Somogyi Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-24 / 120. szám
1995. május 24., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 A szennai iskolában ezentúl a nem magyar szakos tanárok is kötelesek rendszeresen figyelemmel kísérni tanítványaik helyesírását; a gyerekek füzeteikben, és a röpdolgozatok alkalmával. Kijavítják a hibákat és osztályozzák a külalakot is. A tantestületi döntés ellen nem berzenkedtek a pedagógusok. Ifi. Wallinger Endrétől, a szennai általános iskola igazgatóhelyettesétől tudtuk meg: nem magyar szakos kollégái még „tanulják” az újonnan alkalmazott módszert; jóllehet, tisztában vannak annak nevelő erejével, hiszen ezért döntöttek Tíz éve él Somogybán. Baranyát hagyta ott e vidékért. Képein a somogyi táj elevenedik meg. Sokat van a természetben a fiatalokkal; ott érzi magát a legjobban. így. Mert az áttekinthető, tiszta földrajz-, kémia-, történelemvagy biológiadolgozat s mindenféle írásbeli megnyilvánulás külleme — ha valamiféle módon értékelve van — ösztönöz. Nem vitás: a kérdésekre adott tartalmi válaszban nyújtott teljesítmény az elsődleges, ám a helyesírás, a szép munka egyetlen tantárgy esetében sem hátrány. A kézírás, a külalak egyéniségünk tükörképe. Ezt próbálják megértetni a diákokkal a szennai iskola pedagógusai. Higgyük, hogy sikerrel, s más iskoláknak is példát adva. Kilencmillió forintos költségvetésünk ahhoz sok, hogy meghaljunk, ahhoz meg kevés, hogy éljünk — állítja Megyeri János, Edde polgármestere. — Mindennel megpróbálkozunk, amivel csak lehet, hogy elkerüljük a csődöt — mondta Megyeri János. A költségvetésünk szinte semmire nem elég, jelenleg hárommillió forint hiánnyal számolunk. Ma még talpon vagyunk, de ki tudja, hogy medKorábban százharminc, jelenleg száz ebéd készül a jákói önkormányzat konyháján. Az iskolások, az óvodások, a nyugdíjasok és a polgármesteri hivatal dolgozói étkeznek az itt főzött ebédből. — Főleg a gyermekétkeztetést tartjuk szem előtt — mondta Szakács Józsefné szakács. — Arra törekszünk, hogy mindennap legyen tejtermék és a gyümölcs se maradjon el. — Kaptak a gyerekek narancsot, banánt, fügét, datolyát, de az almát és a kompótot is szeretik dig... A legutóbbi testületi ülésen az egész képviselő-testület lemondott tiszteletdíjának feléről a falu javára. Beruházásra nem jut, pedig ha nem akarnak az elnéptelenedő falvak sorsára jutni, előbbre kellene lépniük. — Létrehoztunk egy alapítványt, de eddig csak kevesen támogatták kezdeményezésünket. Szervezünk néhány rendezvényt, bált, műsort, amelynek bevétele szintén az alapítványt gyarapítaná. Lenne helye a pénznek... — veti közbe Lóki Béláné a másik szakácsnő. — Édességként általában kekszet, nápolyit adunk, de néha mi is sütünk nekik. A kelt rétes és a kalács a sláger, és ha mákos vagy darástészta a második fogás, akkor is jönnek repetáért a diákok. Murányim Balogh Mónika élelmezésvezető a megfelelő vitamin- és ásványianyag-bevitel biztosítása mellett arra összpontosít: a nyersanyagnormából lehetőleg minél változatosabb étel kerüljön az asztalra. Szeretnénk felújítani a református templomot, ami jövőre lenne százéves. Megrongálódott a tető, omladoznak a falak, törnek a padok is; siralmas állapotban van a templom. Csak a harangjai szólnak még, azok is éppenhogy... Amikor Megyeri János polgármester lett, azt mondta: szeretné, ha Edde felzárkózna a környékbeli fejlettebb falvakhoz. — Ez a felzárkózás az egyetlen esélyünk az életben maradásra. (Jakab) Egy ebéd 125 forintba kerül Jákóban. Az iskolások 68 forintot, az ovisok néggyel kevesebbet fizetnek naponta. A különbözetet az önkormányzat fedezi. A konyha egyébként reggel hét órakor nyit ki. Fél 12-kor az éthordósok viszik az ebédet. Délben már az iskolásoké a terep. S hogy mi volt a menü ottjártunkkor? A tízórai bundáskenyér volt teával, ebédre csontleves, sárgaborsófőzelék sült hússal, és keksz, uzsonnára pedig tejszínkrémsaj- tos kenyér. L. S. Zimány a város árnyékában Zilhányban nem keletkezett hiány a költségvetésben, de fejlesztésre sem futja. Farkas Imre a település polgármestere mintha libikókán ülne, úgy kell egyensúlyoznia a bevételekkel és a kiadásokkal. Zimányban a legtöbbet — a költségvetés mintegy 20 százalékát — a bérekre költik. Ugyanakkor nagy szükség lenne az utak rendbe tételére. A hetvenes években még 1200 lelket számláló település lakosainak száma a felére csökkent, ami az „alsó falu” ha- lálraítélését vetítette elő. Az utak rossz állapota csak 1960-ban javult; akkor építették meg az alsó és felső falut összekötő szakaszt s mentették meg a település egységét. Még négymillió forintra lenne szükség ahhoz, hogy valamennyi utat — a Táncsics utcát és a temető felé vivőt — rendbe tegyék. Az aszfaltárak emelkedése azonban az útalap fölhasználását is lehetetlenné teszi. — Minden pályázatból kiesünk, mert székhely község vagyunk, és ez nagy bűn — panaszkodik a polgármester. — Annyit sikerült elérnünk, hogy 1973 óta mindenütt van vízvezeték és egy utca kivételével valamennyi pormentes. Egy éve a gázt is bevezettük, a szennyvízelvezetés megoldása még várat magára. Központi támogatásra nem számíthatunk, mert kétezer lélek- szám alatti településként ki vagyunk zárva az igénylésből. Szívesen társulnánk a környező falvakkal, de 3,5 kilométerre vagyunk egy-egy településtől, a vízválasztó egyik oldalán Őrei, a másikon Zimány fekszik, ezért lehetetlen az együttműködés. A faluban 1976 óta van szervezett, kukás szemétszállítás. Az önkormányzat évente 270 ezer forinttal tehermentesíti a díjfizetés alól a lakosságot. Igaz, a befizetésekkel nincs is gond: a közműdíjak időre beérkeznek. — Se erdőnk, se mezőnk. Egy repülőterünk van, ami hatalmas földterületet vett el. S reményünk, hogy kilábalunk ebből a nehéz helyzetből, mert Zimányt dolgos emberek lakják — mondta a polgármester. (Várnai) A külalak is számít Katedra és festőállvány Miki-egeres kifestőkönyvek helyett rajz a szabadban Meg a katedrán, amikor a művészetről elmélkedhet. Az igali Soós Tibor ugyanis tanárember. A somogyszili általános iskolában tanít. És fest. A folyton változó tájat viszi vászonra, papírra, farostra. Szent- balázs, Kaposgyarmat, Répáspuszta, Igái, az erdők, mezők világa mindig ad ihletet az alkotáshoz. — Nagy bátorság kell ahhoz, hogy vállaljam ezt a műfajt — mondja. — A tájképfestészet is kihívás. Sok a tájkép, de közöttük kevés az igazán jó. Az avantgárddal lőttek a tájképnek, a művészek legjobbjai kiszorultak ebből a körből. Én úgy érzem: jobb sorsra érdemes műfaj ez. A tájképnek — éppen közérthetősége miatt — küldetése van. A művész tanár nem a társaknak, s a műkritikusoknak fest, s nem is az örökkévalóságnak. A közönségnek. Azt vallja: azt a nyelvet kell beszélnie, amelyet mindenki ért. E szerint tanítja a rajzot, a művészettörténetet. Másodiktól nyolcadikig okítja tanítványait. Hatékonyabb a tanár nevelése, ha nemcsak beszél a művészetről, hanem műveli is azt. — A tanulók megszabadulhatnak a görcsös beidegződött- ségektől — véli. — Nem Miki-egeres kifestőkönyveket kell a kezükbe nyomni, hiszen komoly értékek létrehozására képesek. A gyerek őszinte. Ha felnyitjuk a szemét, nem törődik azzal, hogy mi a divat. Nemcsak a témában, hanem a technikában is. S az sem baj, ha nem egységes ez a stílus. Ezúttal portrévázlat készül FOTÓ: KIRÁLY J.BÉLA Aki arra törekszik, hogy mindenáron egyéni stílust mutasson föl, az szerintem sokkal jobban szereti önmagát, mint azt, amit csinál. A mai művészek zöme mindenáron csatlakozni akar az éppen divatos európai és hazai áramlatokhoz; ezáltal a szakma kegyeibe férkőznek. Másrészt az egyéni létrehozását erőltetik, az meg gyakran technikai zsonglőrkö- désbe fullad. Soós Tibor a hagyományos műfajok mellett voksolt. Portrét, csendéletet, tájképet fest, és — mint ahogy lapunkban is bizonyította már — karikatúráival is letette már névjegyét. — A képeimen, nem tagadom, elég sok a romantikus vonás — jegyzi meg. — Én is ilyen alkat vagyok. Vállalom ezt a bélyeget; jóllehet, tudom: a mai kor nem kedvez a romantikának. Lőrincz Sándor Keresztúri fészekrakó Kaszáját élezi a kaposkeresz- túri fiatalember. Orsós Imre nehezen vágja a rendet a meredek partoldalon, de a portája körüli részt is rendbe akarja tenni. — Le kell vágni a gazt, még ha a kerítésemen kívül van is ez a terület — mondja, miközben a kaszanyélre támaszkodik. — Belefér az időmbe. Munkanélküli vagyok, és nem is igen remélhetek kenyeret. A harminchárom esztendős férfi itt született, s nem vágyik el falujából. Még akkor is köti a föld, ha nehéz itt a lét. Kétszáz négyszögöles kertjében krumpli, kukorica van, és elvetette már a zöldségféléket is. Traktoros volt a téeszben. A Sefag taszári telepén tíz évig rakta vagonba a fát. Nyolc hónapja maradt kenyér nélkül. Azóta az alkalmi munkákból csak néhányszor csur- rant-csöppent valami a családi kasszába. De nem szomorú. Van két lánya. Egy nyolc- és egy másfél éves. A nagyobbik jó tanuló. A gyerekei éltetik. Orsós Imre nyolc hónapja munkanélküli fotó: király j. Béla Amikor arról kérdeztem, mire költené, ha másnap a postás hozna kétszázezer forintot, azt mondta: a házra. Kívülről kellene rendbe tenni. Mert ő Kaposkeresztúron akar megöregedni. — Csendes, szép falu a mienk — jegyzi meg. — Jó a levegője. Itt a legjobb. L. S. Eddán még szól a harang Alapítvány a faluért - Önzetlen képviselő-testület Mákostészta a kedvenc Naponta száz ebéd Jákóban — Gyümölcs az asztalon Várdán mutatkozik be a Vadvirág A sérült gyermekek integrációjának támogatására jött létre a Vadvirág Alapítvány, amely elsősorban a mozgáskorlátozott kicsik közösségbe kerülését szeretné elősegíteni. A hidroterápia és a lovasterápia elterjesztése és alkalmazása is az alapítvány céljainak egyike. Az alapítvány pénteken 17 órakor mutatkozik be Várdán a Fő u. 90. sz alatt, ahol a lovasterápiával is megismerkednek a résztvevők. Támogatás a településeknek Az Országos Játéktanács javaslatára a pénzügyminiszter döntése alapján vissza nem térítendő, illetve kedvezményesen visszatérítendő támogatást nyert az Országos Játékalap pályázatán több somogyi település. A szentgáloskéri ön- kormányzat kétszázezer forintot kap egészségügyi, a nagyberki általános iskola huszonnégyezer forintot ifjúsági célokra, a memyei iskola nyolcvanezer, a somogyjádi óvoda pedig hatvanezer forintot az oktatás fejlesztésére. Forráshiányos a jákói költségvetés Somogybán jó pár település költségvetése forráshiányos. A megnövekedett nyersanyag- és energiaárak, a növekvő munkanélküliség, az infláció miatt 5,1 millió forintos forráshiánnyal számol a jákói önkormányzat. A képviselőtestület a Tákisz támogatásával nyújtotta be pályázatát a Pénzügyminisztériumba. Patalomban kevés jut beruházásra Tizenegymillió forintot terveztek a patalomi szociális otthon szennyvízelvezetőjének megépítésére. A beruházáshoz szükséges pénzt a megyei közgyűlés nemrégiben hagyta jóvá. Egyéb beruházásra — egyebek között bővítésre — is szükség lett volna, de tőke híján erre és a a bekötőút megépítésére nem kerülhet sor. Mindössze a kátyúzást tudták elvégezni. Sportudvar készül a gyerekeknek Díszfák és díszcserjék vásárlására nyert tizenötezer forintot a zimányi általános iskola a megyei erdőfelügyelőség pályázatán. A fásítás része annak a programnak, amelyet a helybeli szövetkezet segítségével kétévente az iskolaudvar szépítése, parkosítása érdekében indítottak. Ha a pályázaton további összeget sikerül nyerniük, sportudvart alakítanak ki az iskola mögött. Nagyberki diák országos sikere Somogyi Anna, a nagyberki általános iskola hetedik osztályos tanulója első helyezést ért el az anyanyelvi kommunikációs verseny országos döntőjén. Felkészítő tanára Varjaskéri Imréné volt. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium által szervezett verseny- sorozat utolsó, háromnapos erőpróbáját a hét végén tartották meg Budapesten, s a résztvevőknek írásbeli és szóbeli feladatokban egyaránt össze kellett mérniük erejüket. Mentálhigiénés csoport gondoskodik a patalomi szociális otthon lakóinak lelki gondozásáról. A fokozott gondoskodást igénylők közül hatvanan képesek arra, hogy fönn járjanak és részt vegyenek a Kehler Imréné által vezetett három tagú csoport foglalkozásain. A terápia fontos része az alkotás; az otthon tetőterében rendezett kiállításon meg is tekinthetők a lakók által készített bábuk, festmények, faragások. fotó: kovács tibor
