosi önkormányzat. Az in­tézményhez hat idősek klubja tartozik, ahol napi 8 órában — kettő kivételével hét végén is — várják a nyugdíjasokat. Gyertyás Lászlónétól, a köz­pont vezetőjétől megtudtuk, hogy az intézménynek mintegy tízmillió forintos bevétele van az étkezési és térítési díjakból. Két szociális konyhát is mű­ködtetnek: egy 300 és egy 600 adagosat, ez utóbbit most újítot­ták fel a Szigetvári utcában. Három gépkocsival 210 idős­nek szállítják éthordóban az ebédet. Ezenkívül lehetőséget találnak a tisztálkodásra, a mo­sásra és vasalásra is, a szóra­koztatásukra pedig programo­kat szerveznek. A 8400 forint alatti nyugdíjjal rendelkezők ingyen kapnak minden szolgál­tatást, a többieknek a térítési dí­ját jövedelmük arányában álla­pítják meg. Az intézmény tevékenységé­nek fontos része a házi gondo­zás: tíz főfoglalkozású dolgozó 44 idős embert lát el. Tíz köz­hasznú munkást is foglalkoz­tatnak, ők egyaránt kiveszik ré­szüket az étkeztetésből, a gon­dozói munkából, és segítenek az idősek klubjaiban is. Nem veszett ki a segíteni akarás az emberekből, amit bizonyít a társadalmi gondozók magas száma: 148-an segítenek a la­kásán ellátni minimális tiszte­letdíjért 358 idős embert. Bizottság dolgozik a nyugdíjreformon Harsányi Lászlónak, a Népjó­léti Minisztérium közigazga­tási államtitkárának és Mészá­ros Tamásnak, a nyugdíjbizto­sítási önkormányzat elnökének vezetésével megalakult a nyugdíjreform-bizottság. A bizottság azzal a céllal jött létre, hogy a nyugdíjbiztosítási önkormányzat közgyűlése ál­tal meghatározott elvek alap­ján kidolgozza a nyugdíjrend­szer reformját, illetve hosszú távon megalapozza a biztosító működőképességét. Tb szabály módosítás A társadalombiztosítás 1995 áprilisáig eldöntött szabály- módosításait és azok magyará­zatát adja közre áprilisi külön­számában a HVG. Az új tör­vényi változásoknak a munka­adókat, a vállalkozókat és a munkavállalókat érintő fontos tb-szabályai mellett teljes ter­jedelmében olvasható a tb-tör- vény, illetve annak végrehaj­tási utasítása. Ugyanott megta­lálható a nyugdíjra és nyugdíj- szerű ellátmányokra vonat­kozó számos jogszabály, il­letve a tb-igazolványról és a korengedményes nyugdíjról szóló kormányrendelet is. Idősek klubja bonni támogatással Alig több mint 500 lakosa van Baranyában Máriakéméndnek, s most hasznos intézménnyel gazdagodnak a falu idős pol­gárai. Az iskolai napközi épü­letében két helyiségből álló idősek klubját alakítottak ki, s a helyiségeket bútorokkal, té­vével, videóval, hűtőszek­rénnyel rendezték be. Az idő­sek klubjának létrehozásához a pénzt részben a magyar népjó- j léti tárcától elnyert pályázat­ból, részben pedig a bonni Belügyminisztériumtól kapott támogatásból biztosították. Negyedszázados mozgalom Budapesten, a XI. kerületben [ nyugdíjasok parkjának avatá­sával — fa- és virágültetéssel — emlékeztek arra, hogy 25 évvel ezelőtt a Magyar Televí­zió útjára indította az Életet az éveknek mozgalmat. Ebből az alkalomból a kelenföldi lakó­telep panelházainál, a Tétényi | út környékén fával fedett, ol­dalt nyitott zenepavilon léte­sült, ahol később majd a régi hangulatot idéző hangverse­nyeket rendeznek. Az Élet az éveknek nyugdíjasklubok szö­vetségéhez ma már 650 klub tartozik. A jubileum tisztele­tére tavaszi fesztivált rendez­tek, s az elmúlt hónapokban lebonyolított elődöntők után ezekben a napokban kerül sor a döntőre. Hetvenen felül már nincs kúrtaksa Az idegenforgalmi adóról jó tudni a nyugdíjasoknak, hogy a fizetési kötelezettség csak a második vendégéjszakánál kezdődik, de ez alól is mente­sülnek a szanatóriumi vendé­gek — ide sorolva az üdülő­szanatóriumok vendégeit is —, illetve a hetven évnél időseb­bek. A kúrtaksát a szállásadó szedi be — névre szóló bi­zonylat ellenében —, s azt el­juttatja a helyi önkormányzat­nak. A nyugdíjasokat különösen érzékenyen érintette a gyógy­szerár-emelés, hiszen egyes orvosságok ára a korábbinak többszörösére nőtt. A falun élő időseknek gyakran okoz többlet kiadást az is, hogy a gyógyszerért valamelyik kö­zeli településre kell utazniuk. —- Beteges vagyok már ré­góta. Most attól kell félnem, hogy ezután nem tudom kifi­zetni a gyógyszert — mondta Rácz Vincéné péterhidai nyug­díjas. — Eddig havonta több mint ezer forintot költöttem or­vosságra. Most, amikor minden drága, alaposan át kell gondolni a legapróbb kiadást is. — Szinte megfizethetetlen már a gyógyszer, de meg kell venni — vélekedett a hetveny- nyolc éves Csiznók Jánosné. | Szomszédja, Horváth Lajosné [ is sokallja a medicina mostani árát. — Férjemmel együtt mi is sok gyógyszert szedünk — pa­naszolja Horváthné. — Úgy számoltuk, hogy ezután négy-ötezer forintba kerül, amit kettőnknek havonta szedni kell; j korábban „csak” háromezret költöttünk rá... De hát — mondja, szinte már csak önma­gának: — mit tehetünk, ha egy­szer ennyibe kerül? A nyugdíjasok szerint a mos­tani drágulás sokuknak okoz fejfájást. Bár erre is vigyázni | kell: a fájdalomcsillapító sem olcsó... (Harsányi) Megfizethetetlen gyógyszerek Péterhidán Drágább a betegség is

Next

/
Oldalképek
Tartalom